Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-07 / 184. szám

2 Dunántúli napló 1979. július 7., szí Vasutasnapi ünnepi gyűlés Pécsett — Vosutasnak lenni hivatás. Ez tényleg így is van! Aki ná­lunk törzsgárdatag lesz, az már valóban hivatásként fog­ja fel mindennapos fárasztó munkáját. Sokan vannak kö­zülünk, akiknek családjában apáról fiúra száll ez a mes­terség. — E szavakkal kezdte a Himnusz hongjai és a ven­dégek köszöntése után vas­utasnapi ünnepi beszédét dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője. Tegnap, a hangulatos virág­dekorációval ünnepivé vará­zsolt PVSK-sportcsarnokban a vasutasnapi ünnepségre gyüle­kezett dolgozókat és vendé­geket Halmai Árpád, a MÁV Pécsi Igazgatóságának szak- szervezeti titkára üdvözölte. A vendégek között volt többek között dr. /Vagy József, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Horváth Lajos, az MSZMP Baranya megyei Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a megyei tanács elnöke, Szentirányi 'József, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának titkára, Czente Gyula, Pécs megyei városi Tanács elnöke, dr. Bordi István, a Vas­utas Szakszervezetek Központi Bizottságának titkára, Szili Jó­zsef, a Szakszervezetek Bara­nya megyei Tanácsának titká­ra, valamint Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának első titkára. Dr. Szabó Tibor ünnepi be­szédében elmondta, hogy óriási az a felelősség, amit az utasok és az áruk gyors, biz­tonságos elszállítása a vas­utasokra ró, s a Pécsi Vasút- igazgatóság közel 14 és fél ezer dolgozója munkálkodik ebben. A továbbiakban szólt az eredményekről. Megemlí­tette, hogy a Pécsi Vasútigaz. gatóság az V. ötéves tervre előirányzott feladatokat idő­arányosan teljesítette. A hat megyét érintő területre a MÁV vonalhálózatának 20 száza­léka esik, s az elmúlt időben ezen a területen jelentős re­konstrukciókat hajtottak végre. Például nagyobb teherbíró­képességűre építették át a ba­latoni, a dombóvár—gyékénye- si vonalat. Jelenleg korszerű­sítik a Budapes—Pécs fővona­lot, melynek Godisa—Szentlő- rinc közötti szakasza a nagy tömegű földmunkával, a mű­tárgyak — köztük három alag­út — sokaságával és jelentős pályakorrekcióval országosan is kimagasló műszaki teljesít­mény. Nagymértékben növel­ték a forgalom biztonságát, korszerű biztosító berendezé­sekkel és 145 fénysorompó fel­szerelésével. Kedvezően ala­kultok a szállítás műszaki- gazdasági mutatói is. (Bár az áruszállítás terén mutatkoznak még időnként feszültségek, mert az ugrásszerűen megnö­vekedett igényekhez nem fej­lődött kellőképpen az állo­mány.) Az ünnepi beszédet köve­tően dr. Nagy József a me­gyei és városi pártbizottság nevében köszöntötte az ün­neplő vasutasokat. ' Megemlí­tette, hogy az elmúlt idősza­kokban a vasutasok hírnevük­höz méltóan tevékenykedtek, s bá^ ismeretes, az utóbbi idő­ben jelentősen megnövekedett az igény a vasúttól szemben, a vasutasokat ismerve remél­hetjük, hogy ugyanolyan be­csülettel fognak ennek eleget tenni, mint eddig. Ehhez kí­vánt mindenkinek jó erőt és egészséget, és külön gratulált a vasutasnap alkalmából ki­tüntetett dolgozóknak. A 29. vasutasnapon 6-an Kiváló Vasutas, 5-en Kiváló Munkáért, 5-en miniszteri di­cséret, 14-en vezérigazgatói di­cséretben, 230-an Kiváló Dol­gozó kitüntetésben részesültek. S. Zs. Az IBUSZ utazási sajtótájékoztatója Körutazások, városlátogatások Megjelent az IBUSZ 1979 őszi-téli és 1980 tavaszi uta­zási ajánlatait tartalmazó programfüzete. Az utazási programokról, a közeli, jövő terveiről pénteken tájékoztat­ták a sajtó munkatársait. Mint mondották: az idegenforga­lomból adódó múlt évi bevé­telek kedvező alakulása lehe­tővé tette, hogy már az idén tovább bővítsék a magyar kö­zönség utazási lehetőségeit. Az elő- és utószezon jobb kihasználására hegyvidéki és tengerparti üdülések egyaránt szerepelnek az ajánlatban. A Szófia melletti Vitosa-hegység, a Tátra, a jugoszláv Alpok a Kárpátok tájoin számtalan lehetőséget nyújtanak egyhe­tes üdülésre 1550 forinttól 4900 forintig terjedő áron. A' körutazások, városlátoga­tások között ajánlják a Bécs- Salzburg, a Porecs—Velence, a Róma, London utakat. (Ez utóbbit például 4 ezer fo­rintért.) Bővültek a belföldi ajánla­tok is. Egyebek mellett az or­szág északi hegyvidékein, pél­dául Szilvásváradon, Szarvas­kőn, Jósvafőn, illetve a nép­szerű gyógyhelyeken, köztük Zalakaroson, Hajdúszobosz­lón, Hévízen, Bükfürdőn és más szép hazai tájakon is le­het az IBUSZ szervezésében pihenni. Bejelentették: hétfőn Hajdú­szoboszlón nyitnak új fiókot. Ezenkívül itt is jelentkezhetnek az érdeklődők az új egyéni, illetve itársasutazásokra. Néprajzgyüjtő tábor Nemzetiségi napok, rendezvények Kiskőrösön rendezi meg áz idén a néprajzgyűjtő tábort a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetsége augusz­tus 13. és 18. között. Amatőr néprajzgyűjtők és főiskolai hall­gatók hazai és szlovákiai hiva­tásos néprajzkutatók irányításá­val a szlovákok által is lakott városban és környékén népda­lokat, népi gyermekjátékokat, építési és táplálkozási szokáso­kat, földrajzi neveket gyűjtenek. A táborozás jó alkalmat kínál a két testvérország szakemberei­nek tapasztalatcseréjére, együtt­működésére is. A néprajzgyűjtők « tavaly Bánk község, azelőtt Balassa­gyarmat vidékének szlovák népi emlékeit kutatták fel. A nyáron több más rendez­vény is segíti a nemzetiségi kul­túra, az anyanyelv ápolását. A július 10-től augusztus közepé­ig tartó Nógrád megyei nemze­tiségi napokon a többi között szlovák népművészeti, valamint szlovák és német könyvkiállítás, filmbemutató várja az érdeklő­dőket. A hagyományos rendez­vénysorozat kiemelkedő esemé­nyére, a nemzetiségi találkozó­ra augusztus 5-én Bánk köz­ségben kerül sor. A műsorban közreműködik a nagytarcsai, a terényi, a vonyarci, az erdőkürti népi együttes, a bánki néptánc- csoport. A soroksári német né­pi együttes is vendége lesz a nemzetiségi napoknak. A hazai szlovákok képviselte­tik magukat a csehszlovákiai Gyetván július 15-én kezdődő folklór-fesztiválon, amelyen a világ különböző részében élő szlovákok művészcsoportjai vesznek részt. Magyarországról az idén a csömöri pávakör, a -tüzéri népiegyüttes és a nagy- cserkeszi táncegyüttes utazik az egyhetes ünnepségre. Beszélgetés Gergely János professzorral Hogyan védekezik a szervezet immunrendszere a daganatok ellen? Pécs ad otthont ezekben a napokban a Magyar Immuno­lógiai Társaság X. kongresszusának, amelynek egyik fő témája a daganatos betegségek immunológiai ~kutatása. Az immunológia első hős­korát a századforduló táján élte, amikor a védőoltások óriási jelentőségének felfede­zése nyomán oz emberek mil­lióit mentették meg sok pusz­tító betegségtől, mint a him­lő, a diftéria, vagy a gyer­mekbénulás. Ez idő tájt fogal­mazták meg az immunológia elméleti alapjait, megállapítot­ták, hogy a szervezet a be­kerülő idegen anyagokkal szemben - ez a védőoltások lényege is —, az immun folya­matok során védekező műkö­désbe lép. Majd az 50-es évek közepétől a biológia ágainak gyors fejlődésével az immunológiai kutatásokban is nagy fellendülés következett be, s ma már tudjuk, jóval többről van szó, mint a szer­vezetbe kívülről bekerült ide­gen anyagok elleni védeke­zés, mert a kutatások során kiderült, az idegen anyag le­het a szervezet saját anyaga is. Az immunológiai vizsgálatok során feltérképezték a szer­vezet immunrendszerét, amely nem tömörül egy szervbe, a szervezetben szétszórtan talál­hatók oz immunsejtek. A leg­fontosabbak a nyiroksejtek, je­lentős részük a vérben és a nyirokban kering és a nyirok­szervekben található.- Hogyan megy végbe a védekező működés? Mi az im­munfolyamatok lényege? - kér­deztük Gergely János profesz- szortól, o Magyar Immunoló­giai Társaság elnökétől.- Az immunrendszer a szer­vezet finoman szabályozott, az életben maradás szempontjá­ból egyik legfontosabb rend­szere. Feladata, hogy mindent felismerjen ami nem sajátja a szervezetnek, tulajdonkép­pen ellenőrző őrjáratot végez­nek az immunsejtek. Jelfogó készülékeikkel felfogják a sej­tek rendellenességeit, majd bonyolult folyamatok soroza­tában jön létre az immun­válasz: vagy maguk az im­munsejtek pusztítják el a meg­változott szerkezetű struktúrá­kat (daganatsejtek, vírussal fertőzött sejtek), vagy az im- munsejtek által termelt fehér­jék, az ellenanyagok lépnek fel azokkal szemben.- A daganatsejtek mégis gyakran kisiklanak ebből az őrjáratból és ez vezet daga­natos betegségekhez. — Az kétségtelen, hogy da­ganatos sejt jóval többször képződik, mint ahányszor ’da­ganatos betegség jelentke­zik. Egyre több szer áll ren­delkezésünkre, amely egy meghatározott ponton befo­lyásolni és ezáltal kedvező irányba. tudja terelni a rend­ellenes sejtburjánzások által kiváltott immunválaszt. A ku­tatásaink arra irányulnak, hogy mind teljesebben megis­merjük az immunfolyamatokat, amelyeket ha befolyásolni tu­dunk, képesek leszünk felmér­ni, hogy ezt milyen szinten tegyük, és így reményünk lesz a rosszindulatú sejtburjánzá­sok elleni immunológiai véde­kezésre is. — A daganatos betegségek gyógyítása akkor eredménye­sebb, ha időben felismerik. Mit tehet ebben az immunoló- gia? — Számos módszer ismere­tes már, melyekkel az immun- rendszer aktuális állapotát mérjük fel. Vizsgáljuk az el­lenanyagokat, az immunsejte­ket és sokféle úgynevezett funkcionális tesztet készítünk, örvendetesnek tartjuk, hogy ezeket már több vidéki kór­házban is alkalmazzák. Az utóbbi években egyre többet tudtunk meg arról, hogy a daganatos betegségek kap­csán milyen jellegzetes válto­zások mennek végbe az im­munrendszerben. A Magyar Immunológiai Társaság X. kongresszusán tegnap éppen ezekről a kutatásokról számol­tak be a tudósok, szakembe­rek. Például Petrányi Győző és munkacsoportja szinte a vi­lágon elsőként foglalkozik a szervezet „természetes gyil­kos" sejtjeivel, ezek természe­tét, működését tanulmányozza, s eddigi vizsgálatai igazolták, hogy a daganatsejtek pusztí­tásában fontos szerepet ját­szanak. Míg a pécsi Kelényi Gábor professzor szövettani vizsgálatai alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy a bur­jánzó sejtek befolyásolják ma­gát az immunrendszert, s fenn­áll a lehetősége annak, hogy ezek a daganatsejtek is im­munsejtként léphetnek fel. — A magyar immunológiai kutatások Hogyan állják meg a helyüket a világban?- A magyar kutatásoknak komoly hagyományai vannak és az utóbbi évtizedben több olyan kutatócsoport alakult, amelynek az eredményeit a szakirodalom elismeri, és nem. zetközi viszonylatban is szá­mon tartott kutatómunkát vé­geznek. Gáldonyi Magdolna Agria Játékszín Felkészülten várja ven­dégeit az egri Várszínház, hivatalos nevén az Agria Játékszín. Az egri vár gó­tikus palotája előtt fel­épült a színpad és az ezerszemélyes nézőtér. A fellépő fővárosi színészek már valamennyien Egerbe költöztek, s ottmaradnak a nyári színházi idény vé­géig. Az egri játékszín az idén mai magyar szerző történelmi tárgyú művét állítja színpadra. Vámos Miklós írása, a Három­szoros vivát! képtelen krónika, a tatárjárás elő­estéjén játszódik, és va­lóságban is megtörtént eseményeket dolgoz fel. Az ősbemutató előadást július 13-ón este tartják. Színek, jelképek, gondolatok Balogh Balázs András: Életfa Cigány képzőművészek kiállítása Komlón Az első, ami megfogja a szemlélőt: az egymással ha­dakozó színek ereje. Vad pi­ros, sárga, zöld, kék, s az egészből végül mégis harmó­nia születik. Ritka élmény az autodidakta cigány festők teg­nap megnyílt komlói tárlata. Meglepő, néha megdöbbentő asszociációk jellemzik például a fiatal, bakócai születésű művész, Kalányos Lajos fest­ményeit és színes grafikáit. A Komlón élő Orsós Teréz apró­lékos, pontos képei a cigány­élet eseményeit mutatják be azzal a „naiv” tökéletességgel, amely akaratlanul is helyben marasztalja a nézőt'. Fenyvesi József is baranyai, Gilvánfán született. Portréi hitelesek, szuggesztív erejűek. Balogh Balázs András Sal­gótarjánban él, a néhány év­vel ezelőtt elhunyt nagy cigány festőművész, Balázs János ta­nítványa volt. Az ő olajfestmé­nyei a legszínesebbek; a pon­tosan körülhatárolt formák, szürrealista képek a festő gon­dolatait, ábrándjait, látomásait fejezik ki. Felesége, Oláh Jolán a csa­ládot, a gyerekeket örökíti meg előszeretettel. Képei az otthon­nak ezt a melegét sugározzák. A komlói Május 1. Művelő­dési Otthonban megnyílt kiál­lítás a maga 35 képével csak töredéke annak a tárlatnak, amely június végén a buda­pesti Pataky István művelődési központban volt látható. „En­nek a kiállításnak az a szán­déka, hogy a cigány festők önmagukon és alkotásaikon keresztül megismertessék a vi­lágukat, mely avatatlan szemek előtt még annyi titkot rejt ma­gában. Egy népet csak a saját kultúrájának nyelvén keresztül lehet megismerni.” Lakatos Menyhért foglalta így össze a budapesti kiállítás célját. Daróczi József költő is ha­sonlóképpen fogalmazta meg véleményét megnyitó beszédé­ben a komlói tárlat jelentősé­géről. Utalt arra, hogy amióta a cigányság törzsei a magyar­sággal együtt élnek, soha nem mutatkozott meg az érdeklődés a befogadó ország részéről a cigánykultúra iránt. Az autodidakta cigány kép­zőművészek első közös kiállí­tásához több szerv, elsősorban a Népművelési intézet nyújtott segítséget. Baranyában a me­gyei tanács népművelési ta­nácsadójának és a komlói mű­velődési ház vezetőinek köszön­hető, hogy július 6—15-ig egy nemcsak politikailag, hanem művészileg is jelentős kiállítás várja a látogatókat. i Daróczi József megnyitja a kiállítást H. J. Immunológiai kutatások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents