Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-27 / 265. szám

2 Dunántúlt napló 1979. szeptember 27., csütörtök Tanácskozik az országgyűlés őszi ülésszaka Fejlődő üzemegészségügy, speciális szakrendelések (Folytatás az 1. oldalról) lehetőségeinek figyelem bévé. telével így kell történnie a jö­vőben is. — A VI. ötéves terv szakmai programját egészségpolitikánk hosszú távú céljaival össz­hangbon kell kialakítani. Az eddiginél is fontosabb az alap­ellátás minőségi fejlesztése, és a kórházi ágyak megoszlásá­nak megfelelő kialakítása. Nemzetközi összehasonlítás szerint Magyarországon talál­kozik a páciens a leggyakrab­ban orvossal, évente átlago­san 150 milliószor, tehát egy állampolgár átlagban csaknem tizenötször. Ahhoz ózonban, hoqy a körzeti orvos kielégítő ellátásban részesíthesse a ná­la megjelenő betegek mintegy 70—80 százalékát, nemcsak az kell, hogy az orvos felkészült­ségénél fogva ezt meg tudja tenni. Az is fontos, hogy a be­teg érezze és tudja, hogy a körzeti orvosnál kapott ellátás nem kisebb értékű és nem ala­csonyabb rendű, mint amilyent a kórházban kaphat. A kór­házba lehetőleg az kerüljön, akit kizárólag ott tudnak meg­gyógyítani. Az idős emberek érdekében törekszünk a kór­házi ágyarányok módosítására, az aktív és krónikus utókezelő ágyak megoszlásának helyes kialakítására. Különösen nagy gondjaink vannak Budapes­ten. Mindaddig, amíg a he­lyes kórházi ágyarányokat ki­alakítani nem tudjuk — s ez még hosszabb időt fog igény­be venni. Új, országosan egy­séges beutalósi renddel kívá­nunk szakmailag elfogadható módon javítani a helyzeten. Jól képzett orvosokat! Az orvosképzésről úgy nyilat­kozott a miniszter, hogy nem több orvosra van szükség, ha­nem olyan orvosokra, akik a diploma megszerzését követő egy-két évi kórházi gyakorlat után az általános orvos nagyon nagy tudást és felelősséget je­lentő funkcióját is be tudják tölteni. Nincs szükség 25 000 tudósra, nem tudósjelölteket kell tömegesen képeznünk, hanem az egészségügyi ellátás megha­tározott céljainak megfelelően jól képzett orvosokat. Egyre na­gyobb számban kívánjuk be­vonni oktató kórházként a me­dikusképzésbe a kórházakat. — Nem hallgathatok azokról ci részben indokolt, de semmi­képpen sem általánosítható megjegyzésekről, amelyek anya­gias szemléletet bírálnak. Eré­lyesen fellépünk azokkal az egészségügyi dolgozókkal szem­ben, akik olyan magatartást ta­núsítanak, hogy szinte kikény­szerítik a betegtől a külön anyagi szolgáltatás valamilyen formáját. A kivételesen előfor­duló elítélendő esetek nem ho- mályosíthatják el dolgozóink túl­nyomó többségének hivatástu­datát. példás magatartását, ál­dozatkészségét. A miniszter az országgyűlés színe előtt is megköszönte az orvosok, az egészségügyi dol­gozók túlnyomó többségének a kifejtett magas szintű szakmai munkát, a jó szót, a gondosko­dást, majd kérte az országgyű­lést, hogy fogadja el az egész­ségügyi törvény végrehajtásáról szóló beszámolót. Hozzászólások a vitához A beszámoló feletti vitában felszólalt dr. Pesta László (Bp., 5. vk.), az országgyűlés szociá­lis és egészségügyi bizottságá­nak elnöke, Molnár Endre (Bp., 58. vk.), az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, Gulyás Emilné (Szabolcs m„ 20. vk.), a Hazafias Népfront megyei Bi­zottságának titkára, dr. Déváid József (Borsod m„ 2. vk.), kór­házi főorvos, dr. Petri Gábor (Csongrád m., 5. vk.), egyeterrji tanár, Szűcs Gábor (Hajdú-Bi- har m„ 12. vk.), az MSZMP Hajdúszoboszlói városi Bizott­ságának első titkára, dr. Vámos Marietta (Pest m., 5. vk.), kör­zeti orvos, dr. Faragó Margit (Szolnok m„ 4. vk.), a megyei tanács Hetényi Géza kórházá­nak szemészorvosa. Koltay Nándor né (Veszprém m„ 4. vk.), a Herendi Porcelán- gyár porcelánfestője, Koczmann Ferencné (Győr-Sopron m., 6. vk.), körzeti ápolónő, Csapó Já­nosáé (Tolna m„ 7. vk.), a Si- montornyai Bőrgyár igazgató- helyettese, Várhelyi József (Zala m., 9. vk.), a Zalai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság igazgató­ja, Szalai Istvánná (Vas m., 3. vk.), a Szombathelyi Pamutipari Vállalat szövőnője. Élelmiszer­egészségügy Dr. Pál István (Fejér m., 11. vk.), a MÉM Kutatási és Szak- oktatási Főosztályának vezetője elmondotta, hogy az állategész­ségügy is eredményesen teljesíti a törvényből reá háruló felada­tokat, Az elmúlt években pél­dául számos, nagy kárt okozó fertőző betegséget sikerült je­lentősen visszaszorítani vagy teljesen felszámolni. A gümőkór még alig egy évtizede eszten­dőnként egymilliárd forintnyi veszteséget okozott az állatte­nyésztésnek. Sőt, fertőzési for­rást jelentett nemcsak az állat- tenyésztésben dolgozókra, ha­nem — a tejtermékek révén — a fogyasztókra is. Ma ez a beteg­ség már eltűnőben van, befeje­zés előtt áll az ország szarvas­marha-állományának teljes tbc-mentesítése. Ugyancsak je­lentős eredmény, hogy a nagy­üzemi tehenészetek csaknem 90 és a ser'éstelepek több mint 50 százaléka brucella-mentes. A háziállatok között gyakorlatilag megszűnt a veszettség. Napjainkban megnövekedett ez élelmezés-egészségügy jelen­tősége, az állatról emberre ter­jedő beteqségek jelentős része ugyanis élelmiszerek, ételek út­ján jut az emberi szervezetbe. Miként számos más országban, hazánkban is működik egy jó­részt állato-vos szakemberekből álló élelmiszer-higiénikus szak­gárda, feladataink sokrétűek, részint mert az iparszerű állat­tartásban új betegségek jelent­kezhetnek, részint mert a kémiai anyagok használatával az élel­miszer eredetű ártalmak lehet­séges köre is kibővült. Az országgyűlés szerdai ülése — amelyen az elnöki tisztet fel­váltva Apró Antal, Péter János, és Raffai Sarolta töltötte be — ezzel véget ért. A parlament őszi ülésszaka csütörtökön az egészségügyi miniszter beszá­molója fölötti vitával folytató­dik. Az egészségügyi törvény végrehajtásáról szóló beszá­moló feletti vitában felszólalt Deutsch Erzsébet (Baranya m. 2. vk.J, a Pécsi Kesztyűgyár varrónője. Tisztelt Országgyűlés! . Kedves Elvtársnők, kedves Elvtársak! Az új egészségügyi törvény a társadalmi-politikai és gazdasá­gi változások és az orvostudo­mány eredményeinek figyelem- bevételével szükségszerűen ren­dezte a magyar egészségügyi ellátás helyzetét. Figyelembe vette a szocialista fejlődés lehetőségeit és világ- viszonylatban is kiemelkedően valósította meq az állampolgári jogként biztosított korszerű, in­gyenes és mindenki számára el­érhető betegellátást. A törvény egyértelműen meg­határozza, hogy az egészség­ügy össztársadalmi feladat, a lakosság egészségvédelme biz­tosításának érdekében hatéko­nyan közre kell működni min­den állampolgárnak, állami és társadalmi szervnek A feladatok végrehajtásának értékelése során egyértelműen megállapíthatjuk, hogy javult az ellátás és ezzel párhuzamosan a lakosság egészségi állapota is. Hazánk lakossága egészségi állapotának változásai Bara­nyára is érvényesek. Ki kell emelni azonban néhány olyan sajátosságot, amelyek jellem­zően hatnak a megye egészség- ügyi helyzetére. Baranya és Pécs ipari struktúrájában döntő szerepet játszik a bányászat, az aprófalvas települési jelleg, va­lamint a szociálisan veszélyezte­tett néprétegek magasabb ará­nya. Az elmúlt években fejlődtek a megye egészségügyi ellátásá­nak személyi és tárgyi feltételei. Az orvosi körzetek számának nö­vekedésével az egy körzetre ju­tó lélekszám megyénkben 2460, az országos átlagnál jobb, azonban az aprófalvas telepü­lési viszonyok nehezítik az alap­ellátást. Bár a helyi tanácsok irányítása alá került körzeti or­vosi szolgálat működési feltéte­lei javultak, további fejlődé­sünknek gátat szab a tanácsok anyagi lehetőségeinek korláto­zottsága és esetenként a szak­mai irányítás problémái is. A különböző felügyelet aló tartozó fekvőbeteg intézményi hálózat területi betegellátásban előírt kötelezettségét egy ál­landó jellegű, folyamatos koor­dinatív vezetés mellett tudja csak ellátni. Ezen különböző típusú intéz­ményhálózat munkájának ösz- szehangolásáról megyénkben az Egészségügyi Koordinációs Al­bizottság gondoskodik, melyben az állami, párt- és szakmai ve­zetés felelős képviselői vesznek részt. Ezzel elő tudjuk segíteni, hogy a különböző irányítás és felügyelet alá tartozó egészség- ügyi intézmények munkája ösz- szehangoltabb, s a területi be­tegellátás zavartalanabb le. gyen. Tisztelt Országgyűlési A törvény végrehajtása során a szocialista egészségügy egyik célkitűzésének — az egészség­ügy egységének - magasabb fokú megvalósítása, az integrá­ció, nagy jelentőségű. Eleget kell tenni az egészségügy terü­letén is azon népgazdasági kö­vetelménynek, amely a legjobb teljesítményre, hatékonyságra és gazdaságosságra való törekvést szolgálja. Megyénkben is meg­alakultak a kórházrendelőinté­zeti eqyséqek, megteremtettük a progresszív betegellátás feltéte­leit. Az egészségügyi ellátás irá­nyítása és felügyelete terén to­vább indokolt fejleszteni az eqészségüqyi intézmények és szolqálatok összevonását, de ennek mindenkor meg kell te­remteni a feltételeit! A szerve­zeti változásoknak azonban mindenképpen a jobb szakmai ellátást kell szolqálniuk. Ta­pasztalataink szerint a gyóqyí- tó-megelőző feladatok egységes irányítását csak megyei szinten lehet biztosítani megfelelő in­tézményi háttérrel. Vállalati segítség Baranya megye speciális ipa­ri struktúrája az egészségügyi ellátás feladatait is nagymér­tékben meghatározza. Az egész­ségügyi kormányzat célkitűzéseit és a megye szükségleteit figye­lembe véve különös gondot for­dítottunk az elmúlt években az üzemegészségügyi hálózat fej­lesztésére. Ennek eredménye­képpen jelentősen fejlesztettük részben saját erőből, másrészt az ez évben központilag biztosí­tott keretből az üzemorvosi há­lózatot. Jelenleg ezt a feladatot 57 főfoglalkozású üzemorvos látja el. Az üzemorvosi tevé­kenységre jellemző egyik fő mu­tató: a gondozás, mely 1975-től napjainkig mintegy 100 száza­lékkal emelkedett. Az üzemorvosi tevékenység tárgyi feltételei jók. Az üzemek, vállalatok az egészségügyi el­látás korszerű biztosítására a törvény szellemében maximáli­san élnek anyagi lehetőségeik­kel. Az üzemorvosi rendelők fel­szereltsége, műszerezettsége a legkorszerűbbnek tekinthető. Példaként meg kell említeni a Mecseki Szénbányászati Válla­lat és a Mecseki Ércbányászati Vállalatnak az egészségüggyel kapcsolatos, évek óta meglévő dicséretes, segítőkész magatar­tását. Ez példamutatás az egészségügyi törvényben megfo­galmazott azon elvre is, hogy az ,,egészséqügy az egész társada­lom ügye”. Rehabilitáció Az üzemeqészségügyT ellátás eqyik lényeges feladata a reha­bilitációs tevékenység. Ennek minél tökéletesebb végrehajtása érdekében kialakítottuk a me- qyei üzemi speciális szakrende­léseket, létrehoztuk a harkányi gyógyfürdő kórházban egy 42 ágvas rehabilitációs osztályt. Ebben a tevékenységben részt vesz — eavüttműködési szerző­dés alapján — a Nehézipari Minisztériumhoz tartozó sikon- dai szanatórium is. Ügy véljük, hoqv az egészség­ügy területén a rehabilitáció vo­natkozásában. erőinknek megfe­lelően sok intézkedést tettünk, ennek ellenére a komplex reha­bilitáció össztársadalmi össze­fogással oldható meq. melvnek koordinálása országos szabályo­zást igényel. Tisztelt Országgyűlés! A lakossáq fogászati ellátása — tekintettel arra, hoqy a fog­szuvasodás naavon elteriedt — az állandó és fokozatos fejlesz­tés ellenére még ma is jelentős problémákat okoz megyénkben. Gond c 45 000 iskoláskorú gyermek fogazatának rendsze­res ellenőrzése. A lakossáq élet- színvonalának emelkedésével párhuzamosan a fogorvosi ellá­tással szemben támasztott igény és ennek következtében a be­tegforgalom állandóan növek­szik. A fogorvosok száma azon­ban kevés. A fogászati rendelők felsze­reltsége nem kielégítő. A mű­szerezettség felújításra szorul. Gyakran van anyaghiány is. Az igen költséges fogászati beren­dezések beszerzése a helyi ta­nácsok költségvetési lehetősé­geit messzemenően meghalad­ják, ezért feltétlenül szükséges­nek tartjuk a központi támoga­tást. A fogtechnikai munkák lassan készülnek el. A betegek­nek gyakran hosszú ideig kell várakozniuk. A pécsi új fog- technikai laboratórium felépíté­se ezért nagyon időszerű. A nagyobb ipari üzemek által berendezett üzemi fogászati rendelők korszerűek, jól működ­nek. Sajnos ezek kihasznóltsá. gi foka még nem megfelelő. A megye egészségügyi vezetése most azon fáradozik, hogy eze­ket a korszerű rendelőket első­sorban a gyermeklakosság ellá­tása érdekében „nyitottá” te­gye. Feltétlenül számít ebben a szervezési munkában a nagy­üzemek és vállalatok, valamint az egészségügyi kormányzat hathatós segítségére. A népgazdaság anyagi hely­zetének változása érinti az egészségügyi ellátás költségve­tési és fejlesztési lehetőségeit is. Az utóbbi években csökken­tek az egészségügyi ágazat mű­ködési feltételei. A minőségi be­tegellátáshoz szükséges új be­rendezések, orvosi műszerek be­szerzése terén elmaradásaink és anyagi nehézségeink vannak. Ezt bizonyítja az a tény, hogy megyénkben a jelenlegi norma­tívákhoz képest csupán 50 szá­zalékos a műszerellátottságunk. Köztudomású, és ez megyénk, re is vonatkozik, hogy az egész­ségügyi intézmények épületei­nek állaga egyre romlik és azok felújítása, illetve új létesítmé­nyek építése halaszthatatlanná válik. jogos igények Az egészségüggyel szemben támasztott jogos társadalmi igé­nyek kielégítése csak egy foko­zottabb fejlesztési program biz­tosításával lehetséges. Az egészségügyi törvény meg­jelenése óta az etikával való foglalkozás az egészségügy te­rületén széles körűvé vált. Javult a betegekkel való bánásmód, a gyógyító munka színvonala, azonban a hálapénz tekinteté­ben változás nem észlelhető, legfeljebb annyiban, hogy kirí­vó eseteink nincsenek. Az időskorúak számának nö­vekedése mellett jelentős a család és eltartó nélküli öre­gek száma. A munkaviszonytól független felnőttvédelmi szociá­lis gondoskodás az egészség- ügyi ágazat feladatát képezi. Ennek ellenére úgy érezzük, nem kapott megfelelő hangsúlyt az egészségügyi törvény végre­hajtásának értékelésében. Az országos eredmények mel­lett a megye egészségügyi el­látása a törvény szellemében fejlődik. Ez a fejlődés sok em­ber munkája, de az eredmé­nyek megvalósításában nagy eredményeket tulajdonítunk az egészségügyi dolgozók áldoza­tos tevékenységének is. Sajátos körülményeiből faka­dó egészségügyi ellátási gond­jaink megoldásában folyamatos és hatékony segítséget kap az Egészségügyi Minisztérium veze­tőitől a megye, fejlesztési és szakmai ellátási feladatainak megoldására. Erre a jövőben is számítunk. Baranyában is látjuk az állampolgárok egészségügyi állapotának fontosságát. Éppen ezért a jövőben sem sajnáljuk az erőfeszítéseket a további ja­vulás érdekében. Mi foglalkoztatja Ont? Beszélgetés képviselőinkkel a tanácskozás szünetében (Munkatársunk telefon je­lentése) A délelőtti szünetben a Parlament folyosóján igen élénk beszélgetés folyt a képviselők között, mintegy folytatásaként a plénum előtt elhangzottaknak. Érthető ez a szokásosnál is nagyobb ér­deklődés, hiszen mindenkit — a csecsemőtől az aggastyánig — érintő téma az egészség­ügy. Cserna Sándor képviselőt a miniszteri beszámolónak kü­lönösen az a része foglalkoz­tatta, amelyben dr. Schultheisz Emil az üzemegészségügy és a rehabilitáció helyzetét taq- lalta. — Kétségtelen, hogy az egészségügyi törvény óta igen nagy javulás következett be az üzemi orvosi ellátásban. Az Ércbányászati Vállalat is példásan sokat tett ez ügy­ben a bányászokért. Ugyan­akkor őszintén meg kell mon­dani, hogy a dolgozók még­sem elégedettek. Elsősorban a munkahelyi ártalmak elbí­rálásánál kellene előbbre lépni. Az egészségügyi tör­vény erre lehetőséget bizto­sít, kellene élni ezzel. Nem­régiben került hozzánk egy fiatal orvosnő, azt kérdeztem tőle, hogy lótta-e már a mun­kahelyeket? Mert szerintem csak akkor láthatja el igazán jól a feladatát, ha nem csu­pán a diagnózisokból ismeri a munkahelyi ártalmakat. Deutsch Erzsébet neve is szerepel a hozzászólásra je­lentkezettek között. Néhány perccel a szünet befejezése előtt meglehetősen lámpalá­zas volt. — Nem ez az első felszóla­lása, miért hát az izgalom? — Nem az dönti el, hogy ki, hányadszor áll a kormány tagjai és képviselőtársai elé. A felelősség mindig ott van, hogy jól, érthetően, hatáso­san közvetítse az ember vá­lasztói véleményét, szándé­kát. — Mi az, amit kiemelne az egészségügy témaköréből? — Van egy megoldat­lan pontja az egészségügyi szakdolgozók képzésének. Mi­vel túlnyomó többségük nő, gyakran kell pótolni a szülés vagy gyes ^niatt távol levőket. Az így, ideiglenesen felverte­ket nem lehet beiskolázni, mert ez csak a státusban le­vőket iIPeti meg. Másik na­gyon fontos terület, hogy még mindig nem általánosan meg­oldott a munkahelyi rehabi­litáció. Horváth Lajost, Baranya megye tanácselnökét arról kérdeztem, hogy a Parlament­ben elhangzottak alapján mi­lyennek látja a megye hely­zetét az általános egészség- ügyi ellátás rendszerében? — Általában jobb a hely­zet, mint az országa' vagy a vidéki átlag. Természetesen itt is jelentős színvonalbeli eltérések vannak az egyes te­lepülések között. A járóbe­teg-ellátás általában kielégí­tő, de szorító gondot jelent a kórházi ágyak hiánya. Ugyancsak létfontosságú a szociális otthonok befogadó- képességének növelése. Ezek­re a kérdésekre a követke­ző ötéves tervben kiemelt fi­gyelmet fordítunk. Remélhe­tőleg rövidesen megoldódik az I. kerületi rendelőintézet építési gondja, ez ügyben fel­vettük a kapcsolatot az Épí­tési és Városfejlesztési Mi­nisztériummal. — Még egy, ami itt is han­got kapott és nagyon fontos­nak tartok, hogy több társa­dalmi és szakmai megbecsü­lést kell szerezni az üzemor­vosoknak. Kurucz Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents