Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-09 / 247. szám
> Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 247. szám 1979. szeptember 9., vasárnap Ara: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az elmaradt haszon is veszteség Tüntetés Khomeini mellett A kardokat felszólították a fegyverek beszolgáltatására fi minőség jo a gumók kisebbek Burgonyabetakarítás a Szentlőrinci Állami Gazdaság Majláth- pusztai területén — Szokolai felv. — \ A tavalyinál kevesebb burgonyatermés várható A korszerű termelési módszer és az öntözés nagyobb hozamot ad Ü z elmúlt esztendőben — figyelmen kívül hagyva a mezőgazdaságot — kereken egy tucat vállalat zárta mérlegét veszteséggel. Ezek szerint vállalataink több mint 99 százaléka haszonnal, nyereséggel működött. Nagy szépséghibája e szép mérlegnek, hogy a vállalati árbevételekhez — végeredményben a nyereséghez — a költségvetés 130 milliárd forinttal járult hozzá, a vállalatok támogatására majd annyit költött, mint a társadalom összes közkiadásaira, a nyugdíjakat is beleértve. Nálunk a vállalatok elbírálásának, értékelésének a mérlegben kimutatott nyereség az alapja. Ennek tükrében az említett egy tucat vállalat kivételével minden gazdálkodó egység kedvező, de legalább kielégítő osztályzatra, értékelésre tarthat számot mind a felügyeleti, mind a társadalmi szerveknél. Pedig mindenki tudja, hogy a nyereség-milli- árdok tekintélyes hányada sem közgazdasági, sem hétköznapi értelemben nem illeszkedik a haszon fogalmába. Ezúttal mégsem a mérlegben kimutatott nyereséggel kívánunk foglalkozni; éppen ellenkezőleg, azzal a nyereséggel, haszonnal, amelyet hiába keresünk a mérlegben — az elmaradt haszonnal. Úgy érezzük, mindenekelőtt az elmaradt haszon fogalmát kell rögzítenünk. Nem a nyereségterv hiányos teljesítésére gondolunk elsősorban — noha az ilyesfajta nyereséghiány is elmaradt haszon hanem arra a haszonra, nyereségre, amely az objektív lehetőségek ésszerű, maximális kihasználásával keletkezhetett volna. Az ilyen hasznot a vállalatok — tisztelet az esetleges kivételnek — terveikben sem szerepeltetik. Van-e okunk, s még inkább jogunk elmaradt haszonról beszélni akkor, amikor a vállalatok 1978-ban kín-keservesen növelték valamelyest a nyereséget? Ez a körülmény azonban — legalább is nép- gazdasági szemszögből - másképpen, oly módon is értékelhető, hogy a vállalati ráfordítások a termelésnél is nagyobb mértékben nőttek, a termelés hatékonysága alig javult, a jövedelmek keletkezésének a termelés és az értékesítés mennyiségi fejlődése volt az alapja. S mivel ez utóbbi elégséges volt a tervezett nyereséghez, elmaradt az a haszon, amelyre már csak a hatékonyság erőteljes javításával lehetett volna szert tenni. A paksi atomerőmű területén épül <jz ország 21. meteorológiai főállomása. Elsődleges célja a nukleáris erőmű építésével, működésével kapcsolatos feladatok ellátása, de területi szerepe is van, mivel Siófok és Kecskemét között eddig nem volt meteorológiai főállomás, amely részletesen feldolgozza a környék időjárását. Ez lesz az első olyan főállomás az országban, amelynek Idestova már hosszabb ideje érzékelhető, hogy a vállalatok többsége nemcsak az anyaggal és az energiával bánik pazarlóan, hanem az álló- és forgóeszközökkel is. Ez utóbbiak mennyisége rendszeresen, évről évre erőteljesebben gyarapodik, mint a termelés. A vállalatok csak kivételes esetekben — ha nincs mód beruházásra, eszköz-fejlesztésre — aknázzák ki az eszközök megfelelő hasznosításából származó gazdasági eredményeket. Nem jutunk messzire, ha kizárólag a vállalatokat hibáztatjuk. Mindenfajta vállalati magatartásnak - a helyesnek és a hibásnak egyaránt — megtalálható az indítéka. A szokványos értékelés, a gyakori szabályozó-módosítások nem a hatékonyság minél nagyobb mérvű javításában tették érdekeltté a vállalatokat, hanem a szolid eredményben, abban, hogy a következő években is meglegyen az átlagos nyereségük és akkor is kedvezően értékeljék munkájukat. Mellesleg az átlagnál jobb és nagyobb nyereségtől — legalább is az elmúlt évben — az is elriasztotta a vállalatokat, hogy többlet elvonásokat, termelési adókat róttak ki rájuk. Az elmaradó nyereség többnyire nem pótolható, tehát veszteség. A gyakorlatban ugyanis a gazdálkodás tartalékait - állóeszközt, munkaerőt — konkrét termelési és értékesítési célokra lehetne hasznosítani — pl. konjunkturális jellegű külpiaci kereslet kielégítésére, kihasználására - ennek elmulasztása esetén a következő évben már nincs mód a pótlásra, akkor az adott tartalékokat a megtervezett nyereség elérésére kénytelenek felhasználni. étségtelen, hogy az elmaradt hasznot senki sem kéri számon a vállalatoktól. Ezzel eljutottunk a közgazdasági szabályozás, a vállalati érdekeltség problémaköréhez. Mindenekelőtt a vállalati érdekeltséget kellene ebbe az irányba állítani. Emellett az úgynevezett társadalmi megítélés és a felügyeleti ellenőrzés módszere is segíthet abban, hogy kevesebb legyen az elmaradt haszon. Ne csak a tervhez viszonyítsanak. Nézzék, vizsgálják azt is, hogy a vállalat rendelkezésére álló eszközökkel — gépekkel, munkaerővel, szellemi tudással stb. — mit produkálhatott volna és valóságban mit produkált. Garamvölgyi István mérési programját — az adatok leírását és feldolgozását - számítógép vezérli, míg az eddigi állomásokon felállított mérőtornyok magassága alig haladja meg a húsz métert, itt 120 méteres tornyot emelnek. A torony előregyártott acél alkatrészeit a Dunai Vasmű készítette, jelenleg a 75. méternél tartanak a szerelők. Az új főállomás a tervek szerint 1980-ban épül ki teljesen. Bazargan iráni kormányfő szombaton befejezte látogatását, ahová több miniszterének kísésetében azért indult el, hogy közvetlenül a helyszínen alkothasson magának képet a kurdisztáni helyzetről. Bazargan kíséretének tagja, Hacsen Szabbaghian belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy „jelenleg a kormánycsapatok ellenőrzik az ország minden, kurdok által lakott területét”. A teheráni rádió ezzel párhuzamosan tette közzé azt a felhívást, amelyben a katonai parancsnokság felszólítja a kurd lakosságot, hogy legkevesebb öt napon belül szolgálEdward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára befejezte Franciaországban tett kétnapos munkalátogatását. Gierek és vendéglátója, Giscard d’Estaing köztársasági elnök szombaton délelőtt a Párizs környéki Rombouillet palotában nemzetközi kérdésekkel foglalkozott: áttekintette a kelet-nyugati enyhülés témakörét, a SALT-szerződés ratifikálásáA VSZK hírközlő szerveinek jelentései szerint Peking aktív háborús előkészületeket folytat Vietnam, Laosz és Kambodzsa ellen. A hanoi rádió közleményben jelentette be, hogy a VSZK határa mentén 12 kínai hadosztályt és 6 hadtestet vontak össze. Négy kínai hadosztály Laosz határai mentén sorakozott fel. A VNA arról számol be, hogy Kínából szüntelenül folytatják a fegyverek átdobását a forradalmi hadsereg által széttassák be a hatóságoknak az összes fegyvereket, köztük harckocsikat, páncélozott szállító járműveket és aknavetőket. Mint arról a hírügynökségi jelentések beszámoltak, Irán több városában szombaton is több százezren emlékeztek meg az egy évvel ezelőtti teheráni vérengzés áldozatairól. 1978.- szeptember 8-án a sah rend- fenntartó erői belelőttek a Khomeini mellett tüntető tömegbe, és több száz embert megöltek. A fővárosban fehérárnak ezrei vonultak a mártírokról elnevezett térre Khomeini arcképével és „mártírjaink vére — győzelmünk záloga!” feliratú táblákkal. nak esélyeit és az európai biztonság és’együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi értekezlet előkészületeit. Gierek és Giscard d’Estaing péntek délután megtartott első megbeszélésén — amely három órán ót tartott — a kétoldalú kapcsolatokról, a gazdasági együttműködés és a termelési kooperáció bővítésének lehetőségeiről volt szó. vert pol-potista csapatok maradványainak. A pekingi hatóságok eközben egyértelműen nyilatkoznak „Vietnam újabb, sőt többszöri megleckéztetésére" vonatkozó szándékukról. A pekingi tárgyalásokon pedig a kínai delegáció megerősítette, hogy ezek a fenyegetések „érvényben maradnak”. Kínában rágalomkampány folyik a VSZK ellen a vietnami fegyveres erők állítólagos behatolásai miatt Kína területére. Nem kedvezett az idei időjárás a burgonyának: a csapadékszegény tél, majd a májusi, júniusi aszály megviselte a burgonya fejlődését. Ennek megfelelően Baranya megyében, csakúgy, mint az ország többi részén rosszabb burgonyatermés várható, mint az elmúlt esztendőben. A minőséggel nincsenek gondok, de a gumók java része apró. Baranyában a legnagyobb területen a Szigetvári Állami Gazdaság termeszt burgonyát. A szentlőrinciek dicsekedhetnek azzal a ténnyel, hogy az országban ők dolgozták ki az új burgonyatermesztési intenzív gazdálkodási rendszert. A Solanum rendszernek itt a környéken a Szigetvári Állami Gazdaság a rendszergazdája, amely mintegy 450 hektáron termeszt burgonyát. Tavaly 350 —400 mázsa volt a hektáronkénti átlaguk, az eddigi eredmények azt mutatják, hogy idén ez várhatóan 350 mázsa lesz. (Érdemes megemlíteni, hogy ez a tavalyihoz képest rosszabb eredmény is több mint kétszerese az országos átlagnak.) Eddig 50—6Q hektáron takarították be a termést. A nagy meleg akadályozta a munkát, így igazán nagy erővel csak hétfőn kezdik el a burgonyaszedést. Ettől kezdve azonban két műszakban, éjjel-nappal dolgoznak az emberek és a gépek. A betakarítást a tervek szerint október 15-ig fejezik be. A vejti termelőszövetkezet idén 220 hektáron termeszt burgonyát. A Solanum rendszerhez tartozó szövetkezet gépei várhatóan 300 mázsa körüli burgonyát takarítanak be hektáronként, mely szintén rosszabb, mint az elmúlt esztendő eredménye. Az aszály itt is megviselte a gumókat, s hogy mégis ilyen magas termésátlag várható, az a kiváló termesztéstechnológia mellett, akárcsak a szentlőrincietcnél, elsősorban az intenzív öntözésnek köszönhető. Mindkét mezőgazdasági üzemben 60-70 százalékban a kedvező étkezési értékű holland Desieré burgonyát termesztették. A háziasszonyok örömére a Szentlőrinci Állami Gazdaság a ZÖLDÉRT-en keresztül idén már a megyében is forgalomba hozza a műanyag fóliás tasa- kokba csomagolt burgonyát, A gazdaságban egyébként tervezik a burgonya ipari feldolgozását is. A sombereki termelőszövetkezetben 200 hektáron termelnek burgonyát. A szedést már néhány hete elkezdték, még mintegy 120 hektár vár betakarításra. Ebben a gazdaságban nem tudták öntözni a burgonyát, ami a terméseredményekben is megmutatkozik. A tervezettnél kevesebb burgonyát szednek ki a földből: a hektáronkénti átlag 150—160 mázsa. Somberekén is zömmel Desieré burgonyát termelnek. Az alacsony termésátlag ellenére a gumók minőségileg kifogástalanok, de meglehetősen aprók. Sajnos burgonyából sem születnek idén termelési csúcsok ... R. N. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat mázaszá szvári telepén ez évben 480 tonna cérnát gyártanak, amely nélkülözhetetlen alapanyaga a hazai farmer, és a szovjet exportra készülő ponyvagyártásnak. Meteorológiai főállomás épül Pakson Eredményes francialengyel megbeszélések Kínai katonai csapatok Vietnam, Laosz és Kambodzsa határán i
