Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-15 / 192. szám
DN HÉTVÉGE 4. GAZDASÁGPOLITIKA 1979. JULIUS -15. Kötelezd talajvizsgálatok Rugalmas alkalmaskodás a világpiac igényeihez Versenyképes, jél eladható termékek Ésszerűen kell felhasználni a műtrágyákat Az adagolás során a mértékletesség, a gazdaságosság a fő szempont Baranya megye közel 210 000 hektár szántóján és 15 000 hektárnyi gyepterületén folyamatos a talajerő-visszapótlás. Ez a munka január 1. óta rendszeres és kötelező talajvizsgálatokra épül. A Baranya megyei Állami Gazdaság Danicz-pusztai Szak- szolgálati Állomására futnak be a baranyai gazdaságokból a talajminták. Van olyan tsz, ahonnan 1600 mintadarab is érkezik, ez a szántóföld nagyságától függ, de az átlag 300 és 600 mintaszám között mozog. Legalább három évenként minden szántó sorra kerül. Ennek alapján állapítják meg, nincs-e túladagolás műtrágyában, vagy éppen fordítva. Ozemi térképek alapján a táblákat 12 hektáros parcellákra osztják és ezekben átlók mentén húsz-húsz talajmintát' vesznek 2—20 centi mélységig. A legreálisabb eredményeket, vagyis a talaj tápanyagtelítettségét a tarlókból szedett minták tükrözik. A Baranya megyei Agrokémiai és Növényvédelmi Állomás két új mintavevő gépet szerzett be. Ezeket bárki bérelheti. Danicz-pusztán 14 szempont szerint minősítik a beérkezett mintákat, legfontosabb, hogy a kötöttségről, a kémhatásról, valamint a humusztartalomról mondjanak véleményt, de döntő, hogy mennyi mész, kálium, foszfor, mikroelem —• így vas, réz, cink — fordul elő a talajban. Nem mindegy, hogy a talaj kötöttsége milyen, vagyis milyen gyorsan és mennyi műtrágyát tud feldolgozni Újabban a mikroelemekre fordítanak nagy figyelmet, amelyek hajdan az istállótrágyában gazdagon előfordultak. Az adatok alapján tanácsokat adnak az üzemeknek a műtrágyázási tervek elkészítéséhez, de ezt kötelezően még nem írják elő. A Növényvédelmi Állomás három fős agrokémiai csoportja ellenőrzi a helyszínen, hogy a tanácsokat mennyire tartják be. Havonta legalább harminc tsz- be jutnak el és szaktanáccsal szolgálnak. De ugyanezt teszik a különféle termelési rendszerek és az agrokémiai társulások *is. Sokszor az előírt mennyiségek tartása gondot okoz elsősorban amiatt, hogy a gazdaságok takarékoskodnak a felhasznált műtrágyamennyiséggel. Jó pár gazdaság több helyről is kér szakvéleményt, hogy miként is műtrágyázzon, vegyszerezzen, mennyit használjon fel, ezért mindegyik tanácsadó szerv nagy mértékben törekszik arra, hogy megbízzanak tanácsaiban, élvezze partnerei szakmai bizalmát. Aztán van olyan tsz, mely a sok tanácsot figyelembevéve végül is teljesen maga dönt a felhasználandó mennyiségek meghatározásában. Igaz, hogy előfordulnak ada. golási szokatlanságok. Például van, ahol egy mázsa búza előállításáért „bevetnek” legkevesebb 6 kiló hatóanyagot, míg másutt a 18, vagy a 21 kiló sem ritka. Mindez kukorica esetében 6—8 kilótól 16—20 kilóig is terjed. Mindenképpen az észszerűségnek, a mértékletességnek kell győznie a gazdaságos, ság szabályai szerint. Ez vonatkozik arra is, hogy az agro- nómusok nagy távlatokban, vagyis jövőben gondolkozzanak a talajerő-védelmet illetően. Pozitív tény, hogy a talaj- vizsgálatok módszerei, szempontjai Baranya megyében most már egységesek. A szakmai tanácsokra mindinkább odafigyel, nek az agronómusok. A jövőben égetően fontos a mintegy 40 ezer hektárnyi gyep gazdasági megművelése, termőképességének fokozása épp a műtrágya kiszórásával. Csak a hidrogéntartalmú műtrágya az, ami szennyezheti a vizeket, de hazánkban ezt az állítást még sehol sem tudták bebizonyítani. Baranya megyében a műtrágyák és vegyszerek alkalmazása nem okozott eddig környezetszennyeződést. Csuti J. A termékszerkezet változtatásának szükségességével rengeteg előadás, publicisztika és riport foglalkozott az utóbbi időben. Arról van szó, hogy a gazdasági egységek minél gyorsabban olyan korszerű termékek gyártására álljanak át, melyek gazdaságosan állíthatók elő az adott üzemben és jól értékesíthetők belföldön és külföldön. Ennek a célnak jóné- hány baranyai üzem, gyár már eleget tett, illetve tesz a jövőben. A Sellyéi Agrokémia Szövetkezet idén egy új termékkel lépett a piacra. A nagyüzemi növényvédelemben a repülőgépes és a földi permetezésnél hab- zásgátlót alkalmaznak, hogy a tartályokba minél több permellé kerülhessen, s ezzel termelékenyebbé váljék a munka. Ezt az ANTIMUSSOL nevű anyagot Svájcból importálta az ország. Évente 30 000 tonna behozatalra volt lehetőség, melynek értéke 280 000 dollár. Mezőgazdaságunknak több habzásgátló- ra lett volna szüksége, de a pénzügyi lehetőségek korlátot szabtak az importnak. Sellyén tavaly kísérletezni kezdtek egy magyar habzás- gátló létrehozásával, aminek eredményeként megszületett az ANTIFOÁM nevű szer. Ezt a Nehézipari Kutató Intézet a svájcival azonos minőségűnek ítélte meg. Idén eddig 61 000 tonna ANTIFOAM-ot gyártott az Agrokémia. Importpótló újdonság Sellyéről A komlói Carbon sztárja a Trapper Sztár Az új terméket a svájcival szemben 25 százalékkal olcsóbban vásárolhatják meg a mező- gazdasági üzemek. Lényeges, hogy az ANTIFOAM-ot zömmel hazai nyersanyagokból állítják elő, így a devizarófordítósa minimális. Nem utolsó szempont az sem, hogy a habzásgátlóból a magyar mezőgazdaság teljes igényét kielégítik, sőt, néhány év múlva talán exportra is sor kerülhet. A világpiac igényeihez való rugalmas alkalmazkodás szép példáját valósította meg idén is vásárlói Svédország, Norvégia, Finnország és Anglia. S hogy a pécsiek a bőrdíszműben is igazodnak a külföldi igényekhez, ezt igazolja a szovjet partner legutóbbi moszkvai kiválasztása is: a szövetkezet 32 termékéből 27 elnyerte a szovjet külkereskedelmi szakemberek tetszését. Fazonváltoztatás nélkül erre aligha kerülhetett volna sor... A FIM-hez tartozó pécsi Zsol- nay Porcelángyárban elsősorban a gyártásszerkezeten változtatnak, ami úgynevezett profiltisztítást jelent. Milyen ez a gyakorlatban? HA»ZAS>C.ATlO A Pécsi Kesztyű, és Bőrdíszműipari Szövetkezet szőrmével bélelt kesztyűi Fotó: Háda Miklós- ...A NTIFOAM, a legújabb növényvédőszer a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű- ipari Szövetkezet. A kemény tél hatására a skandináv országokból igény jelentkezett a szőrmével bélelt és irhakesztyűk iránt. A szövetkezet kapva kapott a lehetőségen, s két hét alatt átállította bizonyos technológiai sorait ezen kesztyűk gyártására. A munka- és anyagráfordítós 70 százalékkal magasabb mint a hagyományos kesztyűknél, ami természetesen az árban is megnyilvánul. Ebben ez esztendőben 50 000 pár szőrmével bélelt és irhakeszfyűt gyárt a pécsi szövetkezet, melyeknek fő Porcelánszigetelőket eddig Magyarországon a FIM két gyára állított elő: a pécsi és a kőbányai. Az év végétől a porcelánszigetelők gyártása kizárólag Pécsett történik. A Zsolnay meglévő gyártókapacitásával nagyobb szériákat készítenek, így a termelés jóval gazdaságosabbá válik. Jövőre 4000 tonna porcelánszigetelőt állítanak elő Pécsett, melynek nagy része már nagyméretű szigetelő lesz, mivel a kereslet egyre jobban e termékek irányában nő. Ezek a szigetelők a tőkés országokban is jól értékesíthetők. Idén 800 tonna nagyméretű szigetelő keLee Cooper bársony farmerek francia exportra a Komlói Carbon Vállalatnál rül ki a Zsolnayból, melynek egy részét Svájcba szállítják. Edényeket a FIM négy gyára gyárt. A profiltisztítás eredményeként Pécsett megszűnik a vizeskancsók gyártása, amit a hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyár vesz át. A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat termelési eredményeinek emelkedését csökkenő létszám mellett valósítja meg. A komlóiak idén'is több új termékkel jelentkeztek a belföldi és külföldi piacon. Idén kezdték gyártani a Lenfonó és Szövőipari Vállalat Trapper Sztár nevű anyagából készült ruhaneműket, melyeket tőkés piacra elsőkén! a komlóiak szállítottak. Folytatják a magyar anyagos szabadidőruházati termékek exportját dán és holland piacra. Úgynevezett Puszta anyagból készült áruikra 150 000 dolláros próbarendelést kaptak Kanadából. Ez a rendelés később millió dollárra is növekedhet. A LEE Cooper céggel kötött megállapodás értelmében bérmunkában nadrágokat varrnak Komlón, melynek minőségével elégedettek az angol—francia cég vezetői. A cipőgyártás terén az eddigi hagyományos box anyaggal szemben magasfényű Flora box csizmákat gyártanak elsősorban angol piacra. Roszprim Nándor Elhasználódott a vízszolgáltató és elektromos berendezés Néha már az újságíró res- telli magát, ha egy agyonírt témát kell újból elővennie. Az Egyesített Egészség- ügyi Intézmények reumatológiai szakrendelése márpedig ilyen. Az évek során oly sokszor írtunk a mostoha körülményekről — óvatosan célozgatva a klinika esetleges segítségéről — a biztató jövőről, amely a hatodik ötéves tervidőszakban kereshető. És mi történt?- A helyzet még romlott. Sok olvasónk panaszos levele késztet arra, hogy a kérdéssel ismét foglalkozzunk. Az egyikből idézek: „Legyenek szívesek megírni, hogy az elmúlt fél év óta miért nincs súlyfürdő. Ge- rincsérwe! küszködöm, és hozzám hasonlóan még nagyon sokan. Itt Pécsett is van súlyfürdő, s ha azzal Súlyfürdő helyett kényszermegoldások Ősszel is csak félgőzzel valami probléma van, miért nem csinálják meg?" Nézzük előbb, hogy menynyire jogos a panasz? Áz • tény, hogy jelenleg valóban nem részesülhetnek hidroterápiában (súlyfürdő, parafin- és iszapkezelés, masszázs) az arra rászorulók Pécsett, a Rákóczi úti rendelőben. Az ok egyértelmű: az egész épület állaga, valamennyi vízszolgáltató és elektromos berendezéssel együtt annyira elhasználódott, hogy további működtetésük lehetetlenné vált. Pécsett tehát, ahol a bányászat miatt a reumatikus megbetegedések jóval meghaladják a többi hazai nagyvárosban kimutatható arányt — nincs olyan rendelőintézet, amely akár a szükséges minimum szintjén képes ellátni a reumatológiai szakrendelést. így azután igen nagy teher hárul a hat szakorvosra, a szakdolgozókra és — „magad uram ..alapján — a MÉV, a Szénbányák és még néhány pécsi nagyüzem üzemi rendelőinek fizikoterápiás asszisztenseire. Egy évben összesen 270 000 beteg fordul meg a reumatológiai szakrendeléseken, illetve kezeléseken. Ebből csak hidroterápiára 68 500- an szorulnak. Dr. Bencze Nándor főorvos megértő a műszaki nehézségekkel szemben és munkatársaival együtt igyekszik áthidaló megoldást találni. — Jól tudjuk, hogy az elektröterápiás kezelések nem helyettesíthetik a most nél- külözendőket, mégis erre kényszerülünk annak ellené- fe, hogy ezek a szakrendelések is túlzsúfoltak. Harkányban pedig havonta legfeljebb 20 női és 17 férfi fekvőbeteget tudunk elhelyezni. A reumatológiai szakrendelés egy épületben van a tisztasági fürdővel. A Pécsi Víz- és Csatornaművek szolgáltatta a vizet itt is, ott is. A kivénhedt kazánt már nem lehetett tovább használni, s a szakemberek szerint az épület sem érdemli meg azt, hogy akár egy fillért is rá költsenek. A víz- és elektromos hálózat kusza dzsungel, az egész — úgy ahogy van, megérett arra, hogy egy dózer eltörölje a föld színéről. Az orvosok azonban gyógyítani, a betegek pedig gyógyulni akarnak. Van-e valami biztató? — A vízmű főmérnöke, Krauter Miklós szerint a közeljövőben higiéniai és gal- vánkezelési célokra ideiglenesen egy elektromos bojlert szerelnek fel. A körülbelül hetvenéves kazán felújításával, illetve átépítésével őszre szeretnék biztosítani a korábbi szolgáltatásnak legalább az ötven százalékát. K. Gy.
