Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-28 / 266. szám

1979. szeptember 28., péntek Dunántúli napló 3 Hasznosuljanak jobban Nemzetközi közlekedés­politikai tanácskozás Közösek az érdekek Bizonyítás Schwerinben Minden ország közlekedés- politikájának közös célja, hogy a közlekedés szerkezetének fejlesztésével a hazai forgal­mat és a nemzetközi kapcso­latokból származó igényeket megfelelő színvonalon, gyor­san, biztonságosan és a lehe­tő leggazdaságosabban elé­gítse ki. A közlekedés azonos problémákat és hozzávetőleg azonos megoldásokat vet fel a különböző társadalmi, gazda­sági és természeti adottságok­kal rendelkező országokban — hangsúlyozta Urbán Lajos köz­lekedés- és póstaügyi állam­titkár csütörtökön délelőtt a MÁV-vezérigazgatóságon kez­dődött nemzetközi tanácskozá­son. A tanácskozáson az európai szocialista országokon kívül Ausztria, Olaszország és az NSZK közlekedési szakértői 13 előadás alapján véleményt cse­rélnek a közlekedéspolitika több országot érintő különbö­ző kérdéseiről. a népi ellenőrzés vizsgálatai Kasó József felszólalása az országgyűlésen Az eredmények ellenére is szükségesnek látszik az ellenőr­zési munka színvonalának eme­lése és ennek érdekében az el­lenőrzést végzők továbbképzé­se. A népi ellenőrzés jellegéből adódóan egységesen jelentke­zik a szakmai, politikai, erköl­csi, emberi normák alkalmazá­sa. Komplexitás érvényesül az ellenőrzési munkában előfordu­ló kérdések, problémák meg­ítélésében, és ezért kisebb a le­hetősége a helytelen értékelés­nek, megalapozottabbak a ten­nivalókra szóló javaslatok. lói munkában is jól hasznosít­ható a népi ellenőrzés által ka­pott anyag. Az országgyűlés mezőgazda­sági bizottsága ez évben is fel­használja munkájában a népi ellenőrzés termelési rendszerek, ről végzett vizsgálatának anya­gát. Tovább lehetne fokozni a né­pi ellenőrzés és az országgyűlés állandó bizottságainak együtt­működését. Mivel a NEB orszá­gos vizsgálatai fontos tájékoz­tatásokat adnak életünk egy- egy területéről, esetenként az országgyűlés által alkotott tör­vények érvényesüléséről is. A nyertes A vas és a szakember kapcsolata Az országgyűlés csütörtöki vi­tájában felszólalt Kasó József (Baranya m. 12. vk.), a Sziget­vári Állami Gazdaság igazgató­ja, aki többek között a követ­kezőket mondotta. Tisztelt Országgyűlés! A népi ellenőrzés jól szolgál­ja mindazokat a célkitűzéseket, amelyeket létrehozásával kap­csolatosan kitűztek, jól szolgál­ja a népgazdaság érdekeit, ezen belül pedig a becsülete­sen dolgozó emberek érdekeit. A népi ellenőrzés egész nép­gazdaságunkat átfogó szerve­zet. Tervszerűség, következetes­ség nyilvánul meg munkájának tervezésében és témaválasztá­sában. Célszerű lenne a téma- választásban az alsóbbszintű bizottságok javaslatait jobban felhasználni, melyek a helyi gazdasági, társadalmi és állami vezetés munkájának segítését jobban szolgálnák, de ugyan­akkor a központi irányelvek ér­vényesülése is megmaradna. Arra azonban vigyázni kell, hogy ez ne a helyi vezetés el­lenőrzési feladatainak átvétele legyen. A népi ellenőrzés nem az operatív vezetés munkájá­nak átvállalása, hanem segíté­se. Kedvező társadalmi megítélés A népi ellenőrzési vizsgála­tok lefolytatásának személyi fel­tételei, mint a beszámoló is megemlíti, jók és adottak. Sa­ját tapasztalatomból tudhatom, hogy választókörzetemben ki­alakult a népi ellenőrzés irányí­tásának megfelelő szintű veze­tő garnitúrája és az önkéntes ellenőrök széles, állandó tábo­ra. Általában az ellenőrök ki­választása jó, az ellenőrzést szí­vesen vállalják. Környezetünkben is jó a népi ellenőrök társadalmi megítélé­se, a gazdasági, társadalmi ve­zetők részéről elismerésben ré­szesülnek. Ilyen pl. a Szigetvári városi Tanács „Szigetvárért" em­lékplakettet adományozott a jó népi ellenőrző munkát végzők számára, vagy Komló város ta­nácsa díszpolgárává választot­ta a NEB elnökét, vagy például a Pécsi Kesztyűgyár vezetői megköszönték a népi ellenőrzés tevékenységét és hasznos út­mutatásait az újítás terén fel­tárt tapasztalatokról és lehető­ségekről, vagy a Pécs városi Ta­nács úgyszintén eredményesnek ítélte meg azt a munkát, amit a Népi Ellenőrzési Bizottság a közműhálózat-építés koordiná­ciójának vizsgálatában kifej­tett. Ennek alapján szabályzatot készítettek a sokrétű munka összehangolására. A termelési rendszerek vizsgálata során fel­tárt észrevételek, javaslatok, ta­pasztalatok elismeréséül levél­ben köszönték meg a Baranya megyei Népi Ellenőrzésnek a vizsgálatát, javaslatait. Az ellenőrzést végzők is ta­nulnak, fejlődnek munkájuk so­rán, amelyet saját területükön fel tudnak használni. így pél­dául gazdaságunkban a folyé­kony üzemanyag felhasználás­nak ellenőrzésében részt vevők — akik munkaterületükön ha­sonló beosztásban vannak — a vizsgálat felkészítésében és le­folytatásában nyert tapasztala­tokat visszatérve saját terüle­tükre, már mint javaslatot ter­jesztették a gazdasági vezetés elé. Azt is el kell mondani, hogy esetenként a helyi vezetők és a népi ellenőrzés kapcsolata még javításra szorul, jóllehet mind kevesebb az a vezető, aki nem segítést, hanem úgynevezettre, vízőrt lát a népi ellenőrzés mun­katársaiban. Ma már minden vizsgálat célkitűzése a hatéko­nyabb, eredményesebb munká­ra való serkentés és nem csak a hibák feltárása. Ez még fo­kozottabban áll a népi ellenőr­zés vizsgálataira. A népi ellenőrzés tevékeny­ségét nem szabad lezárni a vizsgálatok ténymegállapító, hi­bafeltáró, esetleg felelősségre vonó tevékenységénél. Ez a mun­kának a könnyebbik része. Ne­hezebb a feltárt hibákat meg­változtatni, a vizsgált anyag­ban feltártakat realizálni. Vizsgálatot az eredmények javításáért, fokozásáért, a hi­bák felszámolásáért is végzünk. Ezért indokoltnak tartom az utóvizsgálatok arányának, szín­vonalának növelését, javítását. A tapasztalatok szerint azok az ellenőrzések hasznosulnak jobban, amelyek a területi párt- és tanácsi üléseken is megtár­gyalásra kerülnek. E testületek igénylik és hasznosítják a vizs­gálat megállapításait. Ebből következik, hogy indokolt és szükséges a népi ellenőrzés munkájának szélesebb körű is­mertetése és a feltárt vizsgá­lati tények, hibák, szabálytalan­ságok társadalmi szinten törté­nő megtárgyalása. Helyi példa a szigetvári járásban, hogy a népi ellenőrzés tevékenységét a városi és járási pártfórumok évente, az ütemtervnek megfe­lelően vizsgálják és felhasznál­ják a testületi munkában. A munka, a tájékoztatás segítése Helyesnek tartanám a vizs­gálatokat üzemi szinten is még szélesebb körben ismertetni az ott dolgozó kollektívákkal, ezt az ismertetést beilleszteni a je. lenlegi fórumok rendszerébe, és ezzel nem növelni az értekezle­tek és megbeszélések számát. A Baranya megyei NEB és a megyei politikai, társadalmi és tanácsi szervek kapcsolata szé­les körű, tartalmában, hatásai, ban az élet új igényeihez és le­hetőségeihez igazodva fejlődik. Kölcsönösen erősödik a törek­vés e gyakorlat továbbfejleszté. sére. Saját és megyei képvise­Mintha állandóan kontrollál­ná magát Combócz Jenő. A 31 éves fiatalember esztergályosa MEZŐGÉP szigetvári gyáregy­ségében. — Ha hibátlanul akarok dolgozni, akkor sűrűn kell mérnem. Inkább ötször-hatszor is megismétlem. Nevét egy újsághírben is­mertem meg: tagja volt a Schwerinbe látogató baranyai KISZ-delegációnak. Ahogy mondja, nem mint kiszistát, hanem mint esztergályost hív­ták meg a küldöttségbe. Az NDK-beli városbon ugyanis szakmai verseny is volt. Len­gyel, német, szovjet és bolgár fiatalemberek mérték össze tu­dásukat az esztergagépek mel. lett. A szigetvári fiatalember lett az első. Amit ő tulajdonképpen köny- nyedén, időnként nevetve me­sél el, amögött céltudatos, tervszerű munka von. Egyálta­lában nem csodálkoztam, ami­kor arról beszélt, hogy otthon, a háztartásukban, feleségével szigorú költségvetést készíte­nek: a megkeresett pénzből mennyit és mire költhetnek. így építette fel — a felesége ré­vén kapott pedagóguskölcsön. re és brigódtársai, barátai segítségére támaszkodva — családi házukat. És a szakma? Öröm volt vele erről beszélgetni. — Minden kisgyerekben egy­szer megfogalmazódik: mi sze­retne lenni, ha felnő. Moz­donyvezető, artista, autóver­senyző ... Én nem mondha­tom, hogy már kicsi korom óta eszterqályos akartam len­ni. A pályaválasztási tanács­adás segített ehhez a szakmá­hoz, s hamar megszerettem. Amikor már néhány éves gya­korlatot szereztem, rájöttem: nagyszerű érzés, amikor egy rozsdás vasdarabból valami szépet, valami hasznosat lehet csinálni. Sokoldalú a szak. mánk, sok újdonságot hoz mindennap. Még akkor is, ha nagy szériákban dolgozunk. Később azt mondja, hogy a megmunkálásra váró vas és a szakember között személyes viszony alakulhat ki. Legalább­is ő úgy érzi, hogy első lá­tásra megméri, felméri a da­rabot, és „belelátja" a munka végeredményét. Mondjuk egy csillogó-villogó kerékagyat, mint amilyennel megnyerte a schwerini nemzetközi „Ifjú mes­terek versenyé”-t. Szigetváron él, egy ötéves kislány és egy kéthónapos kis. fiú édesapja. Levelezőn elvé­gezte a középiskolát. Nem akar megállni. Most ősszel Csepelre megy egy tízhónapos tanfolyamra: érkeznek Sziget­várra a legmodernebb, prog­ramozott esztergagépek. A tan­folyam után a következő cél a gépipari technikum levelező tagozata. S miközben a házán még vissza lévő munkákat vég­zi, a munkahelyén vezeti aranykoszorús brigádját, szak- szervezeti bizalmi, népi ellen­őr. Vidám, nyílt szemében nyo­ma sincsen a fáradságnak. Pedig . .. — Nyolc órát a gép mel­lett állni, közben nehéz fizikai munkát kell végezni, súlyos darabokat emelgetni — meg­érzem a műszak végére. Egy jó fürdő azonban mindig se­gít . . . — Mesterek között lett az első. Milyen elismerést várt itthon? — Jólesett, omikor a mun­katársaim gratuláltak, * jólesett a győzelem is. Mégis azt tar­tom, lehet még mit tanulnom ebben a szakmában. Mindig a gép mellett akarok marad­ni, mert ez a munka szép. M. A. Fejtágítás és demokratizmus T anácskozunk vagy dolgozunk? Nos, az utóbbi hetekben Pé­csett a konferenciák, konzultációk, szimpo. zionok egész sorát rendezték. Napokon át ezernél jóval több résztvevő szállta meg a várost Óhatatlanul kétségem támadt tanácskozásaink hasz­nát illetően. Még régebben egy részt­vevővel beszélgetve lesújtó véleményt hallottam saját vállalatának tanácskozó rendszeréről, demokratikus fórumairól: a mi üzemi de­mokráciánk idő-, pénz- és energiapazarlás. A termelési tanácskozásokon külpolitikai információkat kapunk, a szakszervezeti ülésen arról vi­tatkozunk, hogy miért nincs elég szeg, az ácsoknak órák hosszat kell a raktárban vá­rakozniuk, a vállalat eredmé­nyeit, a számok tucatjait fel­olvassák a szocialista brigád, vezetők fórumától a szak- szervezeti tanács üléséig, sokszor a résztvevők is ugyan­azok, a hozzászólók előre ki vannak jelölve, sőt előfordult, hogy megírták számára, mit kell mondania. Az elmúlt héten én is részt vettem szakmánk egy orszá­gos jellegű konzultációján a Pécstől 340 kilométerre fekvő észak-magyarországi város­ban. A program szerint az el­ső napon a várossal ismer­kedtünk, a tanácskozást a második nap délelőttjére tet­ték kilenc órától tizenkettőig. Kissé csodálkoztam, miért kell a három óra alatt megbe­szélhető dolgaink miatt eny- nyit utazni, két napig távol lenni hazulról. Olyan infor­mációkat kaptunk, amelyeket akár levélben is közölhettek volna. Kérdéseink ugyanazok voltak, mint amelyekre évek óta nem kaphattunk kielégítő választ, magunk is tudtuk, hogy ez alkalommal is csak kérdőjelek maradnak ez ügy­ben. Mégis igazat kell ad­nom a tanácskozás vezetőjé­nek, aki maga is érezte, hogy a hivatalos programot tekint­ve túl távoli volt a helyszín és sok a két nap, szerinte ugyanis valamennyi résztvevő a beszélgetések során leg­alább egy olyan dolgot mon­dott, amelyet saját területü­kön jobban megoldottak, mint másutt. Ha csak ezeket az információkat is visszük haza, már nem volt hiába­való a pénz, az idő és fá­radság. Talán túl messze jutottam térben, időben és témájában is a pécsi rendezvényektől, hiszen azok hasznosságáról gondolkodtam, miközben az elmondottak átsuhantak ben­nem. Tulajdonképpen a vál­lalati pénzügyi konferencia kezdetekor, a több mint ezer résztvevő között ülve döbben­tem meg, amikor azt hallot­tam, hogy csak a jelentkezők felét tudták fogadni. Hány és hány ilyen rendezvény van országszerte nap mint nap? Nos, maradjunk csak Pé­csett, sőt szűkítsük le a ta­nácskozások elemzését a Szervezési és Vezetési Társa­ság Baranya megyei Csoport­jának, valamint az SZVT or­szágos rendezvényeire. Ezek többségére ugyanis kevésbé vonatkoznak a tanácskozá­sok szükségességét megkér­dőjelező gondolataim. Az el­múlt esztendei árkonferen­cián, a munkaerő-gazdálko­dási, vállalati tervezési ta­nácskozáson, az idén rende­zett szolgáltatási, időszerű gazdaságpolitikai, szövetke­zeti, személyzeti munkáról szóló konzultációkon ha vol­tak is már unos-untalan hal­lott előadások, többségükben mégis hasznos információ- cserére adtak módot a ren­delkezések, jogszabályok al­kotói és a gyakorlati szakem­berek között. Egyszerre voltak ezek fejtágítók és a demok­rácia hasznos fórumai, hi­szen már az új rendelkezé­sek megfogalmazása közben annak várható hatásáról is képet lehetett kapni. A vál­lalatoknál dolgozó szakembe­rek az új szabályzók megje­lenésének pillanatában tehe­tetlenek lennének, ha azok­ról már előre nem kapnak in­formációkat, hiszen a terme­lésben és a piacon is egé­szen új magatartást kell ta­núsítaniuk. A vállalati pénzügyi kon­ferencia utolsó rendezvényén, a fórumon például világosan kirajzolódott, hogy ha pél­dául szabályzórendszerről esik szó, a vállalatoknál több­nyire a jövedelemszabályo­zást értik. Pedig az ár és hi­tel is a szabályzórendszer legfontosabb elemei közé tar­tozik. Ugyancsak jól körül­rajzolódott a népgazdasági és csoportérdekek ellentété­nek különös formája. A vál­lalatok például ha a túlzott biztonságra törekszenek, és nem vesznek fel fejlesztési hitelt olyan termékek gyártá­sára, amelyek elengedhetet­lenül fontosak, így kárt okoz­nak. A kereskedelemben kü­lönösen szembetűnő és saját bőrünkön érzékelhető, ha in­kább vállalják, hogy áru­hiánnyal küszködnek és a vá­sárlók tízezreinek mondják, hogy „nem kapható”, mint­sem forgóeszközhiteit venné­nek igénybe. Az ember várható maga­tartását és a készülő jogsza­bályt, új technikai eszközö­ket, technológiákat (ugyanis gépészeti, bányaművelési konferenciák is voltak az el­múlt hetekben Pécsett) ösz- sze kell hangolni, ezt való­ban csak tartalmas tanácsko­zásokon lehet, a folyóiratok, körlevelek holt betűi ehhez nem elegek. P ersze, nincs arról szó, hogy a tanácskozások, a demokratikus fóru­mok szükségességé­nek megkérdőjelezésé­től, mint azt írásom elején tettem, néhány tartalmas ren­dezvény kapcsán eljutottam a minden tetszik-ig. Egyik egészségét feláldozó, rokkant­sági nyugdíjba menő, kissé megtört és csalódott gazda­sági vezető mondta egy al­kalommal: a gazdaság ag­resszív! Nos, hát éppen en­nek az agresszív gazdaság­nak kell a jövőben kikény- szerítenie, hogy csak akkor tanácskozzunk, ha van miről, s akkor is csak, ha haszno­sítani is tudjuk. Lombosi Jenő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents