Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-19 / 227. szám
1979. augusztus 19., vasárnap Dunántúli napló 3 Az MSZMP KB állásfoglalása a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyről Pártunk Központi Bizottsága örömmel állapítja meg, hogy az iparban, a mezőgazdaságban és a népgazdaság más területein dolgozó kollektívák munkaverseny-felajánlá- sokat tettek a párt közelgő XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére. A Központi Bizottság üdvözli és nagyra értékeli a szocialista brigádok, a kollektívák kezdeményezéseit. A rövid idő alatt országos méretűvé vált mozgalom újabb tanúbizonysága a párt politikájával való egyetértésnek, a szocialista haza gyarapodását szolgáló tettrekészségnek. A felajánlások teljesítése számottevően hozzájárul terveink valóra váltásához; erősíti a munkához való szocialista viszonyt, amely nélkülözhetetlen forrása annak, hogy a gazdasági fejlődés nehezebb feltételei között is sikerrel előrehaladjunk. A fejlődésnek most olyan szakaszában vagyunk, amikor az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek javításában eddig elért vívmányainkat keli megszilárdítanunk, és a jövőbeni fejlődés feltételeit kell jól megalapoznunk. A szocialista brigádok, a vállalati kollektívák kezdeményezései összhangban vannak gazdaságpolitikai céljainkkal, a népgazdasági terv követelményeivel. Örvendetes, hogy a felajánlások középpontjában a gazdaságos termelés és értékesítés, a jövedelmezőség, a munka termelékenységének növelése, a termelés hatékonyságának, a termékek korszerűségének és minőségének javítása áll. A felajánlások arra irányulnak, hogy elősegítsék a külkereskedelmi áruforgalom terv szerinti megvalósítását, a gazdaságos export fokozását, az időjárás okozta veszteségek ellensúlyozását a mezőgazdaságban. A felajánlások sorában külön figyelmet érdemelnek azok, amelyek az anyaggal, az energiával, az importtal való takarékosságot, a javainkkal való gondos gazdálkodást szolgálják. A közösségnek és az egyes állampolgároknak egyaránt érdekük, hogy ezek a törekvések munkánk és életünk minden területén mind teljesebben érvényre jussanak. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a versenymozgalom korábbi időszakaihoz hasonlóan, a dolgozók vállalt kötelezettségeiket most is becsülettel teljesítik, s ily módon is hozzájárulnak az idei és a jövő évi népgazdasági terv minél eredményesebb megvalósításához, a VI. ötéves terv megalapozásához. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a párt-, állami és társadalmi szervek, a gazdasági vezetők, a termelés irányítói biztosítsák a versenyvállalások teljesítésének feltételeit, karolják fel és minden erővel támogassák a dolgozók alkotó kezdeményezéseit. A kommunisták, az ifjúkommunisták járjanak élen, mutassanak példát a feladatok teljesítésében. A Központi Bizottság üdvözli a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága munka- verseny-felhívását. Támogatja a Hazafias Népfront-bizottságok kezdeményezéseit: a településfejlesztést, a környezetvédelmet és -szépítést szolgáló mozgalmak kibontakoztatását. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben kiemelkedő teljesítményeket nyújtó vállalatoknak, szövetkezeteknek és intézményeknek az 1979. és 1980. évi eredmények alapján 25 kongresszusi zászlót és a kimagasló sikereket elérő szocialista brigádoknak 80 kongresszusi oklevelet adományoz. A kongresszusi zászlók és oklevelek átadására 1981. május elseje alkalmából kerül sor. Budapest, 1979. augusztus 19. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA fl jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől Apró Antal beszéde Túrkevén z alkotmány napja alkalmából ünnepi nagygyűlést ren- dezett szombaton Túrkevén a városi sportcsarnokban az MSZMP Városi Bizottsága, a Városi Tanács és a Hazafias Népfront. A gyűlést Gyenes Gyula, a Hazafias Népfront Városi Bizottságának titkára nyitotta meg. Ezután Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke tartott ünnepi beszédet, amelyben többek között a következőket mondotta: — Harmincadik évfordulóját ünnepeljük annak, hogy megszületett a Magyar Népköztársaság alkotmánya'. Hazánk alkotmánya kifejezi az országunk életében végbement alapvető változásokat, népünknek a. társadalmi haladásért, a szabadságért vívott küzdelmeit, az országépítő munkában elért történelmi 'eredményeit. Joggal állapíthatja meg alkotmányunk, hogy hazánkat több mint egy évezreden át a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje éltette és tartotta fenn. — Az ellenforradalmi horthysta rendszer előszeretettel hivatkozott egy soha le nem írt ezeréves alkotmányra. Mi volt ennek az állítólagos alkotmánynak a lényege? Évszázadokon át a dolgozó nép kizsákmányolása, kiszolgáltatottsága, a dolgozó milliók jogfosztottsóga, az országnak kalandor háborúkba való kergetése. — Igazi népi alkotmányt csak 30 évvel ezelőtt — 1949-ben fogadott el a magyar ország- gyűlés. De előbb jelentős társadalmi, gazdasági reformokat kellett megvalósítani, a szegényparasztok között szét kellett osztani a feudális nagybirtokokat és egyházi birtokokat, államosítani kellett az üzemeket, vállalatokat, bányákat, bankokat. Meg kellett szüntetni a kizsákmányolást, a dolgozó milliók jogfosrtottságát. Állami irányítás alá kellett venni az iskolákat, a kultúrát, a szociális intézményeket. Rövid évek alatt dolgozó népünk legjobbjait kellett az állami élet, a közigazgatás, a gazdasági élet, a fegyveres erők élére állítani. — Munkásosztályunk a kommunista párt vezetésével rövid évek alatt győzelemre vitte a szocialista forradalmat. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság tapasztalataival gazdagodva hazánkban megvalósult a dolgozók állama, létrejött a munkáshatalom, — Az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy alaptörvényünk megfelelt feladatának, jól szolgálta dolgozó népünk érdekeit, a szocialista társadalom építését, s újabb kimagasló eredmények forrása lett. Társadalmi életünkben, népgazdaságunkban uralkodóvá váltak a szocialista társadalmi, gazdasági viszonyok. — Nagyszerű eredményeink elérésében felbecsülhetetlen segítséget jelentett számunkra, hogy az elmúlt évtizedék alatt mindig támaszkodhattunk munkánkban, harcainkban a szocialista országok közösségére, elsősorban a Szovjetunió testvéri támogatására. — A Magyar Szocialista Munkáspárt. X. kongresszusa felmérve a megtett utat, megjelölte szocialista építőmunkánk új távlatait. Az ország- gyűlés 1972-ben az alkotmány vitájában már kimondhatta, hogy a Magyar Népköztársaság szocialista állam. A társa- d aim unk osztó lyszé rkezetében bekövetkezett változásokat pedig így fogalmazta meg: „A Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal, szövetségben az értelmiséggel s a társadalom többi dolgozó rétegeivel együtt gyakorolja. — Pártunknak a társadalmi, állami életben betöltött vezető szerepe, befolyása, tekintélye jut kifejezésre abban, hogy az alkotmány kimondja: „A munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje". Pártunknak a szocializmus teljes felépítésére vonatkozó programja az alkotmányba történt beiktatásával nemzeti programmá vált, egész társadalmunk közös ügye lett. — Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság olyan szocialista állam, amelyben, a város és a falu dolgozói választott s a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják a hatalmat. Jól fejezi ki ezt országgyűlésünk összetétele is: a képviselők körül 157 munkás, 48 termelőszövetkezeti tag, 146 értelmiségi és egyéb foglalkozású. Jelen vannak az országgyűlésben egyházi személyiségek is. Növekvő társadalmi szerepüknek és közéleti aktivitásuknak megfelelően országgyűlésünkben 101 a női képviselők száma. — Az 1975-ben megválasztott országgyűlésünk az elmúlt 4 év alatt 21 törvényt alkotott, teljesítve a kormányzati munka alkotmányos ellenőrzését 14 miniszteri és államtitkári beszámolót vitatott meg és 27 interpellációt tárgyalt, amelyeket az országgyűlés képviselői nyújtottak be. — Mindez azt bizonyítja, hogy az alkotmány előírásai, az ott biztosított jogok és kötelességek nem maradnak papíron. Alkotmányunk biztosítja az. ország állampolgárainak jogát a munkához, a pihenéshez, a személyi szabadsághoz, a személyi tulajdonhoz. Biztosítja az állampolgárok részvételét a közügyek intézésében. — Alkotmányunk ugyanakkor kimondja azt is, hogy: ,,a Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni: a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől”. A jogok és kötelességek együttes érvényesülése a mi viszonyaink között természetes összhangban van azzal az általános szocialista elvünkkel, hogy mindenki annyit kaphat a társadalomtól, amennyit ád a közösségnek. — Az állampolgári kötelessé, gek közül itt csak a legfontosabbakat említem: a nép vagyonának védelmét, népköztársaságunk gazdasági erejének fokozását, társadalmi rendünk erősítését és a haza védelmét. — Nyugodtan mondhatjuk, hogy a Magyar Népköztársaságban szilárd, törvényes rend van, állampolgáraink nemcsak elfogadják, hanem tevékenyen közreműködnek törvényeink megvalósításában, szocialista óllamrendünk védelmében. — Az elmúlt 30 év sikerekben, küzdelmekben gazdag volt. Igaz, voltak megtorpanások, súlyos tévedések is. Ezekből tanultunk. Közös munkában, közös harcban kovácsolódott eggyé országunk dolgozó népe, társadalmunk valamennyi rétege. Országunk dolgozói támogatják pártunk politikáját. — Ez az egyetértés a párt és a nép között nehéz harcokban és nagyszerű eredmények elérésében, azoknak a szocialista programoknak alapján bontakozott ki, amelyeket pártunk kongresszusai fogalmaztak meg. — Szocialista rendszerünk hű őrzője és teremtő továbbfejlesztője haladó történelmi hagyományainknak - hangsúlyozta a továbbiakban Apró Antal. — Ebben a szellemben emlékezünk meg minden évben I. István királyról, aki több mint ezer évvel ezelőtt a kor történelmi szükségszerűségét felismerve szilárd államot ala- pított itt a Duna—Tisza mentén, s ezzel nemzeti létünk legfőbb biztosítékát teremtette meg. Augusztus 20-át tehát a régi hagyományoknak megfelelően I. István királyról való megemlékezés ünnepének is tartjuk. Az ünnepi beszéd elhangzása után a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet küldötte új lisztből sütött kenyeret adott át Apró Antalnak. Az ünnepség a Vörös Csillag Tsz területén folytatódott, ahol átadták rendeltetésének a gazdaság 1040 férőhelyes szakosított szarvasmarha-telepét. fl Plasser géplánc Siklós lialárában dolgozik Ismét közlekednek a szerelvények a siklós— nayyharsányi vonalon A hónap végére befejezik a közel hat kilométeres szakasz felújítását A Plasser géplánc Siklós közelében a korszerűsítés alatt álló vasúti pályán dolgozik Proksza László felvétele A Plasser-géplánc Sátoraljaújhelyről érkezett, és pénteken már munkába állt a Siklós— Nagyharsány közötti vasúti pályán. Mint ismeretes, két héttel ezelőtt lezárták az öt és fél kilométer hosszú vonalszakaszt, hogy ez idő alatt elvégezzék annak felújítását, kicseréljék az elaggott kistengelynyomású sínmezőt. A munkálatokat elsősorban az tette szükségessé, hogy ezen a szakaszon eddig nem közlekedhettek a nagytengelynyomású szerelvények, következésképp nem felelt meg a vasúti pálya a nemzetközi teherforgalmi követelményeknek. A húsz tonna tengelynyomású sínmező Nagyharsányig volt kiépítve, ezért csak az ottani állomáson rakhatták vagonba a Siklósról tehergépkocsin érkező szállítmányokat. A vonal átépítésével már Siklós is be lesz kapcsolva a nemzetközi vasúti teherforgalomba, tehát Baranya legfiatalabb városa is élvezheti annak minden előnyét. A munkálatok előkészítését és irányítását Schmalcz József vezető mérnök végezte, akivel a helyszínen találkoztunk. Elmondta, hogy a régi sínmező felszedését hagyományos módszerrel három nap alatt végezték el a brigádok. A tizenkét tonna tengelynyomású vágányokat 1896-ban gyártották Salgótarjánban: ezek egyelőre még talpfára csavarozva a töltés mellett várják a szétszerelést, hogy aztán a még használható talpfákat újra telítsék, a tüzelőnek valót pedig eladják. A régi vágányok egyébként az olvasztóba kerülnek. A beépítésre került sínmezőket a bicsérdi vonalról szállították át folyamatosan, a vágánylerakást korszerű sínmezőrakó- géppel végezték el, napi átlagban ötszázhetven métert haladtak előre. A sínfektetést végül is tíz nap alatt fejezték be; időközben megérkeztek a kavicsszállítmányok is, majd pedig a munkálatok utolsó fázisát végző Plasser-géplánc. A korszerűsített pályán ugyan még dolgoznak, ennek ellenére péntektől már végiggördülhetnek a nagy tengelynyomású szerelvények ezen a szakaszon is, igaz, egyelőre még érvényben van a húsz kilométeres sebességkorlátozás, de a hónap végére már ezt is feloldják. Addig ugyanis befejeződik a Siklós—Nagyharsány közötti szakasz felújítása. A Plasser ágyazatrendező, a vágányszabályozó és tömörítőgépek tegnap Siklós határában dolgoztak. A gépsor különben a siklósi állomáson lefektetett háromszáz- hotvan méter hosszú, nagytengelynyomású vágányszakaszon fejezi be a munkát, amit ugyancsak a rekonstrukció időszakában fektettek le annak érdekében, hogy a nagytengelynyomású szerelvényeket az állomáson mozgatni tudják. S. Gy. Megyei napok a szovjet kiállításon A budapesti nemzetközi vásárközpontban, ahol nagy érdeklődés kíséri a szovjet mezőgazdasági, élelmiszeripari és mező- gépipari kiállítást, megkezdődtek a megyei napok rendezvényei. Naponta más-más megyéből érkeznek látogatók a kiállításra. A küldöttek megtekintik a szovjet mezőgépipar, valamint a mezőgazdaság és a kutatás újdonságait, eszmecserét folytatnak a kiállításon közreműködő szovjet mérnökökkel, gyártmányfejlesztőkkel és kutatókkal. Szombaton Hajdú- Bihar megyéből több ezren érkeztek a kiállításra. Számos mezőgépipari szakember, gazdasági gépészmérnök is meglátogatta a kiállítást, ahol gépek egész sora, egyebek között nagy teljesítményű traktorok láthatók. Vasárnap Pest és Fejér megyékből várnak vendégeket, s ezúttal kerül sor a főváros napjára, amikor is a Budapesten gazdálkodó termelőszövetkezetekből, valamint élelmiszer- ipari üzemekből fogad vendégeket a vásárváros.
