Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-30 / 177. szám
1979. június 30., szombat Dunántúli napló 5 Nyilatkozat a KGST harmincadikévfordulójáról Közlemény a KGST XXXIII. ülésszakáról (Folytatás az 1. oldalról) ról. Több megkötött egyezmény meghatározza a polgári légiforgalom területén való együttműködést, többek között ó nemzetközi repülőterek fejlesztése és egyes légijáratok közös üzemeltetése területén. Az ülésszak feladatul tűzte ki a célprogramok megvalósításával kapcsolatos összes többi egyezmény előkészítésének meggyorsítását és ezen egyezményeknek az 1981—85. évi népgazdasági tervek koordinálásával való összehangolását. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy fokozott figyelmet kell fordítani arra az együttműködésre, amelynek céljo, hogy a termelésben, elsősorban a gépgyártásban, gyorsabban alkalmazzák a tudományosműszaki haladás vívmányait, mindenekelőtt az új technológiát, fejlesszék a gépek és berendezések gyártáskooperációját. Az ülésszak pozitívan értékelte az első lépéseket, amelyek arra irányulnak, hogy megvalósítsák az előző ülésszakon elfogadott irányelveket a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés szervezetének és a tanács tevékenységének továbbfejlesztéséről. Hangsúlyozta, hogy ezt a munkát továbbra is aktívan kell folytatni. Az ülésszak az eddigi tapasztalatok alapján egyhangúlag egyeztette és bevezette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapokmányába azokat a pontosításokat, amelyek a tanács tevékenységének továbbfejlesztésére, munkája operativitásának növelésére irányulnak. Az ülésszak elhatározta, hogy kiterjeszti a Vietnami Szocialista Köztársaságra is a gazdaságfejlesztés meggyorsítására irányuló speciális intézkedésekről szóló elvi rendelkezéseket, ahogyan az Mongólia és Kuba vonatkozásában történt, ezzel továbbra is segítik a hős vietnami nép erőfeszítéseit a szocializmus építésében. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság kormányának kérésével kapcsolatban az ülésszak döntést hozott a jemeni félnek a KGST munkájában megfigyelőként ' történő részvételéről. A KGST-tagállamok ismételten kifejezésre juttatták azon szándékukat, hogy két- és sokoldalú alapon fejleszteni kívánják az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködést valamennyi szocialista állammal, a fejlődő országokkal és a világ többi államával. Az ülésszak megerősíti, hogy o KGST és a tanács tagállamai készek az összeurópai együttműködés érdekében, a felek teljes egyenjogúsága alapján megállapodást kötni az Európai Gazdasági Közösséggel és az EGK tagállamaival. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy a KGST-tagállamok békeszorető politikája, kezdeményezése nagy jelentőségű a nemzetközi gazdasági együttműködés továbbfejlesztésében, a fegyverkezési verseny megszüntetésében és a leszerelésben, elsősorban a nukleáris fegyverek vonatkozásában. Az ülésszak résztvevői méltatták a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió nagy jelentőségű hozzájárulását a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti szerződés megkötéséhez, a béke és a leszerelés ügyéhez. Egyhangúlag kifejezésre juttatták azt a meggyőződésüket, hogy a KGST-tagállamok kölcsönös együttműködése, barátsága és összeforrottsága az elkövetkező években is erősödik és fejlődik népeik, a világbéke és a világ biztonsága javára. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka a teljes kölcsönös megértés és elvtársi együttműködés légkörében folyt le. Harmincéves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — a szocialista országok sokoldalú gazdasági és tudományosműszaki együttműködésének első szervezete a világtörténelemben. A KGST tevékenysége mindezekben az években a testvéri országok szoros gazdasági kapcsolatainak fejlesztését, a szocialista közösség erejének és összeforrottságá- nak megerősítését, a szocializmus és a kommunizmus építésének ügyét szolgálja — állapítja meg bevezetőként a nyilatkozat, majd így folytatódik: összegezve a tanács harminc éves tevékenységét és kiemelve a KGST-tagállamok társadalmi-gazdasági vívmányai és együttműködésük fejlesztése közötti elválaszthatatlan kapcsolatot, a KGST ülésszaka mély megelégedéssel állapítja meg, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységében a történelemben első ízben kerültek gyakorlati megvalósításra új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok, amelyek a szocialista internacionalizmus, az államok szuverenitása, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok belügyei- be való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás elvein alapulnak. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — amely tagországai gazdasági és társadalmi haladásának fontos tényezője — elősegíti a szuverén szocialista államok népei baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlődését és elmélyülését, a szocializmus és a kommunizmus építésében szerzett élenjáró tapasztalatok kölcsönös meghonosítását, a gazdasági fejlettségi színvonalak fokozatos kiegyenlítődését. Az európai KGST-tagállamok ezen az úton jelentős sikereket értek el, A Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság népei a Szovjetunió és a többi testvéri ország közreműködésével rakják le a korszerű ipar alapjait. A kölcsönös együttműködés bővítése és elmélyítése — valamennyi . testvérország állandó erőfeszítéseinek eredménye. Ehhez a közös ügyhöz igen jelentős mértékű a Szovjetunió hozzájárulása. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenysége — harminc éves történelmének valamennyi szakaszában — változatlanul arra irányult, hogy még jobban erősítse a szocialista országok testvéri együttműködését, új formákkal és módszerekkel gazdagítsa, amelyek mind teljesebben és hatékonyabban megfelelnek az országok társadalmi-gazdasági fejlesztési feladatainak, elősegítik a szocializmus és a kommunizmus építésének útján való előrehaladásuk gyorsítását. A kölcsönös áruszállítások egyeztetésével kezdve a testvéri országok fokozatosan áttértek a termelés, a tudomány és a technika egész területét felölelő kölcsönös gazdasági együttműködés magasabb, komplex formáira. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának életében valóban történelmi esemény volt a tanács tíz évvel ezelőtt megtartott XXIII. (rendkívüli) ülésszaka. Ez az ülésszak meghatározta a KGST- tagállamok közötti együttműködés további tökéletesítésének és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének a komplex programban megtestesülő irányvonalát. Ez az irányvonal teljes mértékben igazolta önmagát. A komplex program sikeresen teljesül. A KGST-tagállamok együttműködése minőségileg előre lépett, még határozottabban irányul a technikai haladásra, a termelésszakosításra és kooperációra, a természeti erőforrások együttes kiaknázására, a szocialista or. szágok népeinek közös javára. A szocialista nemzetközi munkamegosztás szakadatlan elmélyülését tanúsítja az a tény, hogy a KGST-tagállamok kölcsönös áruforgalmának volumene 1950-től 1978- ig huszonkétszeresére nőtt, növekedési üteme lényegesen meghaladta a nemzeti jövedelmet és az ipari termelését. A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeinek minden irányú kiaknázását szolgálja a KGST-tagállamok mélyülő tervezési együttműködése. Tervalapokra helyezve a népgazdaság fejlesztését, a szocializmus ezen országok tapasztalatai alapján nemzetközileg is bebizonyította a gazdasági kapcsolatok tervszerű megszervezésének fölényét. A KGST-tagállamok államközi kapcsolatainak mindennapos gyakorlatává vált a népgazdasági tervek koordinálása. a gazdaságpolitikai konzultáció, az egyes iparágaknak és termelő ágazatoknak az érdekelt országok által történő együttes tervezése, a népgazdaság tervezésével és irányításával kapcsolatos tapasztalatcsere. Az utóbbi években a tervezési együttműködés olyan új formákkal és eszközökkel gazdagodott, mint a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve, a hosszú távú együttműködési célprogramok. A tervezési együttműködés világos perspektívát biztosít az országok számára, mindegyiküknek lehetővé teszi a hazai erőforrások, a szocialista nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció előnyeinek hatékonyabb kiaknázását, lényegesen gyengítve a tőkés világgazdaságban időszakonként jelentkező válság megrázkódtatások hatását. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának gyakorlatában — a tudomány és technika területén való nemzetközi kooperáció fejlett rendszere alapján megvalósul a korszerű technológia, a műszaki tapasztalatok, az alapkutatások eredményeinek széles körű cseréje. A tudományos és műszaki együttműködés meggyorsította a testvéri országok technikai fejlődésének ütemét. A szocialista országoknak a tudomány területén elért nagy eredményeit jelképezik a KGST- tagállamok jelentős- győzelmei az interkozmosz-program végrehajtásában, a nemzetközi személyzetek 1978-ban megkezdett Föld körüli űrrepülései. A sokoldalú együttműködés fejlesztése az emberi tevékenység fő területén — az anyagi termelésben — életre hívta o KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági szervezeteinek hálózatát, amelyek bevonják a közvetlen együttműködésbe a különböző országok minisztériumait, vállalatait és egyesüléseit és tevékenységüket mind szorosabban összehangolják a KGST-szervek munkájával. Létrejöttek és állandóan tökéletesednek a kölcsönös külkereskedelmi, valutóris-pénz- ügyi és hitelkapcsolatok, amelyek ösztönzik a KGST-tagállamok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés tervszerű elmélyítését és fejlesztését, valamint hozzájárulnak azon erőfeszítéseikhez, hogy gyengítsék a tőkés világgazdaság válságjelenségeinek gazdaságukra gyakorolt hatását. A testvéri országok együttműködése ezernyi termelő és tudományos-műszaki kollektíva, a dolgozók milliós tömegeinek közvetlen ügyévé vált. A KGST 30. évfordulójával kapcsolatban számos országban kibontakozott a dolgozók kollektívái közötti nemzetközi szocialista munkaverseny. Elért eredményeikre támaszkodva, a KGST-tagállamok figyelmüket az előttük álló ügyekre, az új feladatokra összpontosítják. A szocialista gazdaság hatékonyságának további növelése megköveteli a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció elmélyítését. E cél elérésében fontos szerepe von a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának és megvalósításának — a KGST-tagállamok párt- és kormányhatározatainak megfelelően. A hosszú távú együttműködési célprogramok, a komplex programot konkretizálva és fejlesztve meghatározzák az alapvető társadalmigazdasági fejlesztési problémák megoldását szolgáló együttműködés egyeztetett stratégiáját 1990-ig. Arra hivatottak, hogy még szélesebb körűért használják ki a szocializmus előnyeit, segítsék az egyes testvérországok és az egész szocialista közösség érdekeinek megfelelő gazdasági megoldások megtalálását. A tanács ülésszaka a XXXII. és XXXMI. ülésszakon jóváhagyott hosszú távú célprogramokat fontos új lépésnek tekinti a KGST-tagállamok kölcsönös gazdasági együttműködésének fejlesztésében és elmélyítésében. Az ezekben előirányzott gyakorlati tevékenységek komplexuma megbízható irányt ad a testvéri országoknak számos igen fontos népgazdasági feladat közös megoldásához az elkövetkező évtizedben. A küldöttségvezetők megerősítik a KGST-tagállamok azon szilárd eltökéltségét, hogy biztosítják oz említett programok következetes megvalósítását minden egyes ország gazdaságának és népjólétének további fellendülése, a szocializmus ügyének erősítése érdekében. A KGST-tagállamok szükségesnek tartják, hogy az elkövetkező évtizedben együttműködésüket elsősorban a tudományos-technikai haladás minden módon való meggyorsítására; a nyers- és fűtőanyagok, az energia, a gépek és berendezések, . valamint a korszerű technológia iránti szükségletek ésszerű kielégítésére; a lakosság élelmiszerekkel és ipari fogyasztási cikkekkel való ellátásának javítására; a KGST- tagállamok hatékony és műszakilag fejlett közlekedési hálózatának létrehozására összpontosítsák, népgazdaságuk és kölcsönös együttműködésük növekvő követelményeinek megfelelően. A KGST-tagállamok e célból koordinálják népgazdasági terveiket, összeállítják a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervét, valamint kétoldalú, hosszú lejáratú (1981 — 1990) gyártásszakosítási és kooperációs programokat dolgoznak ki. A KGST-tagállamok és a KGST-szervek a jövőben is aktívan és alkotóan kutatják az együttműködés új, hatékony formáit és módszereit, továbbfejlesztik a tanács tevékenységét oly módon, hogy azt a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés konkrét fejlesztési kérdéseinek megoldására irányítják. Ez hozzá fog járulni a KGST- tagállamok népgazdasága mindenirányú továbbfejlesztéséhez és a társadalmi termelés hatékonyságának növeléséhez ezen országok kommunista pártjai által meghatározott céloknak és feladatoknak megfelelően, gazdasági fejlettségi színvonalaik fokozatos közelítési és kiegyenlítődési folyamatának meggyorsításához. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amely hat európai ország regionális szervezeteként jött létre, 30. évfordulójának évében Európa, Ázsia és Latin-Amerika tíz szocialista országának együttműködési szervezetévé vált. A KGST-tagállamok közötti együttműködés elveinek és gyakorlatának vonzereje, nagyszerű társadalmi és gazdasági sikerei, a tanács tevékenységének állandóon erősödő demokratizmusa és nagy nemzetközi tekintélye, a KGST-tagállamok kölcsönös együttműködése által a világgazdasági kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatása növekvő érdeklődést kelt a világ számos országában együttműködésünk tapasztalatai iránt. Bővül Jugoszlávia részvétele a KGST-szervek munkájában. Együttműködés folyik a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal. Sokoldalú gazdasági kapcsolatok kialakítására kerül sor az Angolai Népi Köztársasággal és a szocialista Etiópiával. A KGST — megállapodások alapján — együttműködést folytat Irakkal, Mexikóval és Finnországgal. A KGST-tagállamok eltökélt szándéka, hogy erősítsék az összes szocialista állammal való barátságot és egyenjogú együttműködést. Következetesen fellépnek a fejlődő országokkal és más államokkal való egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséért, azok társadalmi rendszerétől függetlenül. Ez az elvi irányvonaluk a szocializmus lényegéből, a szocialista országoknak a béke ügye melletti elkötelezettségéből ered, enyhülési politikájuk szerves része. A KGST- tagállamok, következetesen végrehajtva az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányának rendelkezéseit, fellépnek a nemzetközi szervezetekben a konstruktív együttműködésért a béke, a haladás és a fejlődés érdekében, a KGST-nek az ENSZ és a harmadik országok gazdasági szervezeteivel való egyenjogú és tevékeny együttműködéséért. Határozottan fellépnek azért, hogy a világgazdasági kapcsolatokban megszűnjön az imperialista, gyarmatosító és újgyarmatosító politika okozta diszkrimináció és egyenlőtlenség, tevékenyen közreműködnek az új, igazságos gazdasági rend megteremtéséért folyó harcban. Az ülésszak kijelenti, hogy a KGST a jövőben is fejleszteni fogja együttműködési kapcsolatait a harmadik országokkal az igazságos, egyenjogú és kölcsönösen előnyös nemzetközi munkamegosztás elmélyítése érdekében, hozzájárulva ezzel a világgazdasági kapcsolatok progresszív átalakításához. összegezve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa három évtizedes tevékenységének eredményeit, a KGST XXXIII. ülésszakán részt vevő küldöttségvezetők kifejezik a KGST- tagállamok azbn szilárd elhatározását, hogy a jövőben is tovább szélesítik és mélyítik a sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést, tevékenyen életbe léptetik az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának elmélyítésére irányuló komplex program rendelkezéseit minden egyes állam és a KGST-tagállamok egészének érdekében, a szocializmus és a kommunizmus felépítése, valamint a tartós világbéke biztosítása érekében. tlliflllll a nagy világban + BUDAPEST: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Moussa Traoré tábornokot, a Mali Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából. ♦ BUDAPEST: Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására június 25-29. között Magyarországon tartózkodott a Francia Kommunista Párt háromtagú küldöttsége, Claude Quin, a Központi Bizottság tagja vezetésével. A küldöttség gazdaságpolitikai kérdésekről folytatott konzultációs megbeszéléseket az MSZMP képviselőivel. ■t" JERUZSÁLEM: Az izraeli biztonsági erők csütörtökön bejelentették, hogy a megszállt Ciszjordániában letartóztatták az El Fatah nevű palesztin szervezet egyik sejtjének vezetőjét. Gamal Hosszan Zajed a közlemény szerint 16 akcióért felelős. A WAFA palesztin hírügynökség közölte, hogy palesztin gerillák időzített bombákat robbantottak egy Tel Aviv közelében fekvő épületben, amelyben Izraelbe újonnan bevándorolt személyek laknak. A robbanások több embert megöltek és megsebesítettek. ♦ BUDAPEST: A Magyar Partizán Szövetség a spanyol polgárháborúban, a francia, a belga ellenállás harcaiban, valamint Görögország területén harcolt tagjai számára pénteken bajtársi találkozót rendezett a Magyar Néphadsereg művelődési házában. A megjelenteket Ráth Károly, a szövetség országos bizottságának tagja köszöntötte, majd Mező Imréné, az országos választmány tagja méltatta a hajdani harcosok példamutatását. ♦ WASHINGTON: Az amerikai kormány Somoza embereinek bevonásával szeretné „rendezni" a nicaraguai helyzetet, jelentette pénteken a The New York Times. A lap managuai tudósítója szerint Somoza diktátort saját „parlamentjének” valamelyik vezetője váltaná fel. Az nevezné ki az ideiglenes kormányt, amelyben a Somoza-féle párt, valamint a polgári ellenzék képviselői kapnának helyet. Miután Washington áldását adta erre a kormányra — írja a lap — meghívná a sandinista frontot: küldjön két képviselőt a „nemzeti egység” kabinetjébe. Somoza csak akkor hajlandó lemondani, ha „nemzeti gárdáját" és pártját érintetlenül hagyják és emberei szerepet kapnak az átmeneti kormányban, értesült az amerikai újság. Köztudott, hogy Pezzullo amerikai nagykövetet a héten azzal küldték Managuába: bírja távozásra Somozát, mutatnak rá megfigyelők. + BENIDORM: A baszk terroristák pénteken újabb bombamerényletet követtek el Spanyolország egyik neves löldközi-tenger-parti üdülőhelyén, a ,.Costa Alanca”-n. Ez úttal a főleg spanyolok által látogatott Benidorm üdülő- part egyik panziója előtt robbantottak, de csak anyagi károk keletkeztek, ♦ MOSZKVA Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, a katonai akadémiák végzős hallgatói előtt pénteken elhangzott megállapítása, hogy Leonyid Brezsnyev és James Carter bécsi tárgyalása, és az általuk aláírt SALT—•• II. szerződés az enyhülés jelentős mérföldkövének tekinthető. Usztyinov hangsúlyozta, hogy a bécsi tárgyalások eredményei, a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló egyezmény és a többi dokumentum az egész világon kedvező fogadtatásra talált a néptömegek és a józanul dolgozó politikusok körében.
