Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-17 / 225. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 225. sióm 1979. augusztus 17., péntek Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Átadták a MÉM termelési nagydíját a hétszeresen kiváló sombereki Béke Őre Termelőszövetkezetnek Dr. Czimbalmos Béla főtitkár átadja az oklevelet és a serleget Gaszler József tsz-elnöknek Felavatták az új általános iskolát Az Öntödei Vállalat mohácsi gyárában megkezdték az épülő új csarnok tartógerendáinak beemelését Fotó: Szokolai 57 milliós beruházás az Öntödei Vállalat mohácsi gyárában A gépek már a helyszínen Csökkentik a nehéz fizikai munkát Javítják a gyártmányösszetételt A szovjet űrhajósok bravúrja a világűrben Az első „űrséta” hőse, Alekszej Leonov méltatja csü­törtökön a Krasznaja Zvezda című lapban Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin szerdai b'ra. vúrját, a világűrben végzett másfél órás munkát, amelynek során sikerrel távolították el az űrállomás felületén megakadt, tíz méter átmérőjű rádiótelesz­kópot Leonov megállapítja: a világűrben végzett munka rend­kívül nehéz, megerőltető fel­adat, s a két űrhajós nagy nyu­galommal, teljes biztonsággal oldotta meg a bonyolult szét­szerelést. A Pravda csütörtökön érde­kes részleteket közölt Ljahov és Rjumin bravúrjáról. A két űr­hajós maga javasolta, hogy az űrállomás felületére szerelt egyik berendezésben elakadt antennát, amelynek eredetileg egyszerűen le kellett volna vál. nia a Szaljutról, ilyen módon próbálják meg eltávolítani. A földi központ előbb az űrállo­más különböző irányú mozgatá­sával próbálta „lerázni” a Szaljutról az elakadt berende­zést, de ez nem vezetett ered­ményre. Ezt követően előbb a földön dolgozták ki a bonyolult manőver minden mozzanatát, televíziós berendezéssel „elő- játszották” s a földről az űr­állomásra továbbitották a szük­séges képeket Ljahov és Rju­min a feladat végrehajtása előtt egy nappal kisebb főpró­bát is tartott: ki kellett próbál- niok, hogy a csaknem két év óta a világűrben levő és már többször használt szkafanderek megfelelő állapotban vannak-e. Ehhez előbb feltöltötték a fél- merev űrruhát, majd a légzsilip közelében az űrállomás egyik szekciójából eltávolították a le­vegőt. A világűrben végzett munkához egyébként módosíta­ni kellett Rjumin szkafanderét: a nagy termetű űrhajós részére át kellett alakítani a szabályoz, ható hosszúságú kéz. és lábré­szeket, a szkafander „ujjait” és „nadrágszárait”. Rjumin így ké. nyelmesen mozoghatott öltözé­kében. Ez különben nem jelent bonyolult feladatot: a szkafan­dert eleve úgy szerkesztették meg, hogy különböző termetű űrhajósok egyformán használ­hassák. A rendkívül bonyolult munkát a két űrhajós teljes sikerrel ol­dotta meg. Előbb Rjumin lépett ki a légzsilipben az űrállomás külsejére, majd Ljahov is kibújt a világűrbe. A parancsnok az egész munkafolyamat során az űrállomáson kívül tartózkodott, hogy segítse társát és gondos­kodjék teljes biztonságáról. Mint a Pravda megírja, az elakadt antenna miatt módosí­tani kellett a visszatérés élőké, születeit: a feladat előkészíté­se és végrehajtása miatt Lja- hovnak és Rjuminnak nem jutott kellő ideje olyan munkákra, amelyek a visszatéréssel kap­csolatosak, így az űrállomás konzerválására. Ez azonban csak kisebb késedelmet okozott, s így a világ eddigi leghosz- szabb időtartamú űrexpedíció­jának két tagja rövidesen visz. szatér a földre. Rjumin számára nemcsak az űrséta, a nehéz munka miatt emlékezetesek ezek a napok: a Szaljut 6. jelenlegi személyzeté­nek fedélzeti mérnöke csütörtö­kön ünnepli 40. születésnapját. A miniszter levele: „öröm­mel értesítem, hogy a MÉM idevonatkozó utasításában meghirdetett feltételek teljesí­téséért a sombereki Béke őre Termelőszövetkezet több évi kiemelkedő eredményeiért a Dél-Dunántúl tájegységiben el­nyerte a MÉM termelési nagy- díját, az ezzel járó ezüstser- leget és 100 ezer forint pénz­jutalmat. Őszintén kívánom, hogy a jő. vőben hasonló vagy még na­gyobb eredményeket, munka- sikereket érjenek el. Ehhez, va­lamint a kitűzőn fejlesztési és termelési céljaik megvalósítá­sához o gazdaság szövetkezeti és társadalmi vezető ség én ék, egész kollektívájának jó egész­séget kívánok." Dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter. A nagydíj-ótadó ünnepséget tegnap délután tartották a kö­zös gazdaság nagytermében. Hoffmann János elnökihelyettes köszöntötte Ciégény Józsefet, a megyei párt-vb tagját, a Ba­ranya megyei Pártbizottság tit­kárát, dr. Czimbalmos Bélát, a TOT főtitkárát, dr. Földvári Jánost, a Baranya megyei Ta­nács általános elnökhelyettesét, Devecseri Józsefet, az MSZMP mohácsi járási bizottságának első titkárát, dr. Major Lajost, a MÉM főosztályvezetőjét, dr. Németh Elemért, a tanács mo­hácsi járási hivatalának elnö­két, Halasi Lajosné országgyű­lési képviselőt, Kiss Károlyt, a megyei tsz-szövetség 'képviselő­jét. Ezt követően dr. Czimbalmos Béla főtitkár mondott beszé­det. Elismerően szólt a kor­szerűen gazdálkodó nagyüzemi módszereket alkalmazó somíbe- reki szövetkezetről. Kiemelte, hogy a közös gazdaságban ki. váló minőségben termelnek bú­zát a dolgozók, akik szakkép­zettségük legjavát adják. A szövetkezetben a termelési kul­túra igen magas, a szellemi erők koncentrálása céltudatos. A 4200 héktáron gazdálkodó szövetkezet tagjai a pártkong. resszus tiszteletére és felsza­badulásunk 35. évfordulójára tett nagy értékű felajánlásuk­ban vállalták, hogy tovább javítják eredményeiket. Ez ko­moly helytállást kíván, mivel 1978-ban búzából hektáronként 53 q-át, kukoricából pedig 80 mázsát takarítottak be. A TŐT főtitkára egy lényeges szerve­zési módszerre hívta fel a fi­gyelmet, melyet a sombereki szövetkezetben tapasztalt. Ugyanis o közösben az utóbbi három évben 40 százalékkal növekedett a termelés, ezt 9 százalékkal kevesebb emberi munkaerővel érték el. Beszéde befejezéseként to­vábbi sikereket kívánt a terme­lőszövetkezet dolgozóinak, ve­zetőinek, majd az oklevelet és az ezüstserleget átnyújtotta Gaszler József elnöknek, aki köszönetét mondott a magas elismerésért. Czégény József, a megyei pátbizottság titkára a megyei, a mohácsi járási pártbizottság és a megyei tanács nevében köszöntötte a résztvevőket és a kitüntetett kolléktívát. Elmon. dotta, hogy Baranyában több termelőszövetkezet ért el kima­gasló eredményt, de a sombe­rek iek sikere a „legjobbak kö­zött is a legjobb”. Ebben ki­emelkedő eredményük volt a szövetkezet gazdasági, politi­kai, szakmai vezetőknek és a szocialista brigádoknak. Befe­jezésül kérte a közös gazda­ság dolgozóit, hogy az elkö­vetkező években is úgy végez­zék munkájukat, hogy tovább­ra is az élvonalban maradja­nak. A küldöttgyűlés résztvevői ez­után a faluközpontba mentek, ahol a gyülekező tömeg már jelezte, újabb ünnepélyes ese­mény készülődik. Az ízléses, szép kivitelű épületen látszik, hogy apróságok még hiányoz­nak belőle, de az is, hogy akár holnap megfelelne funkciójá­nak. A szeptember elsejéig hát­ralevő idő bőségesen elegendő lesz ahhoz, hogy berendezzék, hogy az utolsó szög is a helyé­re kerüljön, s megkezdődhessen benne a tanítás. Az öntödei Vállalat mohácsi gyárában folyó beruházási munkálatoknak köszönhetően a jövő esztendő végétől jelentő­sen javulnak a munkakörülmé­nyek, csökken a fizikai munka, s ezzel együttvéve az üzem kör­nyezetszennyező hatása is mér­séklődik. A mohácsi öntödében tulajdonképpen hat esztendő­vel ezelőtt létesült az akkor korszerűnek mondható — a be. ruházás első lépcsőjeként — ön- tőcsarnok, illetve formázótér, s az elmúlt év végén a gyárud­varon újabb csarnok építésébe kezdtek a kivitelezők. Az ezer négyzetméter alapterületű új üzemrész tartógerendáit be­emelték, s megkezdték a tető- szerkezetet hordó főtartók el­helyezését: ezzel a munkával várhatóan augusztus utolsó napjaiban végeznek. Az ötvenhétmillió forintba kerülő öntvénytisztító mű len­gyel, illetve keletnémet beren­dezésekkel lesz fölszerelve. A lengyel importból származó gépek már megérkeztek Mo­hácsra. A fizikai munkát je­lentősen csökkenti az anyag- mozgatás további gépesítése. Az öntvények szállítását daru­val, illetve konvejorpálya segít­ségével oldják meg. A beru­házás befejezésével kompletté válik a mohácsi öntöde: kapa­citása pedig ezerhétszóz ton­nával növekszik. Az üzemben egyébként eb­ben az esztendőben közel négy. ezer tonna öntvényt állítanak elő, ami százhuszonötmilliós termelésnek felel meg. Termé­keinek egyharmadát csehszlo­vák exportra gyártja, az al- és feltalajtűzcsapokból több mint negyvenmillió forint értékben szállítanak az északi megren­delőnek. A mohácsi öntödében egyéb­ként hosszú évék óta keresik a megfelelő gyártmányösszetéte! kialakításának lehetőségét, s termékeik műszaki jellemzőinek javításával figyelemre méltó eredményeket értek el. így pél­dául évekkel ezelőtt közel het­ven kilogrammot nyomott egy- egy általuk gyártott tűzcsap, ugyanakkor a ma készített tűz­csapok súlya mindössze négy. ven kilogramm, ugyanakkor műszaki jellemzőik, korszerűsé­gük is javult. Mindezt az tette lehetővé, hogy ezekből a sze­relvényekből nagy sorozatokat állítanak elő, így mód nyílt a konstrukció megváltoztatására. Ugyanezt viszont nem tudják elérni a kissorozatban — néhány darabos megrendeléseknél — gyártott öntvények esetében, s ez érthető. S. Gy. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents