Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-22 / 260. szám
1979. szeptember 22., szombat Dunántúli napló 3 Szobrok három kuifűta határán Frank Magda kiállításáról Lényegre törő puritán szigorúság Gondolatok láncolatát elindító szép szobrokat láttam Frank Magda kiállításán a Pécsi Galériában. Elméletileg a művésznőtől kellene kölcsönöznöm rostáló szigort, hogy rajzó gondolataim között rendet tartsak és fegyelmet. Lényegre törő puritán szigorúságnak ő bővében van. Szobrai egyöntetűen tanúsítják. Sallangmentes egyszerűség jellemzi munkáit. Kétkezi munkáról lévén szó, majdnem természetes, de ez nem jelent egyet a primitívvel, a naivval, és nem ellenkezik a konstruktívval, a dekoratívval (Contra- point — 1970). A művészi gyökerek Minden alkotó lelkiismereti ügye, hogy művészi gyökereit honnan eredezteti. Véleményünk lehet, de nem beleszólásunk. Jó érzés, hogy van, aki több mint 30 év távolából a faragott székely kapuk és kopjafák emlék-humuszából érzi kitűnő művészetét. (Csoport 3 és 5 figurával - 1977.; Motifs Entrelacés - 1960.) Meg akkor is a művésznőnek van igaza, ha az ilyen közvetlen utalások kis száma miatt a látogató inkább a maya-tolték-azték kultúrát érzi a kiállított anyag mögött. Ajac- cióban (Korzika) álló — csak fényképről látott — művénél óhatatlanul a Husvét-szigetek titokzatos eredetű kőkolosszusai derengenek. Magam, jellegzetesen az indián kultúrákban ihletett alkotásoknak tartom kőszobrainak jó részét. Jellemző a kiállításon látható Statue — 1978. is. A fafaragások közül, az egyénített formanyelv ellenére, enqem igazol a Madárfejű — 1957.; a Fierté — 1969.; a Composition diagonale — 1978. Sőt a Lepkék — 1977. meg a Bois Polichrome — 1979. (színesedő erdő) is közelebb áll ehhez. Hangsúlyoznom kell, hogy e felosztásban nem rejlik értékelés. Az sem minősít, hogy a francia zsánerben felfedezni véltem azt a harmadik kultúrkört, amelyik összetevője, ha érintőlegesen is, ennek a magával ragadó szobrászatnak. Az Elvonulok - 1965. és az Intimité — 1965. láttán gondoltam erre, és a Szeretet — 1963. éppen elnagyoltságával megerősített. Tetten értem a szellemi megtermé- kenyülést? Nem tudom. Fogalmak megjelenítése Azt tudom, hogy Frank Magda fogalmakat megjelenítő alkotásai a reveláció erejével hatottak rám. A Vertikális ritmusok — 1963.; a Melódia — 1965. és a Mouvement diagonale — 1967. (átlós mozgásnak fordítanám) már vissza-visszakényszerítve hosszabb gondolkodásra késztetett. Néztem odaadással, néztem berzenkedve és egyre inkább megvilágosodott e művek autentikus volta. Igaznak éreztem lényegüket és egyedül lehetségesnek megfogalmazásukat. Eredetiségével hasonló hatást tett rám a Bükkfa — 1961. és az Ébenfa — 1964. Nem ábrázolások, nem emlékművek. Ha jól gondolom, saját anyagából megjelenítve tiszteleg annak az anyagnak, amivel naponta dolgozik. íme a hang, mutathatná föl megfoghatatlan matériáját a zenész. A muzsikához kapcsolódik másik élményem. Képzőművészeti alkotások zenei újrafogalmazásának sok példája ismert. Fordítottja kevésbé gyakori. E ritka alkalmak egyikével találkoztam a kiállításon. A Csend — 1973. és a Harmónia - 1975. fából faragott, megtestesült zene. Gyönyörűek. Azonos nagyságrendű intellektuális élményben volt részem a Bartók emlékére és az Ady emlékterv nézésekor. Első pillantásra zavarba ejtő a domináns hasonlóság: a megtévesztő nagyságbeli egyezés és a függőlegesen hármas tagolás. Közgondolkozásunk egyként magányos ős-zseninek tartja számon őket, mégse emlegetjük együtt kettőjüket. Tevékenységüket nem vizsgáljuk párhuzamosan. Adottnak vesszük, és nem elemezzük különbözőségüket. Frank Magda érzékeny vé. sőjével megemlékezik róluk és literátorokat megszégyenítő gazdagsággal tud róluk újat mondani. A művekben — alapos szemlélődés után — uralkodóvá válik a személyes jegyek eltérő vonása. Bartók egyszerre titán, aki a népzene „egy pontjáról” kimozdítja a világot, és piruettező királyfi „fából faragva”. Adyjában együtt mozdul a „messiás” és az „istenhez hanyatló árnyék”. Nagyméretű új köztéri szobrai csak fényképen láthatóak. Sajnos. Hiányérzetet keltenek. Boulogne-Billancourt-ban áll egy irigylésre méltó, s nagysága ellenére megkapóan kedves alkotás. Indiánosan szögletes formában kosarát fején cipelő asszonyalak szoknyájába pen- delyes gyerkőc kapaszkodik. Ferrieresla-Grande-ban levő köztéri szobráról — lehet, hogy csak nekem — a guillotin villan eszembe. Mementó? Lehet. Metzi 2 és fél méteres kőszobra, a kiállításon is látható Archaikus emlék — 1977. harmadik ót- foaalmazása. Pedig nagyon szép a fa és a faraqás is. Tehát nem formai okok késztették a kő felé fordulnak. Tervei ígéretesek Frank Magda és művészete szempontjából egyként korszakosnak érzek két szintetizáló alkotást. A Gótikus figura - 1961. az egyik, és a Körtánc — 1974. a másik, összegzések. Ezeken igazolódna, hogy indián totemoszlop és székely kopjafa, hogy megjelenítés és ábrázolás — valahol az idő méhében egy magról valók? A feltételezett jó válasz meghaladná ez írás kereteit. Most együtt vannak. Az alkotó legsikeresebb szobrai a felvetődő kérdéssel együtt magukban hordják a lehetséges válasz egy részét. Ügy tűnik, ez. a művészet túlnőtte a három ihlető kultúrát — ahogy Bartók életműve gyűjtött anyagát. Mint az élő fa föld fölött gyökerét. A faanyag egyik lehetséges su- galmazása? Szeretnénk még találkozni Frank Magda művészetével, mert reményünk van, hogy még színesebb, még gazdagabb alkotásokkal ismerkedhetünk meg. Biztosítéknak látom a grafikákban rejlő terveket és a folytatható kezdeményeket. (Térplasztika terv — 1963.; Kútterv — 1973.) Ezen a ponton lesz döntő tényező a megrendelő. Vajha városunk anyagi helyzete megengedné, hoqy — sajnos jelöletlen — ajándékok mellett vásárolhassunk is. Megérné. Körösi Pál FILI1IIJEGYZET Kedves szomszéd Valósághű figurák, hihető történet Különös, de igen sokan akkor figyeltek fel Beremé- nyi Géza valóság-látására, amikor Cseh Tamás dalaihoz írt verseit hallgatták. A Levél nővéremnek, majd az Antoine és Désirée című nagylemezek szövegei pontosan azt a világot ábrázolják, amelyet Bereményi a Legendárium című regényben is lefestett, most pedig a rendező Kézdi-Kovács Zsolttal együtt készített forgatókönyv alapján filmen is bemutat. A nagyvárosi kisemberek, sorsát jó néhány magyar film megkísérelte már hitelesen ábrázolni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Hol túldramatizálták a jeleneteket, hol szatírát igyekeztek fabrikálni, hol pedig ködös érzelgősségbe fulladt a jobb sorsra érdemes törekvés. Nem először látunk életképeket egy lebontásra ítélt ház utolsó napjoiból. Emlékezzünk csak a Tűzoltó utca 25-re, ahol a robbantást megelőző fülledt éjszakán lakásról lakásra vándorol a felvevőgép, s örökíti meg a soha meg nem valósuló álmokat. Nem volt rossz film, de éppen az hiányzott belőle, ami .— szerencsére — a Kedves szomszéd egyik legnagyobb erénye: a hitelesség, valósághű figurák, hihető történet. A nyilvánosházból átalakított lakóház mindennapi élete igen enyhe túlzással, de inkább sűrítéssel kereszt- metszetét adja a magyar társadalom bizonyos rétegei által választott, vagy választani kényszerült életformának, amelynek elsődleges meghatározója a lakáskérdés. Dibusz Miklós, Oko- licsni, az idős tanár, de a többiek is felőrlődnek abban a küzdelemben, amit a nagyobb lakásért, vagy annak megtartásáért folytatnak. S a mindennapi csatározások hátterében pőrére vetkőznek, kitárul addigi életük, mérlegre kerül emberségük. Ám — ha halványan is — megcsillan a „jó remény”: egyszer kiköltözhetnek innen, panellakást kapnak. Sokon elmondták már, milyen kegyetlen fintora az életnek, hogy ami eszköz kellene, hogy legyen —• a lakás —1 céllé válik. Meghatározza az ember terveit, befolyásolja egyéniségét, akár akarja, akár nem. Az apró konfliktusok, a nagy összezördülések hátterében mindig nyomon követhető a kényszerhelyzet-szülte motívumok láncolata, s ezt nagyon hitelesen tükrözi Kézdi-Kovács filmje. A szereplők többnyire erdélyi és vidéken élő színészek, Bereményi dialógusaival szinte meghökkentően életszerű figurák. Zsombolyai János kamerája valóban kifejezi azt, ami a gyártó filmstúdió nevében is benne van: objektív. H. J. Az őszi BNV-n V\'/l I. I * ’ r Szabadidőtermékek A barkácsgéptől az utánfutóig „Junior” sportöltözékcsalád BNV-ről BNV-re. egyre markánsabban jelenik meg azon cikkek-ter- mékek sora, melyek a szabad idő eltöltését hivatottak segíteni. Az ember nem is tudja, hogy hol kezdje, oly sok színből áll össze a paletta, így aztán teljesen önkényes az egyes témakörök felvázolása, a témakörök határainak meghúzása. A „magad uram, ha szolgád nincsen" mondás szerény „csináld magad”-dá változott, s ma már az öntevékeny bar- kácsmozgalmat takarja. A 16- os és a 17-es pavilonokban rátalálhat az érdeklődő a házilagos szolgáltatóipari termé- ■kekre-berendezésekre, mindannyiunk segítőire. Érthetően létszükségleti cikkekről van szó: az elmúlt 15 év alatt há- rommillióan költöztünk új lakásba, s ha csak ezt vesszük, érdemes számolgatni: mennyi csöpögő vízcsap, mennyi falipolc, térelválasztó vagy éppen könyvespolc készült — a konyhasorokban, fészerben. A barkácsvilág nagy cégei Ismét találkozhatunk kint a Dobi István úton a barkács- viláq nagy cégeivel, köztük a pattogó nevű Black and Decker brit, a francia Triplex, az NSZK Wolf-Geréte és az olasz MPM-Sicilia cégek termékeivel is. A kézi villamos fúrótól a motoros gyalun át a parányi esztergákig: mind önmagakínáló, gyönyörű kivitelben. De legyünk egy kissé „lokál- patrióták”; a hazai vállalatok is egyre jobban kitesznek magukért. Az ÉVIG magyar vállalat barkács alapgépe egy újdonság a sok közül; 1980. első negyedévében kerül a piacra. Barkácsasztalt mutat be a Pest megyei Fémipari Vállalat is, a Kéziszerszámgyár a hagyományos fúró-kalapács- fogó kollekción túl a nyolc művelet elvégzésére képes univerzális barkácsgépét tette a kirakatba. Tud ez többek között polírozni, esztergálni, fűrészelni, s alkalmazható fúrógép gyanánt. S ha már a lakásfelszerelés témakörben járunk, említsük meg; a Borsodi Vegyi Kombinát építészeti PVC termékeket ajánl kimondottan barkácsolás! célra, az újpesti Meteor szövetkezet pedig fémtömegcikkeket-lakósfel- szerelési cikkeket kínál. S ne hagyjuk ki itt a sorból a W. Koreska osztrák céget sem, amely öntapadós címkéket, tömítő és töltőmasszákat, dekorációs célokra szolgáló anyagokat gyárt, hasonlóképpen a svéd Scandecor fotótapétái, ajtódekorációi és gyönyörű, mesés tájakra vivő poszterei is figyelmet érdemelnek. De lépjünk tovább a szabadidőben: a rádiózás-televíziózás területére. Teljes kollekciójával jött a Videoton és említésre méltó: hosszú idő után első ízben kért és kapott egy Orion tv KÁV emblémát. Egyébként a vásári C- pavilon e szempontból az egyik legérdekesebb: itt vannak együvé hordva a kultúr- cikkek, sport- és kempingfelszerelések és a gépjárművek, személygépkocsik is. De még mielőtt a sportra, turisztikára váltanánk, érdemes néhány pillantást vetni az egyik vásári kuriózumnak számító video- projektorra. A japán Sony hozta, s a projektor a televízió műsorát vetíti ki segítségével, egy 1510-szer 1100-as képernyőre-falra, színesben és gyönyörűen. Itt már szinte életnagyságú a kép, izgalmas, különösen egy discóban. Japánban az ára: két és félszerese egy színes tv-nek... Egyébként jött még a Hitachi és az Akai is, az egyik mini magnetofonnal — állítólag a világon ez a legkisebb —, a másik egy gyönyörű lemezjátszóval. A nyár, a kempingezés oldaláról a szabadidőt könnyű vásárszemüveggel megközelíteni. Jelent ez fürdőruhát, kempingfelszerelést,' bográcsot, gumimatracot, plédet és hálózsákot. Néhány kiemelés feltétlenül szükségesnek látszik, így a Sportáru Szövetkezet gyönyörű sátrai — ez már színvonal, nézzük csak meg a Bermuda fantázianevű lakópalotát — és a Pálma ezerszínű matracai figyelemfelkel- tőek. Kár, hogy a Hungária Szövetkezet sporthajói — kajakok, kenuk — belföldön csak a sportegyesületek számára vásárolhatók. A ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet fém- bungalow-t hozott, s megcsodálhatjuk a lengyelek gépkocsi-utánfutóját, amely kényelmes műanyag lakókocsi, s négy személy kényelmes otthona lehet. A vadászok, horgászok is találnak kirakatot, nem is keveset. A Pragoexport horgászbotjai. a Kéziszerszámgyár vadászati cikkei, az Unitechnika Ipari Szövetkezet vadászfegyverein túl főleg a szovjet nemzeti kiállítás fegyverkollekcióját ajánlanánk. Vásárdíjas újdonságok Néhány vásárdíj is a szabadidő termékeknek jutott. Csak röviden: a Zalaegerszegi Ruhagyár „Junior” sportöltözék családja, a Váci Kötöttárugyár „Füder” kelméből készült strand-együttese és a Pécsi Kesztyűgyár kombinált síkesz- tyű-sorozata vitt el vásárdíjat — hogy csak néhányat említsünk. Kozma Ferenc
