Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-22 / 260. szám
Felelösségerzet es példamutatás Dunántúli napló 1979. szeptember 22., szombat Elvégezni Orosztanárok berlini találkozója az általános iskolát A felnőttoktatás helyzete a szigetvári járás falvaiban Fokainkban talán még nagyobb gond a dolgozók tanulása, a minimális vagy magasabb iskolai végzettség megszerzése, mint a városokban. Messze az iskola a konzultációs központ, ahol segítséget kapnak a tanuló dolgozók, gyakran maga a munkahely is távol esik a lakóhelytől, a rendszeres iskolába járást még a munkabeosztás is nehezíti. Hogyan lehetne mégis eredményesebbé tenni az alapokat jelentő általános iskola elvégzését, fölszámolni a még mindig kísértő írástudatlanságot. Erről tárgyalt tegnapi ülésén az MSZMP Szigetvári járási Bizottságának végrehajtó bizottsága. Az 1972-es művelődéspolitikai határozat óta a járás gazdaságainak többsége nagy erőfeszítéseket tesz a felnőtt- oktatás előrelendítése érdekében. Mindenhol fölmérik, kiknek lenne szükségük a beiskolázásra, bár számuk évről évre fogy, különös módon az utánpótlás mindig jelen van. Nehezíti a munkát, hogy az éppen a legjobban rászorult dolgozókban a legkisebb az igény a művelődésre, s többségük a periférikus részeken helyezkedik el (községi pásztorok, rakodók, segédmunkások). Gondot okoz a terület nagysága, a szétszórtság, a végzettség különbözősége egy-egy üzemen belül is. Megdöbbentő adat, hogy a járás üzemeinek, gazdaságainak 8257 dolgozója közül 7126-nak nincs általános iskolai végzettsége. Az erőfeszítések évek óta folynak. 1972 óta 201 dolgozó végezte el a nyolc osztályt, s további 161 személy került magasabb osztályba. A végrehajtó bizottság határozatot hozott feladatterv elkészítésére, amely tartalmazza a pártszervezetek, tanácsi, gazdasági, iskolai vezetők teendőit. Ennek alapján a közeli hetekben konkrét helyi intézkedéseket tesznek az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók beiskolázására. H. M. Könyvtárátadás Gilvánfáo Pénteken délután községi könyvtárat avattak a magyar- mecskei tanácshoz tartozó Gil- vánfa községben. A mintegy háromszáznegyven kötetet kitevő könyvállományt a tanácsi kirendeltség egyik szobájában helyezték el. A könyvtár avatásán megyei és siklósi járási könyvtári szakemberek is megjelentek. Munkahelyi nevelő munka A munkahelyi nevelőmunka kérdéseit vitatta meg pénteki ülésen a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is részt vett. Virizlay Gyula, a SZOT titkára beszámolójában hangsúlyozta: a vállalati kollektívák csak akkor dolgozhatnak valóban jól, ha mindenütt építenek a dolgozók önbecsülésére és felelősségérzetére, a pél. damutotás vonzerejére. A munkahelyi nevelőmunkának egyik fontos feladata, hogy segítse több évtizedes helytelen beidegződések, szoklások megváltoztatását A versenyszervező munkában is közelebb kell kerülni a dolgozókhoz, az ő egyéniségük, képességük a legdöntőbb a munka módszereinek kialakításában, a reális munkafelajánlásokban és azok teljesítésében. A szocialista munkaverseny szervezésében sajnos ma még nem mindenütt foglalkoznak kellőképpen egyénileg a dolgozókkal. Az sem mindig Világos egy-egy kollektívában, hogy annak egy. egy tagjára külön-külön milyen feladatok hárulnak. Pedig enélkül számonkérni, segíteni, értékelni nem lehet a versenyvállalások teljesítését. Sajnálatos, hogy a szocialista brigádoknak egy része befelé fordul, nem mindig vállalkoznak arra, hogy fölemeljenek magukhoz olyan embereket, akik a fegyelemben, a magatartásban, a hozzáértésben el vannak maradva. Ennek szükségességéről mindenütt meg kell győzni a szocialista brigádokat. Az előadó nagy hangsúllyal emelte ki az anyagi és erkölcsi ösztönzés jelentőségét. A bérezésben nagyon gyakori az egyenlősdi, amely fékezi az aktivitást és hamis értékítéleteket alakít ki. Az erkölcsi ösztönzés pedig sok helyütt oklevelekre, különféle írásos dicséretekre szűkül le, noha a dolgozók millióit serkentheti kezdeményezésre, helytállásra a napi munka folyamatában kapott elismerő, vagy éppen elmarasztaló szó. Az anyagi ösztönzésekért nemcsak a fizikai, hanem a szellemi munkaterületeken is rendet kell teremteni. A teljesítménytől elszakadó bérezés, sőt jutalmazás a vélemény nélküli, a fejbólogató, a hízelgő embereknek, a középszerűségnek kedvez. A szocialista brigádmozgalom helyzetét elemezve a SZOT titkára rámutatott a jelentős eredményekre, de arról is szólt, hogy a brigádmozgalom kezelésében még mindig gyakori a formalitás. A termelés segítése, az érdek- védelem és a nevelőmunka a szakszervezeteknek együttes feladata, s ott érvényesül hatékonyan, ahol a bizalmi megfelelő segítséget kap munkájához. A bizalmi jó munkájáLegyen nagyobb becsülete a jól végzett munkának nak is nagy ellensége azonban a bürokrácia, a formalizmus, amely még a szakszervezeti mozgalomban is erősen él. A vitában felszólalt Győri Imre, az MSZMP KB titkára is. A vitában többen sürgették: legyen nagyobb becsülete a jól végzett munkának, a béremeléseknél ne helyezzék egy sorba a lustákat, a fegyelmezetleneket azokkal, akik becsületesen dolgoznak. Minden jó kezdeményezést magas erkölcsi rangra kell emelni, s kötelessége a vezetésnek, hogy ezek érvényesítését támogassa. A legjobb szándékkal indított mozgalmat is lejárathatják, ha azt nem kísérik állandó figyelemmel, s egy-egy akadály esetén nem nyújtanak azonnali segítséget. A második napirendi pontként Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese, a SZOT két ülése között végzett munkáról számolt be. Pécsiek a MfiPRJflL kongresszuson Húszmillióan tanulják a világban Tantárgy az angol magániskolákban is Párizsban alakult meg 1967. ben az orosz nyelv és irodalom szakos tanárok nemzetközi szövetsége, névrövidítéssel a MAPRJAL, amely augusztusiján tartotta negyedik kongresszusát Berlinben. Az orosztöbb fiatalt várnak villanyszerelőnek Ki minek mestere? Szakmai vetélkedő a DÉDÓSZ-nál ló alkalom a felkészültségük bizonyítására A DÉDÁSZ-hoz tartozó Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Fejér megyei nyolc üzemigazgatóságon csaknem négyszáz olyan fiatal szakmunkás dolgozik, akik még nem harminc évesek. Alig 2—3, vagy 4—5 éve vannak a villany- szerelő pályán és tapasztalataikat, tudásukat, szakmai és elméleti gyakorlatukat a mindennapi munkán kívül az évente sorra kerülő Ki minek A BUDAPRINT Pamutnyomóipari Vállalat az idén száznyolcvanötmillió négyzetméter különféle terméket gyárt, ebből százmilliót a hazai vásárlóknak szántak. Köztük a könnyű, nem gyűrődő kelméket, ágyneműszöveteket, ballonokat, ingeknek-blúzoknak való anyagokat. mestere? — vetélkedőn is szokták bizonyítani — immár tíz éve. Pénteken a nyolc dél- és közép-dunántúli város ifjú, javarészében már vezető-posztban lévő villanyszerelői találkoztak —, pontosan 18-an — hogy szakmai és politikai felkészültségükről beszámoljanak a szigorú zsűri előtt. Ezt megelőzően százan Vetélkedtek, hogy bekerüljenek a vállalati szintű döntőbe. Nagy szükség van a villany- szerelő szakma ilyen formában való népszerűsítésére is, hiszen alig 5—6 éve mérséklődik az érdeklődés. Visszariadnak a pályán indulók a fizikai munkától, a terepen való járástól, az időjárás zord körülményeitől. A vetélkedő arra is jó alkalom, hogy tudásukat, felkészültségüket bizonyítsák az ifjú szerelők, valamint a szakmai vezetés értesüljön a hiányosságokról is. Most például fő program a DÉDASZ-nál, hogy a légkábelek csatlakozóit úgy építsék ki, hogy vihar alkalmával minél kevesebb üzemzavar adódjon. Ha kevesebb a zavar, akkor kevesebb fizikai munkást kell mozgósítani és a felszabaduló élő-munkaerőt más, fontosabb munkaterületekre tudják átirányítani. így például az éjszakai körvilágítás energiatakarékos biztosítását próbálják megoldani, ami szintén egy fontos vizsgafeladat volt. Ezen kívül a gyorsaság, az ügyesség is számításba jött, vagyis ki, milyen óttekintően tudja összeszerelni többek között a mágneskapcsolót, vagy az üzemzavarok esetén milyen leleményes, hogyan szervez, irányít, hogy az üzemek, a lakosság ne érezze tartósan a káros hatást. Nagyon gyakori zavart okoz egye. bek között a vihar, a villám- csapás, a szélvihar, a szigetelőtörés és a transzformátor robbanás. A DÉDÁSZ-nál ezen versenyfórumon figyelik meg, hogy ki is az, akit továbbtanulásra javasolhatnak, akár belső vállalati képzésben, vagy valamelyik egyetemre, főiskolára. Ebben a tanévben csaknem húszán tanulnak a főiskolákon és legalább százan a vállalati képzési stúdiumokon. Az első három helyezett 100 és 200 forint közötti fizetés- emelésben részesül. Népszerű a Ki minek mestere? versenymozgalom, a résztvevők száma emelkedik, és ha mérsékelten is, de igyekeznek fiatalokat „csábítani” a villanyszerelő szakmába. Cs. J. tanítás jelenlegi helyzetét gisztráló tudományos tanácskozásról a tíz pécsi résztvevő kö zül ketten adtak tájékoztatást, Rumpler Nyina Alekszandrov- na, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára, a MAPRJAL Magyar Szekció elnökségének tagja, valamint dr, Medve Zoltán docens, a MAPRJAL megyei tagozatának elnöke. Mindketten előadást is tartottak a kongresszuson. A MAPRJAL 80 ezer főt tömörít szerte a világban. A legutóbbi kongresszus iránti érdeklődést mi sem tanúsítja jobban, mint hogy 65 országból majd kétezer résztvevő érkezett Berlinbe, az európa országok és az USA mellett képviselte magót Ausztrália Venezuela, Nepál, számos afrikai ország, ugyanakkor Izrael, Egyiptom, Peru, Chile, Sri Lanka és még sorolhatnánk. A MAPRJAL első kongresszusát 1969-ben rendezték Moszkvában, aztán egyre növekvő érdeklődés mellett került sor a várnai, a varsói, majd idén a berlini kongresszusra. E szervezet tevékenysége nyomán született meg 1975-ben az orosz nyelv és irodalom tanítására, ápolására hivatott moszkvai Puskin Intézet, ahol azóta pécsi főiskolások is kapnak már részképzést. Az idei kongresszus központi témája a nyelvet oktató tanár személyiségével foglalkozott. E téren nagy fejlődést lehet lemérni minden országban, nálunk is — sokat fejlődött a tanárképzés. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az érettségi, a nyolc év nyelvtanulás után milyen kevesen tudnak nálunk alapfokon is oroszul. Nincs meg a kellő motiváló, vagy kényszerítő erő, amely a nyelvtanulásra, erre a kemény munkára ösztönözze a fiatalokat, akiknek esetleg évek múlva drága pénzért kell majd nyelvórákat venniük, ha az a végzettségükhöz vagy a munkájukhoz szükséges. Ez persze áll más nyelvekre is, nemcsak az oroszra. Az is bizonyos, hogy korábban kell megkezdeni a nyelvtanulást Ilyen irányú kísérleteket egyébként négy helyen folytat a Pécsi Tanárképző Főiskola. A kongresszus egyik érdekes tapasztalata a nyugati országokban és a harmadik világban megnyilvánuló érdeklődés az orosz nyelv iránt. 1973- ban 16, ebben az évben 20 millió ember tanul oroszt szerte a világban — tanfolyamokon, kurzusokon, középiskolai tagozatokon, egyetemeken. Az Amerikai Egyesült Államok a Puskin Intézet tanárait hívja meg tanítani: Olaszországban évek óta működik orosz nyelvű óvoda; Hamburgban orosz nyelvű folyóirat jelenik meg a nyelvtanárok részére: a MAPRJAL angol résztvevői azt mondták el Berlinben, hogy noha az angol anyanyelvű tanuló számára nehejen sajátítható el az orosz, egyre több magániskola vette fel tárgyai közé. Politikai, világnézeti állás, foglalástól függetlenül tanítják mindenütt a világban, elsősorban gazdasági, kereskedelmi céllal. A harmadik világ országai közül legtöbben Ghánában tanulnak és tudnak oroszul. Indiában 1946-ban kezdték meg az oroszoktatást pár hallgatóval a delhi egyetemen, ma 50 intézetben tanítják. Ily módon a fejlődő országok Moszkvában tanuló fiataljai közül egyre több lesz a nyelvszakos diák a szakképzést folytató hall. gatók mellett. G. O.
