Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-05 / 213. szám
1979. AUGUSZTUS 5. MAGAZIN-DN HÉTVÉGE 7. Az ősi es örökifjú Alma Mater Vilniusban TESTVÉRLAPJAINK ÍRJÁK GAZETAL-S---J zachoánia DZIENNIK TOLSKIEJ ZJEDNUCZONEJ PARTI! BOBOTOK /U Üzletközpont falun Nagyon sok idő megy el bevásárlásra, különösen a falusiak érzik ezt, ahol nincs elég üzlet. A poznani vajdaságban található Otorowo nevű községben egy új kezdeményezés indult. A falu központjának üres tereit kihasználva eddig egy 600 négyzetméteres pavilont építettek fel, most épül a következői is. Ebben az elsőben kaptak helyet a mezőgaz- gazdasági eszközök, a háztartási és elekromos, a ruházati és a cipőosztály. A most épülő pavilonban lesz az élelmiszerbolt, valamint a vegytisztító, a rádió és televízió javító és a háztartási gép kölcsönző. Az új pavilonnak igen nagy sikere van a környékbeli falvak lakosai körében is. Építő fiatalok Poznan egyetemi város. 1974 októberében a helyi ifjúsági szervezetek és a város vezetői megállapodást írtok alá, melynek értelmében az egyetemista és főiskolás fiatalok részt vesznek a kollégiumok, főiskolai menzák, kísérleti laboratóriumok építésében, olyan munkákban, melyek nem igényelnek szakképzettséget. Minden héten mintegy 80 fiatal dolgozott az építkezéseken. Ennek a munkának azóta már látható eredménye is van. Ez idő alatt hét kollégiumot és egy éttermet adtok át. További igény van tornatermek építésére is. Ez a poznani kezdeményezés nagy sikert ért el, hiszen e négy év alatt a fiatalok által végzett munka értéke mintegy 7,5 millió zlotyt értei. ELÁS SLAVONIJE Vilnius, szovjet Litvánia fővárosának egyeteme több mint négyszáz esztendős. Európa legrégibb felsőoktatási intézményei közé tartozik, még a felvilágosodás korszakában, pontosabban az 1579-es esztendőben alapították. Az egyetemnek azóta sokféle gazdája volt; homlokzatának tetején hol a jezsuita rend, hol a litván hercegség lobogóját, hol Lengyelország, hol Oroszország zászlóját lengette a szél. Egy azonban kétségtelen — a szovjet hatalom kikiáltása előtt ezen az egyetemen csak nemesi ifjak és ma. gas rangú tisztviselők fiai tanultak. Ma elmondhatjuk, hogy a vil- niusi egyetem a legdemokratikusabb oktatási intézmények egyike az európai kontinensen: a hallgatók mintegy 60 százaléka munkás- és parasztszülők gyermeke. Hallgatóinak szórna 16,5 ezer, de csak jelentéktelen részük jár előadásokra az egyetem régi, reneszánsz stílusú épületébe, A többség már az egyetem új épületeiben végzi tanulmányait. A nappali mellett esti és levelező tagozaton az egyetem 13 fakultásán 70 szakmára készülnek a fiatalok. A felvételi a tudás és képesség alapján pontozásos rendszerrel történik. A felvételi vizs. ga eredményei mellett figyelembe veszik a középiskolai osztályzatokat is. A pontokért olykor nagyon éles küzdelem folyik, különösen a fiatalok körében oly népszerű fakultásokon, mint az orvosi, történelem, közgazdasági szak. Nézzük, mi történik akkor, amikor a felvételizőből végül is egyetemi hallgató lesz. A kivívott jog ekkor már bizonyos kötelezettségekkel is jár. A fegyelem elég szigorú az egyetemen. A hallgatót kizárhatják, ha nem jár rendszeresen az előadásokra, szemináriumokra vagy a Az új vilniusi egyetemi város vizsgaeredményei nem megfelelőek. Az ilyen intézkedés teljesen igazságos, hiszen, mint tudjuk, a Szovjetunióban az oktatás minden formája — így az egyetemi is — ingyenes. Ugyanakkor a hallgatók nagy önállósággal is rendelkeznek. A választott szakterület keretein belül például mindenki maga dönt, hogy milyen idegen nyel. vet akar tanulni stb. Sokan foglalkoznak egyéb tárgyakkal egyénileg is. A diákok saját társadalmi szervezeteik tagjaként aktívan részt vesznek az egyetemi élet irányításában!. Képviselőik ott vannak például az egyetemi tanácsban, a legfelső szervet képviselő dékánok és profesz- szorok között. Véleményüket nemcsak a tantervek jóváhagyásánál veszik figyelembe, hanem az előadók professzori és docensi kinevezésénél is. A Kom- szomol-bizottság titkára döntő szavazati joggal tagja a rektorátusnak. A hallgatók részt vesznek a felvételi bizottság, valamint a végzősök elhelyezésével foglalkozó bizottság munkájában is. Az egyetemi ifjúság túlnyomó többsége szakszervezeti tag, így lehetőség van arra is, hogy beleszóljanak az egyetemi kulturális életre és a sportmunkára szánt anyagi eszközök elosztásába. A diploma megvédése után a diák, aki tegnap még hallgató volt, egyetemet végzett szakemberré válik. Az, hogy hol dolgozik majd, az utolsó évfolyamon dől el. Az elhelyezkedéssel nincs probléma, hiszen a Szovjetunióban a szakembereket illetően nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A garantált elhelyezkedési lehetőség viszont azzal az állampolgári kötelességgel jár, hogy a frissen végzett diplomásnak három évig azon a helyen kell dolgoznia, ahová az egyetemi bizottság irányítja. Három év múltán viszont saját belátása szerint változtathat munkahelyet. B. Aksztinasz Illatok bolgár főidről Előreláthatólag idén valósítják meg azokat a terveket, melyek szerint gyaloghíd ível majd át a Dráván. Az új objektum a tervek szerint 35 millió dinárba kerül, majd a szükséges összeget a kereskedelmi bankok biztosítják. Aligha okad olyan Bulgáriában járt turista, aki ne hozna ajándékba egy-két üvegcse rózsaolajat. Nem is csoda: a bolgár föld — kedvező talaj- és klimatikus adottságai révén — különösen alkalmas a rózsatermesztésre. Legalább ennyire fontos a fejlett agrotechnikai II tajga ura Ot éve a szovjet Távol-Keleten mindössze 40—50 usszuri tigrist számoltak össze. Ez a bengáli tigrishez hasonló.nagyságú fajta — már kipusztulóban volt. 1979-ben már 190 usszuri tigrist találtak a tajgán. A számbeli gyarapodás elsősorban a szigorú intézkedé. seknek köszönhető. Teljes vadásztilalmat vezettek be. Természet- és vadvédelmi területeket létesítettek. Az állatkerteknek is csak igen korlátozott számban juttattak az értékes állatokból. A virágszirmok leszedése gondos munkát követel eljárások felhasználása is a különböző ételolajok kiváló minőségének biztosításához. A rózsaolai-készítésnek Bulgáriában több évszázados hagyománya van. A Keletről származó virág számára kitűnő a Balkán-félsziget éghajlata — különösen a kazanliki völgy alkalmas a rózsatermesztésre. Fokozatosan új kultúrák is elterjedtek. (Köztük a leghíresebb épp a kazanliki típus.) A bolgár rózsaolaj minőségének magas szintjét mutatja, hogy szinte az egész világon ez számít mércének, s a legnevesebb kozmetikai gyárak is minden további finomítás nélkül fel tudják használni számos termékükhöz. Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy a kölnivizek, parfümök készítése a rózsaolaj egyetlen felhasználási területe — legalább ennyire fontos gyógyászati alkolmacá- sa. Gyógyító hatását elsősorban asztma, epehólyag és máj. megbetegedések esetében hasznosítják. . Mindennek tudatában érthető, hogy a rózsaolaj-készítés évszázados tradíciójú mesterségből napjainkra igen korszerű iparággá alakult át — s az is, hogy a kis üvegcséket továbbra is megtaláljuk a Bulgáriából hazatérők csomagjaiban. (szegő) Berlini levél Gyerekek a szünidőben A Német Demokratikus Köztársaságban is sok gondot okoznak a gyerekek, ám ezeknek a gondoknak a megoldásában a szülők egyáltalán nincsenek magukra hagyva. Nemcsak a nagymamára, nagypapára támaszkodhatnak, az állam, az egész társadalom segít az új nemzedék nevelésében. Már a gyermekek megszületése előtt az ifjú házasok mellett áll a társadalom, legtöbbjük önálló lakásban, s anyagi segítséggel, ötezer márka ún. indulópénzzel kezdi az életét. Ezt az összeget, amelyből berendezhetik lakásukat, részletekben kell visszafizetniök, illetve a gyermekek számától függően jóváírják. A két évvel ezelőtt törvénybeiktatott szociálpolitikai intézkedések értelmében a kismamák második gyermekük megszületése után már igénybe vehetik az egy év fizetett gyermekgondozási szabadságot. Sokan élnek a lehetőséggel, amit az a szám is jelez, hogy a picinyeknek csak 45 százaléka jár bölcsődébe, később viszont már 90 százalékuk óvodás. S mi történik nyáron, amikor az óvodák nyári szünetet tartanak? Tulajdonképpen semmi sem történik, mert az NDK- bcn az óvodák nem tartanak nyári szünetet. Az előfordul ugyan, hogy tatarozzák némelyiket, erre egy-egy óvodánál három-négyévenként sor kerül, ilyenkor azonban könnyű átcsoportosítani rövid időre a legközelebbi óvodába, hiszen nyáron mindenütt van elég szabad hely, mert a legtöbb szülő magával viszi a kicsiket nyaralni. Egyébként már az óvodások részére is szerveznek egy-két hetes nyaralásokat. Az iskolás korú gyerekek sem okoznak ilyenkor gondot, ugyanis a nyári szünidő csak tanítási és nem iskolaszünetet jelent. Az NDK-ban a pedagógusoknak ugyanannyi szabadságuk van, mint a többi dolgozónak, többségük tehát a vakáció egy részét is munkával tölti. Az iskolai napközi otthonokban, az úttörő- és a kultúrházakban berendezett lakóhelyi szünidei centrumokban, nyári táborokban dolgoznak, vagy éppen országjárásra viszik tanulóikat. így tudták megoldani, hogy az NDK-ban ma már minden gyerek szervezett formában töltheti el az egy és háromnegyed hónap nyári szünetet. Az általános iskolások számára, akik nem utaznak szüleikkel, nem mennek úttörőtáborba, üzemi gyermeküdülőbe, országjárásra, reggel 6 és este 6 között lakóhelyi szünidei programokat szerveznek az iskolai napközi otthonok. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyerekek örökké az iskolában ülnek. Itt is a megőrzésen túl gazdag programokról gondoskodnak a pedagógusok és az őket kisegítő tanárjelöltek. Elviszik a gyerekeket városnézésre, játszóparkokba, uszodákba, moziba, kirándulni, sőt, néhány napos táborozásra is. Mindez rendkívül olcsó. Havonta mindössze néhány márkába kerül, az egész napos étkezési hozzájárulást is beleértve. Éppen úgy, ahogyan a tanév során. Amíg ugyanis iskolába járnak a gyerekek — a szociális helyzettől függően •— rendkívül méltányos, mondhatni jelképes összegért gondoskodnak róluk. Csak egy példát erről: az iskolatej-akció keretében a diákoknak mintegy 70 százaléka naponta tejet — pontosabban számos tejtermék valamelyik változatát — fogyaszt a második óra utáni ríagyszünetben. Minisztertanácsi rendelet szabályozza ezt az akciót, akárcsak az iskolaétkeztetést, az ebédet és az uzsonnát, s miután az oktatási intézményekért és az üzemekért egyaránt a helyi tanácsok illetékesek, az ő kötelességük, hogy az üzemi és az iskolai étkeztetést koordinálják. Amelyik iskolának nincs konyhája, illetve nincs a közelben önkiszolgáló étterem, ott a legközelebbi üzemi konyha szállítja az iskolába az ebédet. Az NDK-ban úgy tartják, hogy a gyerekek testi gondozása — ide' tartozik az étkeztetés mellett a sport is, az úszás pl. az általános iskola második osztályától kötelező tantárgy — legalább olyan fontos, mint tanításuk. Tehát az iskolatej, az ebéd, az uzsonna ugyanolyan lényeges, mint a tanszer és a tankönyv. A tanítás és a szabad idő szerves egységet képez, ezért látni a tanév során is szinte állandóan népes gyermekcsoportokat az utcán, amint éppen valamelyik parkba, játszótérre, uszodába, múzeumba, moziba igyekeznek tanáraik kíséretében. A szülőknek tehát sem a tanév során, sem nyáron, reggeltől estig nincs gondjuk a gyerekekkel, s nem kell a nagyszülők segítségét kérniök. Legtöbbjük nem is számíthatna erre, hiszen a nagyszülők többsége ugyancsak dolgozik. Köztudott ugyanis, hogy az NDK- ban a nyugdíjkorhatár a nőknél 60, a férfiaknál 65 év. Természetes tehát, hogy az állam sok gondot fordít a holnap felnőttéinek nevelésére. Kerner Lőrinc Jó vagy rossz a 41 millió? A demográfusok legújabb számításai szerint Legyelor- szág lakossága oz ezredfordulón az előrejelzett 38,9 millióval szemben eléri a 41,2 millió főt. A derülátók véleménye szerint végre a legtöbb családban két vagy három gyerek van, ami az ideális népszai- porulat alapja. A kétkedőbb nézetek szerint a demográfiai hullámhegy eredményeképpen tovább nő a lakáshiány, nem javul a bölcsődei, óvodai ellátás, hosz- szabbak lesznek a sorok a boltok és az orvosi rendelők előtt. 1999-ig tovább emelkedik a nemzeti jövedelmet terhelő, a gyermeknevelést és egészség- ügyi ellátást szolgáló kiadások nagysága. Később természetesen munkaalkalmat is kell teremteni a megnövekedett létszámú új nemzedék számára. Ugyanakkor ez idő alatt tovább nő a nyugdíjasok száma. 85 éven felül négyszer, 75 és 85 év között pedig kétszer több lakos lesz, mint 1970-ben. Nyilvánvaló, hogy a társadalompolitika hosszú távú tervei is átdolgozásra szorulnak. Feltétlenül csökkenteni kell az aránytalanságot az ipar és a szolgáltatási beruházások között. A következő ötéves terv- készítésénél már figyelembe vették ezt a lengyel családok életkörülményeit döntően befolyásoló körülményt. Felmerült olyan, nagy ellenzést kiváltó javaslat is, hogy esetleg csökkenteni kellene a nők munkába állítását, ami jelentősen javítaná a gyermekek és az idősebb korosztály ellátását. Végül is mindenki egyetértett azzal, hogy ma már elképzelhetetlen a népgazdaság fejlődése a nők részvétele nélkül, és a hivatáshoz szokott, modern nőket sem elégíti ki csupán az anyai és háziasszonyi szerepkör. Segíteni másképpen kell a nőknek. A család élelmezése jelenleg a háziasszonyok több mint napi három óráját rabolja el. A 35 millió lengyelből 7 millió részesül üzemi étkeztetésben, ebédet az iskolákban csak a tanulók 10 százaléka kap. A házimunkában a férfiak egyre nagyobb közreműködésére, vagyis az együttélés magasabb kultúrájára lesz szükség. Az új demgoráfiai prognózis jól mutatja azokat az irányokat, amelyekben a fejlődésnek haladnia kell a lengyel családok, az egész ország érdekében.
