Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-22 / 199. szám

2 Dunántúli napló 1979. július 22., vasárnap A Minisztertanács közleménye a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emeléséről, valamint a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának 1979. június 29-i elvi állásfoglalása alapján a Minisztertanács július 12-i ülésén átte­kintette a népgazdaság helyzetét és az ez évi terv eddigi végrehajtását. Megállapította, hogy a termelés hatékonyságának növekedése, a gazdálko­dásban tapasztalható kedvező változások mértéke még nem felel meg a követelményeknek. Tovább emelkednek a világpiaci árak, különösen a ter­meléshez nélkülözhetetlen energiahordozók és alapvető nyersanyagok árai. Ezért szükségessé vá­lik a termelői árak rendezése. Az ország fizetési mérlegének javítása, a költségvetés egyensúlyá. nak megőrzése, a fogyasztói ártámogatás további növekedésének elkerülése, az ésszerű, takarékos gazdálkodás és fogyasztás érdekében — a terme­lői árakkal összefüggésben — szükséges a fo­gyasztói árak rendezése is. A Minisztertanács 1979. július 23-i hatállyal fo­gyasztói árak és szolgáltatási díjak emelését ha­tározta el, és ezzel egyidejűleg döntött a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások ki­egészítéséről. Az árrendezés következtében a fogyasztói árszínvonal egy évre számítva mintegy 9 száza­lékkal emelkedik; ennek két­harmadát az élelmiszerek, az energiahordozók és a villamos energia árának emelése teszi ki. © Az élelmiszerek árszínvo­nala átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Ezen belül: — a kenyér ára 50 százalék­kal nő, ennek megfeJelően a fehér kenyér új ára kilogram­monként 5,40 Ft. A liszt ára át­lagosan 36 százalékkal emel­kedik, a főzőliszt új ára kilo­grammonként 6,60 Ft. A zsemle és a kifli új ára 50 fillér. Emel­kedik a száraztészták fogyasz­tói ára is, a rizs ára nem vál­tozik; — a tőkehús ára átlagosan 30 százalékkal, a húskészít­ményeké 21 százalékkal növek­szik, a rövidkaraj ára 80 Ft-ra, az oldalasé 52 Ft-ra, a párizsié 56 Ft-ra, a gyulai kolbászé 126 Ft-ra emelkedik. A baromfi ára átlagosan 8 százalékkal nő; — a tej és tejtermékek fo­gyasztói árszínvonala átlago­san 20 százalékkal emelkedik. Egy liter, 2,8 százalékos zsírtar­talmú tej ára 6,— Ft. — a zsiradékok fogyasztói ára átlagosan 17 százalékkal nő. Ezen belül a sertészsír óira 20 százalékkal, a növényi ere­detű zsiradékok ára átlagosan 24 százalékkal emelkedik. Az étkezési csomagolt zsír új ára kilogrammonként 25 Ft. A vaj ára változatlan marad; — a cukor ára átlagosan 23 százalékkal emelkedik, a kris­tálycukor új ára kilogrammon­ként 17,50 Ft. A cukorkák fo­gyasztói ára 12 százalékkal, az édesipari lisztesáruké 10 szá­zalékkal lesz magasabb; — a konzervek, a mélyhűtött és egyéb tartósítóipari termé­kek ára átlagosan 19 százalék­kal nő; — áremelésekre kerül sor az egyéb élelmiszerek és a déli­gyümölcsök körében is. így többek között a só új ára ki­logrammonként 3,80, az eceté literenként 11,20 forint; a fű- szerpaprika ára 28 százalékkal lesz magasabb. A déligyümöl­csök közül a citrom ára 25 Ft lesz. Változatlan marad a kávé és a tea ára. © A kereskedelmi vendéglá­tásban az ételárak az élelmi­szer nyersanyag árak és egyéb költségek növekedése, valamint az állami támogatás csökken­tése miatt emelkednek. A mun­kahelyi és az előfizetéses ét­keztetésben — osztályba soro­lásra való tekintet nélkül — az ételárak kizárólag a nyers­anyagok árváltozásainak meg­felelő mértékben emelkednek. © Az élelmiszerárak emelke­dése következtében az egész­ségügyi, szociális, gyermek- és oktatási intézményeknél a térí­tési díjak az élelmiszerekre for­dított költségek növekedésének megfelelően szeptember 1-től, az üdültetésijén 1980. január 1 -tői emelkednek. © A tüzelőanyagok és az energiaszolgáltatások ára átla­gosan 34 százalékkal növek­szik. A szén átlagos fogyasztói ára 25 százalékkal, a koksz, a tűzifa és a háztartási tüzelő­olaj árak 30 százalékkal emel­kednek. A háztartási tüzelőolaj új ára literenként (a kútnál) 2,70 Ft. A gáz fogyasztói ára 20 százalékkal, a távhő- és me­legvíz-szolgáltatás ára átlago­san 40 százalékkal, a villamos energia fogyasztói ára átlago­san 51 százalékkal emelkedik. Módosul a villamos energia tarifarendszere is: a többlet fo­gyasztás kedvezményezése megszűnik. Az új villamos energia- és gáztarifákat a szeptember 30-a után leolva­sott fogyasztásra kell alkalmaz­ni. A melegvíz-szolgáltatás díja augusztus 1 -tői emelkedik. A megrendeléskor előre kifizetett tüzelőanyagokat változatlan áron kell leszállítani. © Emelkedik egyes építő­anyagok és iparcikkek ára is: — az építési és faanyagok ára átlag 12 százalékkal növek­szik. Ezer darab kisméretű fa­lazótégla új ára a kereskedelmi telephelyeken 1800 Ft, egy má­zsa portlandcement 119 Ft. Az építkezési faanyagok ára átla­gosan 18 százalékkal nő, a par­kettáknál ennél nagyobb, 40 százalékot meghaladó áreme­lésre kerül sor; — a bútorok fogyasztói ára átlagosan 16 százalékkal, ezen belül a gyermekbútoroké ennél nagyobb mértékben nő. A ti­pikus gyermekbútorok (járóka, gyermekágy, etetőszék) árai változatlanok maradnak; — a mosó-, öblítószerek és a szappanok ára átlagosan 19 százalékkal nő; — a cipők ára átlagosan 27 százalékkal, a bőrből készült egyéb termékeké 20—25 száza­lékkal emelkedik. © A személygépkocsik átla­gosan 20 százalékkal drágul­nak. © Az ipari szolgáltatások közül az 1979. július 23-a után elvállalt mosási és vegytisztítá- si munkák díjai 30 százalékkal, a cipőjavítási díjak 45 száza­lékkal emelkednek. ® A kulturális szolgáltatá­sok közül a színház, mozi és cir­kusz helyárak, valamint az egyéb művészeti rendezvények helyárai 30 százalékkal nőnek. © Az új árakról tételes tá­jékoztatást az elárusítóhelyeken lévő árjegyzékek adnak. A fogyasztói árak emelkedé­se miatt a lakosság az alábbi bér- és jövedelemkiegészítés­ben részesül: — a rendszeresen foglalkoz­tatottak — a mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozók ki­vételével — személyenként ha. vi 180 Ft, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti dolgozók (ta­gok és alkalmazottak) pedig havi 140 Ft kiegészítést kapnak; — a nyugdíjasok, a járadé­kosok és egyéb rendszeres ellá­tásban részesülők saját jogon havi 180 Ft-ot és a házastársi pótlékra jogosult hozzátartozó, juk után további 180 Ft-ot kap­nak; — A nyugdíjasok, akik nyug­díjaskorú hozzátartozójuk után eddig nem részesültek házas­társi pótlékban — igénybeje­lentés alapján — további 180 Ft jövedelemkiiegészítést kap­nak; — a többgyermekes csalá­doknál az egy gyermekre jutó családi pótlék összege havi 130 Ft-tal emelkedik; — az egy gyermekes csalá­dok — igénybejelentés, alapján — a gyermek után havi 130 Ft összegű jövedelemkiegérzítést kapnak; ' — a családi pótlékban vagy ösztöndíjban részesülő szak­munkástanulók havi 130 Ft-ot kapnak. — a munkabérben részesülő, valamint a 18. életévüket betöl­tött szakmunkástanulók havi 180 Ft kiegészítést kapnak; — a főiskolai és egyetemi hallgatók havi 180 Ft-ot kap­nak; — a gyermekgondozási segé­lyen lévő anyáknak jelenleg fo­lyósított pótlék havi 180 Ft-tal növekszik. Az összes bér-, jövedelem, és Itársadalmijuttatás-kiegészítés 1979. július 1-től jár. A főisko­lai és egyetemi hallgatók a pótlékot évente 12 hónapon át kapják; első ízben 1979. szep­temberében folyósítják részükre, ugyancsak július 1-ig visszame. nőleg. A bér-, jövedelem- és társa­dalmi juttatás-kiegészítést levo­nás nem terheli, és nem számít bele sem az átlagbérbe, sem az átlagkeresetbe. Jövedelemkiegészítő pótlék, ban nem részesülnek a szabad­foglalkozásúak, a kisiparosok, a magánkereskedők, az egyéni gazdálkodók, valamint a mun­kaképes korú háztartásbeliek. Az építő- és faanyagok fo­gyasztói árának emelkedése a házilagos és kisipari kivitelezé­sű lakossági építkezéseknél többletköltségeket okoz; az ál. lami és szövetkezeti építőipari szervezetek órait ez a hatósági árintézkedés nem érinti. Az építtető lakosság kész- pénzterheinek mérséklése érde­kében 1979. augusztus 1-től a lakásépítési kölcsönök összeg­határai az alábbiak szerint mó­dosulnak: — a családiház-építéshez nyújtható kölcsönök felső ható. ra valamennyi településen egy­ségesen 40 ezer forinttal emel­kedik; — a házilagos és kisipari ki­vitelezésű, többszintes lakóház­építkezésekhez és a csopor­tos, korszerű családiház-épít- kezésekhez indokolt esetben 20 ezer forint többletkölcsön nyújt­ható; — a felújításnál, tatarozás­nál, korszerűsítésnél, toldalék­építésnél a kölcsön felső hatá­ra egységesen 30 ezer forinttal emelkedik. A folyamatban levő építkezé­seknél mindazon építtetők, akik a hitelszerződést már megkö­tötték, figyelembe véve a köl­csönök újonnan megállapított felső határát, indokolt esetben meghatározott összegig pótköl- csönt igényelhetnek az Orszá­gos Takarékpénztártól. A Minisztertanács a fogyasz­tói árak és szolgáltatási díjak emeléséről, valamint a béreké a nyugdíjak és egyéb társadal­mi juttatások kiegészítéséről szóló határozatának rendezett végrehajtásához szükséges in­tézkedéseket megtette. Huszár István nyilatkozata a Minisztertanács július 12-i határozatáról Kormányhatározat alapján — amint erről a megjelent közle­mény tájékoztatást ad — július hó 23-tól emelkedik a fogyasz­tási cikkek jelentős részének ára és egyes szolgáltatások dí­ja. A Minisztertanács döntése után a Magyar Távirati Iroda nyilatkozatot kért Huszár Ist­vántól, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjától, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesétől. KÉRDÉS: A hazai árak, külö­nösen az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai hosszú időn át nem vagy alig változtak. A lakosság ezt egy korábbi időszakban megszokta, az utóbbi években viszont azt tapasztalja, hogy gyakrabban emelkednek az árak. Változott-e árpolitikánk? VÁLASZ: Az Országos Tervhi­vatal rendeltetésének megfele­lően folyamatosan figyelemmel kíséri gazdasági életünk legfon­tosabb kérdéseit, a nemzeti jö­vedelem, a termelés, a beruhá­zás, a fogyasztás, az életszínvo­nal alakulását. Mint az Orszá­gos Tervhivatal és az Állami Tervbizottság elnöke — és ter­mészetesen mint a kormány tagja — a fő gazdasági össze­függések figyelembevételével a következőket mondhatom a Mi­nisztertanács határozatáról. Az áraknak szocialista viszo­nyok között is fontos szerepe van a gazdasági életben, gaz­dasági fejlődésünk tervszerű alakításában. Az áraknak a ter­melésben a munka hatékony szervezésére, a munkaerő, az anyagok, az energia ésszerű és takarékos felhasználására, gaz­daságos fejlesztésre, a kereslet jobb kielégítésére kell ösztö­nözniük, és a személyes fo­gyasztás alakításában is be kell tölteniök bizonyos szabá­lyozó szerepet. Olyan fogyasz­tói árakra van szükség, amelyek tükrözik a társadalmi ráfordítá­sokat, ugyanakkor a bérek és a szociálpolitika figyelembevéte­lével lehetővé teszik az élet- színvonal gazdasági lehetősé­geinkkel összhangban álló ala­kítását. E követelményeknek csak a termelés és a piac vál­tozó hazai és nemzetközi körül­ményeit kifejező reális árak ké­pesek megfelelni. A hazai árak alakulása tehát nagymértékben függ munkánk eredményessé­gétől és azoktól a világpiaci áraktól, amelyeken a terméke­ket beszerezzük, illetve értéke­sítjük. Napjainkban világszerte a vi­szonylag gyors és nagyarányú árváltozások a jellemzők. A vi­lág leggazdagabb és legna­gyobb országai sem függetle­níthetik magukat az árak moz­gásától. Azon országok számá­ra pedig, amelyek sok szállal kapcsolódnak a világgazdaság­hoz, elkerülhetetlen, hogy a vi­lágpiaci árak tartós változásait belföldi óraikban is érvényesít­sék. Hazánk is ilyen ország. A világpiaci árak emelkedése és egyéb okok miatt a hazai ter­melési költségek is növeked­nek. A világpiaci árak tartós és jelentős emelkedése, valamint a hazai termelési költségek növe­kedése szigorúbb feltételeket teremtett gazdasági munkánk­hoz. E nehezebb körülmények közepette is bebizonyosodott népgazdaságunk életereje, de ugyanakkor a korábbinál job­ban megmutatkoznak gazdasá­gi munkánk fogyatékosságai, a termelés nem kielégítő haté­konysága és versenyképessé­günk gyengeségei is. További gazdasági fejlődésünk nem kis részben azon múlik, hogy a fo­gyatékosságok felszámolásával hogyan és milyen mértékben tu­dunk megfelelni a korábbinál jóval szigorúbb követelmények­nek. Ebben az összefüggésben kell vizsgálnunk és megítélnünk a termelői és a fogyasztói ára­kat. Az árak alakulása nemcsak politikai mérlegelés vagy állami döntés kérdése, azt végső so­ron szigorú gazdasági tör­vényszerűségek határozzák meg. Ilyen körülmények között kormányzatunk fő feladatának tekinti a gazdasági munka ha­tékonyságának növelését és ezen belül a hatékony gazdál­kodást elősegítő árrendszer ki­alakítását, nem utolsó sorban azért, hogy ezzel is védje nép­gazdaságunkat az inflációtól, a spekulációs árak hatásától. Ed­dig is megtette és a jövőben is megteszi, hogy a világpiaci árak hirtelen változásainak ha­zai érvényesülését késlelteti és mérsékli. Súlyos következmé­nyek nélkül viszont nem teheti meg, hogy tartósan figyelmen kívül hagyja a világpiaci árak és egyéb nemzetközi gazdasági tényezők hatásait. Alapvető ér­dekünk fűződik ahhoz, hogy az árak végső soron a termelés­ben és a fogyasztásban egy­aránt jobban kifejezzék, hogy mi mennyibe kerül. Mindezek alapián a feltett kérdésre azt mondhatom, hogy árpolitikánk, az árck gazdasági szerepéről vallott felfogásunk nem változott, hanem azok a gazdasági körülmények változ­tak meg, amelyekhez az árak­nak igazodniuk kell. A Minisz­tertanács döntése azt jelenti, hogy fogyasztói óraink reáli­sabbak lesznek, jobban kifeje­zik a hazai ráfordításokat és a tartós világpiaci árváltozásokat, összehangoltabbak lesznek gaz­dasági lehetőségeinkkel. KÉRDÉS: Mi indokolja a most bejelentett álintézkedése­ket, hogyan függnek össze ezek a külső és belső gazdasá­gi leltételek változásaival? VÁLASZ: A világpiacon né­hány év alatt bekövetkezett je­lentős változások hazánk szá­mára — többek között — azt je­lentették, hogy megdrágultak az importált energiahordozók, a nyers- és alapanyagok, vala­mint a korszerű technikát hor­dozó félkész termékek és beru­házási javak. Ez jelentős mér­tékben megnövelte a költsége­ket az ipari és építőipari ter­melésben, a bányászatban, a mezőgazdasági termelésben, a közlekedésben és a szolgáltatá­sok területén. Exporttermékeink ára viszont nem emelkedett ugyanilyen arányban, s így je­lentős veszteségeink keletkez­tek. A megváltozott helyzetből adódó feladatokat V. ötéves tervünkben már figyelembe vet­tük, s ezek végrehajtásán dol­gozunk. Az eddigi előrehaladás azonban nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat. A minőségi változások a termelésben, a gazdálkodás­A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója A Minisztertanács rendelke­zésének megfelelően sor kerül a jövedelempótlékok folyósítá­sára. Egyes esetekben azonban ezúttal külön igénybejelentése­ket kell tenni. A nyugdíjfolyósító szerveknek nincs nyilvántartásuk az olyan házastársakról, akik után há­zastársi pótlék nem jár. Ezért az eltartott, idős (55 éven fe­lüli, tsz-nyugdíjas esetében 56 éven felüli) vagy rokkant házas­társ számára a háti 180 forint összegű jövedelempótlékot igé­nyelni kell Az augusztus első napjaiban történő soron kívüli kiutalások alkalmával a postai kézbesítők a nyugdíjasoknak egy külön tájékoztatót is átad­nak. Ennek hátoldala szolgál igénybejelentésül. Pontos kitöl­tése — különösen a törzsszám gondos beírása —, aláírása és visszaküldése után a nyugdíj- folyósító szervek az arra jogo­sultaknak a lehető legrövidebb időn belül kiutalják a jövede­lempótlékot, természetesen jú­lius 1-i hatállyal. A családi pótlékra nem jogo­sító gyermek után a havi 130 forint összegű jövedelempótlé­kot szintén bejelentésre tudják a folyósító szervek megállapí­tani és megküldeni. Az igényt minden esetben a munkáltató­nál kell bejelenteni. A rendelkezésre álló rövid idő miatt előfordulhat késedel­mes folyósítás, de az minden esetben visszamenőleges hatá­lyú. ban, a gazdaságos export nö­velésében, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges mértékben. E helyzetet figyelembe véve foglalt állást múlt év áprilisá­ban és decemberében, majd ez év júniusában az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és hozta meg konkrét döntéseit a Miniszter­tanács. A gazdálkodás haté­konyságának növelése érdeké­ben elkerülhetetlen és halaszt­hatatlan olyan termelői és fo­gyasztói árak kialakítása, ame­lyek jobban kifejezik a valósá­gos termelési költségeket. A térmérő és felhasználó csak ilyen árak alapján tudja reáli­san megítélni a .ráfordítások nagyságát és azt, hogy mit gazdaságos termelni, mit cél­szerű fejleszteni. KÉRDÉS: Miért vált szüksé­gessé most a megszokottnál nagyobb mértékű fogyasztói ár­rendezés? VÁLASZ: A belföldi árszínvo­nal védelme érdekében eddig a gazdaságilag indokoltnál ki­sebb mértékben érvényesítettük a tartós világpiaci árváltozáso­kat. A termelői árak a változá­sokat csak részben, sok esetben erősen késleltetve követték, így mind kevésbé feleltek meg a valóságos költségviszonyoknak. A fogyasztói árak még a ter­melői árak változását sem kö­vették. Az ebből adódó terhe­ket az állami költségvetés vi­selte. Az utóbBT években tehát — intézkedéseink ellenére — ár­rendszerünk a maga egészében még mindig nem tükrözi elég­gé a világpiaci viszonyokat, a végbement változásokat. A helyzetre jellemző például, hogy az elmúlt évben o termé­kek és szolgáltatások fogyasz­tói ártámogatásának összege mór meghaladta a 40 milliárd forintot, ami megfelel a fo­gyasztás 13 százalékának, és je­lentősen felülmúlja az lő Ham forgalmiadó-bevételét A költségvetés jelenlegi hely­zetében ezek a kiadások már nem növelhetőek tovább. Az olyan fogyasztói ártámogatá­sok, amelyekhez alapvető tár­sadalmi érdekek nem fűződ­nek azzal a következménnyel is járnak, hogy emiatt más, előbbre való igények kielégíté­se szenved késedelmet. 1980-tól úi termelői árrend­szert vezetünk be A termelői árváltozások átfogják a terme­lés minden területét, így a köz. szükségleti cikkek termelését és ezek árait is. Ezért most több évre elaprózott órrendezési program nem vezethez célhoz, lassítaná a pozitív hatások ki­bontakozását. Gazdasági fejlő­désünk követelményei szüksé­gessé teszik, hogy a fogyasztói árakat most átfogóan rendez­zük. Az áremeléseket az államház­tartás egyensúlyának javításához fűződő alapvető érdekeink is indokolják. A fogyasztói árren­dezéstől azt is várjuk, hogy fo­kozódik az energiatakarékosság, csökken az egyes élelmiszerek fogyasztásában tapasztalható pazarlás és ésszerűbb, gazda­sági fejlettségünkkel jobban összhangban álló fogyasztás alakul ki. Kormányzatunk a gazdasági követelmények érvényesítése közben is gondoskodik arról, hogy a lakosság kialakult élet- színvonalát megőrizze és meg­szilárdítsa. Ezért a mostani szé­les körű árrendezés után is szó. mos élelmiszer, energiahordo­zó ára továbbra is támogatott marad. Például a sertéshúsra több mint 30 százalék, a tejre és tejtermékekre 50 százalék körüli, a cukorra, valamint a tartósított élelmiszerekre to­vábbra is átlagosan közel 20 százalék fogyasztói ártámoga­tás jut. Változatlanul jelentős fogyasztói ártámogatásban ré­szesülnek a közlekedési vitel­díjak, a gyermekruházati cik­kek, a tanszerek, a gyógyszerek és szómos szolgáltatás. A jövőben arra kell töreked­nünk, hogy a mostanihoz ha­sonló átfogó árrendezésre ne legyen szükség, az elkerülhetet­len árváltozások ne összegyűjt­ve, halmozva jelentkezzenek, (Folytatás a 13. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents