Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-19 / 227. szám

A tömeg­sport új formái Rajt előtt az NB I­Két pécsi csapat az élvonalban PMSC: a középmezőnyben végezni PYSK: kiharcolni a bentmaradást A tömegversenyek hagyomá­nyos formái nálunk a verseny­szerűségen alapulnak. Az üze­mi, hivatali bajnokságok azon­ban nem tudják igazán meg­mozgatni a dolgozókat. Az idő­sebbek, az ügyetlenebbek ki­maradnak a csapatokból, pe­dig nekik is szükségük lenne a mozgásra. De más nehézsé­gekkel is szembetalálják ma­gukat a szerverők. Az embe­rek munka után sietnek haza. Kevesen maradnak ott az üzem, sportkör pályáján. A legutóbbi időkben új mód­szerrel próbálkoznak a tömeg­sport szervezői. A lakóhelyi testnevelésnek mind több híve van nálunk is. A sportpályák, játszóterek, az edzőtermek a lakóterületen épülnek, melye­ket aztán nemcsak a fiata­labbak, de az idősebbek is felkereshetnek. Pécsett is fog­lalkoznak a gondolattail. Kert­városban az Anikó utcai álta­lános iskola ad otthont a te­rület lakóinak, akik ott rend­szeresen sportolnak. De erre máshol is nyílna le­hetőség. Az erdei tornapálya a Mandulásban és az Éger-völ­gyi pálya ugyan messze van, de a tettyei grund mellett 1°' kők, vagy a Tüzér utcai grund környékbeliek igénybe vehet­nék a pályákat. A Mecsek Áruház előtti területen, a Ba- lokány ligeti sporttelepeken, a Rókus utcában, Lvov-Kertváros- ban, a Kodály Zoltán utcában és más helyeken is vannak s po rtl étes ítmén yek. Hiányoznak azonban a szervezőik. Ezért ve­tődik fel a lakótelepeken a sportcsoportok megszervezése. Az elgondolások szerint még ebben az évben a kertvárosi lakótelepi sportcsoport mellett még négy sportcsoportot alakí­tanak, ahol hetenként egy-két alkalommal kocogást szervez­nek, asztalitenisz, sakk, tollas­labda sportágakkal foglalkoz­hatnak a lakók, a kispályás labdarúgás mellett, de asszony­torna, gyermektoma, jóga­tanfolyamok megszervezésére is lehetőség nyílik. A tervek szépek, megvalósí­tásukhoz azonban lelkes sport- barátokra, szervezőkre van szükség, akik ismételten fel­hívják a figyelmet a sportolási lehetőségekre, megszervezik a rendezvényeket, versenyeket. A Városi Sportfelügyelőség és a Megyei Sporthivatal vezetői a közeljövőben foglalkoznak a lakótelepi sportcsoportok meg­alakításával. hi Egy hét és elkezdődik az 1979/80. évi bajnokság a lab­darúgó NB l-ben. A sportág történetében először lesz két élvonalbeli csapata Pécsnek. Magyarországon hagyomány, hogy csak a főváros rendelke­zik több NB l-es csapattal, más városok ritkán dicsekedhet­tek azzal az elmúlt háromne­gyed évszázadban, hogy két NB l-es csapatuk is van. Az ötvenes években Szegeden, majd Miskolcon volt egy-egy évig két csapat, aztán Székes- fehérvár következett, ahol im­már a harmadik évet kezdi a város két csapattal. Most for­dult elő először, hogy egy baj­nokságban két városnak is van két-két csapata a legjobbak között. Reméljük, hogy a PMSC és a PVSK NB l-es szereplése sok örömet szerez a szurkolóknak. Az előkészületi mérkőzéseken máris növekedett az érdeklő­dés, ezért határoztunk úgy, hogy automata telefonszolgála­tunk egyik ügyeletében a két csapat utón érdeklődő olva­sóink tehetik fel kérdéseiket. A kérdéseket rendszereztük és fi­gyelembe vettük olvasóink igé­nyeit az edzőkkel történt be­szélgetésünk során. ♦ A PMSC az őszi idénytől Új- mecsekalján játssza bajnoki mérkőzéseit. Lehet, hogy az el­ső mérkőzéseken még előfor­dulnak hiányosságok, de foko­zatosan folyik a lelátó korsze­rűsítése. Az öltözők felújítása mór befejeződött, a gyepsző­nyeg is kifogástalan állapotban van. — Szeretnénk bizonyítani, hogy az elmúlt évi nyolcadik helyezésünk nem a véletlen mű­ve volt — mondotta Szőcs Já­nos vezető edző. — Célunk, hogy ismét megszerezzük a 35 pon­tot, de színvonalasabb mérkő­zéseken és pozitív gólkülönb­séggel. Ha sikerül, akkor vál­tozatlanul ott maradhatunk a középmezőnyben. Célunk to­vábbá, hogy az MNK-ban el­jussunk legalább a legjobb négy csapat közé és minél több játékosunk legyen ott a külön­böző válogatottakban.- Milyen lehetősége van Ré­tinek a csapatba kerülésre? — Réfi egy évvel ezelőtt még Kovács Imre edzősködése ide­jén játszott a PMSC-ben NB I- es bajnoki mérkőzésen. Ezután egy évre kölcsön adtuk az ak­kor még NB ll-es PVSK-nak, ahol megállta a helyét. Első­sorban góljaival hívta fel ma­gára a figyelmet és úgy hatá­roztunk, hogy az egy év lejár­ta után visszahozzuk. A csa­patba kerülésért versenyben van Dobánnyal.- Hogy tervezi az összeállí­tást a Ferencváros ellen? — Sajnos a napokban Kat- zirz sérüléssel bajlódott, de re­mélem, hogy ott lehet szomba­ton az üllői úton. A jobbhát­véd személye kérdéses, Ta­paszt! vagy Schulteisz fog kez­deni ezen a poszton. A hát­védsorban Torna, Pál és Kin­cses helye biztos. A középpá­lyán Lőrincz játéka sérülése miatt bizonytalan, így a Lutz, Morvái, Dárdai sor szerepelte­tését tervezem. A jobbszélső valószínűleg Kardos lesz, kö­zépen Dobány vagy Réfi ját­szik, míg balszélsőt az elmúlt hetekben jó formába lendült Varga játszik majd. Készenlét­ben áll Nagy. — Sokan feltették a kérdést: mire számit a PVSK elleni vá­rosi rangadón? — Bizonyára nagy harc lesz és remélem, hogy ősszel és ta­vasszal is miénk lesz a két pont. ♦ A PVSK-nál nagy volt az öröm júniusiján, hiszen 27 év után ismét az NB l-ben szere­pelhetnek. A felkészülés is job­ban sikerült a vártnál, az utol­só pillanatban kiderült, hogy mégis lesz túralehetőség, rá­adásul kettő is. Játszott a csa­pat három mérkőzést Jugo­szláviában és egyet pedig Len­gyelországban. Az esélyekről és a tervekről Rónai István ve­zető edzőt kérdeztük. — Milyen szereplést vár a csapattól az NB l-ben? — Tudom, hogy bennünket sokan a kiesők közé sorolnak és hiba lenne, ha egy percig is elhitetnénk magunkkal, hogy nem a kiesés elkerüléséért kell küzdenünk. Célunk, mint újonc­nak, nem lehet más, mint a bentmaradás kiharcolása. Ezt úgy érhetjük el, ha töretlen marad a lelkesedésünk és a támadójátékunkat eredményes­sé tesszük. — Gondot jelent Réti távo­zása? — Feltétlenül. Réfi 16 góljá­val a csapat gólkirálya volt az elmúlt évben és játéka jól il­leszkedett a kialakult játék­rendünkbe. A helyére Stájer kerül, és bízom benne, hogy sikerül pótolni Réfi távozását. — Kialakult mar a csapat? — Néhány poszton van még nyitott kérdés. A várható ösz- szeállítás a Honvéd ellen: Su­lyok — Hüber, Tallósi, Szabó (Hosszú), Németh (Winkler) — Kaszás, Tóth, Grünwald, Kresz — Szőcs (Szász), Stájer. — Szőcs Jánost is megkér­deztük, hogy mit vár a városi rangadótól. Rónai István mi­lyen eredményre számit? — Szeptember 22-én mi le­szünk a pályaválasztók és egy pontot remélek. Lázár Lajos A Magyar Televízió Natúra Szerkesztősége tizenhárom részes — egyenként harmincperces — filmsorozatot forgat az „Országos kék túrá”-rél. A tíz főből éllé forgatócsoport július 31-én indult a Nagy-Milic csúcsról gyalog teljes túrafelszereléssel az 1083 kilométeres távra. Naponta tizenöt kilométert haladva október 15-én érkeznek Velembe. Rendező: Rockenbauer Pál, vezető operatőr: Szabados Tamás. A képen: elöl halad a speciális fordulatszámmérő kerék. A 2,05 m kerületű kerékkel szinte pontosan meghatározható a túra teljes hossza. Bátor emberek sportja Az MHSZ pécsi ejtőernyősei a nyár folyamán csak ven­dégségbe jártak a pogányi repülőtérre, mert alighogy meg­érkeztek, máris utaztak a kö­vetkező versenyre. Egy héten keresztül viszont ki sem moz­dultak a repülőtérről, mivel Po­gány volt a színhelye Bara­nya, Bács, Győr és Fejér me­gye ejtőernyősei edzőtáborá­nak. Az egy hét alatt a részt­vevő 84 ejtőernyős 1050 ug­rást hajtott végre. Most augusztus második fe­lében a versenyek helyére a felkészülés lépett, majd a hó­nap végén elkezdődik a test­vérklubok hagyományos ver­senye, mellyel zárul az évad. Az év versenyein a legismer­tebb versenyzők helytálltak, Szurofka Zoltán, Horváth Pé­ter, Selymes László, Nagy László, Paczári Miklós és Kö- röszturi Jenő érték el a leg­jobb eredményeket * Az ejtőernyősöket a legbát­rabbak közé sorolják. Jelenleg a versenyeknek két formája is. mert: a oéibaugrás és a stí­lusugrás. A célba ugrásnál a versenyző 700 méter magas­ságból hajtja végre az ugrást és a kijelölt kör 10 centiméter átmérőjű középpontjelző ko­rongját kell lábbal megérinte­nie a földreéréskor. A stílus- ugrást 1800—2000 méter ma­gasságból hajtják végre és ug­rás közben meghatározott sor­rendben különböző gyakorla­tokat mutat be a versenyző. Az ejtőernyőzés több mint 600 éves múltra tekinthet visz- sza, pontosabban 1306-ból van írásos emlék, amikor Fo Kien kínai császár koronázási ünnepségén ernyővel ugráso­kat hajtottak végre. Egy kö­zép-orosz krónika 1430-ban örökített meg ejtőernyős ugrá­sokról emléket. 1550 körül Leo­nardo da Vinci is kísérletezett. Az első bizonyítható ugrásokat a 18. század második felében hajtották végre, de ekkor még csak mutatványosok ugrottak tornyokból, magas épületekről. Repülőgépről az első tényle­ges ejtőernyős ugrást az egye­sült államokbeli Albert Berry hajtotta végre 1912-ben. Ez­után már egymást követték az események, az ejtőernyőzés a sportágak között is elfoglalta helyét. Hazánkban az első or­szágos bajnokságot 1953-ban rendezték. * A versenyidényből már csalk néhány hét van hátra, de az­után sem térnek hosszú pihe­nőre az ejtőernyősök, hiszen a téli időszakban sem lehet el­hanyagolni a fizikai képzést, no meg az ernyők hajtogatá­sának gyakorlását. Ősszel kez­dődik a jövő ejtőernyőseinek képzése is.- Ki lehet ejtőernyős? - tet­tük fel a kérdést Egervári Jó­zsefnek, az MHSZ Baranya megyei vezetősége ejtőernyős főelőadójának. — Mindenekelőtt döntő az egészségi állapot és a ráter­mettség. Tizenhat éves kortól fogadunk el jelentkezéséket és az első lépcső az orvosi vizs­gálat. Ha a jelölt megfelelt, akkor következik a kiképzés, mely elméleti és gyakorlati részből áll. Az elméleti fog­lalkozásokon a hallgató meg­ismerkedik azokkal a tudniva­lókkal, melyek az ugrásnál nél­külözhetetlenek, így légkörtan, aerodinamika, anyagismeret és mechanika. Az elmélettel pár­huzamosan tornatermi foglal­kozásokon vesznek részt a je­löltek és nagy alapossággal kell készülni az ernyőhajto­gatásra. A képzést vizsga kö­veti és csak azután lehet szó az első ugrásról. — Milyen magasságból hajt­ják végre az első ugrást? — 800 méterről ugrik először az ejtőernyős. Óriási ilyenkor az izgalom ugrónál és oktató­nál egyaránt. Talán az első egy-két másodpercben az ug­ró azt sem tudja, hogy mit csinál, de amikor kinyílik az ernyő, akkor már „otthon van". Az első négy ugrásnál nincs különösebb félelem, de az ötö­dik-hatodik ugrásnál gátlás je­lentkezik. Ilyenkor méri fel az ejtőernyős, hogy mire is vál­lalkozott. Tulajdonképpen itt dől el, hogy lesz-e belőle ej­tőernyős vagy sem. Ha meg­marad a sportág számára, ak­kor valóban elmondhatjuk ró­la, hogy bátor ember. L L Dunántúlt nanio Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Mitzki Ervin Főszerkesztő-helyettesek: Báling József és Hallama Erzsébet Szerkesztőségi ügyelet 8—20 óráig 10-053, 20 óra után 15-726 Kiadja a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs. Pf.: 134. Hunyadi út 11. 7601 Telefon: 15-000, 15-762, 15-852, 15-245, 15-264 Szerkesztőség telex: 12-421 Kiadó telex: 12-320 Készült ofszet rotációs eljárással Saphir 96-os gépen Pécsi Szikra Nyomda Pécs, Engel János u. 8. 7630 Tel.: 13-177, 13-696. Telex: 12-211 Felelős vezető: Szendrői György Terjeszti a Magyar Postc* Befizethető a hfrlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hóra 30,— Ft negyedévre 90,— Ft, egy évre 360,— Ft Indexszám: 25 054 ISSN 0133-2007

Next

/
Thumbnails
Contents