Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-11 / 219. szám

Dunántúli napló 1979. augusztus 11., szombat Szombat­vasárnap ifjúsági nap Szigetváron Szombaton délutántól vasár­nap estig tart az a jószerével „nonstopénak nevezhető ren­dezvénysorozat, amelyet Sziget­váron, a Tinódi Művelődési Ház irányításával és a városi KISZ- bizottság közreműködésével szerveztek. A nyitány egy Ko- rall-koncert lesz, amelyet szom­baton délután öt órakor ren­deznek a vár szabadtéri szín­padán. Ettől kezdve nem nagyon lesz megállás. Este 8 órakor kezdő­dik az utcabál. Bizonyosan nem kivilágos kivirradtig, hiszen va­sárnap délelőtt 10 órakor már újabb izgalmas program várja a jelentkezőket. Mégpedig bár­kit, mert a vár mögötti autó­parkolóban rendezendő motoros ügyességi versenyre délelőtt fél 9 órától minden kedvet érző je­lentkezhet. Délután 2 órakor a konzerv­gyár ebédlőjében ifjúsági talál­kozó lesz, neves vendégek je­lenlétében. A meghívottak kö­zött van Múzsái András pol- beat énekes, Komjáthy György, a Magyar Rádió ismert könnyű­zenei műsorvezetője és Faragó András disc-jockey. Az alkal­mat játékos vetélkedő rende­zésére is felhasználják. Este 20 órakor újabb beat- koncert lesz. A szabadtéri szín­padon a Skorpió együttes ad hangversenyt, majd fél 10-kor kezdődik a disco-program. A vár mögötti parkolóban Micso- vics Péter várja a fiatalokat az erősítők elé. Külföldön keletkezett autóskárok rendezése Ha magyar autós gépjármű­vében külföldön kárt okoznak, az ottani biztosító az adott or­szág jogszabályai szerint téríti meg a kárt. Emiatt előfordult, hogy a károsult csak hosszabb várakozás után kapta meg az őt megillető összeget. Az Ál­lami Biztosító ilyen eseték el­kerülése érdekében most két­oldalú megállapodásokat kö­tött az NDK-beli, a lengyel, a cseh, a szlovák és a román biztosítóintézetekkel, valamint tárgyal bolgár és jugoszláv partnereivel. A már életbe lé­pett megállápodásdk lényege, hogy ha az illető szocialista ország biztosítóintézete 60 na­pon belül nem nyilatkozik a káreseménnyel kapcsolatban, akkor az Állami Biztosító azt elismertnek tékinti és az adott országban érvényes jogszabá­lyok szerint a külföldi biztosí­tó intézet terhére kifizeti a magyar autósnak járó térítést Domino vezérlő­|Iliiig Integra­rendszet Jogszerű ügyintézés, növekvő bizalom ■ jogsegélyszolgálat a Mecseki Szénbányáknál ■ Feltárják a panaszok okait A gond közismert volt. Nem csak ügyes-bajos dolgaikat in­tézni akaróknak okozott prob­lémát, hanem a vállalatok ve­zetőinek is: hogyan lehetne megoldani azt, hogy a dolgo­zóknak jogi tanácsokat, az eljá­rásban segítséget nyújtsanak anélkül, hogy órákra kilépőt adjanak. A jogsegélyszolgálat bevezetése óta ez a gond csök­ken, s ez tapasztalható a Me­cseki Szénbányáknál is. Teg­nap — egyebek mellett — erről Távirányítással működtetik az állomási és térköz­jelzőket, fénysorompókat fia Integra-Dominö vezérlő- rendszer segítségével a vasúti közlekedés teljes biztonságát igyekeznek megvalósítani. Elég egy forgalomirányító állomá­sonként, oki elektromos úton ellenőrzi a vonatok érkezését, beállását és ikihaladását: ez a szakember benn ül az irányító központban, ahonnan működ­teti a 'külfönféle biztosító be­rendezéseket. A váltókat így nem állítják be kézzel, teljesen kiiktatva a tévedés lehetősége és egyben munkaerőt is takarítanak meg. A forgalmi szolgálattevő pa­rancsa azonnal érvényesül. A berendezések nem veszik fi­gyelembe a helytelen utasí­tást, információt, ez esetben gyorsan figyelmeztetnek a vészhelyzetre. A különféle jel­zőkön keresztül a váltókezelő és a mozdonyvezető közvetlen kapcsolatot tart fenn. Ebben a biztonsági rendszerben a tér­közöket sem emberek állítják be a vonalakon 5-6 kilomé­terenként, hanem az állomási vezérlőből a forgalmi szolgá­lattevő, távirányítással. Egy vasútvonalon akkor tel­jes a biztonság, ha automati­zált a térközbeállítás, a so­rompók kezelése, a be- és ki­jövetelt érzékelő állomási jel­zők működése, és természete­sen a mozdonyvezető ezekkel a biztonsági rendszerekkel kapcsolatban áll. Egyebek kö­zött úgy, hogy két-három per­cenként sípszó, figyelmezteti az éberségre, A vezető ekkor kö­teles visszajelezni, hogy fog­ta a figyelmeztetést, mert el­lenkező esetben bekapcsolnak önműködően a vészfékek, vagy­is a műszerek veszélyt érzé­kelve leállítják a vonatot a nyílt pályán. Ezenkívül a moz­donyvezető előtt kis képernyőn megjelennek az egyes jelzők formái, színei, hogy időben ő maga is figyelembe vegye azokat. Végül is a mozdony- vezetőnek azért nagyon is fi­gyelnie kell, a teljes automa­tizáltság csak a biztonsági be­rendezések működésére vonat­kozik. A MÁV Pécsi Igazgatóság területén jelenleg ilyen bizto­sító berendezések működnek a dél-balatoni vonal teljes hosz- szában, Szabadbattyántól Mu­ra keresztúrig, ugyanitt már csak a Bajcsa és Mura keresz­tár közötti szakasz van hátra, a rendszer már készül. Már így működik az igazgatóság területén 140 fénysorompó, 24 állomáson biztosító berende­zés, és 150 kilométeren önmű­ködő térközkialakító. A teljes automatizáltság a cél, ami függvénye annak, hogy milyen ütemben haladnak a pályakor­szerűsítésekkel. A hatodik öt­éves terv közepére a Buda­pest—pécsi vasútvonalat telje­sen automatizálják. Egy-két éve végeztek Rétszilason, Si- montornyán, nemrég Bükkös- dön, Nagylókon, Sárosdon, Sza­badegyházán, már az előké­születi munkák folynak Sás- don, Tolnanémediben, Pince­helyen, Sárbogárdon, Abalige- ten és Godisán. Idén átadják az abaligetit, ezenkívül az ön­működő térközjelzőket a so­rompókkal együtt Abaliget és Godisa, valamint Nagylók és Simontornya között. Az alapberendezéseket a Ganz Művek gyártja svájci li- cenc alapján. Egy sorompó például 1,2 millió forintba ke­rül, vagy Abaligeten például most nyolcmillió forintot fordí­tanak az ID-rendszer megva­lósítására. Cs. J. A sárkányok már elkészültek Érdekes tárgyak formálódnak az ügyes kezek között Fotó: Proksza László Nyári napközisek A sárkányok óriási műgond­dal, aprólékosan készülnek a Jakab-hegyi .„premierre". Nád­ból szövik őket a gyerekek, zsírpapírral fedik, festik, színe­zik. Én sajnos nem láttam a műalkotásokat — mert „a tanár bácsi elzárja a sárkányokat, nehogy a nagy nap előtt var lami bajuk essen" —, de Tari Anita, meg a többiek olyan lel­kesen, élethűen mesélnek ró­luk, hogy szinte a szemem előtt lebegnek. A sárkánykészítés csak egyik kellemes programja a pécsi, újmecsekaljai iskola nyári nap­közis táborának. Mert tartanak játékos vetélkedőket, moziba mennek, kirándulnak, fürdenek, tornásznak és egymást gyúrják a napközi udvarán. Lehet tv-t Mire jó ez? A rádióban mamapság gyakran nyilatkoznak szak­emberek, irányító szervek vezetői, aztán a fogyasztók, továbbá kommentátoraik ar­ról, hogy a lakosság igazán joggal elvárhatja már az ipartól a jó minőségű mun­kát, a kereskedelemtől az udvarias hangot és előzé­kenységet. Erről írnak a la­pok is, amelyeket milliók ol­vasnak, ez a téma kapott több helyet saját lapunkban is az utóbbi hetekben. Bi­zakodó természettel áldott meg a jóságos ég, tehát hi­szek abban, hogy a higgadt, jó szónak meglesz a foga­natja. Csak nem tudom, mi­kor. Nem nagy dologról van szó, „csupán” néhány élel­miszeráruról, mondjuk a ke­nyérről, húsról... Ezek ugye, alapvető élelmiszeráruk — ahogy mondani szokás. Kéremszépen, tessék csak idefigyelni. A hét első nap­ján a komlói Bocskay utcá­ban levő ABC áruházban el­adtak néhány kilogramm sa­vanyú kenyeret. Néhányat? Nem tudni, hogy az ehetet­len kenyérből mennyi került a fogyasztóhoz, minden­esetre, amit bemutattak szer­kesztőségünkben, az romlott volt. Kedden Pécsett, a Bem utcai húsboltban vásárolt csirke büdös volt. A Mina­ret-étteremben felszolgált marhahús büdös volt Nem egyszer — számtalanszor ta­pasztalhattuk — hogy a hurka azért büdös, mert a bél — amelybe töltik — nincs kellő gonddal meg­tisztítva. Némely húsboltban gyomrot-kavaró szag terjeng az öreg, megfeketedett, ál­lott csontok, húsok miatt. Minden lelkiismeretfurdalás nélkül eladják a töpörtyűt — a Sallai utcai mohácsi bolt­ban — holott az áru avas, ehetetlen. Tudom, az érdekeltek már eleve érvelnék: mindez a szo­katlan meleg miatt van. Ezt a védekezést nem lehet el­fogadni. Mert e fenti tapasz­talatok — sajnos — hűvös időben is fönnállónak. Ta­lán mégis csak megérthet­nék végre: alapvető ipari, kereskedelmi törvény, hogy csak kifogástalan árut rak­hatunk a fogyasztó elé. A vásárlót senki emberfia nem kötelezheti arra, hogy rossz portékáért adja ki pénzét, nem is keveset... A gusz­tustalan, élvezhetetlen élel­miszer árusítása erkölcstelen kereskedelmi szemléletre vall, amellett, hogy a vásárlóra nézve még megalázó is, hi­szen bolondnak nézik. A takarékosság hovato­vább nemzeti érdek. Rádió­ból, televízióból, a lapók ha­sábjairól hangzik el a kérés a lakosság felé: takarékos­kodjon vízzel, ernergiával, anyaggal, pénzzel. Nos, ta­karékoskodik is, de mi ha sz­na igyekezettel, amikor ki­dobja pénzét néha — sem­miért. Mire jó ez? Rab Ferenc nézni, rádiót, meselemezt hall­gatni. Az újmecsekaljai iskola nyári napközijébe a harmadik kerület gyerekei járnak. A ne­velőtestület azt is elvállalta, hogy csak a saját iskolájuk ta­nárai adják a nyári ügyeletet, így a többi harmadik kerületi iskola nevelőit mentesítették az idei szünetre. Az első héten se­gítettek be az Acsády utcai is­kola tanárai. Kéthetenként új táborvezetőség alakul. A bejö­vő gyerekek létszámától függ, hány nevelőt osztanak be egy- egy hétre, napra. Ezen a héten 120 kisdiákot jegyeztek fel a naplóba. Zömében alsó tagoza­tos gyerekek járnak ide. A napközi az iskolától né­hány méterrel lejjebb találha­tó. Az udvarban nyüzsögnek az éppen megebédelt kis srácok. Krasznai Antalné egy pillanat­ra elfordítja a fejét róluk és máris négy-öt gyerek kapasz­kodik föl a fákra. Ropognak az ágak, le kell parancsolni a csapatot. Pedig megértem őket, kislánykoramban, otthon én is állandóan felmásztam a legma­gasabb fára — mondja a ta­nárnő, dehát nem lehet min­den egyes gyerekre külön vi­gyázni. Kövér Norbert és Györ- fi Péter sóttörnek. Amikor ab­bahagyják, elújságolják, hogy csak egy-két hétre jöttek a nap­közibe, aztán újra otthon lesz­nek, de, hogy komolyan jól ér­zik magukat itt is. Jók a fürdé­sek, kirándulások, örülnek a gyalogtúráknak, de Rozs Lász- lóné táborvezetőtől tudom, hogy útközben sokat nyafognak a gyerekek, hogy fáradtak, saj­nos nem szoktak hozzá a hosz- szabb sétához. Jó a nyári napközi, de nem egész nyárra. Mindenhol, min­den évben akadnak, nem is kis létszámmal olyan tanulók, akik a három hónapot végig napköziben töltik. Barlahidai A. is tárgyalt ülésén a vállalati szakszervezeti bizottság. A Mecseki Szénbányáknál 1977. február közepén vezet­ték be a jogsegélyszolgálatot Az e körben végzett munka kiterjed a törvényesség betar­tására, a jogi felvilágosításra, a dolgozók érdekeinek képvise­letére és a jogpropagandára egyaránt. Néhány adat azt bizo­nyítja, hogy a kezdetben nagy számmal jelentkező ügyfelek gondjait sikerült végérvényesen megoldani, hiszen 1977-ben 840- en, 1978-ban 807-en, ez év el­ső felében 545-en kopogtattak a jogsegélyszolgálati iroda aj­taján, vagyis a bizalom nem csökkent. Sőt — mint azt az 1979-es adat jelzi — nő az ügyfélforgalom. A jogsegélyért folyamodók elsősorban a társadalombizto­sítás körébe eső problémáik megoldását kérik, s ez az arány egyre inkább jellemző. A múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva 1979. I. félévben példá­ul az ez ügyben jelentkezők száma 100 százalékkal nőtt. A jogsegélyszolgálat feladata az ügyintézés során az is, hogy fi­gyelemmel kísérje és értékelje a panaszt előidéző okokat. így derült például az ki, hogy a dolgozók rehabilitálásával kap­csolatos keresetkiegészítések megállapításakor a törvényt sokan helytelenül értelmezték. Ezért a vállalat szakszervezeti bizottsága a dolgozók panaszai alapján többször is szorgalmaz­ta felsőbb szerveknél: rendez­zék ezt a kérdést. Az eredmény: egy közlemény, amelyik „tisz­tába tette” a sókat vitatott kér­dést. Az eljárások során természe­tesen gyakran fordul elő kü­lönböző rendelkezések egymás­tól eltérő értelmezése. Ezt tud­va törekednek a vállalatnál megteremteni annak a feltéte­lét. hogy a dolgozókat érintő rendelkezések végrehajtása során — amennyiben vita me­rülne fel — az ügyet jogorvos­lati útra tereljék. Ezzel kizárják azt, hogy a különböző utasítá­sokat, azok egyes rendelkezése­it a végrehajtás során valaki szóban megváltoztathassa. így az ügyfélszolgálathoz fordulók panaszaik jogszerű és gyorsabb elintézéséhez kaptak biztosíté­kot. Az üzemi balesetek, a foglal­kozási megbetegedések elbí­rálásánál ugyancsak sok prob­léma jelentkezik. Bár a koráb­bi gyakorlat alapján ezt igye­keznek csökkenteni, mégis csak részben sikerült felszámolni az ellentmondásokat. Bár kevesebb ezen a területen a panasz, to­vábbra is gond, hogy egyes üzemekben a kármegosztásra vonatkozó rendelkezéseket ak­kor is alkalmazzák, amikor a baleset következtében a dol­gozó vétkessége nem bizonyí­tott. Nyilván a jobb jogpropa­ganda jelenti majd ilyen ese­tekben a megoldást. Modern fűtőtestek Rekordmennyiségű, 1 millió 200 ezer négyzetméter, modern fűtőtestet gyárt az idén a Jász­berényi Hűtőgépgyár jászbol- dogházai üzeme. A vállalat újabb jelentős technológiai fejlesztéssel terem­tette meg a többletgyártás és a magasabb minőségi színvonalú termelés feltételeit. Új, nagy­termelékenységű fűtőlemezgyár- tó gépsort állított munkába, s ezzel megszüntette az időnként jelentkező alkatrészhiányt. A gyártási kapacitás bővítését szolgálja az újonnan berende­zett szerelőüzem és a csoma­goló üzemrész is. A radiátorváz— hegesztést és az anyagmozga­tást is korszerűsítették.

Next

/
Thumbnails
Contents