Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-13 / 251. szám
2 Dunántúli ücrolö 1979. szeptember 13., csütörtök Ml teremtettük, ószépítsük! A Mecseki Kultúrpark jövőjéről van szó Egy város — egy kultúrpark. Tudom, a mozgalmat húsz éve nem így nevezték, mégis megmozdultak a hívó szóra a pécsiek: fiatalok és felnőttek, üzemek, intézmények, kollektívák és brigádok, hogy megvalósítsák a nagy álmot, a Mecseki Kultúrparkot. A város lakossága 1959—62 között 122 ezer társadalmi munkaórát végzett, akkori árakon 2 millió forint értékben. Azóta is magunkénak valljuk a Mecseki Kultúrparkot, mely az állatkertet, vidámparkot, út- törővasútat és az úttörő közlekedési parkot foglalja magában. Eddig majd öt és fél millió fizető látogatót fogadott, ezen túl megszámlálhatatlan csoportos látogatót. Egyre népszerűbbek a klubfoglalkozásai, szakkörei, kiállításai, a szünidei zoo-iskola és a zoo-mozi is mind több fiatalt és felnőttet vonz. Magunkénak valljuk a támogatását is. Mert bár a kultúrpark kiadásainak 61 százalékát saját bevételeiből fedezi, a Pécs városi Tanács ez évben is 3,2 millió forinttal támogatja, mégis, ez az összeg nem old meg mindent. Továbbra is szükséges a kultúrpark társadalmi segítése. „Az összefogás nélkül elképzelhetetlen lenne a létünk” — hangsúlyozta dr. Fü- löp István, a Mecseki Kultúrpark igazgatója a Pécs megyei város Tanácsa gazdaságpolitikai bizottsága mellett működő társadalmi munkát szervező albizottság tegnapi, az állatkerti biológiai előadótermében kihelyezett ülésén. Az eddigi felújítások során is társadalmi munkaórák ezreit, tízezreit végezték a — teljesség igénye nélkül — a MÉV, a MÁV, a posta, a Volán, stb. — szocialista brigádjai, kollektívái; a megye mezőgazdasági üzemei is rendszeres, komoly segítséget adnak. Most újabb támogatást kérnek a nagy madárrezervátum, a gazdasági épületek és a kisragadozók épületeinek felújításához, az új szennyvízhálózat építéséhez, hegesztőket, géplakatosokat, festőket, -kertészeket, kőműveseket és segédmunkásokat. Az albizottság tagjai hangoztatták: ahogy a pécsiek megteremtették a kultúrparkot, továbbfejlesztéséért is biztosan megtesznek mindent. — Murányi — A munkahelyi demokrácia fórumai a tsz-ekben A termelőszövetkezeti tagság tájékoztatása, aktív részvétele a döntések előkészítésében és meghozatalában elengedhetetlen — hangsúlyozták a Termelőszövetkezetek Baranya megyei Szövetségének tegnapi elnökségi ülésén. A közgyűlés (részközgyűlés) a termelőszövetkezetek leg maga. sabb fóruma. Jelentősége nem csorbult azzal, hogy csökkent azoknak az ott hozott döntéseknek a száma, amelyekben más fórumon is határozni lehet. A megváltozott üzemméretek megkövetelik, hogy ott és azok döntsenek egy-egy feladat elvégzéséről, akikre az tartozik. Az üzemi demokrácia fórum- rendszere a közös gazdaságokban jól működik. Példával szolgál erre többek között a reménypusztai és az egyházasko- zári tsz. Az ifjúsági parlamenteken, a közgyűléseken a kis csoportok véleményét egy-egy dolgozó mondja el. Erre példákat me- gyeszerte találhatunk, mégis a legaktívabbak a mágocsi és a belvárdgyulai gazdaság tag-, jai. A szövetkezeti tagság él döntési, irányítási és ellenőrzési jogával, bár a gyors gazdasági döntéseknél alkalmanként a szövetkezetek vezetői megfeledkeznek a szövetkezeti demokrá. cia fórumainak törvényes és tartalmas működtetéséről. A gyermekek világa Lengyel katona művészek műsora Képzőművészeti világhét- a gyermekév jegyében A gyermekek nemzetközi éve jegyében az idén szeptember 17. és 22. között ötödik alkalommal rendezik meg a képzőművészeti világhét magyarországi eseménysorozatát — jelentették be szerdán a Műcsarnokban tartott sajtótájékoztatón. Az események központi gondolatául ezúttal „A gyermekek világa" jelmondatot választották, s ezt — o legifjabbak vizuális nevelését, a gyermekek képi kultúrájának gazdagítását — célozza az idei világhét valamennyi rendezvénye. Az eseménysorozat központi megnyitó ünnepségének színhelye szeptember 15-én a Műcsarnokban lesz. ,,A gyermek világa" című tárlaton gyermekek és művészek mutatkoznak be együtt, társalkotóként. A világhét ideje alatt országszerte kiállításokat, ankétokat, szakmai tanácskozásokat és játékos gyermekfoglalkozásokat rendeznek. A rendezvények ideje alatt gyermekszobák díszítésére szánt posztereket hoz forgalomba kedvezményes áron a Képzőművészeti Alap kiadó vállalata. * Pécsett és Baranyában is számos helyen tartanak különböző rendezvényeket az idej képzőművészeti világhét alkalmából. Pécsett, a Pécsi Galéria Színház téri kiállítótermében a képzőművészeti világhét idején délelőtt 10 órától a délutáni órákig játékos gyermekfoglalkozást rendez a képzőművész szövetség területi szervezete és a Pécsi Galéria. A mór pénteken, szeptember 14-én megkezdődő foglalkozásokon általános iskolai osztályok vehetnek részt. A gyerekek festenek, rajzolnok, faragnak, gyurmáznak több pécsi képzőművész, illetve rajztanár irányításával. Legjobb munkáikat a helyszínen kiállítják. Ugyancsak a területi szervezet kezdeményezésére fiatal pécsi művészek — mint már hírül odtuk — a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem gyermek- klinikájának udvarán játszóteret, játszósarkot alakítanak ki a kis betegek részére. Szeptember 14-én, pénteken a pécsi Köztársaság téri óvodában egy fiatal népművész tervei alapján játszóteret avatnak a gyermekév, illetve a képzőművészeti világhét alkalmából. Komlón, Harkányban gyermekrajzokból, gyermekmunkákból nyílik kiállítás. Számos iskolában aszfaltrajz-versenyt, gyer- mekrajz-kiállítást rendeznek. Telelletésre készülnek az uveg- házakűan A virágok teleltetésére készülnek ezekben a hetekben a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat dísznövény-üzemének dolgozói. A teleltetés szó azonban számukra nemcsak a növények védését, a szükséges mesterséges környezet megteremtését, hanem a virágok további nevelését és virágozta- tását jelenti. így az őszi, téli hónapokban is folyamatos a munkájuk. Amellett, hogy felülvizsgálják, s ahol szükséges, kijavítják az üvegházak szigetelését, már elkezdték o krizantémok haijtatását, ami tulajdonképpen a virágoztatós előkészítése. Bár a vágott virágok közül változatlanul a szegfű a legkedveltebb —, amint Szűcs László termesztési és értékesítési osztályvezetőtől hallottuk — a gerbera és a rózsa is a népszerű virágok közé tartozik. A télen már gerberából is többet vásárolhatunk majd a virágüzletekben, hiszen nemrég duplájára bővítették a meglévő tőállományt, s így már hétezer tő terem virágot. Hamarosan érkeznek Hollandiából azok a virághagymák, amiket nagyrészt a krizantémok virágoz- tatása után ültetnek az üvegházakba s ezek — iris, nárcisz, freesia, tulipán, jácint — februártól kerülnek az üzletekbe. A cserepes virágok telel- tetéséről is gondoskodnak. Jelenleg elkezdődött a ciklámen virágzása, a hortenziák virá- goztatása pedig decemberben, illetve februárban várható. A szakemberek arra számítanak, hogy jövőre is valamivel több virágot vásárol mojd a lakosság, mint idén, hisz az utóbbi négy-öt év tapasztalatai szerint évenként általában 10 százalékkal több virágot veszünk. Harminc évvel ezelőtt — amikor a vállalat megalakult, félmillió forint értékű virágot értékesített, s az 1970- es évekig évente 2—5 százalékkal emelkedett a virágvásárlási mutató, 1970-től viszont évről évre 20—30 százalékkal több virágot vásároltunk, s ez a folyamat egészen 1976-ig tartott. Akkor állt be az évi tízszázalékos igényemelkedés. Ebben oz évben — a féléves mutatók alapján — várhatóan 22 millió forint értékű virágot értékesítenek, ami azt jelenti, hogy minden pécsi lakos 130 forintot költ 1979-ben virágra. A folyamatosan emelkedő virágvásárlási kedvünket a vállalat 1970-től napjainkig elsősorban a meglévő üvegházai teljes kihasználásával, illetve a termesztési technológiák módosításával, korszerűsítésével elégítette ki. fgy érték el például azt, hogy amíg a korábbi években egy négyzetméternyi területen 25 tő szegfű termett — amiről 80—100 szál virágot tudtak leszedni —•, addig oz új technológiával ugyanekkora területen 40—50 tövet termesztenek és ezekről 200 szál virágot kapnak. Kismértékben az üvegházak termesztő területét is növelték, s így jelenleg 15 ezer négyzet- méternyi üvegházfelülettel rendelkezik a dísznövényüzem. A POTE új egyetemi tanácsa Tegnap délután szokásos négyévenkénti tisztújítása jegyében újjáalakult a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem egyetemi tanácsa. Az 52 tagú testület nem állandó tagjainak, a választott tagoknak, illetve a KISZ és a szakszervezet delegált tagjainak, 17 személynek a mandátuma lejárt. Helyettük újakat választottak meg. A 13 tagú elnökségnek — 6 állandó tagja mellett — 7 tagját választották újjá. Az egyetemi tanács elnöke dr. Flerkó Béla akadémikus, az egyetem rektora, titkára: dr. Hajnal József, a POTE főtitkára. énekkart a leghatásosabban helyezték el a színpadon. A táncok megítélésére nem vállalkozhatunk, annál kevésbé, mert egymásba folyt a balett, a társastánc és a néptánc, s az időnként esztrádzenébe kezdő zenekar minden bizonnyal „fantázialépések” kíséretéül is szolgált. A jelmezek jól szolgálták a verssel, zenével és mozgással érzékeltetett korszakok felismerését, így a lengyelül nem tudó — de az ország történetét egy kevéssé ismerő — nézők is megállapíthatták: most éppen Napóleon oldalán szállnak harcba a lengyel gárdisták, vagy az 1905-ös forradalom idején éneklik a Warszawiankát. Sajnos, az élmény nem válhatott maradéktalanná, elsősorban a műsor koncepciójában rejlő okok miatt. A történelmi eseményeket felidéző jeleneteket ugyanis könnyed, majd hogy nem bájolgó részek követték, nemegyszer szoknyaforgatással és a gömbölyded testrészek mutogatásával, önmagában ez semmiképpen sem volna baj. De a Westerplatte hőseiről szóló tragikus ének után?... S ez így ment végig: dörgő basszus Sobieski János hőstetteiről énekel, majd vidám polkázás következik: a gárdisták a Jeszcze Polska kezdetű hazafias mazurkát éneklik — ma Lengyelország állami himnusza — s nyomban utána formás lánykák libbennek a színre, hogy a nyalka huszárokkal dévaj táncot lejtsenek. Úgy vélem, szerencsésebb lett volna a történelmi emlékezést teljesen különválasztani a katonaélet szépségeit szimbolizálandó jelenetektől. Az egyébként igen színvonalasan előadott, hatásos műsor így e szépséghibájától is mentes maradt volna. Havast J. „Hazám, hazám, te mindenem ..énekelte a híres Erkel, áriát egy lengyel tenorista magyarul. Jól választott a Lengyel- ország fiai című műsor összeállítója, mert a középkori jelmezben felsorakozott énekkar záróakkordja után hatalmas erővel zúgott fel a vastaps a Pécsi Nemzeti Színházban: a Lengyel Néphadsereg Központi Művészegyüttese egy perc alatt meghódította a közönséget. Négyszer jártak eddig Magyarországon, a mostani turné, juk első állomása Pécs. Nekünk először volt alkalmunk látni a száznegyven tagú, 35. születésnapját ünneplő együttest, amely odahaza magas művészeti kitüntetések birtokosa. Igazgatójuk Jan Mika alezredes, a művészeti vezető Lucjan Mazurek. A kitűnően muzsikáló zenekar karmestere Wlodzimierz Porczynski, a tánckar instruktora pedig Witold Borkowski professzor. A kedd esti előadás két részében történelmi tablót tártak elénk a lengyel nép „zivataros évszázadaiból”, végigkövetve a sorsfordulókat a török elleni harcoktól a Westerplattéig, és a megújulásig. Bemutatták legnépszerűbb katonadalaikat, ízelítőt adtak — ha némiképp átigazított formában is — a lengyel néptáncokból, amelyek közül különösen az előadás végén látott gorál táncok, a tátrai hegyilakók életképei tetszettek. Csak elismeréssel lehet szólni a koreográfusok remek tömegmozgatásáról, ahogy a viszonylag nagy létszámú tánc- és Társadalmi munkával épült a terrárium is Uastops a pécsi színházban Több krizantém és gerbara
