Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-10 / 157. szám
1979. JÚNIUS 10. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. Különböző magok osztályozására szolgáló rosta Kutatás és termelés Boly szellemi háttere Hogyan élünk — hogyan éljünk? Fiatal párttagok Ahhoz, hogy mezőgazdasági üzemeink jól és hatékonyan termeljenek, nagy szükségük van a legújabb kutatási eredményekre, illetve azok kipróbálására, alkalmazására. Ez különösen Így van a 22 000 hektáros területen gazdálkodó Bólyi Mezőgazdasági Kombinátnál, ahol a termelés középpontjában a vetőmag és a tenyészanyag előállítása áll. Az alkalmazott kutatás felhasználásához azon. ban, olyan szellemi háttérnek kell léteznie a gazdaságon belül, mely túlnő a számtalan kutatóintézettel való kapcsolat- tartáson túl. Ez a szellemi háttér Bolyban igazolja a kutatás és a termelés összefonódásának létjogosultságát, biztosítja a meglévő eredmények mindennapi hasznosítását, a kísérletek szüntelen folytatását. A Bólyi Mezőgazdasági Kom. binátban 170 egyetemet, főiskolát végzett szakember dolgozik, s ez az összlétszám hat százalékát jelenti. Mint dr. Cseh Sándor, a kombinát vezérigazgató-helyettese elmondta, minden ágazatban szakmérnökök irányításával folvik a munka, s szinte hagyomány, hogy minden évben jónéhányan doktori disszertációt írnak, védnek meg, mások könyvekben, szakfolyóiratokban publikálják a tevékenységük során ‘kibontakozó eredményeket.- Biztos vagyok benne, hogy enélkül egyszerűen képtelenek lennénk dolgozni. Vetőmag- termelő és tenyészbaromfi előállító gazdaság vagyunk, s ez rákényszerít bennünket arra, hogy szakembereink együtt éljenek a mával. A qazdasáaunk által előállított termékekkel közvetlenül befolyásolhatjuk nagyon sok qazdasáa eredményét, s ez nagy felelősséget és feladatot jelent. Ahhoz, hoqy valaki publikáljon, könyvet írjon, rákényszerül különböző szakinformációk megszerzésére, amit aztán a mindennapi munkájában hasznosít. A szakirodalmak tanulmányozásán túl hazai, valamint jugoszláv, csehszlovák kutatóintézetekkel, egyetemekkel, gazdaságokkal állunk kapcsolatban. Két éve létrehoztunk egy kutatási és kísérleti osztályt, melynek elsőrendű feladata az alkalmazott kutatási eredmények adaptálása. Természetesen folynak nálunk is fajtakísérletek és fajta- fenntartási munkák - mondta dr. Cseh Sándor. — Feladatunk az új tapasztalatok, ismeretek gyors átültetése a gyakorlatba. A mi kutatásaink számára az igényt a kombinát és a társgazdaságok fogalmazzák meg, melyet egy évben egyszer, úgynevezett kutatási konzultációs nap keretében vitatunk meq az érdekej- tekkel. Ekkor értékeljük az előző esztendő munkáját is. A szakmai közvélemény tájékoztatására minden évben megjelentetjük a „100 kísérlet Bolyban” című kiadványunkat, melyben a kutatási, kísérleti eredményeinkről adunk számot, — mondja Balikó Sándor, az osztály vezetője. — Szántóföldi növénytermesztési kísérletekkel foglalkozunk, de kutatás az állattenyésztésnél is folyik. A növénytermesztésen belül a kombinát témavezetője „A komlótermesztés fejlesztése” című kiemelt feladat megszervezésének, megoldásának. NéBorsózsizsik számláló berendezés hány növényfajtánál termelési tradíciókkal rendelkezünk, így a búzánál, a kukoricánál, a borsónál és a cukorrépánál. Az utóbbi években tevékenységünket kiterjesztettük a termékfeldolgozás és -tárolás területeire is. A közelmúltban a szója és az étkezési szárazbab kutatásában léptünk előre. Termesztés-technológiájuk kidolgozására fajta-, agrotechnikai, gépesítési és növényvédelmi kísérleteket végeztünk. Az étkezési szárazbabnál, azaz a tápiói cirmos és a nagykálói fajtáknál a vetéstől, a szárításig a teljes technológiát kidolgoztuk. Jégvári Jónosné kutatómérnök 1973 óta foglalkozik komlóval, e növény specialistája. — A MÉM megbízásából foglalkozunk a komló kutatásával. Négy témakörben dolgozunk, így fajtaösszehasonlító, agrotechnikai, gépesítési és növény- védelmi kísérleteket végzünk. Feladatunk többek között a termőképesség figyelemmel kísérése, szaporítóanyag ellátása, telepítési, metszési kísérletek végzése. Az elsőrendű munkám a kutatás, de a gazdasági termelésben is benne vagyok, mert e két dolog szervesen kapcsolódik egymáshoz. Eredményeinket jelzi, hogy két új kom- I ófajtát a Bólyi F—5-t és a Bólyi F—8-at elismerték, valamint mi honosítottuk Magyarországon a Brewers Gold komlófai- tát. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát kutatási és kísérleti osztálya a kis- és nagyparcellás területeken 1978-ban 137 növényfajtát próbált ki. Az elmúlt esztendőtől rét- és legelőgazdálkodási kísérleteket is végeznek, mely része az idei kutatási programjuknak. Bolyban a szellemi háttér adott, s ez mind a kutatásban, mind a napi munkában biztosítéka a hatékony működésnek. Korszerű mezőgazdaság enélkül elképzelhetetlen. Roszprim Nándor Most, a kánikula napjaiban is szövet nadrágot húz, mielőtt dolgozni indul. Hosszú éveken át motorral járt a telepre, nagyon megszokta. A magyarszéki termelőszövetkezet pártittkára mondja, hogy ő még sosem látta szoknyában, vagy ruhában. Ez az állandó nadrágviselet jelkép is egy kicsit, hiszen Horváth Ferencné évek óta egyedül neveli két fiát és az idős szüleinek is ő viseli gondját. Fiatal asszony, alig múlt harmincéves. Itt nőtt fel Bodolya- béren, itt járt általános iskolába s miután elvégezte, itthon maradt, a szüleinek segített a földeken. Aztán férjhez ment és nem sokkal utána belépett a termelőszövetkezetbe. Először a növénytermesztésben dolgozott, most a növendék marhákat gondozza. Hajnalban kel, ötkor kezdi a munkáját, kilenc órakor pedig újra itthon van. Délután a 2 óra 10 perckor induló vonattal utazik egy rövid szakaszon és este fél nyolckor indul haza: — Biztosan nagyon elfárad . , . — Ne higgye — mondja nevetve. — Tudja mikor lennék én fáradt? Ha mást kellene csinálnom. Én nagyon szeretem az állatokat. Minden nap látom rajtuk a kezem munkájának az eredményét. Szocialista brigádban dolgozom — én vagyok a brigádvezető — most azt szeretnénk, ha még kevesebb borjú pusztulna el a telepen és hónapról hónapra még jobban gyarapodnának a növendék állatok. — És milyen magasra emelte önmaga előtt a mércét? — Eddig is jól dolgoztam, ezután is legalább így vagy még jobban igyekszem. Tsz-ve- zetőségi tag vagyok, és népfront alelnök. Nemrég felvettek a pártba és én úgy érzem, hogy azt elsősorban a jó munkámmal érdemeltem ki. Nekem tetszik a mi rendszerünk, de ezt nem szavakkal akarom bizonyítani. És ha továbbra is jól dolgozok, a szüleimnek meg a gyerekeimnek is meglesz mindenük. Családi házunk van, mindegyik szobánk be van bútorozva, most lett kész a fürdőszoba, a Wartburgot pedig épp műszaki vizsgára készítem. A nagyobb fiam géplakatosnak készül, a kicsi még általános iskolás. Tudom, hogy ha jól tanulnak és jól dolgoznak, akkor nem kell aggódnom értük. ♦ Klemm Irén szüleinek sincs okuk az aggodalomra, inkább büszkék lehetnek a lányukra. A 23 éves halk szavú teremtés Pécsett végzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen, kitűnő diplomával. A népköztársaság ösztöndíjasaként tanult — és tavaly óta tudományos segédmunkatársként dolgozik a módszertani tanszék statisztikai csoportjában. A nappali tagozatosoknak szemináriumokat, az esti tagozaton tanulóknak előadásokat tart és gyakorlatot vezet. Egy ideig úgy volt a nemrég megnyílt szekszárdi Skála áruházban helyezkedik majd el, ám amikor az egyetem hívta, visszajött: — Mindig szerettem volna tanítani és ezzel együtt tudományos munkát folytatni — mondja. — Itt mindkettőre lehetőségem van. — A Skála mit kínált? — Több pénzt. Mivel Tolnán lakunk, bejárhattam volna, albérletért sem kellett volna fizetnem, és a szüleimmel együtt lakva kényelmesebb lett volna az életem. De a kettőt nem lehet egymással szembe állítani és mérlegelni. Én úgy éreztem, hogy itt tudom legjobban kamatoztatni mindazt, amit tanultam. Most kollégiumban lakom, a hallgatókkal ott is nagyon sokat találkozom. Ha valamit nem értenek, segítséget kérnek és én nagyon örülök annak, hogy meg. keresnek. Ez évtől a felvételi előkészítő bizottságnak vagyok a titkára. A fizikai dolgozók gyermekeit segítjük levelezéssel, tanfolyammal, táborral a felvételire való készülésben. Mindig jól éreztem magam a hallgatók között, hosszú ideig kari KISZ-titkár is voltam. Azt hiszem ismerem őket és könnyen szót értünk egymással. — Úgy tudom, hogy még hallgató volt, amikor a pártba felvették. — Igen. Három évvel ezelőtt kértem a felvételem. Nekem akkor a legfontosabb munkám a tanulás volt. úgy éreztem, hogy jól megállóm a helyem, s mint KISZ-titkár a közösségért is igyekeztem az átlagosnál többet tenni. Ez alapján kértem a felvételemet. Tudom, hogy nem lehet megállni, épp ezért készülök a doktori disszertációmra, és a jövőben is szeretném az ide jelentkező, illetve itt tanuló fiatalokat támogatni. — Nem fél attól, hogy ha férjhez megy, kevesebb ideje marad a munkakörén túli feladatok vállalására? — A vőlegényem is a közelmúltban kérte felvételét a pártba. ö Hódmezővásárhelyen tanul a Mezőgazdasági Főiskolán. Alapszervezeti KISZ-titkár, a kollégiumi bizottság titkárhelyettese, szóval nem szokatlan számára a közéleti munka, s mindketten folytatni akarjuk. Mivel hamarosan összeházasodunk, inkább arról beszélgetünk, hogy miként tudjuk egyeztetni a munkánkkal kapcsolatos elképzelésünket, mivel én itt szeretnék maradni az egyetemen, ő pedig feltétlenül más területen szeretne dolgozni. Tiszteletben tartjuk egymás kívánságait és meg fogunk egyezni . .. ♦ A Miskolczi házaspárnak nem okozott gondot az egyezkedés, igaz, valamivel egyszerűbb problémában kell hétről hétre dönteniük, együtt menjenek-e mind a hárman autóbusszal a Pécsi tóra horgászni, avagy a férj menjen motorral, s vigye a csomagokat, míg a felesége és kisfia busszal utána utazik. Mindketten szenvedélyes horgá. szók, mindketten kiváltották az engedélyt. — Könnyebb lesz, ha majd veszünk egy autót — mondja Miskolczi Mihályné —, de az méq messze van. Nemrég rendeztük be az otthonunkat, most inkább tanulunk, szeretnénk mindketten szakmunkásvizsgát tenni. A férjem is a Kesztyűgyárban dolgozik, segítünk majd egymásnak. A gyárban szívesen támogatják azt, aki tanulni szeretne. Én hét évvel ezelőtt a nyolc általános iskola után kezdtem itt dolgozni, s már az év szeptemberében megengedték, hogy a Leöwey Klára gimnáziumba iratkozzam. Itt szereztem érettségit. Közben a marxista—leninista középiskolá. ban is tanultam. Épp a vizsgák előtt álltam, amikor megszületett a kisfiúnk. — Otthon maradt? — Két évig voltam gyesen. Mielőtt elmentem, felvettek a pártba. Tavaly jöttem vissza és úgy is mint párttag, úgy is mint KISZ-vezetőségi tag a fiatal munkóbaálló kollégákat patronálom. A 3-as számú stepp-var- rodában dolgozom, kis szériában készítünk kesztyűket. Itt is nagyon fontos a minőségi munka és a teljesítmény. Akik kezdők, csak fokozatosan tudják elérni a száz százalékos teljesítményt. Most is vannak fiatal munkatársaink, akik 25—30 százalékos teljesítménnyel indultak, de ma már hetvennél többet teljesítenek. — És ön? — Én általában 130—140 százalékot érek el, s így megkeresem a 3000—3200 forintot. — Miért kérte felvételét a pártba? — Ennek több oka van. Én alighogy idejöttem, tanulhattam. Azt szokás mondani, hogy aki érkezik, az mondjon előbb jóna. pót. vagyis az Íratlan szabályok szerint nekem kellett volna előbb bizonyítanom, a munkámmal, hogy kiérdemeltem ezt a lehetőséget és a vele járó kedvezményeket. A gyár megelőzött a köszönésben. Azt is hamar észre kellett vennem, hogy a csoportunkban dolgozó párttagok közül mindenki teljesíti, vagy túlteljesíti a normát, minőségi munkát ad ki a kezéből és arra is van energiájuk, idejük, hogy nekünk is segítsenek. A társadalmi munkákra is ők jelentkeznek legelőször. Nekem ez nagyon tetszett, szerettem volna közéjük tartozni és velük együtt példát mutatni . . . Török Éva ■■■■Mi Barcson, az UNITECH Ipari Szövetkezetben olyan gépjárműszervizek készülnek, amelyek konténerekből néhány nap alatt felépíthetők és üzembe helyezhetők. A konténerszervizek elsősorban a fejlődő országokban, az IKARUS-autóbuszok szervizét és vevőszolgálatát látják el. Rövidesen útnak indítják a madagaszkári megrendelésre készített „dobozműhelyt". (MTI Fotó — Bajkor József felvétele — KS)
