Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-30 / 237. szám

1979. augusztus 30., csütörtök Dunántúlt napló 3 A Jövő útja: az egységrakatos csomagolás Hőszolgáltatási Déh Dunántúl lepnagyohli raktár­házisa Az áru úgy érkezzen a ke­reskedelmi raktártelepekre a gyárakból, hogy zömét ne kell­jen szortírozni, szétosztani ki­sebb tételekre nehéz, aprólé­kos fizikai munkával. Vagyis gyorsan, szinte azonnal továb­bíthassák a megrendelőnek, a különféle üzletekbe. Ez az ideá­lis cél, ugyanis pillanatnyilag az ezt szolgáló úgynevezett egységrakatos csomagolási mód még fellendülőben. Rengetég kéz nyúl egy áruhoz, míg célba ér: sok időt és még több mun­kaerőt igényelő továbbítás. Elektromos targoncák Az anyagmozgatás milyen szinten tart Dél-Dunántúl leg­nagyobb, immár tízéves raktár­bázisán, Pécsett, a Megyeri úton, ahol a Titán, a FŰSZERT és az AMFORA-ÜVÉRT tárolja 25—30 000-féle áruféleségét csaknem 25 000 négyzetméter­nyi területen,. A Titán-nál kísérőim Szerda­helyi Henrik szájlítási osztályve­zető, Lőrinc János meó-vezető. Naponta 10—12 szállítójármű hagyja el a bázist, hogy árut terítsen Baranyában, Tolnában, Somogybán és Zalában. Cso­magol, árut kiad mintegy 80 ember, a raktáron 40-en szor­goskodnak a 4—5 méter ma­gas, cikkekkel zsúfolt állvá-** nyok között. A tolóoszlopos és emelővillás dízel- és elektro­mos targoncák könnyedén fa­rainak az állványok mellé, az egységcsomagokat emelik, sőt helyre is teszik. A 10—15 tar­gonca a legnagyobb szervezett­séggel mozog a legalább 600 méter hosszú közlekedő uta­kon. — A befutó 13 000 áfuféle- ségünknek már tíz százaléka van egységcsomagolva, most már egy éve, ami még kevés. A jövő útja, ami épp fejlődő­ben: a kis- és közép-szállítótar­tály, melynek a súlya 1—5 ton­na. így szállít már a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, az Egyesült Izzó, a Magyar Kábel­művek, valamint a Taurus Gu­migyár. Nagyon jó volna, ha egységcsomagolva érkezne pél­dául a televízió, a hűtőgép, a mosógép, a lakásvilágítási cik­kek vagy a műanyag áruk, igya kiszállítási idő, tovább mérsék­lődne, gondolok elsősorban a Videotonra, a Hajdúsági Ipar­művekre, a Jászberényi Hűtő­gépgyárra. Ezzel a fogyasztói igényekhez kerülnénk közelebb, nem volna szükség a szegek és csavaráruk kiszerelésére. A Titán a bázison kiskon- ténereket és Rolly-kocsis cso­magokat alakít ki, ezzel elérik a gyors óruátvételt az üzletben, valamint jól védik a társadal­mi tulajdont is. A külföldi tar­goncákkal sok a gond a tartós alkatrészhiány miatt, és az elektromos motorok is hamar kimerülnek. A gyors ki- és be­rakodást rámpák létesítésével is igyekeznek biztosítani. Jelenleg már egy műszakban kettő-há- romszor is fordul egy öttonnás teherautó a korábbi egy for­duló helyett, és megpakolják legkésőbb másfél óra alatt. Még nem tudják fogadni az egyenként 20—40 tonnás vasú­ti óriás szállítótartályokat, de a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat központi telep­konferencia Előadások, hozzászélások a hőfelhasználásról, az energiatakarékos üzemeltetésről A hőfelhasználásról, az ener­giatakarékos üzemeltetésről ta­nácskoztok tegnap Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főisko­lán a 9. hőszolgáltatási konfe­rencia résztvevői. Az előadások és hozzászólások közül a pécsi távfűtőrendszer energiatakaré­kos üzemvitelének tapasztala­tairól, valamint a hőfogyasztás mérésének és a fogyasztásará­helyének felépülése után — le­hetőség nyílik erre. A Baranya-Tolna megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat (FÜSZÉRT) pécsi fiókja megnövelte a rak­tárterületét a hajdani 10 800- ról 14 800 négyzetméterre, már rámpával is rendelkezik. A több mint 10 000 áruféleség ötven százaléka egységrakatosan fut be. Naponta 36 egy-, öttonnás gépkocsi hagyja el áruval meg­rakva a bázist. Hármat emelő­fallal is elláttak. Elérték, hogy egy öttonásat fél, illetve egy óra alatt megraknak, és az expressz megrendelésektől elte­kintve 5—10 napon belül a helyszínen az áru. Csak Bara­nyában több mint 2000 part­nerrel tartják a kapcsolatot, üz­letekkel, konyhákkal, éttermek­kel. Konténeres árut szállítanak 42 üzletbe. Kísérőim Angyal Péter fiók­igazgató, Máyer Ferenc szállí­tásvezető, Módos Ferenc üzem­szervező. A gyártócégek közül a paksi, a szigetvári, a nagyatá­di konzervgyárat említik köve­tendő példaként, ahol töreked­nek az egységrakatok kialakí­tására, igazi, Imég csak na­gyobb üzletek igényeit figyelem­be véve. Angyal Péter: — Folyamatosan töltjük a targoncák akkumulátorait és hat óra után már százszáza­lékosan üzemképesek. A külföl­diekhez nincs alkatrész és nem­egyszer 4—5 is áll egyszerre. Hazánkban nem szerveztek egy egységes targoncaellátó köz­pontot. Módos Ferenc: — Legfontosabb a konténer- program továbbfejlesztése, így a lisztet, a cukrot kis-konténer- ben kiszerelve vihetnénk, a bolt és az utca között szállító-zsi­liprendszer lehetne, vagy az ud­varon állna egy alumínium tá­rológarázs, a konténer begu- rítását pedig nem nehezítené egy zegzugos lépcső. Mindezek elérése komoly műszaki beru­házásoktól függ. Még mindig több egységrakaton laza a szo7 rító-pántszalag, vagy a vago­nok oldalát nem bélelik ki a gyártó, vagyis az áruküldő cé­gek. Kihasználják a rakteret Az AMFORA-ÜVÉRT 3000 négyzetméteres raktárában jól használják ki a rakteret mind­azok ellenére, hogy sok a tar­tóoszlop, vagy a mennyezet is jócskán becsüng. A 3—4 ezer féle áru fele egységrakatos, zöme Baranyába, Tolnába, va­lamint Fejér és Somogy megye déli részébe jut el, csaknem ezer boltegységbe. Legfonto­sabbnak a targoncák épségét tartják, ezért szocialista meg­őrzésben mind: csak az ülhet rá, akié. Lovig József lerakat- vezető szerint jó az együttmű­ködés a Titánnal, a FÜSZÉRT- tel is, hiszen közös tmk-javító- műhelyt tartanak fenn, vagy besegítenek a munkások, ami­kor nagy a szállítási hajrá. Jó lenne egy darut együtt vásárol ni, mert jelenleg hosszadalma san szerzik be épp a síküveg kirakást segítő bérdarut. A három vállalat egymás szomszédságában érett arra, hogy a további együttműködés lehetőségeit keresse. Oz első termelési igazgatóhelyettes a BOEV-nél Harka Dános Jobban kamatoztatni az emberi kapacitást Ez a vezetői poszt teljesen új a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál: alig egy hónapja termelési igaz­gatóhelyettesnek nevezték ki a 37 éves, pécsszabolcsi szü­letésű Harka Jánost. Egyszerre négy lépcsőfokot ugrott a vál­lalati vezetői hierarchiában. Ha­gyományok, előzmények nélkül tölti be új vezetői álláskörét. Mit is tart legfontosabbnak elképzelései, tervei közül? — A vegyes szervezeti rend­szert mindinkább váltsa fel a tiszta technológiai üzemszerve­zés, vagyis profiltisztított ter­melő szervezetek jöjjenek lét­re. Ilyen mór a mélyépítők; a lakásépítők vagy a betontech­nológiái főüzem. A szakosodás híve vagyok még egy munkás vonatkozásában is, hogy az emberi , kapacitást is jobban kamatoztassuk. Tökéletesedjen a koordinációs és a kooperá­ciós tevékenység. Szeretném, ha másfél-két év alatt elér­nénk rpindezt, és nagymérték­ben javulna a hatékonyság, az épületek építésének az át­futási idői lerövidülnének. Például nagyon fontos, hogy kevesebb építkezésen dolgoz­zunk: jelenleg legalább nyolc­van új létesítményt készítünk Pécsett, Szigetváron és Mohá­cson. Előrelépésünk életbevá­góan fontos feltétele, hogy idén meglegyen a központi telephelyünk. Technikusi kitűzőként kezd­te 1960-ban, majd vállalati ösztöndíjasként végzett a Mű­szaki Egyetem építészmérnöki karán. Beosztott mérnök a Pollack Mihály Műszaki Főis­kola építkezésén 1968-ban, két év múlva önálló építésvezető Mohács környékén. 1978-tól termelésvezető. Közben sikere­sen letette az építéskivitelezési szakmérnöki vizsgát, megvédte a szakmérnöki diplomáját, az ÉVM Továbbképző Központban egyéves tanfolyamon vett részt. — Az ellenőrzés különféle eszközeit hogy kivánja alkal­mazni? — Bármilyen formáját me­rem alkalmazni, de azt tar­tom, hogy minden évben új lappal indul egy ember, hogy bizonyíthasson. A jó emberi kapcsolatokra törekszem, de következetes szigorral. Az uta­sításnak érvényt akarok sze­rezni. Megbízom az emberek­ben, elnézem, hogy egy-két- szer tévedhetnek, hiszen nem gépek. Szép és emberi szóval sokat lehet hatni, amihez nagyfokú emberismeret szük­séges. A munkások hetven százolékát ismerem arcról, névről és gyorsan megértjük egymást: számuk legalább kétezer lehet. — Kikre támaszkodik az irá­nyításban és az ellenőrzés­ben? — Közvetlenül az osztály- vezetőkre, ezen kívül a hely­színen a főépítés- és főüzem­vezetőkre, de egyiket sem ke­rülöm meg. Ügy vélem, hogy objektív információkhoz jutok. A döntések meghozatalában teljesen objektív értesülésekre támaszkodhatom. Nem célom, hogy o saját akaratomat „ke­resztültapossam" a kollégái­mon. — Mi a „vesszőparipája"? — Az adott szót mindenki tartsa, vagyis igazat mondjon. Következetesen számon kérem a részhatáridők tartását, a súlyponti átadási időpontok megvalósítását. Ha a közben­ső átadási határidők torzul­nak, az eleve feszültséghez vezet, tehát csúszáshoz. A bel­ső határidők realizálásán kí­vül a szerződéses határidők elérését is megkövetelem. Ki miként is váltja be ígéreteit — erről szúrópróba-ellenőrzések­kel is meggyőződöm. Nem tarthatjuk közénkvalónak azt, aki mások munkáját elrontja, mások rovására kényelmesen vegetál. — A legfontosabb vezetési módszerei? —• Rendszeresíteni kívánom régi kollégáim tapasztalatai alapján a tervkonzultációs megbeszéléseket a tervezők bevonásával. Minden építkezé­sünkről forgatókönyvet készí­tünk a részhatáridők betartása végett. A szakdolgozatok írá­sával igyekszem ösztönözni a beosztott vezetőket, hogy el­mélyüljenek a saját munkate­rületükön, és törekedjenek a más termelőszervekkel való kapcsolatokra, vagyis vállalati méretben gondolkozzanak. Arra a kérdésre, hogy ter­vei, elképzelései megvalósul­nak-e, azzal válaszolt, hogy nagyon bízik a munkatársai együttműködésében. Csuti J. nyos elszámoltatás lehetőségei­ről számolunk be részleteseb­ben. Pécsett már több mint tíz év­vel ezelőtt vizsgálatok indultak a távfűtő rendszer hőtároló ké­pességére alapozott villamos csúcsrajáratás bevezetésére. Ezek a kísérletek bizonyították, hogy a Pécsi Hőerőműben a hőellátás minőségi mutatóinak romlása nélkül jelentős csúcs­idei többlet villamos-teljesít­mény érhető el. Ennek a lehe­tőségnek a kihasználásával je­lentős gazdasági eredményeket értek el. Az energiaválságot követő időszakban egyre inkább felmerült annak szükségessége, hogy kidolgozzák a távfűtő- rendszer összes elemének fi­gyelembevételével értelmezett gazdaságos üzemvitel irányel­veit. Az elmúlt kéf évben a Pécsi Hőerőmű, a Pécsi Táv­fűtő Vállalat és az Energia­gazdálkodási Intézet közös kí­sérleti programot hajtott végre e feladat megoldására, mely­nek eredményeiről beszámoltak a konferencián. Mint a tanácskozáson el­hangzott, a távfűtött lakások fogyasztói által fizetett dij je­lenleg rendszerint független a felhasználástól. Az energiata­karékosság, valamint a költsé­gek igazságosabb elosztása szempontjából szükséges a fű­tésre felhasznált hőenergia mé­rése és fogyasztás szerinti el­osztása. Fogyasztásarányos el­számoltatás esetén a bérlőnek érdeke lesz megakadályozni az épület vagy a lakások túlfűté­sét. Mint az előadó elmondta, hogy ha csak 16 százalékos energiacsökkenést veszünk fi­gyelembe országosan, az éven­te mintegy 500 millió forintos energiamegtaJrarítóst eredmé­nyez. Beszámolt a fogyasztás­mérési eljárások alkalmazha­tóságának lehetőségeiről, va­lamint az ÉTl-ben kialakított hőfogyasztásmérőről, az eddig szerzett tapasztalatokról. A 9. hőszolgáltatási konfe­rencia ma fejeződik be. R. N. A Szekszárdi Állami Gazdaságban egy 90 vagon lucernaszéna befogadására alkalmas fémkazalt építettek. A fémkazalban hideg levegő befúvásával szárítják a zöld lucernát, így az nem hullatja el levelét és megtartja a tápértékét Ez az új módszer a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kísérlete. I

Next

/
Thumbnails
Contents