Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-15 / 192. szám

1979. JULIUS 15.

GAZDASÁGPOLITIKA

DN HÉTVÉGE 3.

Schwerin megye üzemei bemutatkoznak vásárunkon

■ IPARI VÁSÁR

A termékek színes palettája

Hajók és vadásztarisznyák

Hétvégi házuk lakásnak is megtenné

Az NDK-beli testvér megye, Schwerin vállalatai első ízben mutatkoznak be a Pécsi Ipari Vásáron. A SchweV

rin, ezzel együtt az NDK 30 éves fejlődését reprezentáló ’kiállításukkal a Köztársaság téri Általános Iskola tornatermében és oz udvaron rendezkedtek be. Mindenekelőtt ismerkedjünk meg az NDK északi részén elterülő megyével és gazdaságával.

A Baranyánál kétszerte nagyobb kiterjedésű területen csaknem 600 ezer ember él. A megye 300 tavával, nagy kiterjedésű erdeivel és szelíd dombjaival az ország szép tájaihoz tartozik — így ajánlják figyelmünkbe megyéjüket a magukkal hozott, színes fényképekkel illusztrált prospektusukban, hozzátéve: egy hajdanán elmaradott mezőgazda- sági területen jött létre, amely a mecklenburgi hercegek és junkerek tulajdona volt, miután a szovjet hadsereg szétverte a fasizmust.

Bútorok,

varrógépek

Legnagyobb városa a 113 ezer lakosú megyeszékhely, Schwerin, amely ipari és köz- igazgatási központ. A város déli részén a Német Szocialista Egységpárt Vili. kongresszusa határozata alapján, a KGST támogatásával új üzemeket építettek, ahol műanyagot gyártó gépeket, hidraulikus berendezéseket és műbőr termékeket állítanak elő. A

Megnyerte a pécsiek tetszését a vásáron bemutatott Schwerin! hétvégi ház

Kinek érdeke, |i^ne igyon a dolgozd ? 11818I

már meglevő iparral — többek között a 'kábelgyárral, a műanyag feldolgozó gyárral, a hajódarukat és fedélzeti csigákat előállító üzemmel, a húsipari kombináttal és a tejipari üzemmel együtt - kialakult egy fiatal munkásosztály, amely sikeresen dolgozijc többek között a Szovjetunióba és a többi testvéri országba exportszállítások teljesítésén.

Schwerin megye ipara évi több mint 6 milliárd márka értékű terméket gyárt. Naponta 500 kilométernyi kábelt, 900 ezer falicsempét, 40 teherautópótkocsit, 130 lakószobai szekrényfalat, 140 konyhai és 110 hálószoba berendezést, valamint 1200 férfiöltönyt állítanak elő. 1945 és 1978 között 527 hajót építettek, halász-, szállító és műszaki hajóegységeket, sétahajókat, jelentős részben szovjet megrendelésre. Nos, minderre kívánnak ablakot nyitni a schweriniek a Pécsi Ipari Vásáron.

Kiállítótenmükben elsőként bútoraik fogadják a látogatót, majd a Textima varrógépek. Ez utóbbiakat talán nem is Wittenbergből kellett volna elhozni, hanem valamelyik baranyai ruházati üzemből, hiszen a Textima varrógépek jól ismertek, úgyszólván minden könnyűipari üzemünkben megtalálhatók. A sdhwerini bőrfeldolgozó iparról adnak képet a bőrtáskák, köztük különlegességnek számítanak a vadásztarisznyák és vadászfelszerelések. Bizonyára sokan kinéztek már maguknak közülük egy- egy darabot, hiszen a vásár befejezése után valamennyi megvásárolható a Konzum Áruházban.

Fejlett az élelmiszeripar. Tejipari termékeik, sajtjaik ízével ugyan nem volt alkalmunk

megismerkedni, ám a szép csomagolás ínyencfalatokat sejtet. Ugyancsak elegáns csomagolásúnk italaik — söreik, pezsgőik, likőrjeik. A kis „goly- vás" üvegekbe csak három deci sört töltöttek, ám ez a pár korty is könnyen a fejébe szállhat az embernek, miután felhajtotta a gyár emblémáját viselő kerámiakorsóból.

Kempingsátor és utánfutók

Konfekció, gyermekruhák, farmerek, takarók, ez utóbbiakból Magyarországra is szállít a wittenbergi VEB Heim- textilien. A kiállított csempék, tapéták a lakáskultúra magas színvonalára utalnak, mellesleg Schwerin megyében évente 6000 család költözik új lakásba.

A hajógyártásról már volt szó, erről makettet láthatunk, mint ahogyan városépítészetükről is maketten és fényképeken keresztül alkothatunk képet. Ez utóbbiban mi is érdekeltek vagyunk. Új megyei kórházuk a Pécsi Tervező Vállalat közreműködésével épül. A 800 ágyas kórház nagy részét még az idén átadják, jövőre pedig, ugyancsak a pécsi szakemberek tervei alapján, megépülnek a kórházhoz csatlakozó egyéb épületek.

Csempék,

tapéták

Ezekutón nézzünk szét a Köztársaság téri Általános Iskola udvarán. Autóutánfutójuk 155 kiló súlyú, s 345 kilogramm hasznos terhet képes cipelni. Kempingsátruk 24 kilót nyom. A legnagyobb érdeklődés persze a schweriniek nyaralóházát övezi, melyet két nap leforgása alatt állítottak fel az udvaron. A tetszetős és kényelmesen berendezett hétvégi ház lakásnak is megtenné. Alapterülete 49 négyzetméter, van benne tágas társalgó, hálószoba, gyerekszoba, konyha, mosdó, a hóz bejáratánál pedig 5 négyzet- méternyi fedett előtér. A Schwerin megyei családok közül sokan ilyen hétvégi házban pihenik ki fáradalmaikat a közeli Keleti-tenger partján.

M. Z.

Exportot, de ne minden áron!

K

étségkívül, a hetvenes években sok kedvező változás történt Baranya kivitelében. Hagyományos exportőreink, a köny- nyűipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szemünk láttára izmosodott, csak az elmúlt három évben majdnem 2 milliárd forintot fordított az export árualapokat bővítő fejlesztésekre. Közben újabb cégek és termékek, köztük a gépipar is feíratkozott a kiviteli listára.

Érdemes volt visszatekinteni erre a gyors fejlődésre, számbavenni, hol tart, még- ínkább merre kellene tartania Baranya kivitelének. Tette is ezt a közelmúltban több magas megyei és városi vezető testület. A mérlegkészítés során egyebek mellett az is kiderült, szemléletváltozással, a helyi kezdeményezések ösztönzésével és felkarolásával, tehát különösebb anyagi befektetések nélkül is gyorsabb lehetne az előrehaladás.

Az elmúlt években igyekeztünk sokat exportálni, minél nagyobb áruhegyek gördüljenek ki határainkon. Sokszor egyáltalán nem volt érdekes, hogy egyes exportcikkeink nevetségesen alacsony nyereséget hoznak, azt is azért, mert °z exportot az állam is megtámogatta, s arra se nagyon figyeltünk, ehhez az exporthoz mennyi, drágán behozott nyersanyagot, félgyártmányt használtunk fel. Sokszor úgy nézett ki, azért adunk el, hogy egyáltalán eladhassuk termékfeleslegeinket. Ez a szemlélet még mindig jelen van és kísért, méq nincs mélyen belénk ivódva: nem többet, inkább jól kell eladnunk. Exportot, de ne minden áron!

Persze, időközben változtak a közgazdasági szabályzók, a devízaszorzók, csökkentek az állami támogatósok, ezen keresztül az exportőrök mégiscsak érzékelik a megkeményedett külgazdasági feltételeket. Ma már a baranyai vállalatok is lényegesen többet foglalkoznak azzal a kérdéssel, mi mibe kerül. Egyre több üzem vizsgálja exportja gazdaságosságát, készíti el gyártmányszerkezete 'fejlesztésének stratégiai tervét. Több helyütt konkrét intézkedéseket dolgoztak ki a költséghányad csökkentésére. Főként az önálló, a külkereskedelmi partnerrel szoros kapcsolatot kiépítő vállalataink lépnek gyorsan, ■értékesebb, magasabb feldolgozottságé termékeket piacra hozva, új piacokat felkutatva, olcsóbb nyersanyagok után nézve és feldolgozva, az együttműködés gazdaságosabbnak mutatkozó formáit bővítve, mint amilyen a tőkés bérmunka.

Viszont be van húzva a fék a tröszti vállalatoknál, a gyáregységekben, a mezőgazdaságban, nincsenek abban a helyzetben, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak, sőt előre törjenek. Ott, ahol belső elszámoló árakkal dolgoznak, s úgy kalkulálnak, mint ha a hazai piacra dolgoznának, nem pedig a világpiaci árhoz igazodnak; ott, ahol kevés információval rendelkeznek, nem ismerik a külpiacok igényét és értékítéletét, exportjuk gazdaságosságát — nem lehetnek döntő befolyással a termelés gazdaságosabbá tételében, ott a helyi kezdeményezések csak korlátozottan érvényesülhetnek, a lehetőségeket nem lehet maradéktalanul 'kihasználni.

A

m Italónos vélemény, itt még jelentősek a tartalékok, a tröszti vállalatok, a gyáregységek, a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetek nagyobb ösztönzésével, a tisztánlátás megteremtésével még nagyobb exportbevételhez juthatna az ország.

Miklósvári Zoltán

w

Árhullám a Dráván Lelassul! a kőszállítás és a fakitermelés

Közepes árhullám késlelteti a mező. és erdőgazdasági,, kereskedelmi és vízműépítő munkákat a Dráván és annak környékén, mivel a folyón július

5-e óta átlag egy métert emelkedett a víz szintje. A szigetek és a zátonyok víz alá kerültek, a holtágak is megteltek vízzel, de az úgynevezett hullámtérben

íme három év mérlege: 1976. ban egy, 1977-ben kettő, tavaly szintén egy dolgozót küldtek el a MEZŐGÉP Szigetvári gyáregységétől, azért mert rendszeresen ivott. De az is a mérleghez tartozik, hogy két dolgozó némi rábeszélés hatására elment elvonókúrára.

Egyikük magas fiatalember, tavaly karácsony előtt töltött három hetet gyógyintézetben. Kerüli az alkohol szót, még az iszákosság is nehezen jön a szájára. Meséli, hogy itt a munkahelyen sosem ivott, de fáradtság, másnaposság gyötör, te, na és a kollégák tekintete, akik azonnal észrevették, amikor nem kipihenten kezdte a ■napot. Jó párszor szóltak is neki, hogy nem elég az, ha csak itt bent nem iszik az ember... Otthon a felesége kérte, hogy hagyjon föl az ivással, nem lehet életcélja az embernek, hogy lesse, mikor teremtődik alkalom és ok az ivásra. A két gyerekéMunkahelyen az alkoholról

nek is másként alakulhatnának a hétvégéi, ha az apjuk velük foglalkozna a pohár helyett... Addig, addig ment a rábeszélés, míg egy napon szólt a főnökének, hogy elmegy, de nem betegségi táppénz lesz az a három hét, hanem elvonókúra. Más nem is tudott a dologról. Azóta nem iszik. Hét kilót hízott, megszűntek a családi perpatvarók.

Nem arról van szó, hogy soha és semmit ne igyon a dolgozó. Ezt mondják a lakatosműhelyi- ek is, de rögtön hozzáteszik, bogy még elvétve sem eresztheti annyira szabadjára magát az ember az italozásban, hogy az másnap meglássák a munkáján.

Ács Ferencnek saját szőlője

van. Tavaly 350 liternyi bora termett, s rögtön hozzáteszi, hogy egy év 365 napból áll. .. Persze nem a napi litert számítja, hanem az ünnepeket, a vendégjárást. Jó, ha nem kell rögtön a boltba szaladni. Itt bent a műhelyben hamar kiderül, hogy ki az, aki rákapott az ivásra, de az vagy megváltozik, vagy elküldik. Most is dolgozik közöttük egy kolléga, aki nem is olyan régen úgy ivott, mint a bajnok ... Nem hagyták békén és az illető raunt, hogy folyton vele foglalkozzanak. Abbahagyta az italozást.

De érdekük-e a munkatársaknak, kollégáknak, hogy a társuk ne igyon? A válasz: igen. Nem azért, mert jutalmat, vagy bármi más elismerést kapnának

azért, ha valakit leszoktatnának az italról, hanem a munka miatt. Itt a szigetvári gyáregységben, ahol nagy acélszer- kezetek egyedi gyártása folyik, mindenki rá van utalva a másikra. Csapatmunkát végeznek. Az már régóta nem téma, hogy bent a gyárban, munkaidő alatt tilos alkoholt fogyasztani — a névnapi köszöntőket munka után az ebédlőben, vagy közeli szórakozóhelyen lehet elintézni — de az még igen, hogy valaki másnaposon jön be. Talán ez az oka annak is, no meg az egyedi esetek, ami. kor mégis kikandikól egy-egy üveg a zsebből — hogy nem szoktak le a szondáztatásról. A szonda ott van minden üzemvezetőnél és a biztonságtechnikai megbízottnál, Frojda Istvánnál is. Tőle és a főmérnöktől, Balogh Istvántól hallottam, amit a dolgozók megerősítettek, hogy ma már lényegesen kevesebb alkalommal van szükség erre az ellenőrzésre, mint négy-öt évvel ezelőtt.

A munkában való egymásrautaltság mellett az is nagyon sokat jelent, hogy a szocialista brigádmozgalom lassan teljesen , átszövi a gyárat És aki egyszer szocialista brigádban dolgozik, annak társaival szemben is kötelezettségei vannak. Nem kockáztathatja, hogy a brigád italozás, vagy ital miatti balesetből kerüljön hátrányba.

A szocialista brigádmozgalom, a fegyelmik, elbocsátások, s nem utolsó sorban az elvonó- kúrás jó példák, úgy látszik együtt mégiscsak érnek valamit . . ,

T. É.

még csak néhány erecske töltődött fel.

A sellyei erdészetben, Révfalu és Drávakeresztúr határában 4—5 holtágba benyomult a Dráva, de az erős, hirtelen vízszintemelkedést elősegítette az elmúlt napok nagy esőzése is. így Sellyén csak ebben a hónapban 62 milliméter csapadék esett, de az Alpok nagy esőzései is éreztetik a hatásukat. Csónakkal lehetetlen megközelíteni a fakitermelő helyeket, így most 2500 köbméternyi fa kivágása késik. Hasonló a helyzet a Vajszlói Erdészetben is, Tésenfa és Piskó környékén, itt legalább 5000 köbméternyi fa kidöntését hagyták abba és száraz erdőrészekbe irányították át a munkásokat, az erőgépeket. Drávaszabolcson az új hajókikötő építésével leálltak, mert víz alá kerültek a mélyebben álló alapok. A régi kikötőben óvatosan, lassított tempóban rakodnak be az uszályokba, melyek követ szállítanak Jugoszláviába, valamint a drávai gátak, védművek, sarkantyúk építéséhez. Kevesebb kővel rak. jók meg a vízi járműveket, de voltak olyan napok, amikor a négy jugoszláv és a három magyar hajó csak kikötött és a rendkivül magas vízállásban a kikötőben vesztegelt.

A két erdészetben nem emlékeznek arra, hogy nyár közepén ennyi ideig szüneteltek volna a Dráva mentén, a fakivágással.

Cs. J.