Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-30 / 268. szám
1979. SZEPTEMBER 30. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. Szocialista brigádok a gyermekekért A vendégeket hívók nem jöttek el a találkozóra. Nem is vették tőlük zokon, hiszen senki sem várta, hogy kisgyermekek mondjanak köszönetét a sok szép játékért, az évek óta tartó sokszálú kapcsolatért, ami a pécsi Münnich Ferenc utcai csecsemőotthon és számos üzem, intézmény szocialista brigádja között szövődött. A napokban rendezett szerény, de nagyon kedves randevún ott volt valamennyi — számszerint 22 — szocialista brigád képviselője. Az otthon dolgozói szervezték találkozójukat két gondolat jegyében: egyrészt, hogy a gyermekek nevében köszönetét mondjanak, másrészt, hogy ösz- szeismertessék őket. Hogy mikortól számíthatjuk e patronáló mozgalom kezdetét, arra nehéz lenne pontos választ adni. Gyökerei legalább egy évtizedre nyúlnak vissza. S a kapcsolatokat napjainkban már nehezen nélkülöznék az óvodák, bölcsődék, iskolák. Igaz, hogy a gyermekintézmények és a vállalatok, szocialista brigádok közötti kapcsolatok jórésze ma is spontánul alakul, Pécsett nehéz lenne olyan bölcsődét, iskolát, óvodát találni, melynek egyetlen támogatója sincs. Az ő kezük munkáját dicsérik az udvari játékok, sporteszközök, a szinte minden éves festések, nagytakarítások, ki- sebb-nagvobb karbantartások, javítások, a kommunista műszakok ellenértékéből vásárolt könyvek, babák. az ebből szervezett kirándulások és így tovább. Cserébe, a kicsik öröme és a gyermekintézmények vezetőinek köszönő szavai mellett a bölcsődék és óvodák iqyekeznek felvenni annál a vállalatnál dolgozó szülők qvermekeit, ahonnét segítik őket. A találkozó arra is alkalmat adott, hogy a szocialista briqádok tagjai egyeztessék, hoqy a jövőben ki mivel támogatja a csecsemőotthont. Ez sem haszontalan, hiszen elk»rül- hetik a párhuzamosságot. A csecsemőotthonban annak is tanúi lehettünk, hogy a patronáló szocialista briaádok soraiba mások is szívesen beállnónak. A pécsi 43-as számú orvosi körzet vöröskeresztes szervezete itt adott át ajándékot — 6000 forintról szóló takarékbetétkönyvet —. amit a Kovácstelepen lakók küldtek az itt nevelkedő ayermekeknek. A pénzen levegőztető ágyakat vásárolnak majd a csecsemőknek. De itt mondtak köszönetét eqy fül-orr-gégész szakorvosnak, mert évek óta rendszeresen vizsgálja a kicsiket, holott ez nem tartozik feladatai közé. És ő sem szocialista brigádtag. Alapvető, de mégis közvetett szerepet vállalt egy másik szocialista brigád is. A Pécsi Vasútigazgatóság központjában dolgozó Puskás Tivadar szocialista brigád taqiai munkaidő után elkészítették egy állomás fényjelzősítési tervét, és az ezért kapott pénzt hamarosan átadják az úttörőház vasútmodellező szakkörének, akik terepasztalt készítenek majd az óvodásoknak. in i, r• • f i Ih 4 w ~ pa rrrr aisóntocsoládon felállt a halfeldolgozó A tőkés gépek már megérkeztek Jövő karácsonykor jön a frikadella Grönlandi és norvég tengeri halak (ha lehet kapni) a hűtőpultokon, natúr és panirozott szeletek, konyhakészen, gusztust csináló, színes nyomású kartondobozokban. Évente több száz vagonnal importálunk belőlük, miközben halastavainkban is vagonszámra úszkálnak — a tengeri halaknál ízletesebb húsú — édesvízi halak, csak fel kellene dolgozni és odatenni konyhakészen a halhúsra sóvár- gó magyar fogyasztók asztalára. Az országosan is úttörő kezdeményezéseiről híres Bikali Ál. lami Gazdaság, mely a haltenyésztés hazai rendszergazdája, maga is jelentős tógazdasággal rendelkezik, halfeldolgozót épít, és a jövő év végén piacra dobja a bikali natúr és panirozott halszeleteket, konyhakészen, gusztust csináló, színes nyomású kartondobozokban. Drága tőkés importot váltanak ki. sőt, a bikali édesvízi halszeletekből tőkés exportra is jut. Ideális helyen A halfeldolgozó, melyről időről időre már hírt adtunk, 160 millió forint költséggel Alsómo- csoládon épül. 1981-től évente 400 vagonnyi pontyot és növényevő halat, ezüst- és márványpontyot bocsát ki. Az építkezés javában folyik, s már megérkeztek a tőkés gépek. A 160 millió, ból 87 millió forintnyi a gépi beruházás, ebből a tőkés gépek értéke 60 millió. Hoqy miért a sietség a gépekkel, Kovács József, a gazdaság termelési igazgatóhelyettese rögtön magyarázattal szolgált: az épület kiviteli tervei elkészítéséhez ismerni kellett technológiai berendezéseket, az előrehozott vá. sáriás mindemellett árnyereséget is jelentett, a gépek ára közben 10—15 százalékkal emelkedett. Az automata halfeldol- gozó gépsort az NSZK-beli Baader cég szállította, teljes garanciát vállalva érte, tehát azokért az egységekért is melyeket nem ő gyártott. Mellesleg a nyáron Bikáiról halat küldtek ki a céq referenciaüzemébe, itt állították be a gépeket, az eredmények kitűnőek. A halfeldolgozó Alsómocso- lád határában, ideális helyen épül, nem nehéz kitalálni, miért éppen ide esett a választás. Az üzem közel a vasúthoz, s közel ahhoz a 62 hektárnyi tórendszerhez amely a biztonságot jelenti, ha netán nem érkezne pontosan egy-egy élőhalszállítmány. Ugyanitt a környezetet kímélően kialakítható a szennyvíztároló, és tisztító tórendszer is. S véqül közel a falu — a munkaerő. A feldolgozóban két műszakban százan dolgoznak majd, többségükben nők. Jelentés a beruházásról Szolai Jenő főmérnökkel néztünk körül az építkezésen. Már felmagasodtak a csarnokok, kezd kirajzolódni a halfeldolgozó üjem majdani képe. A be-‘ járattal szemközt a 24x72 méteres alapterületű üzemcsarnok, éppen oldalfalait emelték be. Odabent vakoltak, csupa csempe lesz majd minden. A csarnok jobb oldalán a kezdet: négy óriás betonmedence, ide érkezik az élőhal, majd átfut a feldolgozó gépsoron — percenként 30 hal —, s a vég: a csarnok bal oldalán lévő, kétrekeszes, 50 vagonos hűtőtároló. A beruházáson mindenütt mozgás: ásták a hídmérleg aknáját, magasították az üzemcsarnok mögötti energiaközpont majdani 16 méteres kéményét, az üzemcsarnok előtti részen pedig a szociális épületet alapozták. Kétszintes lesz, felül az öltözők-fürdők, az irodák, a földszinten az ebédlő. A szociális rész folyosóval kapcsolódik majd az üzemcsarnokhoz. A halfeldolgozót az állami gazdaság építőbrigádja hozza tető alá, az egész beruházást a gazdaság fejlesztési csoportja bonyolítja le. Motoszkált bennünk, nem túl merész vállalkozás? Hiszen tucatnyi cég szállít ide anyagot, alvállalkozókkal kell bajlódni. A főmérnök megnyugtatott, műszaki szakembereik a komlófeldolgozóval, az angol keverő szerelésével már bizonyítottak, a szervezéssel maguk is boldogulnak. Az építkezésen egyébként szabad idejükben segédkeznek a szocialista brigádok is. Szeretnék, ha az üzemcsarnokot téli- esíthetnék, s még az idén tető alá kerülne a szociális épület. Ezzel együtt a tavalyi 3 millióval szemben az idén már 38 millió forintnyi értéket építenének be. A menetrend az, hogy jövő esztendő októberében helyére kerülnek a gépek, novem. bér 15-én indul a próbaüzem. Jó esetben tehát a jövő karácsonykor már bikali halszeletek kerülhetnek a pécsiek asztalára. Szálkamentes, konyhakész De mit is gyárt majd a gazdaság alsómocsoládi halfeldol. gozója? A feldolgozás kétharmadát adó növényevő halakból, az ezüst, és márványpontyból kétfélét: fejtől, gerinctől, bordától, bőrtől megtisztított, szálkamentes, konyhakész natúr halfilét, továbbá frikadellát, azaz panirozott halszeleteket. A téglalap formájú natúr szeleteket színes felülnyomású vákuumfóliába csomagolják, feltüntetve rajta a pontos súlyt és a fizetendő árat. Általában öt- vendekások lesznek. A frikadellát belül polietilén kasirral ellátott, színes kartondobozokba csomagolják, 20 és 40 dekás változatban. A szeletek alakja 6x8 centis, vastagságuk centiméternyi, ötdekások. Készülhetnek különböző — pogácsa, rúd és tekercs — formában, eh. hez megfelelő adapterek kellenek. A panírt a magyar ízlésnek megfelelően készítik, a receptúra kidolgozására a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolának adtak megbízást. Az ízben is lehetnek változatok, attól függően, hogy paprikával, borssal, hagymával vagy éppen zellerrel ízesítik a frikadellát. Pontyból is kétféle készül: natúr és panirozott szelet, vákuumfóliában, illetve dobozokban, több súlyban. A pikkelye- zésf és a szeletelést qéppel, a belezést viszont kézzel végzik, a fejet, az ikrát, a tejet külön csomagolják. Mivel a feldolgozás során a növényevőknek csak a 40, a pontynak 56 százaléka hasznosul húsként, gondoskodni kell a hulladék feldolgozásáról is. Semmi nem megy veszendőbe, a hulladékot elszállítják a közeli Mágocsra, a majdan felépülő dél-dunántúli fehérjefeldolgozó központba. Az alsómocsoládi halfeldolgozó Fotó: Cseri 6000 kilogramm húsgalamb Baranyából Egyre népszerűi a húsgalambtartás Nő a népgazdasági jelentősége A galambhús iránt szerte a világon egyre nagyobb a kereslet. Nincs az a mennyiség, amit ne lehetne eladni külföldön. A hagyományos piacok mellett a közel-keleti országok érdeklődése is nő, amit az is jelez, hogy például Ku- vait az elmúlt esztendőben 800 tonna galambhúst igényelt. De sajnos, ezt nem tudtuk kielégíteni, mert 1978-ban a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat összesen 650 tonnát exportált különböző államokba. Pedig a húsgalambexport nem rossz üzlet. A Baranya megyei Baromfi- feldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalkozáson keresztül 1978-ban a baranyai húsgalambtermelők 6000 kilogramm húsgalambot értékesítettek. Az ország egyik legnagyobb galambtenyésztő egyesülete a 42- es számú pécsi húsgalambtenyésztői ehhez mintegy 900 kilogrammal járultak hozzá. A 120 tagot számláló egyesület életében 1970 jelentette a fordulópontot. Addig a ha- szongalamb-tenyésztés csak kiegészítette a röp- és díszga- lambtartást, pontosabban a hobbi anyagi fedezetének egy részét v°lt hivatott előteremteni. Ettől az időtől kezdve azonban előtérbe került a húsgalambtartás, ami annak is köszönhető, hogy jó hústermelő fajtákat, így például King, Strasser, Lengyel higz galambokat kezdtek tenyészteni hazánkban nagyüzemi módon. A BOV rendszeresen felvásárolta a galambokat, s ezen túl koordinálta és igazította a kihelyezéseket. A hetvenes évek elején az Enyingi Állami Gazdaság két új fajta, az Autoszex King és Autoszex Texan nagyüzemi tenyésztését kezdte el. Ezeknél a fajtáknál a nemek már 2—3 napos korban is megállapíthatók, ami biztonságossá teszi tenyésztésüket. A p«csi galambtartók közül egyre többen foglalkoztak a versenyzés mellett, húsgalambelőállítással. Jelenleg a pécsi egyesületben negyvenen állítanak elő húsgalambot. Az egyesületen belül sokan foglalkoznak tenyészanyag-előál- lítással, akik idén már 2000 tenyészgalambot nevelnek. A42-es egyesületnek nagyon rendezett kapcsolata alakult ki a baksai termelőszövetkezettel. A tsz mint rendszergazda biztosítja az optimális körülményeket a galambtartáshoz. A soroksári termelőszövetkezet egy társulást szervez, melybe a baksai termelőszövetkezet is belép, hogy vérfrissítésre szülőpárokot szállítson a tenyésztőknek. A soroksáriak a legjobb hústermelő fajtákat biztosítják. A tenyészanyagot továbbra is az egyesület által kijelölt tenyésztők állítják elő. A baksaiak szállítják az egyesületnek az aprómagvakat, napraforgót, ocsút, a tápot, a ketreceket a kaposvári tangazdaság biztosítja. A BOV pécsi válalatával értékesítési szerződést kötöttek, a galambokat a BOV gyűjti össze az átvevő- helyekről és szállítja feldolgozásra. Mint a pécsi tenyésztők elmondták, az egyenletes áron való takarmánybiztosítás növeli a húsgalambtenyésztés gazdaságosságát. Egy ügyes elképzelés is serkenteni fogja a húsgalombtor- tást. A 42-es számú egyesület Pécsett, a Tettyén társadalmi munkában épített székháza előtt a tervek szerint egy galambtartási mintatelepet hoznak létre, ahol különféle fajtákat, tenyésztési technológiát, valamint berendezési tárgyakat mutatnak majd be. Ha az együttműködés létrejön a baksai termelőszövetkezet és a többi baranyai galambtenyésztő egyesület között is, akkor a húsgalambtenyésztés problémája megoldódik a megyében, s a galambtartók száma nőni fog. Miklósvári Zoltán R.N.
