Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-17 / 225. szám

2 Dunántúlt napló 1979. augusztus 17., péntek Újabb munkafelajánlások a XII. pártkongresszus és hazánk (elszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére Kevesebb ráfordítással több mezőgazdasági áru a sombereki „Béke Őre" Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet vál­lalása nyomán, Baranya mezőgazdasági üzemei sor­ra teszik munkaverseny-fel- ajánlásaikat az MSZMP XII. kongresszusa, vala­mint hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulója tisz­teletére. Összeállításunk­ban öt baranyai gazdaság, a nagypeterdi, a belvárd- gyulai, a szabadszentkirá­lyi, a beremendi, valamint a baksai termelőszövetke­zet vállalásairól adunk számot. Nagypeterd A termelőkapacitások haté­konyságának növelésével idén, illetve a jövő esztendőben tíz százalékkal növelik a termelési értéket változatlan áron szá­mítva. Az idei terv teljesítése érdekében — az aszálykár okozta kiesések pótlására — az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarha-ágazat hoza­mát öt százalékkal növelik. A növénytermesztési ágazatban a termelés növekedését a ter­mőföld fókozott védelmével, az üzemi tartalékok feltárásával, a technológiai fegyelem szigo­rításával, a hozamok növelésé­vel kívánják elérni. így: gabo­nából hat mázsával kívánják emelni a termésátlagot, kuko­ricából hatvan mázsa helyett hatvanhat mázsás hektáron­kénti átlaghozammal számol­nak. Belvárdgyula A bel várd gyulai közös gaz­daság a lakosság jobb zöld­ségellátása érdekében nyolc százalékkal emeli a zöldbab tervezett hozamát. Az egy te­hénre tervezett tejhozamot száz literrel növelik oly mó­don, hogy az abrakfelhaszná­lás csökkenjen. Tíz százalékkal növelik a kukorica tervezett termésátlagát. A háztáji gaz­daságok által adott hízóser­tés-értékesítést a tervezetthez képest hat, a hízómarha el­adást öt százalékkal emelik ebben az esztendőben. 1980- !>an, az előző évhez képest tíz százaiékkal növelik a nettó termelési értéket oly módon, hogy az egységnyi termék elő­állítására öt százalékkal keve­sebb munkaórát használnak fel. Az idei évhez képest tíz százalékkal növelik a zöldség termőterületét és hozamát Szabad­szentkirály A szabadszentkirályiak a ter­melőkapacitások jobb kihasz­nálásával öt százalékkal növelik változatlan áron számolva a termelési értéket. Az idei aszálykár okozta termeléskiesés pótlására öt százalékkal növelik az állattenyésztés hozamait, a hiányzó takarmánymennyiséget másodvetésekkel, illetve a mel­léktermékek hasznosításával pó­tolják. A jövő esztendőben há­romszáz mázsára növelik a száz hektár termőterületre jutó hús­termelést. Művelésbe vonják az eddig nem hasznosított kül- és zártkerti területeket. Takar­mánygabona vetőmagból ugyanakkora területen tíz szá­zalékkal növelik a hozamot. A fehérje import csökkentése, il­letve a jobb takarmányellátás érdekében száz hektáron vet­nek szójababot. Beremend Beremenden, a termelési ka­pacitásók jobb kihasználásával 1979-ben, illetve jövőre három százalékkal növelik a hozamo­kat. Idei árbevételi tervüket — az aszálykár ellenére — 15,4 százalékkal túlteljesítik. Ebben az évben 350-nel több hízó­sertést adnak a népgazdaság­nak, mint amennyit eredetileg terveztek. Tíz százalékkal nö­velik a tejtermelést Az állat- tenyésztésben legfontosabb fel­adatuknak cr fajlagos költsé­gek csökkentését tartják. A munkaerővel való ésszerű gaz­dálkodást tekintve öt százalék­kal növelik a munka termelé­kenységét. ágazatot. Továbbfejlesztik a fehérje import csökkentése, va­lamint a mezőgazdaságban ke­letkezett hulladékok hasznosí­tása érdekében kezdett kísér­leteket. Fokozottabban betart­ják a technológiai előírásokat, jobban feltárják az üzemi tar­talékokat. Felavatták az új általános iskolát (Folytatás az 1. oldalról) A palotabozsoki iskolások fú­vószenekarának indulója után Dombai Gyula tanácselnök je­lentette be, amit már mindenki tudott, hiszen több évtizede vár­tak megvalósulására: iskolát avatnak Somberekén. Tavaly október 13-án volt az alapkő- letétel, s példás gyorsasággal, figyelemre méltó takarékosság­gal mostanra elkészült a nyolc tantermes iskola. Dr. Németh Elemér, a Bara­nya megyei Tanács mohácsi já­rási hivatalának elnöke adta át jelképesen az épületet a som- berekieknek, hangsúlyozva an­nak az összefogásnak jelentősé­gét, amely az építkezés során megvalósult. A Béke Őre Ter­melőszövetkezet 1,5 millióval, a bólyi kombinát négyszázezerfo- rinttal, a megyei tanács egy­millióval, a községi tanács pe­dig az évek során megtakarí­tott kétmillió forinttal segítette az építkezést. A falu közössége 200 ezer forintos önkéntes fel­ajánlással s társadalmi munká­val járult hozzá az építkezés­hez, az iskola berendezéséhez a tsz szocialista brigádjai to­vábbi 40 ezer forintot kínáltak, s ami a legnagyobb volt a meg­takarításban, az az, hogy a ter­melőszövetkezet építette fel — Baksa A baksai „Ezüstkalász” Ter­melőszövetkezet a rendelkezés­re álló eszközök hatékonyabb kihasználásával változatlan áron számolva, húsz százalék­kal növeli az elmúlt évhez ké­pest a termelési értékét. A munka termelékenységének fo­kozásával négyszázhúszezer fo­rintra emelik az egy főre jutó éves termelési értéket, amely huszonöt százalékkal haladja meg az előző évit. Hárommil­lió forinttal növelik a háztáji és kisegítő gazdaságok áru­termelését, a népgazdasági igényekkel összhangban meg­szervezik az integrált kisüzemi nyúl- és húsgalamb termelési Alkotmányunk születésének évfordulóját köszöntve Gergely László ünnepi beszédét mondja A lkotmányunk közelgő ün. • népét köszöntve rende­zett ünnepséget tegnap délután Pécsett, az Ifjúsági Ház­ban a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága, Az ünnepsé­gen — melyen részt vett dr. Pe­tőhöz/ Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának tit­kára, Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkára, dr. Galabár Tibor, a Pécs városi Tanács végrehajtó bi­zottságának titkára és Rákos János, a KISZ Pécs városi Bi­zottságának első titkára — Gergely László, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsá­gának titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt követően dr. Pila- szanovich Imre, a HNF Pécs vá­rosi Bizottságának elnöke kitün­tetéseket adott át a lakóterü­leti, közéleti tevékenységben élen járó népfrontaktíváknak. Harminchaton a „Kiváló Társa­dalmi Munkás”, ugyanennyien a „Érdemes Társadalmi Mun­kás" kitüntető jelvényt vehet­ték át. Tizennégyen — a lakó­bizottsági választások során végzett jó munkájuk elismeré­seként — a városi tanács és a városi népfront oklevelét kap­ták. A kitüntetettek közül kettővel — /.mrein Jánossal, a HNF Pécs-flird lakókörzeti elnöksé­gének tagjával és dr. Kecskés Ünnepségek Pécsett, Siklóson és Mnhácsnn Józsefiéi, a meszesi körzeti bi­zottság elnökével azokról a legfőbb munkákról beszélget­tünk, melyeket lakóterületükön valósítottak meg. Amrein János — aki 1954 óta dolgozik a népfrontmozgalom­ban, és a hirdi iskola vezetője, elmondta, nagyon fontos fel­adatuknak tekintik a szülői munkaközösség és a népfront kapcsolatát, illetve ennek ered­ményeit. Nemcsak a céltuda­tos, együttes gj/ermeknevelés, hanem az iskola és az óvoda patronólásóban is szép ered­ményeket értek el. De büszkék a község jelenleg alakuló nyu­gati lakótelepére is — amit ma­guk között csak nyugati város­résznek neveznek — s ahol az utak, járdák építésében sok tár­sadalmi munkát vállaltak a hir- diek, a népfrontaktívák és a ta­nácstagok szervező munkája nyomán. Dr. Kecskés József, aki a Me­cseki Szénbányák igazgatósága iparjogvédelmi osztó lyvezető­Tanácskozás döntés nélkül A SoIIgí utcáról szólva az len- * ^ ne a legtalálóbb, ha legin­kább csak kérdéseket tennénk fái. Milyen lesz? Miért éppen olyan? Mikor lesz készen? Milyen sorrend­ben készül el a rekonstrukció? Végleges formát kap-e? S a leg­fontosabb: ki illetve kik viselik egyáltalán a szivükön ezt a prob­lémát és mennyire? A történelmi belváros út- és közműrekonstrukcióját már évek­kel ezelőtt megkezdték, s mindennek az a célja, hogy normális viszonyokat alakítsa­nak ki a belvárosban, nem­csak a közmű-ellátottság és a forgalom, hanem az esztétikum szempontjából is. A történelmi belváros rekonst­rukciójának egyik legfontosabb része a Sallai utca, a Széche­nyi tér és a Kossuth Lajos ut­ca vonala. A tervek szerint a Sallai utca és a Kossuth Lajos utca lenne a belváros kelet­nyugati irányú bevásárlóköz­pontja. A munka a Sallai ut- V cában és a Jókai téren kezdő­dött, jelenleg, ahogy minden arra járó tapasztalhatta, a köz­műhálózat felújításán dolgoz­nak. Ezzel a munkával a követ­kező év tavaszára végeznek. S ezután jön a fogas kérdés: a sétálóutcává alakuló Sallai ut­ca burkolatának a kérdése. Erről tartottak tegnap meg­beszélést az UNIBER-nél a ter­vezők és a kivitelezők. S hogy a Sallai utca milyen lesz, az nagyon sókban múlik az illeté­kesek hozzáállásán is, ami, ahogy ez tegnap is látszott, nem mindig a legmegfelelőbb. Mert a megbeszélést az érin­tett vállalatok képviselői ugyan megtartották, csak éppen a leg­illetékesebb, a városi tanács építési osztálya nem vett részt ennek a fontos és sürgető kér­désnek a megvitatásában. S ezzel, sajnos, a végleges dön­tés ideje is eltolódik. Pedig a számos alternatíva közül ki kellene választani a legmegfelelőbbet. Ahogy a megbeszélésen elhangzott, a legoptimálisabb és a környe­zetbe leginkább illő burkolás a kockakő vagy esetleg a mű­kő lenne: az aszfalt semmikép­pen nem illene a sétálóutca jellegéhez. A tervező által el­képzelt utca közepén csapadék­elvezető folyóka lesz kockakő­ből, s az utcát — a lehetősé­gektől függően — ugyancsak kockakővel burkolnák, vagy a már említett műkővel. Ugyan­csak hasonló, stílusos megol­dással állítanák helyre a Jó­kai teret, s mindezt megfelelő, a környezetbe illő pihenőpa­dokkal, virágokkal, stílusos megvilágítással tennék hangu­latosabbá. Ez ma — nagy vonalakban — a védett, műemlék jellegű kör­nyezetnek is megfelelő terv. Ahhoz azonban, hogy mindez — mindenki örömére — meg is valósuljon, még nagyon sokat kell tenni. Hiszen olyan jelen­tős kérdésekre kell megoldást találni, mint a magas- és mély­építés koordinálása, a sétáló­utca kereskedelmi ellátásának megszervezése, a forgalom kor­látozása. De hogy a történel­mi belvárosnak méltó külseje legyen, ehhez természetesen nem elég félmegoldásokat ta­lálni. S hogy a lelkes és hoz­záértő tervező és kivitelező munka megvalósuljon, ehhez kellene - minden érdekelt fél részéről egy kicsivel jobb hoz­záállás. Dücső Csilla helyettese - 1970 óta dolgozik a népfrontmozgalomban. Mint mondta, 1970-ben a körzeti bi­zottság a Meszesen lakók ké­réseit továbbította a városi ta­nácshoz. Azóta e kérések döntő többsége — középiskola, óvoda, kereskedelmi-szolgáltatás bőví­tése — valósággá vált, illetve jelenleg újítják fel a József At­tila Művelődési Házat. Az is igaz, hogy az itt élők — nagy­részt bányászok — társadalmi munkával is igyekeztek szebbé változtatni Meszest. A szerve­zésből és a munkákból egyaránt kivették részüket a körzeti bi­zottság és a hetvenegy fős ak- tivahálózat tagjai. Pécsett több népfront körze­ti bizottság ugyancsak tegnap rendezett kulturális programmal egybekötött ünnepséget au­gusztus 20. tiszteletére, öt kör­zeti bizottság közös kitüntetési ünnepséget szervezett a Siklós II. sz. körzeti bizottság helyisé­gében, ahol Hrubi Györgyné, a HNF Pécs városi bizottságá­nak munkatársa mondott be­szédet, majd 30 népfrontaktí­vának Gergely Lajos, a HNF Pécs városi Bizottságának al- elnöke adott át „Kiváló Társa­dalmi Munkás”, illetve „Érde­mes Társadalmi Munkás” kitün­tető jelvényeket. Siklóson is tegnap délután köszöntötték az alkotmány nap­ját. A városi tanács tanácster­mében rendezett ünnepségen Gere Jánosné, a Hazafias Nép­front Baranya megyei Bizottsá­gának alelnöke mondott ünne­pi beszédet. Az alkotmónynapi ünnepsé­gek mohácsi nyitóprogramja­ként tegnap délután a Haza­fias Népfront városi Bizottsá­gán emlékeztek meg alkotmá­nyunk 30 éves évfordulójáról. Csepreghy Ferenc, a HNF Mo­hács városi Bizottságának el­nöke mondott ünnepi beszédet, majd a várospolitikai és moz­galmi munkájuk elismeréseként 15 főnek nyújtott ót kitüntetést. „Kiváló Társadalmi Munkás” ki­tüntető jelvényt öten, „Érdemes Társadalmi Munkás" jelvényt pedig tízen vehettek át. önköltségi áron: ötmilliós költ­séggel több mint kilencmillió forint értékű épülettel gazda­gítva ezzel a falut. Talán még a millióknál is fontosabb, hogy az új iskolával megszűnnek azok a nehéz kö­rülmények, amelyek nagyban akadályozták az eredményes nevelő, tanító tevékenységet. Négy helyen, köztük volt istálló­ban folyt a tanítás megosztva, délelőtt és délután, sok gondot okozva pedagógusnak, diáknak egyaránt. A tanítás technikai feltételei 'most megjavultak, no­ha csak az első üteme készült el az épületnek. A későbbiek­ben tornaterem és új tantermek építését szándékoznak elkez­deni. Ha mindezt figyelembe vesz- szük, már nem is tűnik olyan önzetlennek a termelőszövetke­zet és a többi segítő szándéka: a most jól gazdálkodó szövet­kezet jól felfogott érdeke, hogy „kiművelt emberfők” legyenek a somberek! gyerekekből, akik okosan, még több tudással gyarapítják az eredményeket, magukat, a közösséget. Dicsé­rendő mégis a termelőszövetke­zet tagsága, vezetése, hogy idejében felismerve ezt, máso­kat megelőzve segíti a nem „profiljába vágó” gondok meg­oldását is. Nyakkendős diáklány köszön­te meg ezután az új iskolát, és tett fogadalmat társai nevében, hogy jó tanulással igyekeznek viszonozni mindazt az anyagi­erkölcsi értéket, amit az iskola jelent. Güth János, az iskola igaz­gatója a tantestület és a HNF- bizottság nevében mondott kö­szönetét, majd a zeneszakkör tagjai játszottak egy vidám polkát az építőknek viszont- ajándékul. Ezután a sombereki tanács elnöke adott át az épít­kezésben érdemeket szerzett személyeknek és kollektíváknak emléklapot és a Társadalmi munkáért szóló érmét Közöttük volt a termelőszövetkezet Bánki Donát szerelőbrigádja is. Veze­tője, Réder József így szólt az ünnepség után a boldog for­gatagban: — Jó érzés volt átadni az épületet, még jobb átvenni az emléklapot. Szívesen jöttek a brigádból ide dolgozni, hiszen soknak a gyereke kerül jobb körülmények közé. A munkák zömét a nyári betakarítás után tudtuk elvégezni, hiszen első­rendű feladatunk mégiscsak an­nak zavartalan lebonyolítása volt. Az egész brigádénak tud­juk az elismerést, noha nem mindegyikünk dolgozott- itt, hi­szen az iskolát építők munká­ját a műhelyben maradók vé­gezték el. Hogy valójában mit jelent az új épület, arról Güth Jánost kérdeztük. „Legfőképpen azt, hogy a jobb körülményekkel ja­vultak a tehetséges diákjaink előtt a továbbtanulás esélyei. Nem kell különösebben bizony­gatni, hogy egy kis faluból még ma is nehezebb a diplomáig eljutni mint egy nagyvárosból. Biztos vagyok abban — hiszen jó a tantestület —, hogy szín­vonalas iskola alakul ki ezek között a feltételek között. S javulnak még a feltételek. Nemsokára elkészül a hasonló­képpen épülő óvoda, s a több mint kétszáz diák a felszaba­duló épületet mint szaktanter­meket veheti birtokába, (gy lesz most már a tanárokon és raj­tuk múló, hogy évek múlva hány mostani nebuló jön vissza Som­berekre mint tanár, közgazdász, agronómus. Jó tanulást hozzá! B. L.—N. I. Saliai utca

Next

/
Thumbnails
Contents