Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-13 / 251. szám
1979. szeptember 13., csütörtök Dunántúlt napló 3 szervezetében Egységes törvényességi szemlélet és jogalkalmazói gyakorlat Az országgyűlés 1972-ben alkotta1 meg a bíróságokról szóló új törvényt, amely — figyelembe véve az államélet fejlesztése iránt általában felmerülő követelményeket — megvalósította az igazságszolgáltatás, a bírósági szervezet egységét, egyszerűsítette a jogvitákat intéző fórumok rendszerét és eljárását, megszüntette a szükségtelen párhuzamosságokat, széttagoltságot, továbbá megteremtette a bíróságok irányításának, működésének korszerűbb szervezeti kereteit, valamint egyéb feltételeit. Az igazságszolgáltatással szemben azonban a követelmények tovább fokozódtak és ez szükségessé tette a bíróságokról szóló 1972. évi törvény módosítását. Munkaügyi bíróságok Ez a módosítás az 1979. évi 16. tvr. megalkotásával napvilágot látott. A módosítást tartalmazó rendelkezések megalkotásának — a fentieken túl jelentkező — néhány főbb indoka s' a fontosabb változások jelentősebb tortalmi vonásai a következők: A munkaügyi ^bíróságok 1972-ben történt megszervezése fontos lépés volt az egységes igazságügyi szervezet kialakításában, de csak az első lépés. A tapásztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a munkaügyi bíróságok felügyelete nem volt elég hatékony, és felmerült színvonalasabb működésük továbbfejlesztésének igénye is. Az új rendelkezések szerint a munkaügyi bíróságok továbbra is önálló szervezetként működnek, de nem az igazságügy-miniszter közvetlen felügyelete alatt, hanem a megyei bíróság elnökének irányítása alá rendelten. A munkaügyi miniszternek és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa főtitkárának felügyeleti joga az eddigi formában megszűnik. Az igazságügy-miniszter azonban továbbra is rendszeresen tájékoztatja őket a munkaügyi ítélkezés tapasztalatairól. Az új rendelkezések alapján egységessé válik a munkaügyi, a szövetkezeti tagsági és a társadalombiztosítási jogviták elbírálása úgy, hogy mindezek a munkaügyi bíróságok hatáskörében folynak, tehát az eddig is a munkaügyi bíróságok által elbírált munkaügyi vitákon felül ezek a bíróságok bírálják felül a munkaviszonyból származó vitákhoz hasonló, illetőleg azokkal azonos jellegű szövetkezeti tagsági, valamint társadalombiztosítási jogvitákat is. Az ilyen tárgyú perek a járási (városi) bírósági hatáskörből kikerülnek. Ez a megoldás biztosítja ezekben az ügyekben az egységes törvényességi szemlélet és jogalkalmazói gyakorlat kialakulását. Népi ülnökök választása összhangba kellett hozni újabb jogszabályokkal is a bírósági törvény egyes rendelkezéseit. Ezért a járási (városi) bíróságok népi ülnökeit a jövőben az ülnököket jelölő szerv szerint illetékes helyi tonácsok, a megyei bíróság és Október elsején lépnek hatályba az új rendelkezések a munkaügyi bíróság népi ülnökeit pedig a fővárosi, illetve a megyei tanácsok választják meg öt évre a területükön íakó, vagy ott dolgozó állampolgárok közül. A Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa szintén öt évre válosztja. A katonai bíróság népi ülnökeit, rendfokozatuknak megfelelően, tiszti gyűlésen, tiszt- helyettesi gyűlésen, illetőleg csapatgyűlésen választják. A hivatásos és továbbszolgáló állományú népi ülnökök megbízatása öt évre, a sorállományú népi ülnökök megbízatása pedig szolgálatuk időtartamára szól. A bíróságok elnökei a vezetésük alatt működő bírósághoz megválasztott népi ülnökök részére évenként legalább egyszer értekezletet tartanak. Erre meg kell hívni a Hazafias Népfront helyi szervezetének és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának (járási szakmaközi bizottságának) képviselőjét is. Fontos fórum lesz ez, hiszen a nép jogtudatát közvetítő népi ülnöki tevékenységnek az eddiginél is kiemelkedőbb jogpolitikai befolyásolása volósulhat meg ezen. Bírósági kollégiumok Általában valamennyi bíróság ítélkezési munkája hatékonyságának további fokozása érdekében is új rendelkezések születtek. Növekszik e rendelkezések folytán a megyei bírósági kollégiumok (az egy szakban dolgozó hivatásos bírók tonácskozó, jogalkalmazási kérdésekben iránymutató véleményt nyilvánító testületé) szerepe. A kollégiumok üléseire a megyei bíróság elnöke a tárgyalt kérdéstől függően más szakembereket (ügyészeket, ügyvédeket, jogtanácsosokat, tudományos dolgozókat stb.) is meghívhat, továbbá nemcsak megyei bírósági bírák, hanem más bíróságok bírái is kollégiumi tagként kijelölést nyerhetnek. Mindezzel a kollégiumok az egységes ítélkezési gyokorlat biztosítása érdekében a bíróságok gyakorlatának elemzésében, a vitás jogalkalmazási kérdésekben való véleménynyilvánításban, és szükség esetén''magasabb szintű elvi irányítás kezdeményezésében jelentkező feladataikat eredményesebben oldhatják meg. Meg kell említeni azt az új rendelkezést is, amely szerint a büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságokra háruló feladatokot az igazságügy-miniszter áltol kijelölt büntetésvégrehajtási bíró és a hivatásos pártfogók látják el, akik a megyei bíróságon működnek. Növekszik a bírósági titkárok feladatköre is. Az új rendelkezések 1979. október 1-én lépnek hatályba. Szükségessé válik ennek folytán a polgári perrendtartás egyes szabályainak módosítása, kiegészítése is, aminek keretében — többek között — meg kell majd valósítani a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági vitákból szórmozó peres eljárások szabályainak egységesítését. Erre a jogszabálymódosításra, illetve kiegészítésre még csak tervezet készült, amely megvitatás alatt áll. A közeljövőben várható a fentebb ismertetett törvényerejű rendelethez kapcsolódó további új jogszabályi rendelkezések megalkotása. Dr. Gátos György megyei bírósági elnökhelyettes Megszépül a Mecsek cukrászda A tervezettnél jóval hosszabb időt vett igénybe Pécsett a Mecsek cukrászda átalakítása. Az elavult, öreg épületben a munkát április közepén kezdték meg a kivitelezők, ám olyan hibákkal találkoztak, amelyekkel korábban nem számoltak. Többek között statikai problémákat is meg kellett oldani. A cukrászda felső részében jelenleg a szakipari munkákat végzik. Elkészült a márványburkolat, hamarosan megkezdik a belső berendezés szerelését. A cukrászda új pultsort kap, bővítették a hátsó konyhai részt, a mosogatót, a tálalót. Október közepére várható, hogy ismét megnyitják a Mecsek cukrászdát. Az átalakítás, a korszerűsítés 1 millió forintba került. Minden igényt kielégíteni Előzetes piackutatás Mit kínál majd az épülő komlói Áfész-áruház? Minek köszönheti egy áruházi konszern, vagy akár egy kis vegyesbolt a vevősikerét? A titok egyszerű: tudni kell, hogy egy adott környezetben mi adható el leginkább, kinek mit kell kínálni, s az sem árt, ha mindezt tetszetős módon tálalják, sőt, az sem, ha közben ügyes reklámfogásokkal „bombázzák” a fogyasztókat, hogy: ide gyere, mert ez meg ez, amire neked szükséged van. Komlón áruház épül — mint ahogy erről már írtunk — a tulajdonos, a leendő üzemeltető, a Komlói Áfész sem akarta a véletlenre bízni az áruház építését, a létesítmény nagyságát, s a majdani árukészlet összetételét. Komló 30 ezer lakosú város. Kereskedelmi hálózata nem a leg kielégítőbb. Szétszórt, apró kis üzletei nem képesek az igényt korszerűen kielégíteni, s bár lakosságának jelentős hányada az országos átlagkereseten felül kereső bányászokból tevődik, ez a vásárlóerő mégsem csapódik le itt a városban. Hogy más példát ne említsünk, egyetlen cipőüzlete van, és az egyetlen ABC-áruház nem győzi a terhet. Most van kialakulóban Komló főútvonala mentén egy új városközpont, s többek között ennek ellátását is az új áruház fogja megoldani. De miért kell ez az áruház az áfésznek. különösen mikor a terv elindításakor számos ellenzője volt. Talán kezdjük a legelején. A Komlói Áfész az országban az elsők között, 1967- ben alakult. Először zöldségüzleteket — főként Komló területén — és kisközségekben ital- boltóTcat és vegyesboltokat üzemeltetett, de ezek legtöbbje ráfizetéses volt. Mivel valamiből meg kellett élni, a 70-es évek elején beindították a műanyagfeldolgozó üzemüket, ahol csomagolóanyagokat, műanyag vízvezetékcsöveket, idomokat gyártanak. Hosszú távon azonban nem lehet csak erre építeni, a szövetkezet fennmaradásához biztos jövedelemforrás után kellett nézni. Ez lenne a komlói áfész-áruház. És itt jön az, amit a bevezetőben enrjítettünk, vagyis hogy az áruház létrejöttét nem bízták a véletlen szerencsére. Bár a jó áruértékesítés tudománya mór régóta nem titok — a modern megelőző piackutatás ilyen formája egyelőre ritka még Magyarországon. Az áfész ugyanis a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának marketing tanszékét bízta meg, hogy előzetes felmérésekkel derítse fel a várható igényt áru- összetétel és -mennyiség szempontjából egyaránt. És a megbízatással megindult egy hatalmas felmérő és eredményfeldolgozó munka. Több ezer adatot, több száz szempont szerint vizsgáltak, értékeltek. Az erről elkészült mintegy ezer oldalas tanulmány kiterjed olyan szempontokra, hogy az ABC-részben a cérnától a salátáig minden legyen, s hogy sok bányász rendelkezik hobby-kerttel, s ennek műveléséhez megfelelő eszközöket is biztosítsanak. Részletességgel kidolgoztak olyan szempontokat is, hogy hogyan álljanak az eladópultok, milyen legyen a raktár, mekkorák legyenek a hűtőpultok, sőt az eladók ruházatára és viselkedésére is utalnak. S ehhez tartozik az is, hogy bár az áruháznak még csak a csupasz betonváza áll, a reklámkampányt tudományos pontossággal beindították. Ennek első lépése egy pályázati felhívás lesz, az áruház emblémájának, belső dekorációjának elkészítésére. A gépezet tehát — mondhatnánk tudományos pontossággal beindult, és bár a mérések számadatai szerint Komló város igénye az áruház iránt csak mintegy öt év múlva éri el az ideális maximumát, jó üzletpolitikával, ügyes árubeszerzéssel nemcsak a komlóiak pénzét fogja meg Komlón, hanem a környéket is idevonzza. Sarok Zsuzsa Automatizált új gyár Mészhomoktéglát gyártanak Barcson Kitűnő tulajdonságokkal rendelkezik az új termék A BNV-n mutatják be a színes díszítőelemeket Drávából kotort homok és a BCM-ből szállított oltatlan mész őrlésével, egybekeverésével készül a barcsi téglagyárban a mészhomok-tégla. A Somogy- Zala megyei Tégla- és Cserép- ipari Vállalat új létesítménye húszmillió forintért épült lengyel szerelők segítségével NSZK—lengyel licensz alapján. Ez hazánk első teljesen automatizált téglagyára, de egyedülálló a termék is, amihez hasonlót Kecskemét mellett állítanak elő, nagyon keveset, Egykor Csepelen is gyártottak. Jobb hő- és hangszigetelés A szürkés-sárga kisméretű tégla 3,5 kilós, a nyomószilárdsága négyzetcentiméterenként 160—180 kilopond: az első osztályúnál ez az elvárás 100 kilopond. Szállításkor 7000-ből átlagban mindössze 50—60 törik össze. Tükörsima, könnyen illeszthető. A kettős méretű, vagyis az üreges változat 5,5 kilós, vele jobb a hő- és hang- szigetelés, a jövőt jelenti, hiszen kevesebb homokból préselik. Idén már 200—300 ezret „égetnek”, de jövőre az évi 25 milliós produktum felét már ez teszi ki. Az idei év még a felfutás esztendeje, cél a 17 millió tégla gyártása. Az újdonság népszerűsége nagy, elsősorban a Dél-Dunán- túlon, valamint Észak-Magyar- országon és az Alföldön. A mészhomok-téglát nem égetik, hanem babócsai gázzal szárítják, szilárdítják 179 Celsius fokon, miközben a gőz 10 atmoszféra nyomással áramlik be. Egy kemencében 16 kocsi majdnem 14 ezer téglával magrakva fér el és 7—8 óra mú'-n m~" rakják is ki a kész téglát flr előkészítéssel eavütt a qyártás 15 óra alatt zajlik le. Egy hagyományos téglagyárban, nh~' agyaq és víz „összeadásával” készül a tégla, a fenti gvártö- si idő 3—4 nap. Ugyancsak egy régi típusú üzemben az évi 25 millió darab elkészítéséhez 200 emberre lenne szükség, aki rengeteget dolgozik kézzel — addig Barcson csak 78 munkást alkalmaznak három műszakban. Az automatizáltság teljes: a nyersgyártástól a szállításig, mindössze a raklapokat alakítják ki kézzel, tízen egy műszakban. Egy munkás átlagkeresete eléri a 3800 forintot, de nem ritka a havi 6500—7000 forintos kereset. A dolgozók nyolc faluból járnak be, a környéken ez a munkahely vonzza a legjobban az embereket. Molnár József 28 éves vezetőgépész: — Egy kemencéből húsz percen át távozik el a fáradt gőz, de visszaforgatni akarjuk. Működik két porleválasztó rendszer, az összes berendezést hermetikusan lezártuk, a lisztnél is finomabb mész- és homokpor nem jut ki a szabadba. Kísérletként — festett tégla Bódis János 30 éves gyárvezető: — A folyami homok nagyon vizes, nehéz rostálni, két hétig szárad, nekünk meg már három nap után kell. Ezért bérelnénk a közeli tsz-homokbá- nyát, ahol szintén Dráva-homok van, de felszíni, vagyis beteme- tődött holtág-béli. Könnyű, csak földnedves, gyorsan szárad, nyomószilárdsága jobb, finom a szemcsézete, őrölni alig kell. így áramot takarítanánk meg és a BCM-ből is elég volna csak pormész. A minőség pedig javulna, bár az előállítási költség nem mérséklődne. Az új gvárban naoonta 200 köbméter homokot és 250—300 mázsa beremendi oltatlan me- szet kevernek össze. NSZK-fes- tékekkel hétféle színben kísérletként téglákat festenek. A színes díszítő-elemekkel az ősszel mutatkoznak be a BNV-n. Csuti J. Feltárják az ország természeti erőforrásait Vállalatok és a Magyarhoni Földtani Társulat tudományos együttműködése Az ország természeti erőforrásainak feltárásában aktív szerepet vállal az MTESZ legrégebbi tudományos egyesülete, a Magyarhoni Földtani Társulat. Ezekről a munkálatokról és a soronlévő tervekről adott tájékoztatást Dank Viktor, a társulat elnöke. Az energiaigények növekedése nyomón az elmúlt két évtizedben világszerte — így nálunk is — háromszorosára növekedett a szénhidrogének és a szén iránti kereslet, Ahhoz, hogy ennek egy részét továbbra is hazai forrásokból fedezhessük, a legújabb tudományos és technikai eredmények felhasználására van szükség, hiszen a prognózisok szerint szénvagyo- nunk még 100 évre elegendő ugyan, de az új lelőhelyek többsége már nehezebben hozzáférhető. Szénhidrogénkincsünk a mai termelési mennyiségeket figyelembe véve 15—20 évre elegendő, a jelenlegi termelés tartós fenntartása azonban csak intenzív és eredményes kutatással lehetséges. Ezekben a munkákban a 130 éve alakult, 1200 tagot számláló társaság is tevékenyen részt vesz. A feladatok megoldására erősíteni kell a tudomány és a gyakorlat kapcsolatát. Ennek érdekében kibontakozóban van egy újfajta együttműködés a vállalatok és a társulás között. Eszerint a vállalatok az MTESZ közvetítésével tudományos munkákkal bízzák meg a társulatot. Ezek megoldására az MFT komplex munkacsoportot hív életre, amely különféle szakterületek elismert szakembereinek együttese. Ezek a feladatok rendszerint ugyanis csak ilyen kiterjedt szakembergárda segítségével oldhatók meg. Eddig több mint 30 tudományos megbízásnak tett eleget a társulás. Ezek közé tartozott a Magyar Szénbányászati Tröszt megbízásából a dunántúli karsztvízkészlet feltérképezése, mivel az új bányák biztonsági rendszerét ennek alapján tervezik meg. A Vegyiművek megbízásából a vegyi hulladéktemetők kijelölésénél végezte el a társaság munkabizottsága a földtani vizsgálatokat, ez főként a környezetvédelmi érdekeket szolgálja. Jelenleg a dunántúli szénbányák feltárásához földtani modelleket készít a társulás, ennek során több száz méter mélységig pontos képet állítanak össze a különféle rétegek, képződmények, vetők fizi- kokémiai sajátosságairól.
