Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-27 / 265. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 265. szám 1979. szeptember 27., csütörtök Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az országgyűlés őszi ülésszaka Az egészségügyi miniszter beszámolója az egészségügyi törvény végrehajtásáról A KNEB elnökének beszámolója a népi ellenőrzés munkájáról Interpellációk Ma folytatódik a tanácskozás A Szocialista rendszerünk vívmánya, hogy az orvosi ellátás állampolgári jog lett Megkezdte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A képen: az ülésteremben elöl Lázár György, mögötte Biszku Béla, Kádár János. Uj malom Mohácson Új malomüzem épül a Gabonafelvásárló és -feldolgozó Vállalat mohácsi telepén, a Duna-parton. Az új malom naponta hetvenkét tonna anyagot őröl majd. Befejező stádiumához közeledik az épí­tészeti szerelés, mig a technológiai szerelést előreláthatóan ez év végén, jövő év elején kezdik el. Lakóház-felújítások Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Szerda délelőtt Apró Antal elnökletével kezdte meg tanács­kozását az országgyűlés őszi ülésszaka. Részt vett a tanácsko­záson Kádár János és Lázár György is. Az elfogadott napi­rend szerint a képviselők meg­vitatják az egészségügyi minisz­ter. valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolóját, és sor kerül inter, pellácíókra is. Apró Antal megnyitója után az országgyűlés tudomásul vet. te a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, majd dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter számolt be az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehaj­tásáról. Dr. Schultheisz Emil beszámolója — Az országgyűlés 1972-ben az egészségügyi törvény megal­kotásakor abból indult ki, hogy szocializmust építő hazánkban az egészség-beteg ség nem pusztán az orvos és a beteg ügye, nem magánügy, jóval több annál — hangsúlyozta dr. Schultheisz Emil. — A törvény — a jog mellett — aktív sze­repet ruházott a társadalom minden tagjára. Eme aktív sze­repnek a jelentősége az eaész- séges életben, a megelőzésben, a gyógyulásban mind egyéni, mind társadalmi méretben nem új gondolat, de érvényesülése társadalmi méretben csak a szocializmusban vált lehetővé. A történelem bebizonyította, hogy csak a szocialista társa­dalom képes megteremteni az egészségvédelem igazán hala­dó. humánus és hatékony mód­ját, amely az egész nép ügye. — A szocialista egészségügy a társadalmi-gazdasági és or- vosegészséqügyi intézkedések széles körű rendszere. Célja a lakosság egészségének meg­óvása, állandó javítása; a ked­vező munka-, élet- és pihenési feltételek megteremtésével az ember harmonikus fizikai és szellemi fejlődésének, alkotó munkával eltöltött hosszú életé­nek biztosítása. Ennek érdeké­ben a tudományos haladás eredményeit felhasználva szé­les körben gondoskodik a be­tegségek megelőzéséről és biz­tosítja mindenki számára az egyre magasabb szintű egész­ségügyi ellátást. — Az egészségügyi szolgál­tatás, ezen belül az orvosi ellő. tás ezzel a törvénnyel állam- polgári jog lett. Ez a jog érte­lemszerűen egyben kötelezett­ség is. Az 1972-es törvény nem egyszerűen úgynevezett „tárca­Dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter beszél törvény", amely az egészség­üggyel kapcsolatos jogi rendet határozza meg, hanem a társa­dalom egész életét, az állam­polgárok közérzetét befolyásoló és meghatározó jogalkotás. — A végrehajtás a kormány­zat feladata, s jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a kormánynak van határozatban megerősített egészségpolitikai koncepciója, az egészségügyi ágazatnak közép- és hosszútá­vú szakmai terve, és mindezek alapján a megbetegedési vi­szonyoknak megfelelő, a lehe­tőségekhez alkalmazkodó rész- progr !mokat is elkészítettük. A feladatokat — a legkisebbeket is — a törvény szellemében és a szakma szabályainak megfe­lelően kell megoldanunk. Ezután az egészségügy anya­gi vonzatairól szólt a miniszter. Egyebek között elmondta: — egy kórházi ágyon fekvő beteg ellátásának átlagos napi költ­sége 260—270 forint akkor, ha semmit nem csinálunk vele. Egy kisebb megbetegedés esetén ez az összeg 340—360 forintra emelkedik. A súlyos, életveszé­lyes állapotban levő beteget ellátó intenzív kórházi ágyon egy beteg napi kezelési költsé­ge 3700 forint. Egy nem túl komplikált szívműtétnél, amikor a beteg életét nemcsak évek­kel, de évtizedekkel hosszabbít­hatjuk meg, csak a közvetlen műtéti költség, a benne lévő devizával együtt *80 000 forint. Az ellátás költségei Egy komplikáltabb szívműtét közvetlen költsége 120—130 ezer forint Három évvel ezelőtt Magyarországon mintegy 48 000 gyermek betegedett meg ka­nyaróban. A közvetlen költség, amit az ellátásukra fordítottunk — nem számítva most a szülők termelésből kiesésének és táp­pénzének költségeit — 18 millió forint volt. Bevezetve a kanyaró elleni védőoltást, ennek ered­ményeként az elmúlt évben alig haladta meg a kétszázat a ka- nyarós gyermekek száma. Az ol­tás 8,5 millió forintba került. Azt is lehetne mondani, íme az egészségügy ismét 8,5 millió fo­rintot költött, és el lehetne fe­lejtkezni arról a 18 millióról, amelyet az elmúlt járványok so­rán kiadott. Ez utóbbit talán valóban el is lehetne felejteni, azt azonban végképp nem, hogy 48 000 gyereket megkí­méltünk a betegségtől és an­nak következményeitől. Dr. Schultheisz Emil hangoz­tatta: oz ellátás terén a leg­főbb törekvés a felnövekvő nemzedék, a munkaképes korúak és az idősek egészsé­gének megóvásai, illetve a ke­zelés biztosítása. Ezek egy­másból következő feladatok, s kifejezetten olyan jellegűek az esetek zömében, ohol az egész­ségpolitika és a szociálpoliti­ka együttesen ösztönözheti az egészségügyi törvényben rög­zített feladatok megoldását. A VI. ötéves tervben megol­dandó, már most formálódó feladatok kapcsán a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy egyetlen ország egészségügye sem fejleszthet mindent egy­szerre és egyidőben. — A törvény életbe lépése óta az egészségügy, a gyógyí­tás szakmai szerkezete is vál­tozott, számos új orvosi szak­ág kezdte meg működését, több új szakintézet kapott hangsúlyos irányító szerepet. Ez nem gyengíti, hanem erő­síti azt o törvényszerűséget, hogy az egyes szakágak súlya a következő ötéves tervben sem lehet egyforma. Meg kell határoznunk bizonyos sorren­diséget, és ez nem szakmai minősítés, hanem ellátási szük­séglet, amelyhez igazodva kell terveznünk. így történt oz a beszámolási időszakban, és a változó szükségletek, valamint a medicina változó, fejlődő (Folytatás a 2. oldalon) A lakóházak felújítását és kar­bantartását tekintette át teg­napi ülésén a Baranya me­gyei Tanács végrehajtó bizott­sága. A téma időszerűségét igazolja, hogy mór e tervidő­szakban is a korábbiaknál jó­val magasabb keretösszeg állt a lakóházfenntartó szervek rendelkezésére, s hogy a kö­vetkező években még nagyobb Tiangsúlyt kap a lakásfelújítás. Megyénk lakásállománya meg­haladja a 132 ezer darabot, amelynek kisebb hányada — kb. egyötöde — van a taná­csok — túlnyomórészt a városi tanácsok — kezelésében. Az öt városi tanács 2748 lakás korszerűsítését, felújítását tűz­te ki célul e tervidőszakra, de 1978 végéig csak 1106 lakás készült el. Minthogy az illeté­kes szervek a terv teljesítésé­vel számolnak, nyilvánvaló, hogy 1979—80-ban komoly erőfeszítésekre van szükség. A téma vitájában dr. Dányi Pál tanácselnök-helyettes elmond­ta, hogy a hatodik ötéves terv­ben a beruházási lehetőségek mérséklődése mellett a felújí­tási tevékenység bővülésével lehet számolni, s ennek során a lakóházakon kívül közintéz­mények felújítására is fel lehet készülni, továbbá a községek­ben lévő állami lakásokéra is, amire eddig kevés figyelmet fordítottak. Gondoskodni kell az építőipar ilyen irányú kapa­citásbővítéséről. Szóba került a pécsi belvárosi rekonstrukció kérdése is, amely ismét halasz­tódik, s várhatóan a hetedik ötéves tervben indul érdemileg. A végrehajtó bizottság ülésén elnöklő Takács Gyula megyei tanácselnök-helyettes arra hív­ta fel a figyelmet, hogy az állagmegóvásra emiatt megkü­lönböztetett gondot kell fordí­tani. A végrehajtó bizottság határozata a hatodik ötéves lakóházfelújítási terv előkészí­tésének feladatait állapítja meg. Napirendre került a mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály munkájának értékelése a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium felügye­leti vizsgálatának megállapítá­sai alapján. Az osztály július 1-én vette át a járási mező- gazdasági osztályok tevékeny­ségi körét, a végrehajtó bizott­ság értékelése egyben indítá­sul is szolgálhat az új felál­lású szervezetnek. Mint általá­ban lenni szokott, az osztály tevékenysége vizsgálatánál az általa felügyelt gazdasági ágazat — jelen esetben a mezőgazdaság — helyzetére irányult a végrehajtó bizottság figyelme. A vita során figye­lemreméltó javaslatok, észre­vételek hangzottak el. Aggoda­lommal említették, hogy fölöt­tébb lassú a szőlőterületek re­konstrukciója; hogy egyes, ún. termelőszövetkezetek saját helyzetüket túlértékelve, ere­jükön felül költekeznek, hogy a megyénkben megvalósuló élelmiszeripari beruházások előkészítettsége és megvalósu­lása sok kívánnivalót hagy maga után, hogy a szigetvári palántanevelő körül még min­dig sok a tisztázatlan kérdés, hogy a gazdaságokban lévő nagyértékű gépek használata erőn felüli alkatrészbeszerzésre ösztönöz, ez nagy pénzeszközö­ket köt le. Nagy az elfekvő alkatrészek tömege, holott va­lamiféle központosítás fölösle­ges terhektől mentesítené a gazdaságokat. H. I. Tanácskozik az országgyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents