Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-28 / 266. szám

2 DunQntult napló 1979. szeptember 28., péntek Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka A népi ellenőrzés rendszere betölti hivatásét, rászolgált a bizalomra (Folytatás az I. oldalról) nala és eredményessége szem­pontjából. A területi ellenőr­zéseket is beleértve több száz vizsgálatot végeztünk például az intenzív gazdaságfejlesztés témaköreiben, mindenekelőtt a termelő berendezések és a munkaerő kihasználása, az anyaggazdálkodás, a külkeres­kedelem, a beruházási tevé­kenység számos területén. — Ugyanakkor nagy figyel­met fordítottunk a lakosság anyagi, szociális, kulturális és egészségügyi ellátásának el­lenőrzésére. A vizsgálatok e tevékenységeknek is széles kö­rét fogták át. Kiterjedtek az oktatás, a közművelődés, a szociális gondoskodás, a test­nevelés, az orvosellátottság, a gyógyítás, a megelőzés több fontos kérdésére. — A vizsgálatokkal a jelen­ségek fő összefüggéseit, az egyes tényezők hatását, a ki­váltó okokat kerestük. Mun­kánkban még nagyobb hang­súlyt kívánunk helyezni azokra a vizsgálatokra, amelyek a hi­bák megelőzését szolgálják. Úgy véljük, ez igen fontos sze­repe az ellenőrzésnek, mert módot ad rá, hogy kellő idő­ben megtegyük azokat a haté­kony intézkedéseket, amelyek­kel elkerülhetőek a kárt oko­zó, súlyosabb hibák. így lehe­tőség nyílik arra is, hogy ja­vaslatokkal segítsük azoknak a helyi vagy központi intézkedé­seknek a kialakítását, amelyek a feltárt hibák megszüntetését, ismétlődésük elkerülését szol­gálják. Munkánkban még in­kább arra törekszünk, hogy ez az ellenőrzés a jó tapasztala­tokat, az újszerű kezdeménye­zéseket is feltárja, segítse el­terjesztésüket, az ehhez szük­séges feltételek megteremté­sét. — A XI. kongresszust köve­tően a kormány átfogóbban foglalkozott az ellenőrzés fej­lesztésével és újabb, maga­sabb követelményeket állított elénk. Fölmérve helyzetünket, fogyatékosságainkat, a többi között megállapítottuk, hogy erőinket elapróztuk, sokat mar­koltunk, és ezért nem jutott elég idő és energia a tapasz­talatok hasznosítására, javas­lataink megvalósításának figye­lemmel kísérésére. A lehetsé­gesnél kisebb mértékben tud­tunk a mindennapi munkában hasznosítható, operatív segítsé­get nyújtani a vezetésnek. Az utóbbi időben számos intézke­dést tettünk a munka színvo­nalának emelésére, feltételei­nek javítására, operativi­tásának erősítésére. Kétségte­len az előrelépés, de még kí­sértenek a munkában a régiek­hez hasonló problémák. — Tisztában vagyunk azzal, hogy a nagy horderejű kérdé­sekben nem lehet egyik nap­ról a másikra változást elérni. Ezért nem mindig jogos a gyakran tapasztalható türel­metlenség. Az viszont tény, hogy a vizsgálatok nyomban, vagy rövid idő alatt elhárítha­tó akadályokat, megszüntethe­tő hibákat is felszínre hoznak. De gyakran ezekben sem, vagy csak a megengedhetőnél lassabban változtatnak érdem, ben. — Arra törekszünk, hogy munkánk tanulságainak és a szocialista országok hasonló téren szerzett tapasztalatainak felhasználásával tovább javít­suk a népi ellenőrzés műkö­dését, alkalmas módszerekkel emeljük a vizsgálatok színvo­nalát. Szorosabb és eredmé­nyesebb kapcsolatokat kívá­nunk kiépíteni együttműködő partnereinkkel is. E törekvések jegyében elhatároztuk például — ennek módszereit már ki­dolgoztuk —, hogy a vizsgála­tokat addig nem tekintjük be­fejezettnek, amíg az adott ügyben nem történnek meg a szükséges érdemi változások. E téren eredményekről is szólha­tunk, de a vizsgálatok érdemi hasznosításában még nem si­került kellő fordulatot elérni. — Jobbon kell élnünk meg­levő lehetőségeinkkel. Megfe­lelő előkészítéssel gyakrabban kell például tájékoztatót kérnünk, beszámoltatnunk, utó- vizsgálatokat tartanunk. Úgy látszik, eddig nem volt ele­gendő erőnk — vagy nem tár­tunk fel minden lehetőséget — arra, hogy az indokoltnak tartott intézkedéseket számon­kéréssel is elősegítsük. Ezért tovább kell keresni a tovább­lépést biztosító belső és külső lehetőségeket. — A népi ellenőrzési bi­zottságok újjáválasztása jó al­kalom lesz arra, hogy e terü­letek tovább erősödjenek a po­litikai elkötelezettség, a szak- szerűség és a növekvő felada­tok követelményeinek megfele­lően. Függetlenített apparátu­sunkban arra törekszünk, hogy politikailag érett, szakmailag kiválóan képzett, jó szervező- készséggel rendelkező vezetők és munkatársak dolgozzanak — hangsúlyozta Szakali Jó­zsef államtitkár, a KNEB el­nöke. A vitában felszólalt: Varga Gyula, Zala m. 1. vk., Rujsz Lászlóné, Vas m. 1.vk., Fábián Márton, Szolnok m. 8. vk., Sass Kálmán, Heves m. 4. vk., Papp Lajos államtitkár, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának el­nöke, Tóth Géza, Szabolcs- Szatmár m, 14. vk„ Papp Gy. Lászlóné, Csongrád m. 14. vk., Angyal János, Bács-Kiskun m. 7. vk., Kasó József, Baranya m. 12. vk. A KNEB elnökének válasza a hozzászólásokra Mivel a népi ellenőrzésről szóló beszámoló vitájában más hozzászóló nem jelentkezett, Szakoli József államtitkár, a KNEB elnöke emelkedett szó­lásra: — Nagy megnyugvást jelent számunkra, hogy a vitában el­hangzott felszólalások egybe­esnek azzal az alapvető érté­keléssel, amelyet munkánkról készítettünk. Az észrevételeket, a kritikai megjegyzéseket, a javaslatokat számon tartjuk, és mindennapi munkánkban hasz­nosítani fogjuk. A javaslatok között természetesen voltak olyanok is, amelyeknek vizs­gálata hosszabb időt vesz igénybe, ezekre később majd visszatérünk. — Az itt elhangzott javas­latok kapcsán kiemelném, hogy teljességgel indokolt a követ­kezetesség, a határozottabb fellépés igénye. Mindjárt sze­retném hozzátenni: a jövőben még jobbon kívánunk élni azokkal a jogosítványokkal, le­hetőségekkel, amelyekkel már ma is rendelkezik a népi el­lenőrzés. Indokoltan tették szó­vá azt is, hogy legyen keve­sebb központi vizsgálat, több lehetőséget biztosítva ezzel a helyi témák elemzésére. Min­denesetre azért szeretném hoz­zátenni: nem feltétlenül szük­séges, hogy a helyi vizsgála­tok száma annyival növeked­jék, amennyivel csökken a köz­ponti. Alapvetően ugyanis ar­ra törekszünk, hogy kevesebb ellenőrzésünket jobban, alapo­sabbon végezzük, s időnk, le­hetőségünk, energiánk mintegy 50 százalékát a korábbi nagy jelentőségű kérdések vizsgála­tának utóellenőrzésére fordít­suk. — A koordinációval kapcso­latos észrevételek egybeesnek a mi kritikus, önkritikus érté­kelésünkkel. Arra törekszünk, hogy a következő évi ellenőr­zési program elkészítésénél már valamelyest előbbre lép­jünk. A központi ellenőrzések jobb összehangolása egyben azt is jelenti, hogy a helyi né­pi ellenőrzési bizottságok job­ban tervezhetik, egyeztetve szervezhetik munkájukat. — Az országgyűlés két év­vel ezelőtt alkotta meg a be­jelentésekről és a panaszokról szóló törvényt. Ennek végrehaj­tását ellenőriztük, s megálla­pítottuk: az elmúlt két eszten­dőben lényegesen csökkent a névtelen bejelentések száma. Nem éri el az egy százalékot. A népi ellenőrzésnél ez az arány magasabb, ami nyilván sajátos helyzetükből is adódik. Természetesen a névtelen be­jelentésekre a vezetőknek oda kell figyelniük, s a megfelelő tapasztalatokat, tanulságokat — esetleg a saját munkájukra nézve is — le kell vonni. De még egyszer szeretném hang­súlyozni, hogy az alapvető tendencia pozitív, csökken a névtelen bejelentések száma. — Sok észrevétel, megjegy­zés hangzott el az ellenőrzé­sek nyomán tett javaslatok végrehajtásával kapcsolatbon. Teljes joggal kérik a nagyobb következetességet, föltétlenül javítani kell a meglévő szem­léleten, hozzáálláson, hogy ez­zel is jobb feltételeket teremt­sünk a népi ellenőrzés javas­latainak megvalósításához. A népi ellenőrzés tevékenységé­ben ez az egyik legfontosabb tennivaló — mondotta befeje­zésül Szakali József. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés a KNEB elnökének a népi ellen­őrzés munkájáról szóló beszá­molóját és a hozzászólásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Papp Lajos államtitkár: A népi ellenőrzés vizsgálatai jól szolgálják a társadalmi érdekek védelmét nosságát Ezért a termelés, a gazdálkodás vagy az ellátás kü­lönböző részkérdéseinek vizsgá­lata mellett kívánatos növelni az egész folyamatot teljes össze­függésében elemző ellenőrzések számát. — Régi, de változatlanul ér­vényes megállapítás, hogy az ellenőrzés annyit ér, amennyi hasznosul belőle. Ezen a téren is kedvező a tendencia, de a tapasztalatok azt is mutatják, hogy a vizsgálati megállapítá­sok, javaslatok valóra váltása sok esetben indokolatlanul ké­sik, elmarad, vagy helyenként csak látszat-intézkedésekben merül ki. Ezen a hibás, sőt ká­ros gyakorlaton elsősorban ma­guknak az ellenőrzött, illetőleg az érdekelt felügyeleti szervek vezetőinek kell változtatniuk. — Szoros kapcsolat alakult ki a népi ellenőrzési bizottságok és a tanácsok között. Alapja az a törvényi rendelkezés, hogy a területi bizottságokat az illeté­kes tanácsok választják, és kö­telesek őket munkájukról, a he­lyi jellegű ellenőrzések tapasz­talatairól beszámoltatni. A jog­szabályok nem határozzák meg, hogy a tanács milyen időközön, ként tűzze napirendjére a népi ellenőrzési bizottság tevékenysé­gének értékelését, de legalább ciklusonként egyszer erre alkal­mat kell találni. — Különösen időszerű, hogy a területi bizottságok — a taná­csok felkérésére — fordítsanak nagyobb figyelmet a gazdasági, a társadalompolitikai jelentősé­gű határozatok helyi végrehaj­tásának, a lakosság ellátásá­nak, a tanácsi intézmények ésszerű, takarékos gazdálkodá­sának ellenőrzésére. Minderre módot ad, hogy az utóbbi idő­ben előnyösen változott a köz­ponti és a helyi vizsgálatok ará­nya, csökkent a területi népi el­lenőrzési bizottságok központ­ból előírt vizsgálatainak száma. — Jövő évi feladatunk, hogy a bizottságok esedékes újjává- lasztásánál tovább szélesedjék a népi ellenőrzés társadalmi bázisa. Ebben a tanácsokra, mint választó testületekre fontos szerep vár. Ugyanilyen lénye­ges, hogy a növekvő követelmé­nyekhez igazodva, a szakmai feltételeket is tovább javítsák. — A népi ellenőrzéstől a jö­vő még többet követel. A fej­lett szocialista társadalom épí­tésében további fontos szerep vár' a népi ellenőrzésre, még akkor is, ha működése nem he­lyettesítheti az egyéb formákat, mindenekelőtt a felügyeleti, a gazdasági és pénzügyi ellenőr­zést. — A népi ellenőrzés intézmé­nye szocialista hatalmunk vív­mánya, tevékenysége államunk népi jellegét erősíti. Áldozat­kész közéleti munkájuk elisme­rést és megbecsülést érdemel — hangsúlyozta az államtitkár, majd az írásos beszámolót és a szóbeli jelentést elfogadásra javasolta. Interpellációk Papp Lajos államtitkár, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke elmondotta: a népi ellenőrzés széles társadalmi bá­zisa állami, gazdasági és társa­dalmi életünknek, vizsgálatai jól szolgálják a társadalmi ér­dekek védelmét. — A népi ellenőrzés a társa­dalmi, a gazdasági élet széles területeit átfogó, az adott idő­szak követelményeihez mind jobban igazodó vizsgálataival, a lakosságtól érkező jelzések hasznosításával jól segítette az ÓJIami irányítást, a gazdasági vezetést, a központi elhatározá­sok megvalósítását. Munkájá­ban határozott törekvés tapasz­talható az ellenőrzések minősé­gének javítására, tevékenységé­ben érvényesül a szocialista de­mokratizmus, feladatait az ál­lampolgárok tízezreinek bevoná­sával oldja meg. A hibák fel­tárása mellett egyre jellemzőbb munkájára azok megelőzése, a jó tapasztalatok hasznosítása. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a bizottságok és a vizsj; gálatokban résztvevő társadalmi ellenőrök azért szereznek na­ponta megújuló tekintélyt, meg­becsülést, maguknak a közvéle­mény előtt, mert vizsgálataik közérdekűek, tárgyilagosak, részrehajlástól mentesek. — A népi ellenőrzés fontos feladatának tartja a kormány­zati munka segítését. Bizonyítja ezt, hogy növekedett a kor­mányzati programok megvalósí­tását szolgáló, fejlődésünk leg­fontosabb időszerű kérdéseire összpontosító, több ágazatra ki­terjedő, átfogó ellenőrzéseinek száma. A KNEB az elmúlt más­fél évben több mint tíz ilyen jel­legű, főképpen a gazdasági élet, a termelés és az ellátás lényeges problémáit érintő je­lentést terjesztett a Miniszter- tanács elé. — Az állami ellenőrzés to­vábbfejlesztésének egyik sar- kallatos feladata a különböző állami vizsgálatok tervszerű — országos és helyi — összehan­golása. Ez a hatékony ellenőr­zés lényeges feltétele; érvénye­sülésének már vannak kezdeti, biztató eredményei. Kialakult például az a jó gyakorlat, hogy mielőtt a Minisztertanács beszá­moltatná a kijelölt megyei ta­nács végrehajtó bizottságát, az érdekelt minisztériumok, orszá­gos hatáskörű szervek felügye­leti ellenőrzést végeznek az érintett megyében. — Érezhetők annak előnyei is, hoqy a kormány a fővárosi és a megyei tanácsok végrehajtó bi­zottságaira bízta területük ál­lami ellenőrzésének koordinátá­sát a néni ellenőrzési bizottsá­gokkal. Az összehangolással a különböző szervek által tervbe vett ellenőrzésekből az idén több mint 1100 felesleges vizs­gálatot törölhettek. — A kezdeti eredmények el­ismerése mellett helyén vatá az a megállapítás, hogy az ellen­őrzés központi és területi koor­dinációja nem tekinthető kielé­gítőnek, még nem alakult ki megfelelő mechanizmusa. Nem mondhatjuk, hogv természetes­sé. gyakorlottá vált a tervsze- iűbb. fegyelmezettebb együtt­gondolkodás, a közös cselekvés az ellenőrzések tervezésében és végrehajtásában. A központi szervek nagy része késve, az időpont és a vizsgálandó szer­vek megjelölése nélkül közli a fővárosi, a megyei tanácsokkal azokat a témákat, amelyeket el­lenőrizni kívánnak. Ez nehezíti a megfelelő terv összeállítását. — A népi ellenőrzés több elemzése is igazolja a komplex, összehangolt vizsgálatok hasz. Dömötörffy Sándor (Zala m., 5. vk.), a mahóti Rákóczi Tsz főállattenyésztője még az or­szággyűlés nyári ülésszakán nyújtott be interpellációt — a közművelődési célú vállalati és szövetkezeti pénzeszközök el­osztása tárgyában — a pénzügy- miniszterhez. Faluvégi Lajos az ügyrendben biztosított jogával élve — a kulturális miniszterrel, az Országos Közművelődési Ta­nács titkárságának vezetőjével és ,a SZOT titkárával egyetértés­ben — írásban válaszolt Dömö- törffy Sándornak, s válaszát a többi képviselő is megkapta. Az 1976 óta évről évre kép­ződő vállalati jóléti alap ren­deltetése, hogy elsősorban a vállalati igényekkel összhang­ban álló szociális gondoskodást és művelődési lehetőséget cnyagilag megalapozza — hangsúlyozta a miniszteri vá­lasz. Jogszabályban — ez eset­ben pénzügyminiszteri rendelet­ben — csak értelemszerűen, nagy vonalakban lehet megje­lölni a felhasználás arányait és irányait. A képviselőnek a bejáró dol­gozók közművelődési lehetősé­geire vonatkozó javaslatát a közeljövőben kidolgozandó, a' VI. ötéves tervidőszakra szóló pénzügyi, gazdasági irányelvek keretében megvizsgálják. Az írásban adott válasszal az interpelláló képviselő egyetér­tett, azt az országgyűlés is tu­domásul vette. Bálint Istvánná (Békés m„ 12. vk.), a Fővárosi Ruhaipari Vál­lalat szeghalmi telepének veze­tője a- hagyományos családiház­építéshez a jobb falazóanyag- és tetőszerkezet-ellátás, vala­mint ezzel összefüggésben a Békés—Csongrád megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat re­konstrukciójának gyorsítása tár­gyában interpellált az építés­ügyi és városfejlesztési minisz­terhez. Ábrahám Kálmán miniszteri válaszában egyetértett azzal, hogy a magánlakás-építés — s az otthonok karbantartása is — nagy figyelmet és további intéz­kedéseket kíván. — A Békés megyeieknek bi­zonyára megnyugtatásul szolgál, hogy jelenleg Békéscsabán két téglagyárat korszerűsítenek 500 millió forintos ráfordítással. Az egyik már az idén termelni kezd. a másik 1981 első negyedévé­ben. A jelenlegi 200 milliós tég­latermelés 60 millió téglával növekszik majd, s várhatóan jc- vul a gerendaeljátás is. Ami az építőfaanyagokat illeti, e téren kedvezőtlenebb a helyzet. Saj­nos, az import-beszerzések nem a terveknek megfelelően alakul­nak, ezért a szükséges intézke­déseket már megtettük. A mi­niszteri választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés tu­domásul vette. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelynek második napján az elnöki tisztet Apró Antal, Péter János és Raffal Sarolta felváltva töltötte be — befejezte munkáját,

Next

/
Thumbnails
Contents