Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-08 / 185. szám

Dunántúli napló 1979. július 8., vasárnap barátsági hét Bumntfában Schwerin Baranyába jön Ismerkedés július 12—16. között Teljes elhárítást nem ígértek Az el múlt évek legsúlyosabb jégverései Az Állami Biztosító és a Rakétás Jégesőelhárító Szolgálat véleménye NDK barátsági hét kezdődik július 12-én, köszöntve a szo­cialista baráti ország fennál­lásának 30 éves jubileumát. Ba­ranya egy hétre kaput tárt NDK-s testvérmegyéje, Schwerin előtt, kérve: tájékoztasson min­ket schwerini hétköznapokról, a megye politikai, gazdasági és kulturális eredményeiről, a 30 év fejlődéséről. A hét megnyitóünnepsége Komlón lesz: Zobák-bánya- üzemben nagygyűlésen esik szó a két nép barátságáról, kap­csolatainak eredményeiről. A nagygyűlésen a Schwerin me­gyéből érkező pártdelegáció is részt vesz. A delegáció láto­gatást tesz megyénk több vál­lalatánál, intézményénél, részt vesz a hét legfontosabb prog­ramjain, találkoznak a megye és Pécs város párt-, állami és gazdasági vezetőivel. Július 14-én, szombaton délelőtt a ba. rátsági hét alkalmából a Ba­ranya megyei Pártbizottság a Schwerin megyei delegáció és az NDK magyarországi nagy- követsége koszorúkat helyez a pécsi felszabadulási emlékmű talapzatához. Ugyanezen a na­pon, délután 16 óra 30-kor saj­tótájékoztató kezdődik a Ba­ranya megyei Pártbizottságon: a megyei tömegkommunikációs szervezetek képviselőit baráti beszélgetésre hívja meg NDK magyarországi nagykövete, a Schwerin megyei Pártbizottság első titkára. Több kiállítás segítségével pillanthatunk be NDK mai éle­tébe. Ezek közül is kiemeljük a 7. Pécsi Ipari Vásáron először részt vevő testvérmegyénk be­mutatóját. Az Ifjúsági Házban Schwerin megye 30 éves fej­lődését bemutató kiállítás nyí­lik, 12-én, délután 3 órakor, s Véget ért tegnap Pécsett, az Orvostudományi Egyetemen a Magyar Immunológiai Társaság X. kongresszusa, melyen két­százötven szakember, mintegy száz előadást hallgatott meg. A tanácskozásokat kritikai szel­lem jellemezte, szabad viták bontakoztak ki baráti légkör­ben. A kongresszussal egyidőben a társaság megtartotta közgyű. lését is, melyen értékelték az elmúlt év eredményeit, melyek közül kiemelkedő volt a KGST együttműködés keretében vég­zett veseátültetéssel kapcsola­tos közös kutatás. Ennek kere­tében a szakemberek új szövet­összeférhetetlenségi rendszer ti­pizálási vizsgálatát vezették be, segítségével eredményesebben végezhetők a veseátültetések. ugyanitt könyv- és hanglemez­kiállítás is színezi a progra­mot. Ugyancsak csütörtökön a Nevelők Háza gyermekrajzokkal nyitja kapuit, a nemzetközi gyér. mekévvel szinkronban. A Fegy­veres Erők Klubjában testvér­megyénk munkásmozgalmának történetével ismerkedhet meg az érdeklődő a 12-én, 19 órakor nyíló bemutatón. Bolyban eb­ben az időben NDK ifjúságá­ról nyílik kiállítás. Pénteken Sikondán az NDK és a magyar kommunista ifjú­sági szövetségek közös tábora nyílik. Előadók is érkeznek Schwerin megyéből. Az NDK 30 éves fej­lődése, jelenlegi politikai-gaz­dasági helyzete címmel tarta­nak előadást a megye több he­lyiségében: július 12-én, délu­tán 3 órakor Komlón, a városi pártbizottság termében, 14-én Szigetváron, a cipőgyárban. A Moziüzemi Vállalat nem­zetiségi filmnapokkal köszönti az NDK hetet, a Konzum Áru­házban pedig 12-én, 8 órától NDK áruk forgalmazását kezdik meg. A sportkedvelők a schwe­rini labdarúgócsapat két ba­ranyai mérkőzését tekinthetik meg 13-án Bolyban, 15-én pe­dig Mohácson az NB II. újon­ca, az MVTE lesz az ellenfél. A szórakoztató műsort az úgynevezett ,,Munkásvarieté'’ programja adja majd. Július 12-én. este a FEK-ben lépnek fel, másnap 19 órától Sikondán tartanak előadást, 14-én Mo­hácson, a szabadtéri színpa­don, 15-én, 19 órától pedig a pécsi fijúsági parkban adják elő műsorukat. Több külföldi szakember is megismerkedett a hazai immu­nológiai kutatásokkal az elmúlt időkben, s elismeréssel nyilat­koztak a kutatócsoportok ered­ményeiről. A közgyűlésen elhatározták, annak érdekében, hogy a ma­gyar szakemberek lépést tart­hassanak a nemzetközi ered­ményekkel, a hazai rendezvé­nyekre meghívnak neves külföl­di szakembereket is. Szóltak arról is, hogy a jövőben olyan kutatásokat végeznek, melyek szorosabb kapcsolatban állnak a klinikai munkával, és a tár­saság elősegíti a különböző egészségügyi intézmények jobb együttműködését, a hatéko­nyabb műhelymunka kialakítá­sának érdekében. A nemzetiségi filmnapok programjából: a megnyitó ün­nepségre július 12-én Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjában ke­rül sor, 19.30-kor. Pénteken a sombereki művelődési ház ad otthont a filmnapoknak: itt nemzetiségi együttesek bemu­tatójára is sor kerül. Július 14-én, 20 órától a mohácsi sza­badtéri színpad, 15-én pedig a pécsi fijúsági park lesz a filmnapok gazdája. Iskola az Állatkertben Reggel az ápolókkal együtt kezdenek — Melyik a kedvenc állatod? A söprögető fiú felnéz. Vá­rom, hogy a párducot, az őze­ket, a farkast fogja említeni. — A hüllők, itt mögöttünk a pálmaházban — feleli. Egy cso­mó latin nevű állatot nevez meg. — Krokodil is van, ügye? — Kajmán — javít ki. — Na­gyon szeretem nézni őket, ami­kor esznek ... Popovics Péter egyike annak a több tucat gyereknek, akik a nyári vakáció alatt kéthetes turnusokban a pécsi állatkert­ben dolgoznak, Péter hetedikes, a Jurisich utcai általános isko­lába jár. De vannak itt időseb­bek is. Schlepp Antónia most végezte az első évet a Nagy Lajos Gimnáziumban. Esztendők óta dolgozik — pihen és szóra­kozik — az állatkertben. Egy egész dingó családot nevelt fel ezalatt az idő alatt, és néhány farkast is. — Az iskola után mindennap feljövök ide, egész évben — mondja. — Mi szeretnél lenni az isko­lák után? — Hát, valami ilyesmi — tárja ki a kézéi. Mozdulatába az igazgatótól kezdve az ápolókig mindenki belefér. Lemle Zoltán, az állatkert ve­zetője az irodában tapasztal­Szokatlanul súlyos jégkárok pusztítottak Baranya megyében ezen a nyáron. Többféle híresz­telés, mendemonda terjedt el, hogy a védekezés nem volt ala­pos. Kőhegyi István osztályvezető: Az Országos Meteorológiai Szolgálat Rakétás Jégesőelhá­rító Szolgálatánál működő elő­rejelző csoport június 15-én reggel, „zivatar, jégeső várha­tó” prognózist adott. A Tenkes- hegyi radarközpont sűrítette a megfigyeléseket, és felkészült a védekezésre. Az országhatár mellett telepített kilövőállomá­saink is időben jelentették a kora délutáni órákban a ziva­tartevékenységet, és így ahogy a repülőgépek elhagyták az ható rendetlenség miatt sza­badkozik. — Egész héten itt forgattak a pécsi tévések, és egy kicsit föl­borult a megszokott rend. De örülök neki, mert harminc per­ces tv-film lesz az állatkertről, s ez reklámnak sem utolsó. — Mióta rendeznek zoo-isko- lát? — Úgy emlékszem, hogy öt évvel ezelőtt volt az első. Mi­helyt befejeződik a tanév, a kö­vetkező hétfőn már tíz gyereket fogadunk, s ez így megy kéthe­tes váltósokkal augusztus 20-ig. Persze, a nyár végére már álta­lában fölszaporodunk harminc­ra, mivel visszatérnek azok is, akik az első turnusban voltak. Szerencsére már annyi a je­lentkező, hogy válogatni is tu­dunk. Ahhoz, hogy valaki itt dolgozhasson, szülői beleegye­zés és szaktanári javaslat kell. előírt körzetet, megkezdődött a zivatarfelhők „magvasítása” 15 óra 50 perckor. Mivel a zivatar délnyugatról közelítette meg a védett terüle­tet, ami komoly nehézséget je­lentett, ugyanis a jugoszláv ál­lamhatárt rakétáinkkal nem sérthetjük meg. A zivatarfelhők­Reggel 7 órakor kezdenek a mi alkalmazottainkkal együtt, dél­ben ebédszünet, utána pedig szakköri foglalkozások vannak. Ilyenkor diafil'meket néznek a gyerekek, takarmány-állatokat boncolnak stb. Mindenki foglal­kozhat a kedvenc állatával, nem akarunk rájuk erőltetni semmit. Talán ezért is térnek vissza olyan sokan közülük. — Csak pécsi diákok járnak ide? — Nem, vannak a megyéből, sőt, egészen távoli városokból is: Győrből, Pestről, az Alföld­ről ... Kifelé indulok. Három gimna­zista srác a csacsik ólját taka­rítja. Az egyik szőke fiú minden­áron meg akarja lovagolni va­lamelyik óvatlan szamarat. Igyekezetét siker koronázza: vagy tíz másodpercig a hátán marad ... H. J. be ezért csak akkor tudtuk ra­kétáinkat bejuttatni, amikor azok már Baranya területén, 8—10 kilométerre helyezkedtek el az országhatártól. A rádiólokátorral az informá­ciókat tervszerűen gyűjtötték mindaddig, míg az igen erős csapadékzóna el nem érte a Te nkes-hegyet. Akkor ugyanis, ha a radarállomáson igen in­tenzív csapadéktevékenység van- ahogy ez június 15-én is tör­tént — az általunk is alkalma­zott 3,2 centiméteres hullám­hosszúságú berendezéssel igen nehéz, szélsőséges esetben le­hetetlen a mennyiségi mérés. Ennél a problémánál végleges megoldást csak a drágább 10 cm-es hullámhosszúságú rádió­lokátor üzembe állítása jelente­ne. A fellőtt rakéták megfelelő helyre mentek, és szórták szét hatóanyagukat. Nehézséget in­kább az okozott, hogy egyik ki­lövőállomásunk az indítószerke­zetek meghibásodása miatt tel­jesen kiesett a rendszerből, egy másik állomáson pedig a kilőtt rakéta az indítóállványon ketté­vált és így nem teljesítette fel­adatát. Azóta az indítóegység­ből valamennyi állomásunkon tartalék is rendelkezésre áll. A jégesőelhárító rakéták ára — Bár nem csekély —, a bekö­vetkezhető jégkárokhoz képest elhanyagolható. Fel sem merül az, hogy az évi mennyiség kor­látozva lenne. Nem ígérhetjük azt, hogy a jégeső, a védekezés alá vont területen megszűnik. Nemzetközi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a károk 60-70 százalékkal csökkenthetők több éves átlagban. Rétalji Dezső, az Állami Biz­tosító csoportvezetője: Júniusban tíz alkalommal hul­lott a jégeső megyénkben, kö­zülük a 15—16-i okozta a leg­nagyobb károkat. Mohácsi-szi­gettől Nagydobszáig és Mágo- csig, Siklósig keletkeztek ko­moly és enyhe károk. Az elmúlt három évben hasonló erejű és kiterjedésű jégkárok megyénk­ben nem adódtak. A mostani a korai betakarítású növényeket a legérzékenyebb szakaszban érte, legnagyobb területeken a búzákat, kukoricákat, borsókat. Siklós térségében régen ta­pasztalt súlyos károk érték a Villány-Mecsekaljai Borgazda­sági Kombinát és egyéniek sző­lőit, a pécsváradi termelőszö­vetkezetben pedig a jégverés miatt kiszántottak 48 hektár facéliát, egyes kukoricatáblákon csak a növényzet roncsai ma­radtak meg. — Cs. J. — A Magyar Immunológiai Társaság közgyűlése Pécsett ,.<« hullok a kedvenceim” Popovics Péter délelőtti munkája: járdasöprés Na, ne játsszunk már egymással!... Rádió (Vfdlcttau Ajtók, ablakok, bútorok gyár­tásához zárak, vasalások, ki­lincsek, diópántok szükségesek. Ezeket az alkatrészeket — ahogy egyik reggel a rádióból értesültem — többnyire a nagy­hírű ELZETT-gyár szállítja, az ipar és a lakosság részére. Az alkatrészek idővel megkopnak, elromlanák, eltörnek. Tehát a jámbor állampolgár benyit a műszaki boltba és kér — mond­juk két darab balos és két da­rab jobbos diópántot. Amikor ez megtörténik, az eladó szét­tárja a kezét és azt mondja: „Nincs kérem." Ezután a vá­sárló hazamegy és a használ­hatatlan szekrény vagy ágyne­műtartó ajtaját nekitámasztja a falnak, vagy helyére illeszti és beszögeli, többé nincs rá gond. Lehet, hogy közben el­tűnődik: vajon kinek gyártják a vasalásokat, ha nem neki mint fogyasztónak? A titok nyit­jára nem is jönne rá, ha az élelmes rádióriporter fel nem világosítja. Ekképpen. Solymáron van egy üzem, amely faipari munkát végez és nagyon nagy mennyiségben használja fel az említett alkat­részeket. Ez rendben is van, hi­szen a gyártmányok végül is a fogyasztóhoz kerülnek. Az EL- ZETT — szintén nagy mennyi­ségben — szállítja részükre a vasalásokat. És az ELZETT elé­gedett is, mert eleget tett a ..lakosságszolgáltatási" követel­ményeknek. Tisztes és szép csele­kedet. Mert a szállítmányt nem közvetlenül a solymári üzem­nek küldi, hanem a VASÉRT- nek, amely egy boltján keresz­tül a teljes mennyiséget átad­ja a faiparosoknak. Nomár- most jól járt a VASÉRT, mert 14 százalékos kereskedelmi fel­árhoz jutott, jól járt a soly­mári üzem is, mert van dió­pántja meg egyéb alkatrésze. A jámbor fogyasztó pedig — istenem, milyen naiv! — egy idő múlva ismét belép a mű­szaki boltba, az ország vala­mennyi műszaki boltjába, majd előadja tiszteletteljes kérését. Amikor ez megtörténik, az el­árusító széttárja a kezét és azt mondja: „Nincs kérem.” Ezt kö­vetően a dolgozó hazamegy és vár egy hetet... hónapot... évet... éveket és rájön, hogy ennek az egész várakozásnak semmi értelme. A játszmát el­veszítette. Már azt sem tudja, hogy néz ki egy masszív dió­pánt vagy egy biztonsági zár. Én meg csak ámuldozom. A „klasszikus" hiánycikkeket akár álmomból fölverve is felsorol­nám, mint az iskolai leckét, hi­szen — hogy mást ne mond­jak — csupán a kályhacsőről hallottam, láttam és olvastam legalább negyven interjút, ri­portot és jegyzetet az utóbbi nyolc—tíz évben. Nemrég oda­pillantva a tévére, látom, amint a riporter egy gyár igazgató­jával szabályos szójátékot űz: ,,Ha azt mondom kályhacső ...” — ügyeskedik a riporter. „ . . . Akkor őzt mondom — nincs!” — megy bele a játékba a di­rektor. És így folytatják néhány másodpercig, majd megtudom a következőket. Volt egy kis­üzem, amely — mondjuk — kályhacsövet állított elő. De a kisüzemet elnyelte a nagyüzem, beolvadt, elvegyült, felszívó­dott. A kályhacsőgyártás meg­szűnt. Nomármost: rájöttek ar­ra, hogy a kis üzemecskéket mégis csak kár volt megszün­tetni, tekintettel arra, hogy most nincs aki a sok százféle apró cikkeket előállítsa. A ri­portbeli igazgató ünnepélyesen bejelentette: bizonyos szervek már foglalkoznak azzal a gon­dolattal, hogy létrehoznak olyan kisüzemet, amelyik majd le­gyártja a kályhacsövet is ... Hát, ha ezt valaki érti?! A tévé, a rádió és a sajtó — nekem elhihetik — tulaj­donképpen nagyon jó dolog. Többek között azért is, mert a jónép lassan betéve tudja a rendeleteket, szabályzókat, ha­tározatokat. Alig néhány éve például — nagyon okosan — hivatalos szervek kötelezték a mezőgazdasági termékeket for­galmazó kereskedelmet, hogy akár kilós tételben is, de ve­gyék át az őstermelőtől a zöld­ségfélét, főként a gyümölcsöt. Mellesleg jegyzem meg; a Kos­suth rádióban elhangzott rö­vidke riportból — még tavasz- szal — megtudtam, hogy a pé­csi Konzum Áruház zöldáruosz­tályának vezetőnője még nyolc— tíz kis köteg petrezselyemzöld­jét is átvesz bárkitől, bármelyik napon. Most a Falurádió hajnali mű­sorában panaszkodik egy Ta­polca környéki gazda, hogy az idén nem vették át tőle a meg­beszélt áron a meggyet. Több mázsáról van szó, évek óta rendszeres szállítója a ZÖL­DÉRT-nek. A riporter felkere­si az illetékest. Nos, ott a hi­ba, hogy a gazda elmulasztot­ta a 6 napos előjelentést, hol­ott még a hat nap sem elég, mert még "24 órát vesz igény­be, míg az ÁFÉSZ is ráüti a pecsétet a szállítmányra. Kü­lönben is csak 8 forintot adná­nak a meggye kilójáért. Hogy miért 8 forintot? Azért — mond­ja az illetékes — mert a gyü­mölcs „cigánymeggy". A gaz­dának nincs is cigánymeggyet termő fája. Tanúsítja az a tény, hogy évek óta pándi- meggyet szállít, az idén is erre szerződött kilogrammonként 15 forintos átvételi áron. Egy ma­gasabb „illetékes” aztán eldön­ti a vitát: tessék átvenni a meggyet, becsületes módon és ne játsszunk egymással! Mindez — mondom — Ta­polcán történt és nem Bara­nyában. Mégis leírtam a tör­ténetet, mert még csak a gyü­mölcsszezon kezdetén vagyunk és a mi megyénkben nem űznek ilyen játékot az üzletfelek. Gondolom. Rab Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents