Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-10 / 157. szám

DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1979. JÚNIUS 10. Indul a mentés a IV-esnél Tavaly 14600-an vállaltak munkát A Kaposvári Húskombinát eb­ben az évben hatvanötféle húskészítményt állít elő hét- százhúsz vagon mennyiségben. Somogy és Tolna megye, vala­mint a nyári szezonban a bala­toni üdülők ellátását kell meg­oldania az új üzemnek. A ké­pen: a töltősor. Sok éves tapasztalat alap­ján elmondható, hogy a diá­kok nyári munkavégzése több szempontból is hasznos tevé­kenység. A mezőgazdaságban a nyári csúcsidőszakban a legégetőbb, legfontosabb, nem gépesített, vagy nem gé­pesíthető munkákat aligha le­hetne időiben elvégezni a diá­kok segítsége nélkül. Az ipari jellegű üzemékben a szabad­ságon levők munkáját pótol­ják a diákok elsősorban olyan területeken, ahol nem meg­erőltető a munka, nem szük­séges alaposabb szakértelem. A vendéglátóiparral és a spe­ciálisan nyári szolgáltatások­kal kapcsolatos igényeket is a diákok segítségével lehet tel­Nyári diákmunka Minden iskolában megtalálható a munkahelyek jegyzéke jesíteni. A pedagógusok a ta­nulók életre és munkára ne­velésének egyik legfontosabb formájaként tartják számon a diákok nyári munkavégzését. S végezetül — bár korántsem utolsó szempont — a fiatalok számára a nyári szórakozások­hoz igazán jól jön egy kis zsebpénz-kiegészítés. Tavaly 14 600 diák vállalt munkát és jutott nyáron mun­kalehetőséghez Baranya me­gyében. Nyolcvan százalékuk a mezőgazdaságban, a többi az iparban, szolgáltató ipar­ban s egyéb területeken. A vállalatok, gazdaságok lét­számigénye, s annak megosz­lása a mezőgazdaság és az ipar között azonos a tavalyi­val. (Egyébként ezek a számok az utóbbi években alig vál­toznak.) A diákok munkájá­nak értékét és fontosságát bizonyítja egy tavalyi adat: 205 220 munkanapot dolgoz­tak összesen, s ez körülbelül egy nyolcszáz fős vállalati kollektíva egyévi munkájá­nak felel meg. A nyári diákmunkák szer­vezése már télen megkezdő­dött: február közepéig futot­tak be a vállalatok, gazda­ságok létszámigényei a me­gyei tanács munkaügyi osztá­lyára, ahol elbírálták az igé­nyek indokoltságát és a diá­kok számára biztosítandó mun­kafeltételek helyzetét. Ebből egy jegyzék készült, amely tartalmazza a munkahelyek megnevezését, a munkák jel­legét, a speciális feltételeket (pl. életkor, iskolai végzettség) és a kereseti lehetőségeket. Ezt a jegyzéket valamennyi is­kolának elküldték. A jegyzék 143 munkalehetőséget tartal­maz, ebből 58 Pécsett és környékén, Mohácson és a mohácsi járásban 18, Sikló­son, illetve a siklósi járásban 28, Komlón és komlói járás­ban 20, Szigetváron és a já­rásban 19 található. A nyári diákmunka jogi és szociális feltételeiről is érde­mes néhány szót ejteni. 1976 óta csak olyan fiatalok fog- lalkoztathatóak, akik az álta­lános iskolai tanulmányaikat befejezték és a 14. életévü­ket betöltötték! A diákok csak úgy vállalhatnak munkát, ha nyáron legalább egy hónapot pihenéssel töltenék. A mun­kára való alkalmazásnál a munkakönyvét az iskola igaz­gatójának az igazolása és engedélye pótolja. Ez egyben az alkalmazás szigorú felté­tele is, amelyet a korábban felsoroltakkal együtt az ille­tékes szakigazgatási szervek ellenőriznek a nyár folyamán. A diákok munkavégzésére is A munka törvénykönyvének a rendelkezései érvényesek: te­hát a munkaidő meghatáro­zása, a fiatalkorúak éjszakai munkájának és az egészség­re veszélyes munkahelyeken való alkalmazásuk tilalma, mint legfontosabb rendelkezé­sek. Sem a bérezésnél, sem a munkafeltételek tekinteté­ben nem lehet különbséget tenni a nyári munkát végző diákok és a dolgozók között. Lehet, hogy egyes vállala­toknál gondot ökoz, ezért ér­demes felhívni rá a figyel­met: a Baranya megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága ál­tal megállapított és jelenleg is érvényben levő létszám­szint keretébe nem számít be­le a diákok nyári foglalkoz­tatása! Végezetül egy tanács a diákok számára: ha munkát szeretnének vállalni a nyá­ron, de nem ismerik a lehe­tőségeket, forduljanak az is­kolájuk igazgatójához; nála megtalálható az egész me­gyére vonatkozóan a nyári munkalehetőségek jegyzéke. A másik megoldás a városi mun­kaügyi osztályokat felkeresni, ott szakszerű és pontos tájé­koztatást kaphatnak. D. I. 1980s újabb két kút az ellátás Javításáért A levél május 24-én kelt, a szokatlan időpontban ránktört kánikula kellős közepén, amikor felhívások jelentek meg a mezőgazdasági öntözés fokozá­sára és közlemények a takaré­kos vízfelhasználásra. 53 szent­lőrinci aláírója a következőket írta: Szentlőrinc a gyorsan fej­lődő nagyközségek egyike. La kóinak száma évről évre nő, a vízellátás helyzete pedig egyre romlik. Nyári időszakban a tár­sasházak emeletein az esti órákban, de gyakran napközben sincs viz. Problémát jelent a kisgyerekek esti fürdetése, a mosást pedig az éjjeli vagy a hajnali órákban kénytelenek a dolgozó nők elvégezni. Kérjük az illetékesek válaszát, hogy mikorra várhatjuk problémánk végleges megoldását, illetve a lényeges javulást." Fejlődő településeink közös baja, hogy sosincs meg egy­szerre minden; valamire min­dig várni kell. s Szentlőrinc esetében most a viz az első­számú hiánycikk. Szentlőrinc a kilenc baranyai nagyközség között az első a di­namikus fejlődést illetően. 1960-ban még 3105-en éltek itt, 1970-ben már 3927-en, most pe­dig 5600-nál is többen. A fej­lődés nagy évtizede tehát a mostani, amelyben városias ar­cot öltött a nagyközség. A vá­rosias arc városias életformával jár együtt, ez pedig a vízfo­gyasztás növekedésével. Szent- lőrincen most fogytán a víz, ezt érzik a nagyközségnek vá­rosias arcot adó emeletes há­zak lakói, s A levéllel df. Király Lajost, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának a titkárát keres­tük meg. — A Baranya megyei Vízmű Vállalat szakemberei éppen a napokban állapították meg, hogy kútjaink százszázalékos kapacitással dolgoznak, azok termelését már nem lehet fo­kozni. Mindennapos gondunk, hogy a hidroglóbusz gyorsab­ban ürül le a megnövekedett fogyasztás következtében, mint ahogy a kutak termelnek. A túlterhelés miatt gyakran leég­nek a búvárszivattyúk is, ez is közrejátszik a vízhiányban. Ezt hallva kézenfekvőnek tű­nik a kérdés: miért hagyta a tanács idáig jutni a dolgot? Miért nem gondoskodott idő­ben a vízellátás javításáról. Gondoskodott. Tavaly a Baranya megyei Termelőszövetkezetek Kútfúró Közös Vállalkozása kapott megbízást Szentlőrinctől a IV-es számú kút fúrására. Azonban — fúrás nyelven szólva — a kút is, a vállalkozás is elszerencsét- lensdelt. A kút úgy, hogy kb. 400 méter mélységben a fúró- szerszám bennszakadt, a vál­lalkozás meg úgy, hogy tönk­rement, s 1978. december 31 -i hatóllycl felszámolták. Hát így esett kútba a víz Szentlőrincen. — Május 24-én tárgyaltunk a Dél-dunántúli Regionális Vízmű Vállalat pécsi üzemigazgatósá­gának vezetőivel — miután az Országos Vízügyi Hivatal el­sőbbséget biztosított számunk­ra — a fúrás újraindításáról, il­letve előbb a mentésről — köz­li dr. Király Lajos. — Június kö­zepén jönnek. Ha sikerül a fú­rószerszámot kiemelni, a fúrást azonnal folytathatják, s ha be­Megkezdődött a részleges termelés a Hungária Műanyagfeldoj- gozó Vállalat nagytétényi gyárának új fóliaüzemében. Júliustól — a teljes üzembe helyezés után — évente tizenhétezer tonna fóliát gyártanak majd. A szegedi Bebrits Lajos Vasúti Szakközépiskolában az udvaron felállított működőképes mozdonyon sajátíthatják el a jövő dizel- mozdony-szerelő szakmunkásai a szakma gyakorlati részét. A ké­pen: gyakorlati foglalkozáson. jön a víz, akkor hamarosan számíthatunk az ellátás javulá­sára. Ha nem sikerül a mentés, a IV-es mellett új kút fúrását kezdik meg; ennek a vizére természetesen később számít­hatunk. S hogy a IV-essel nem zárul le a téma: a nagyközségi ta­nács már megrendelte a Me­cseki Ércbányászati Vállalatnál 1980-ra két újabb kút fúrását, s folyamatban van egy újabb 100 köbméteres hidroglóbusz beszerzése. Nagy szükség van a vízre, hiszen Szentlőrinc sok új lakást akar építeni a következő években. Hársfai István Csomagolás magyar módra Napjainkban a különféle áruk csomagolásának nagyobb a szerepe, mint valaha. A vásárló szívesebben veszi meg az ízlé­sesen csomagolt, gyárilag sza­vatolt mennyiségű és minőségű árut. Fokozottan érvényes ez a külkereskedelemben, mert a vi­lágpiacon nemcsak az áru el­sőrangú minősége döntő kö­vetelmény, hanem csomagolása is. Amikor az üzletből hazavisz- szük a megvásárolt árut, rend­szerint a dobozt, a csomagoló­fóliát a szemétbe dobjuk. Ki gondolná, hogy évente 15 mil­liárd forint értékű csomagoló­szert használnak fel az ország­ban ... A csomagolásra azt mond­ják: néma eladó. Funkcióját te­kintve azonban csak negyedik helyre sorolják a reklámhatást. Szerepe mindenekelőtt az, hogy megvédje az árut a töréstől, károsodástól, amíg a gyárból a fogyasztás helyére jut. A csomagolás egyúttal az áru ideiglenes tárolóeszköze, pl. a fóliazacskó a tejnek, az üveg az italoknak, folyékony vegysze­reknek. Az előbbi esetekben in­kább az árut védi a csomago­lás a külső sérüléssel szemben, de éppen a vegyszereknél, az olajnál vagy a radioaktív anya­goknál a csomagolásnak kör­nyezetvédelmi szerepe van: a külvilágot védi az árutól ... A szakemberek mindezt fonto­sabbnak tartják, mint a csoma­golás reklámhordozó szerepét. A helyes csomagolást a ré­teges öltözködéshez hasonlít­ják. A gyárban ládákba, kon­ténerekbe, rekeszekbe kerül az áru — ez is gépi rakodásra alkalmas csomagolás, mert az árut hosszú útra indítják. Előbb tehergépkocsira, majd vasútra, esetleg hajóra kerül a külde­mény, mert viszonylag ritkán fordul elő, hogy a szomszéd vá­rosban talál vásárlóra az áru. A ládán, konténeren belül, kü­lön zsákba, vagy fóliába helye­zik az árut, lehetőleg olyan cso­magolásban, ahogy a nagyke­reskedelem a kisebb mennyisé­get rendelő üzletekbe szállít­hassa. Ez a gyűjtő csomagolás. Végül a fogyasztói csomagolás az, ahogy az üzletekben meg­kapjuk az árut. Gazdasági szempontból természetes az a törekvés, hogy ez az utóbbi, a fogyasztói csomagolás legyen értékesebb, a gyűjtő és szállí­tási csomagolás olcsóbb. Az áru árában mindhárom csoma­golás értéke benne van. Ezért nem mindegy a fogyasztónak, hogy visszaváltható-e az üveg, melyben befőttet vásárolt, vagy­is felhasználhatja-e saját ház­tartásában, vagy betét ellené­ben vásárolt üvegét a kereske­delem készségesen visszaváltja. A hazai műanyagipar fejlő­dése lehetővé tette, hogy évek óta polietilén zacskókban áru­sítsanak tejet, kakaót, cukorkát és megannyi közszükségleti cik­ket. A tej esetében a vélemé­A Budapesti Tejipari Vállalat Kelet-pesti Tejüzemében havonta mintegy félmillió doboz tartós tejet készítenek. Végh László mű­vezető ellenőrzi a tartós tej csomagolását nyék megoszlanak. Kellemetlen, ha a zacskó éppen a vásárló kosarában lyukad ki — de a régi tejesüvegek is eltörtek . . . A tartós tejé viszont kifejezet­ten jól sikerült csomagolás. Ez 5 rétegű csomagolódoboz, for­ma- és minőségtartó, viszont a tasak árának éppen tízszeresé­be kerül. Nem szólva arról, hogy a tasak a hazai ipar gyártmánya, a tartós tej dobo- ' za nyugati importból származik. A csomagolástechnika fejlő­désében is legfőbb törekvés a gépesítés. Nemcsak a fogyasz­tói csomagolást, hanem a gyűj­tő és szállítási csomagolást is gépesíteni kell, s nem utolsó­sorban számolni kell a gépi ra­kodás elterjedésével, az árut nagy tömegben rakodólapon, vagy daruemelésre alkalmas konténerben lehet olcsón, vesz­teség nélkül fuvarozni. A cso­magolás gépesítésére évente 5—600 millió forintot fordíta­nak. Ennek az összegnek leg­alább 80 százalékából külföld­ről importálnak csomagológé­peket, komplett rendszereket Másfajta ilyen gépgyártás van hazánkban is, kb. 300 millió fo­rint értékben itthon is előállí­tanak bizonyos gépcsaládokat — ezek 70 százalékát expor­tálják. Szóltunk már a csomagolás reklámhatásáról, ezt azonban nem szabad csak a színekre és a grafikákra szűkíteni. Egy-egy jól sikerült csomagolásnak már védjegyhatása is van, ilyen a Coca-Cola üvege, vagy a ma­gyar fütyülős barackpálinkáé, melyet törvényes oltalom véd. A csomagolás alakjának, mé­retének alkalmazkodnia kell a hűtőszekrények, konyhaszekré­nyek méreteihez, ügyelni kell arra is, hogy pl. mérgező anya­got, vegyszert nem szabad olyan színű, formájú üvegbe tölteni, amelyben élelmiszere­ket árusítanak. A külföldre irá­nyuló exportcsomagolás leg­többször szabványjellegű, elő­írását a szállítási szerződésben rögzítik. Természetes, hogy itt fokozottan tekintettel kell lenni arra, hogy a reklámhatás meg­felelően érvényesüljön. A hazai üzletekben árusított hűtőipari termékek, elsősorban a MIRE- LIT-áruk és a dobozolt gyümöl­csök teljesen megfelelnek oz európai színvonalnak. A fejlődés iránya a gazda­ságosságra és célszerűségre való törekvés. A 90-es években már a konzerveket a polieti­lén műanyag dobozokban fog­ják árusítani a mostani üveges és fémdobozos konzervek he­lyett. Addig — már a közel­jövőben megteremtik a íeltép- hető fedelű konzervdobozok gyártásának műszaki feltételeit. Nemsokára eljön az ideje an­nak, hogy végleges búcsút ve­gyünk a konzervnyitótól. Exportképességünk fokozása érdekében áldozni is kell. De­vizáért ügyes csomagológépe­ket, korszerű csomagoló anya­gokat kell vásárolnunk, termé­szetesen kutatva a hazai ipar tartalékait is, hogy jobban, igé­nyesebben és praktikusabban csomagolhassuk áruinkat, mert enélkül a legjobb árut sem le­het gyorsan, jó haszonnal érté­kesíteni. Bermann István Miért esett kútba a víz Szentlőrincen?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents