Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-19 / 196. szám

2 Dunántúli napló 1979. július 19., csütörtök Hatékonyabb jogpropagandát Bz SZMT elnökségi ülése napirendjén a közigazgatás átszervezésének hatásai A közigazgatás korszerűsíté­sének folyamata 1961-re vezet­hető vissza megyénkben, ami­kor még az aprófalvas Baranya közigazgatása a legköltsége­sebb volt az országban. Üj len­dületet adott a korszerűsítési törekvéseknek 1971-ben az új tanácstörvény, «melynek élet­be lépése óta jelentős változások történtek a megye közigazga­tási szervezetében. Idén, január 1-én újabb területszervezési in-' tézkedések történtek: megszűnt a pécsi járás, új közigazgatási határokat alakítottak ki a járá­sok között, Pécs közvetlen von­záskörzetében 9 városkörnyéki tanács alakult, a Hegyháton Komló lett Sásd helyett a járá. si székhely, összevonták Pécs kerületi hivatalait. Mindezeket a változásokat a lakosság érdeké­ben hajtották végre, hogy nö­vekedjen a közigazgatási ható­sági munka szolgáltatási jelle­ge. Ezeknek a közigazgatási te­rületszervezési feladatoknak a végrehajtásáról és az állampol. gárokat érintő hatásukról tár­gyalt tegnapi ülésén a Szak- szervezetek Baranya megyei Ta. nácsa. Az elmúlt fél év tapasztala­tai alapján elmondható, hogy a területszervezés zökkenőmen­tesen zajlott le. Az államigaz­gatási apparátusban nem akad­tak egzisztenciális problémák, munkajogi vitákra sem került sor. A lakosság körében a te­rületszervezés hatása némikép­pen másként alakult Pécs és a városkörnyéki községek, illetve a járások vonatkozásában. A Pécshez kapcsolt városkörnyéki községek lakosságát szubjektív érdeksérelem sem érte a válto­zások következtében. A járásokhoz csatolt községek esetében viszont a természetes mozgási irányok és az igazga­tási szükségleteket érintő irá­nyok néhány község esetében még ellentétesek, a járási szék­helyek gazdasági vonzereje még nem érvényesül. Ezen a gondon úgy segítenek, hogy az állampolgárok számára kedve­ző helyzetet teremtenek és a tömeges ügyekben az igazga­tási szolgáltatásokat a lakhe­lyen, kihelyezett szolgálatokkal, a nagyközségi tanácsoknál lét. rehozott körzeti műszaki el­látási csoportokkal oldják meg. A közigazgatási változások után néhány területen a kö­vetkezetes egyeztetés hiánya ta­pasztalható. Például Olasz köz­ség esetében, amely a mohácsi járáshoz került. Ha ott valaki építkezéshez telket vásárol az államtól, ennek lebonyolítására az OTP mohácsi fiókja illeté­kes, az OTP-hitelt azonban vél. tozatlanul a pécsi OTP-fióktól kapja. A tulajdon átírása viszont ismét Mohácson a földhivatal­nál történik. A felmérés azt is kimutatta, hogy a lakosság körében igen sokan nem tájékozottak a köz- igazgatási változásokról, így ügyeik intézésekor felesleges kényelmetlenségek érék őket, Az SZMT most a vállalati jogse­gélyszolgálatok révén kíván ha­tékonyabb jogpropagandát ki­fejteni, hogy a hatósági szol­gáltatásokkal éljenek is az ál­lampolgárok. 0. I. Vasárnap cserépvásár Vasárnap délelőtt a fel­ső Sétatéren rendezi meg a hagyományos pécsi cse­répvásárt a Baranya me­gyei Népművelési Tanács­adó. A mintegy negyven mester és népi iparművész olyan tárgyakkal érkezik a vásárra, melyeket használ­ni lehet, melyek nemcsak dísiként, hanem használati tárgyként is beépülhetnek mindennapi életünkbe. A rendezők különféle együt­tesek fellépésével igyekez­nek majd fokozni a vásári hangulatot: vásári komé­diát, a Vitéz Jánost mutat­ja be a Bóbita Bábegyüt­tes, népi komédiát játszik a Komlói Bányászszínpad, fellép a vásáron az újmo­hácsi Vada-tánccsoport. A szó, a zene és a tánc találkozása Esti beszélgetés Verdi Requiemjéröl Műhelymunkával kezdődött. Pakolitz István költő fordította le Eck Imre számára a Verdi Requiem latin miseszövegét. Eck Imrét ugyanakkor régóta foglalkoztatta a zenemű, s ek­kor már eldőlt benne, hogy ba­lettszínpadra viszi. Pákolitz ott volt a próbatermi bemutatón, s az ő Verdi-élményéből egy vers született, amely így kezdő­dik: Bekerít engem a Sátán ki­rályi kurtizánja .. t — s ez a bekeríttetés azt a minden em­bert foglalkoztató élménytakar­ja megfogni mind a zenében, mind a balettben, s ugyanígy a versben is, amit a halál jelent. Házasságot kötöttek: Horváth Jó­zsef és Varga Gizella, Szélpál Vince és Bélafi Ágnes, Deák József és Vö­rös Klára, Szőke Ferenc és Béres Gabriella, Tálas János és Keresnyei Margit, Vass János és Lakatos Ág­nes, Egervári József és Szőke Éva, Pusztai Antal és Pintér Lilla, Schreer János és Sejben Piroska, Raffai Jó­zsef és Tóth Ildikó, Bus Imre és Mi- kus Franciska, dr. Dalnoki Jenő és Jakab Judit, Vityi János és Jakubács Edit, Brezovácz István és Muhi Mar­git, Varga János és Szabó Csilla, Kocsis László és Görbicz Erzsébet, Bodor László és Gyúró Katalin, Mar­tin László és Bisztricz Anikó, Godvár István és Kollár Judit, Simity Ferenc és dr. Laklia Mária, Gruber György és Beck Judit, Fenyősi László és Ső­re gi Katalin, Bertok Gyula és Ba- ráth Zsuzsanna. Születtek: Udvari Dániel, Borbás Anita, Reiter Gyula, Bérezi László, Nagy Melinda, Varga Csilla, Józsa Péter, Szép Szabolcs, Erb Zsófia, Végh Beáta, Varga Csaba, Jóni Ro­land, Péli Erika, Koszorús Zsófia, Erdős! Ibolya, Kazai Gábor, Zsingor György, Burai Tünde, Sashalmi Zsu­zsanna, Bulsz Erika, Filipovics Erika, Györffy Zsolt, Kovács Csaba, Várnagy Krisztina, Czéh Bálint, Tóth Balázs, Hauptman Éva, Gyimesi László, Né­meth István, Smudla Angéla, Szabó Krisztina, Locskai Ferenc, Bánki And­rás, Énekes János, Nagy Hajnalka, Bartók Zsolt, Békési András, Papp István, Bodor Tamás, Dörnyei Zsolt, Horváth Henrietta, Barcsi Beatrix, Pozsár Gábor, Orsós János, Darázsi Edina, Bihari Mónika, Farkas Móni­ka, Horváth László, Kozsnyák Péter, Ats Gellert, Csőmé Barbara, Kovács Gábor, Mikes Teréz, Kertész Zsolt, Hágenthum József, Kunvári Sza­bolcs, Pápics Mihály, Tóth Emília, Simon Ildikó. Meghaltak: Szűcs Géza, Löffler István, Röss Ferencné Fülöp Mária, Lukácsi Pál, Balázs Istvánná Besse­nyei Mária, Lukács Lajos, Jene! Jó­zsef né Kollár Erzsébet, Bánosi Fe­renc, Berényi Balázsné Vinis Mária, Raudenkranc Istvánná Eller Julianna, Specht Antal, Musitz Béla, Blahó Györgyné Tatai Erzsébet, Kerényi Er- nőné Krizmanics Katalin, Tóth An­tal né Patai Mária, Kelemen Ferenc­né Daróczy Margit, Katona József, Gruzling János, Báli Sándor, Szer­dahelyi Rózsa, Lakatos Péter, Katona Jánosné Gondos Katalin, Ats József Timár István, Fejes János, Blum Já­nos, Korpás Mária, Tóthpál László, Hollós! Jánosné Lehman Teréz, Sze­keres György. Weisenburger József- né Púpos Mária, Szekeres Kálmán, Iványi Lujza, Péterfi Józsefné Dimány Róza, Magdó Lajosné Benke Julian­na, Tóth János, Mohácsi Istvánná Hauzer Julianna. Hegedűs József, Tilman Vendel, Goajdon János, Tabi István, Füri Ferenc, Matosits Antal, Nagy Imre. SIKLÓS Születtek: Szalai Melinda, Pfilf Renáta, Miklós Gábor, Bálint Ágnes, Tóth Ágnes Klára, Futó Eszter, Sza­bó Mária, Kölcze Renáta Éva. Házasságot kötöttek: Kovács János Ernő és Szauter Mária, Szilágyi Jó­zsef és Frittman Anna M.ária, Mázsái Sándor és Gergely Klára. Meghaltak: Brusch Jánosné Werb Terézia, Janyics Márk, Panka György­né Közép Jadó Rozália, Varga Fe­rencné Schmidt Jozefa, Holding er Ferencné Vida Margit. A pusztulás, ami ott vár min­den emberi élet végén, s amin mégis áttör az emberi élet fé­nyessége. Hiszen minden halál nak ellenére él és alkot, teremt az ember. Ezeket a gondolatokat járta körül az a tegnap esti beszél­getés, melyet Pákolitz István és Eck Imre valamint Bükkösdi László, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának szerkesztője folyta­tott a Megyei Könyvtár kertjé­ben. Mindebből kibontakozott egy páréves közös munka ké­pe, a szó és a tánc, a zene és a balett, a drámai helyzetek és a színpadi megjelenítés problematikája. Mint Eck Imre, a Requiem koreográfusa elmondotta, nem csak egyszerűen fordítást ka pott Pákolitz Istvántól, hanem azzal, hogy a latin szöveget át­ültették magyarra, azzal, hogy szavakban, szimbólum-rendsze­reken vitatkoztak, szövegi olda­lon tisztázódott a darab szer­kezete — és ez is igen fontos momentum, noha a Requiem esetében újból szimfonikus ba­lettet adott elő a pécsi társu­lat. Az is szóba került, hogyan lehetett és sikerült Verdi mű­vében, annak balettváltozatában felmutatni azt a sokféle és mo­dern halált, amit a mi száza­dunk embere szenvedett, s ho­gyan lehetett kifejezni ennek a huszadik századi embernek ál­landó megújulásába, s a pusz­tuláson aratott győzelmébe ve tett hitet. G. O. Mai program: Beszélgetés a nyári színház ürügyén. Ma, csü­törtökön 18 órakor a tety- tyei szabadtéri színpadon, a Bulgakov-dráma elő­adásának helyszínén El- bert Jánossal, az orosz és szovjet drámafordítás je­les művelőjével beszélget Bükkösdi László, az MTV Pécs! Körzeti Stúdiójának szerkesztője. Együttműködve, partnerekként virágozhatunk így néz ki a jugoszláv konyha Jggoszlávok a vásáron Gajódi József kiállítási igazgató a határ menti árucseréről PÉCSI IPARI VÁSÁR Jugoszlávok nélkül nincs Pécsi Ipari Vásár. Szom­szédaink most is itt vonnak, a Kereskedel­V mi és Ven­déglátóipa­ri Szakmun­kásképző In­tézet emeletét foglalják el. Az Osijek Export-Import szerve­zésében, a Jugodrvo rendezé­sében 24 jugoszláv cég vonul­tatja fel a határ menti árucse­re eredményeként idehaza jól ismert termékeket: bútorokat ruházati cikkeket, köztük első alkalommal cipőket, élelmisze­reket, kozmetikumokat és ház­tartás-vegyipari cikkeket. Mi­vel a Pécsi Ipari Vásárok fon­tos fórumai a magyar—jugo­szláv hotór menti árucsere­kapcsolatoknak, elsősorban e kapcsolatok alakulásáról be­szélgettünk Gajódi Józseffel, a jugoszlávok kiállítási igazgató­jával. — Térjünk vissza az ön ál­tal a vásár sajtótájékoztató­ján elmondottakra, miszerint tavaly a határ menti árucsere a csúcson volt. Nyilvánvaló, a kimagasló forgalom annak is köszönhető, hogy a nehézsé­gek összehoztak bennünket, * nekünk is, önöknek is nehe­zebb eladniuk a tőkés piaco­kon, ugyanakkor ésszerű kere­tek közé igyekszünk szorítani a tőkés importot. Közel va­gyunk egymáshoz, hát üzletel­jünk. — így igaz, gazdasági struk­túránk hasonló, ugyanakkor sok tekintetben ki tudjuk egy­mást egészíteni. Tavaly a ma­gyar—jugoszláv határ menti árucsere előirányzata oldalan­ként 16—16 millió dollár volt, ezzel szemben 27—27 millió dollárt csináltunk, amiből cé­gem, az Osijek Export-Import egymaga 21 millió dollárral részesedett. Amire célzott, a nehézségek közös feloldására, erre csak egyetlen példa: a kő ellenében, amit önök szál­lítanak nekünk, például több millió dollár értékben nyugati licenc alapján gyártott kozme­tikumokat kapnak, amit külön­ben a tőkés piacokról kellene beszerezniük, örvendetes, hogy egyre több a termelési koope­ráció a határ mentén, a na­pokban írták alá cégünk és a KONSUMEX közreműködésé­vel létrejött textilipari együtt­működést rögzítő szerződést a Lenfonó és Szövőipari Vál­lalat és a jugoszláv Lio kö­zött. Immár rájöttünk arra, •mint konkurrensek nem létez­hetünk, viszont partnerekként virágozhatunk, s közösen lép­hetünk fel a harmadik piaco­kon. — Milyen forgalommal ke­csegtet az idén a határ menti árucsere? — Mindkét ország hasonló év-az ismert gazdasági ne­hézségekkel küszködik, ezért mindeddig még nem is tudtuk, milyen kontingensekkel rendel­kezünk erre az évre. Csak né­hány hete indultak az üzletkö­tések. A két ország között vé­gül is olyan döntés született, hogy a határ menti cserénekel kell érnie a hosszú távú szer­ződésben rögzített oldalankénti 10—10 millió dolláros forgal­mat. A jugoszláv külkereske­delmi minisztériumnak hivatalos álláspontja, hogy mivel a for­galom nullszaldós, engedni kell a forgalmat, legfeljebb bizo­nyos termékek cseréjét korlá­tozni. Legutóbbi információim szerint az önök külkereskedelmi minisztériumának is ez az állás­pontja. Szerény előrelátásaim szerint az idén oldalanként 15—15 millió dollárral zárjuk az évet. Cégem, az Osijek Export-Import biztosan nem éri el a tavalyi kimagasló forgal­mat, de ha 12—14 millió dol­lárt csinálunk, meg leszünk elé­gedve. Reméljük, a mostani szabályzók és korlátozások csak átmeneti jellegűek, jövőre sza­badabban tudunk dolgozni, ott folytatjuk, ahol 1978-ban ab­bahagytuk. Mindenesetre a két félnek nagy türelmet és meg­értést kell tanúsítania, hogy közös erőfeszítéssel mind na­gyobb forgalmat bonyolítsunk le mindkét népgazdaság javá­ra. Külön szeretném hangsú­lyozni, erre a politikai feltéte­lek adottak, a kapcsolatok év­ről évre jobbak és szorosab­bak. — A vásár mely újdonságai váltották ki érdeklődését? — Az UNIVERZUM által for­galmazott takarmányízes/tők. A dömsödiek szerével már foly­nak a kísérletek Jugoszláviában, szeptemberben értékeljük az eredményeket, s ha pozitív lesz, mindez forradalmasíthatja a takarmányok hasznosítását, na­gyon nagy üzlet lehet belőle. Ami személy szerint nagyon tet­szett, bár jómagam az élelmi­szerszakmában vagyok otthon, a pécsi kesztyűk. Világszínvo­nal. Nagyon szeretnék a gyár­ral üzleti kapcsolatba kerülni, s addig nem nyugszom, míg nem sikerült. Ez amolyan ke» reskedelmi fixa ideám. — összességében mi a véle­ménye az idei vásárról? — Ha a választék az előzőhöz képest nem is bővült különöseb­ben, az idei vásár a termékek minőségében és csomagolásá­ban feltétlenül javulást hozott Ez utóbbi különösen figyelemre méltó, hiszen önöknél hosszú ideig gond volt, hogy jó termé­keket rossz ruhában hoztak forgalomba. — 1967 óta dolgozom inten­zíven ezen a piacon, kapcso­lataink az elmúlt 12 évben any- nyit fejlődtek, mint az azt megelőző ötven évben — mond­ta végezetül a vásárok és a magyar—jugoszláv határ menti kapcsolatok jövőjére utalva Gajódi úr. — S még égy fontos momentum. Az, hogy emberi­leg megismertük egymást. Is­merjük egymás problémáit, s ha ez így van, könnyebben is tudjuk orvosolni őket. ~ Miklósvári Zoltán Gajódi József Játéksarok Ezeket a színes hócsizmákat szívesen látnánk boltjainkban

Next

/
Thumbnails
Contents