Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-08 / 185. szám

M Bikali «I. C. Pécsett Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVI. évfolyam, 185. szám 1979. július 8., vasárnap Ára: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A dunántúli megyék mezőgazdasági ■BBBMBBBttttBBi tájkiállítása Mosonmagyaróváron Tizenhárom Baranya megyei kistermelőt tüntettek ki Mosonmagyaróváron, a Má­jus 1. parkban, csütörtökön dél­előtt 10 órai kezdettel dr. Ro- mány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg kilenc dunántúli megye, háromnapos mezőgazdasági és élelmiszeripari tájkiállítását. A rendező város nevében Bedő Pál, Mosonmagyaróvár tanácselnöke üdvözölte a me­gyék megjelent párt és állami vezetőit, a kiállítókat és a Du­nántúl minden részéből érke­zett kistermelőket. Hazánk és Európa legrégeb­ben alapított agrár felsőoktatá­si intézménye, az óvári egye­tem dísztermét és sportcsarno­kát bocsátotta a kiállítók ren­delkezésére. E fedett épületek­ben 71 kiállító — vállalat, in­tézmény, kutató intézet és szö­vetkezet — 1000 négyzetméter felületen több mint 500 tablón mutatta be a mezőgazdasági kisárutermelést szolgáló tevé­kenységét. A szabadtéri kiállí­tók — köztük a Bikali Állami Gazdaság, amely élőnyulat és nyúltartási technológiákat mu­tatott be — a 15 hektáros vá­rosi parkerdőben állították fel pavilonjaikat. Megnyitó beszédében dr. Ro- mány Pál, a mezőgazdasági kistermelés jelentőségét, a ha­zai élelmiszerellátásban és az exportban betöltött szerepét méltatva rámutatott: 1978-ban a mezőgazdasági termelés több mint egyharmadát adták a ház­táji és kisegítő gazdaságok, ezen belül az élőállatoknak, il­letve állati termékeknek 45 szá­zalékát állították elő. A 30 mil­lió dolláros exportbevételt biz­tosító házinyúl 70 százaléka a kistermelői udvarokból került külföldre. A kistermelők szere­pe a zöldségellátásban is je­lentős. Tavaly 25 millió négy­zetméteren termeltek fóliás zöldséget szerződéses keretek között. Az ország fóliás zöld­ségterületének 60 százaléka a kistermelők kezelésében van. Jelenleg 2 millió család foly­tat mezőgazdasági kisáruterme­lést hazánkban, amely közvet­lenül mintegy ötmillió embert érint, közvetve — az élelmiszer- ellátás szemponjtából — az or­szág egész lakosságát. A kis- árutermelés biztonságának meg­tartása, a kistermelés fejlesz­tése, továbbra is fontos kor­mányzati feladat, ami jelentős népgazdasági érdekeket szol­gál — jelentette ki a miniszter. Majd rámutatott, hogy a nagy­üzemi gazdaságok jelentős eredményeket értek el a kis- árutermelés integrálásában, és ezt a szerepüket mind maga­sabb színvonalon töltik be. A megnyitót követően kezde­tét vette a háromnapos ki­állítás és vásár. Az első nap délutánján ke­rült sor a díjkiosztó ünnepség­re, amelyen a kistermelés fej­lesztésében és segítésében ki­emelkedő eredményt elért vál­lalatok, intézmények, és szövet­kezetek — megyénkből a Bikali Állami Gazdaság, a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát és a MÉSZÖV — kaptak értékes kü- löndíjakat. Kitüntették a Du­nántúl legjobb kistermelőit is. A „Kiváló kistermelő” emlék­plakettet és oklevelet Baranya megyéből tizenhármán vehet­ték át; a tejtermelésért Fáik Konrád királyegyházi, Maul Re­zső babarci, Jakab József oldi, Weinhardt Károly ivándárdai lakos; kiváló kocatartásr ered­ményért Balog Lajos siklós-má- riagyűdi, Kerner György palo- tabozsoki és Jánosi Ferenc old- eperjespusrtai lakos; a legtöbb hízott sertés előállításáért Ma- gyarpogányi Ferenc cuni, Odor Péterné magyarbólyi és Vajda Ismeretes, hogy egyrészt a té­li fagyok miatt, másrészt a nagy szárazság miatt, a búzatáblák termésátlaga elmarad a tava­lyitól. A gazdaságoknak tehát méginkább feladata, hogy az aratást a lehető legkisebb szem­veszteséggel végezzék. Ennek érdekében hívták fel a gazda­ságok figyelmét a cséplődobok jobb beállítására, s úgy lát­szik, nem voltak hiábavalók a figyelmeztetések, a terményszál­lító autók legtöbbjét is pony­vával takarják, s így az idén lényegesen kevesebb az útköz­ben elhullott szem. A megye 58 000 hektáron lé­vő búzaterületének eddig mint­egy 30 százalékát aratták le. A gazdaságokban ilyenkor nincs szabadszombat, vasárnap, dolgoznak a földeken a gépek. A Szigetvári Állami Gazdaság abban a szerencsés helyzetben van, hogy elmondhatja, a ked­vezőtlen időjárási viszonyok el­lenére a tavalyihoz hasonló eredményt várnak. A 2121 hek­táron lévő búzának mintegy 20 százalékát aratták le. A 18 kom­bájn tegnap is, ma is, teljes üzemben dolgozott. A pénteki Dezső nagydobszai kistermelő. Róka József mohácsi kőműves kiemelkedő házinyúl-tenyésztési, Gerst József pécsváradi lakos kiváló húsgalamb tenyésztési, Balog Béla töttösi lakos, pedig a megye 1978. évi legjobb fó­liás zöldségtermelési eredmé­nyért vehette át a miniszteri ki­tüntetést. nap volt a gazdaság történeté­ben az eddigi legnagyobb ara­tási rekordteljesítmény: 90 va­gon búzát arattak le egy nap alatt. Kétújfalun 1295 hektárnyi te­rületről kell a gabonát levágni, amelynek mintegy fele takar­mány, fele pedig étkezési bú­za. Ha az idő nem szól közbe, egy hét múlva már befejezik a munkát. A nagykozári Zengő Gyön­gye Termelőszövetkezetben Ber- kesd határában tegnap 12 kombájn dolgozott. Az elmúlt esős időszak egy héttel vetette vissza a munkálatokat. Az elő­zetes mérések szerint mintegy 10 mázsával maradnak el a ta­valyi hektáronkénti termésát­lagtól. A Szentlőrinci Állami Gaz­daságban sokáig nem tudtak a felázott talajra menni a gé­pek. Az előző héten az 1049 hektáron lévő búzának csak 8 százaléka került betakarításra. Szombaton azonban a termés mintegy 28—30 százalékát arat­ták le Majláth-puszta és Bo- gádmindszent térségében. Az eredmény a viszonyokhoz ké­Brezsnyev Szevasztopolban Leonyid lljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke szombaton lá­togatást tett Szevasztopol hősi városban. A város párt- és tanácsi ve­zetőivel tartott találkozón Brezs­nyev elsősorban az üzemek munkája, a tervfeladatok telje­sítése, a szocialista munkaver­seny eredményei, a dolgozók élet- és munkakörülményei fe­lől érdeklődött. Brezsnyev sok sikert kívánt Szevasztopol lakosainak, köszö­netét fejezte ki a Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Feke­te-tengeri Flotta személyi állo­mányának és más alegységek­nek, amelyek megbízhatóan sza­vatolják a Szovjetunió határai­nak biztonságát. pest jónak mondható, a ter­mésátlag csak három mázsá­val marad el a tavalyi ered­ménytől. Az aratásra való felkészülés az idén jól sikerült, kevesebb a géptörés, mint tavaly. Azonban több gazdaság panaszkodott, az új E—516-os típusú kombáj­nokra. Sok a baj velük, van olyan gazdaság, mely el sem tudta kezdeni velük az aratást, s az alkatrészellátása sem meg­felelő; Az egyéb javítási mun­kákat hátráltatja, hogy a he­gesztéshez szükséges oxigénpa­lackokat az Oxigén és Dis- sousgázgyártó Vállalat nem tudja biztosítani a gazdaságok részére. A megyében az aratás min­denhol teljes üzemben folyik, és ha az idő is engedi, legkésőbb tíz nap múlva befejeződik. * A lippói Béke Őre Termelő- szövetkezet főagronómusa, Her- ger László telexen tudósított szombaton délután, hogy befe­jezték a búza aratását és va­sárnaptól a szomszédos gazda­ságokba mennek gépeikkel se­gíteni. S. Zs. Rné — egerett a búza Aratási nagyüzem a gazdaságokban Zámbó István, a Bikali Állami Gazdaság igazgatója átadja a halbisztrót Átadták a halbisztrót és az éttermet ■ A vendéglátás korszerű létesítménye ■ Hal-, nyúl- és borjúételek ■ Rézbográcsban főzik a hallét Pécs és Baranya első hal­ételeket árusító vendéglátó egységét avatták fel ünnepé­lyesen tegnap. A Bikali Állami Gazdaság halbisztróját és ét­termét Zámbó István, a gazda­ság igazgatója nyitotta meg. A megnyitó ünnepségen jelen volt dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Lu­kács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első tit­kára, Horváth Lajos, a Bara­nya megyei Tanács elnöke és Czente Gyula, a Pécs városi Tanács elnöke. Zámbó István elmondta, hogy jelentős esemény a hal­bisztró és az étterem meg­nyitása az állami gazdaság életében, mert üzemeltetésével újszerű kapcsolatot létesítenek Pécs és a megye lakóival, köz­vetlenül segíthetik a mind kor­szerűbb ellátást, szolgáltatást. Szólt arról is, hogy különleges halételeikkel a magyar halfo­gyasztási kultúrát szeretnék fejleszteni. A megszokottól eltérő meg­oldással építette fel a Baranya megyei Építőipari Vállalat a József Attila és a Szabadság utca sarkán az üvegezett ka­zettára emlékeztető épületet, amely IMS rendszerben készült, ezt a technológiát kereskedel­mi és vendéglátó egységek építésében még ritkán alkal­mazzák. A fémkeretekbe alu­mínium lapokat szereltek be, ezeket pedig időtálló szilikát- üveg-lapokkal borították. Az ablakok termophán üvegtábláit a soproni üvegyárban készítet­ték, amelyek kívülről átlátha­tatlanok, ugyanakkor térelvá­lasztók is. Az így kialakított falszerkezet esztétikus, szigetel és hőszabályoz. A bisztró padozata és az asztalok siklósi márványból ké­szültek, a belső falakat és az épület alsó szegélyeit a Zsol- nay Porelángyár pirogránit lap­jaival díszítették. A kiszolgáló- helyiség hűtő és melegítő pult- rendszere közvetlen kapcsolat­ban van a konyhával, ezzel is a gyors tálalást kívánják biz­tosítani. (A magyar kereskedel­mi ipar által gyártott hasonló pútokat szállítanak Moszkvába, az olimpia vendégeinek ellá­tására is.) Az étteremnek sajátos han­gulatot adnak — ide a Sza­badság utca felől lehet bejut­ni — a feljárót falán elhelye­zett bikali tájképek, amelyek Pécsi István munkái és Vincze Győző festőművész hálódeko­rációi. Hatféle hal-, valamint nyúl-, borjú- és szárnyasételeket is készítenek. A rendszeres ellá­tásra biztosíték a Bikali Állami Gazdaság nyúltelepe és ezer hektáros tórendszere, amelyből évente 150 vagon halat szállí­tanak piacra. (A bisztró és ét­terem becsült szükséglete 10— 12 vagon.) S annak érdeké­ben, hogy mindig friss hús­alapanyaggal lássák el a kony­hát, 14 köbméteres befogadó­képességű tárolókamrát létesí­tettek. A vendéglátó szakácsait ezekben a napokban Szabó István ötszörös aranyérmes halfőző mester vezeti be a ha­lászlé főzésének titkaiba. A halászlét gázzsámolyokon, vö­rösréz bográcsokban főzik, ami szintén garancia arra, hogy mindig ízletes ételt tálalnak. Százötvenen étkezhetnek egy- időben a halvendéglőben. A bisztróban ötvenen, míg az ét­teremben és a hozzá tartozó teraszon százan. Csupán né­hány csemegét ajánlunk azok­nak, akik már holnap felkere­sik a másodosztályú éttermet: a bikali halroládot, amit a fa- sírozotthoz hasonlóan készíte­nek, az orfűi amúrtekercset tejfölös, gombás mártásban tálalják. Gáldonyi M. Aratnak a nagykozári termelőszövetkezet búzatábláján

Next

/
Thumbnails
Contents