Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-21 / 168. szám

1979. június 21csütörtök Dunántúlt napló 5 Ü Z L E IUI E Hl Y a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldött­ségének a Bolgár Népköztársaságban tett látogatásáról Szófia Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának vezetésével a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának és Miniszter- tanácsának meghívására 1979. június 18—20. között hivatalos, baráti látogatást tett a Bolgár Népköztársaságban a Magyar Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége. A küldöttség Szófiában ma­gyar—bolgár barátsági nagy­gyűlésen vett részt, ahol Kádár János és Todor Zsivkov mon­dott beszédet. A magyar ven­dégek ismerkedtek a bolgár nép életével, a fejlett szocia- listá társadalom építésének eredményeivel. Ellátogattak a Szófiai Elektromos és Motoros Targonca Tervező Intézetbe. A magyar küldöttséget bulgáriai tartózkodása során mindenütt, baráti és elvtársi légkörben fo­gadták. Ez híven tükrözte a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság, a ma­gyar és a bolgár nép hagyo­mányos, testvéri barátságát. A látogatás idején megbeszé­lésekre került sor, amelyeken részt vett magyar részről: Ká­dár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Lázár György, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Sebes­tyén Jenő, a Magyar Népköztár­saság bulgáriai nagykövete. Bolgár részről: Todor Zsiv­kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke. Sztan- ko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke, Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, Petr Mladenov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügymi­niszter, Dimitr Sztanisev, a BKP Központi Bizottságának titkára, Milko Balev, a BKP KB tagja, a BKP KB első titkárának, a BNK Államtanácsa elnökének kabi­netfőnöke, Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság magyar- országi nagykövete. A küldöttségek tájékoztatták egymást a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa és a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a fejlett szo­cialista társadalom építéséről. Széles körű véleménycserét foly­tattak ö két testvérpárt és or­szág együttműködésének ered­ményeiről, a világhelyzetről. Elégedetten állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kapcsolatai — teljes összhang­ban a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződésével — az élet minden területén dina­mikusan fejlődnek. Sikerrel vál­nak valóra a Bolgár Népköztár. saság párt- és kormányküldött­ségének 1973. évi magyarorszá­gi látogatásakor és az azt köve­tő felsőszintű találkozókon ki­dolgozott megállapodások. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Bolgár Kommunis­ta Pórt meghatározó szerepet tölt be a két ország hatékony együttműködésében a magyar és a bolgár nép barátságának fejlesztésében. A két fél kifeje­zésre juttatta, hogy a jövőben is erősíti a két testvérpárt gyü­mölcsöző kapcsolatait. A felek megelégedéssel szól­tak arról, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Nép­köztársaság gazdasági, műsza­ki-tudományos együttműködése a két állam érdekeinek megfe­lelően bővül és mélyül. Ebben fontos szerepet töltenek be a Magyar Népköztársaság . és a Bolgár Népköztársaság kor­mányfőinek rendszeres találko­zói, továbbá a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Bizottság tevékenysége. A küldöttségek vezetői meg­erősítették „a Magyar Népköz- társaság és a Bolgár Népköz- társaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés és szocialista integrá­ció további fejlesztésének fő irányait az 1990-ig terjedő idő­szakra” elnevezésű dokumentu­mot, amely a két ország gaz­dasági kapcsolatainak további bővítését és elmélyítését irá­nyozza elő a termelés számos fontos területén. Hangsúlyozták, hogy ez az okmány összhang­ban áll a KGST komplex prog­ramjával, amelynek megvalósí­tását mindkét ország szorgal­mazza. Méltatták a KGST 30 évét. és kifejezték, hogy a jö­vőben is hozzájárulnak a tag­államok gazdasági integráció­jának kibontakozásához, a sok­oldalú együttműködés korsze­rűsítéséhez, s a hosszútávú cél­programok hatékony megvalósí­tásához. A két küldöttség kiemelte, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kö­zött a turistaforgalom tovább­fejlesztése jól szolgálja a ma­gyar és a bolgár nép kölcsönös megismerését. A felek kedvezően értékelték a kulturális, a tudományos élet­ben, a művelődés és a tömeg­tájékoztatás terén kialakult együttműködést, amely jelentő, sen fejlődött az elmúlt években. Egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy — a magyar és a bolgár nép hagyományos barátságá­val összhangban — a jövőben is közösen emlékezzenek meg a két nép haladó, forradalmi örökségéről, kiemelkedő törté­nelmi évfordulóiról. A két küldöttség vezetői vé­leményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Megkülönböztetett figyelem­mel foglalkoztak a Varsói Szer. ződés Politikai Tanácskozó Test tülete 1978. november 23-i moszkvai nyilatkozatával, s megállapították, hogy ma is ér­vényes a nemzetközi helyzetről adott értékelése. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság meg­ítélése szerint napjainkban az enyhülés a nemzetközi kapcso­latok meghatározó tényezője, jóllehet a szélsőséges imperia­lista körök és a reakciós erők megkísérlik megakadályozni to­vábbi kibontakoztatását. Alá­húzták, hogy az enyhülés meg­erősítése és elmélyítése újabb, határozott erőfeszítéseket igé­nyel, mert csak így válhat át­fogó, tartós és visszafordítha­tatlan folyamattá. A két küldöttség hangsúlyoz­ta, hogy a nemzetközi politikai enyhülésnek ki kell egészülnie a katonai enyhülést szolgáló in­tézkedésekkel. Ennek megfele­lően síkraszálltak a fegyverke­zési hajsza megfékezéséért, a fegyveres erők és fegyverzetek korlátozását és csökkentését, a leszerelést — mindenekelőtt a nukleáris leszerelést — szolqáló érdemi intézkedések mellett. Rámutattak azoknak a javasla­toknak a fontosságára, amelye­ket a szocialista országok ter­jesztettek az ENSZ leszerelési bizottsága elé a leszerelés ót- foqó oroqramjának elemeiről, és állást foglaltak a leszerelési világkonferencia összehívása mellett. A Maqyar Népköztársaság és a Bolgár Néoköztórsasög kül- döttcéqe mélységes megelége­déssel üdvözli a hadászati tá­madó feqyverek korlátozásóró1 aláírt újabb szovjet—amerikai megállapodást. E mególlapo- dásnalT rendkívüli jelentősége van a nemzetközi béke és biz­tonság megszilárdítása szem­pontjából, életbe léptetése pe­dig jelentősen előmozdítaná a fegyverkezési verseny korláto­zását. A két fél kifejezésre juttatta, hogy a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzetek csök­kentéséről Bécsben folyó tár-"“ gyalások sikere jelentősen hoz­zájárulna a nemzetközi enyhü­léshez. Aláhúzták, hogy a tár­gyalásokon részt vevő szocia­lista országok múlt évi javasla­tai reális alapot nyújtanak az előrelépésre. Ezt lehetővé ten­né, ha a tárgyalásokon részt vevő nyugati országok késede­lem nélkül, konstruktív választ adnának e javaslatokra. A küldöttségek különösen fontosnak és időszerűnek tekin- tik a Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizottságá­nak 1979. május 14—15-i buda­pesti ülésén kidolgozott javas­latokat. Támogatják azokat a lépéseket, amelyek bővítik a bizalomerősítő intézkedések körét, és gyengítik a katonai szembenállást Európában. A két fél kifejezte készségét, hogy cselekvőén elősegíti egy politi­kai szintű értekezlet összehívá­sát valamennyi európai állam, továbbá az USA és Kanada részvételével. Ez lehetőséget nyújt a bizalomerősítő és a katonai enyhülést szolgáló in­tézkedések, javaslatok érdemi áttekintésére. Különleges jelen­tőséget tulajdonítanak annak a javaslatnak is, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok szerződésben kötelezzék magu­kat arra, hogy elsőként nem használnak egymással szemben sem nukleáris, sem hagyomá­nyos fegyvert. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kül­döttsége újból hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záró­okmányának egységes egész­ként való végrehajtása hozzá­járul a nemzetközi helyzet to­vábbi javulásához, az enyhülé­si folyamat erősödéséhez. Az 1980-ban sorrakerülő madridi találkozóra felelősségteljes munka vár a záróokmány va­lóra váltásának előmozdításá­ban. A Magyar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztársa­ság kész tevékenyen hozzájá­rulni a madridi találkozó jó elő­készítéséhez és sikeres lebo­nyolításához. A felek állást foglaltak a nemzetközi gazdasági kapcso­latok igazságos és demokrati­kus átalakítása mellett. Fellép­tek a nemzetközi kereskede­lemben alkalmazott diszkrimi­nációs korlátozások megszün­tetéséért. Ügy vélik, hogy a KGST és az európai gazdasági közösség megfelelő megálla­podásának megkötése hozzájá­rulna az európai gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködés bővítéséhez, A két küldöttség kifejezte aggodalmát a közel-keleti hely­zet veszélyes alakulása miatt. Elítélte Egyiptom és Izrael kü- lönbékéjét, amely az Amerikai Egyesült Államok égisze alatt jött létre. Szolidaritását fejezte ki a különbékét elutasító arab népekkel és állást foglalt a konfliktus igazságos és átfogó rendezése mellett, valamennyi érdekelt fél — köztük a Palesz­tina' Felszabaditási Szervezet — részvételével. A felek cselekvő támogatá­sukról biztosították a nemzeti függetlenségért és a társadal­mi haladásért, az imperializ­mus, a kolonializmus és a faji megkülönböztetés ellen küzdő ázsiai, afrikai és latin-ameri­kai népeket. Aláhúzták, hogy az el nem kötelezett mozga­lomnak fontos szerepe van e harcban, és reményüket fejez­ték ki, hogy az el nem köte­lezett országok állam- és kor­mányfőinek 1979 szeptemberé­ben Havannában sorra kerülő értekezlete újabb jelentős lé­pést tesz a népek békéjének és biztonságának erősítésére, és hozzájárul az imperializ­mus, a kolonializmus, a neo- kolonializmus, valamint a faji megkülönböztetés ellen vívott harchoz. A küldöttségek határozottan elítélték a Vietnami Szocialis­ta Köztársaság elleni kinai agressziót. Megerősítették pártjaik, országaik és népeik internacionalista szolidaritá­sát a hős vietnami nép har­cával, amelyet országa szuve­renitásáért, területi egységéért folytat. A tárgyaló felek komoly ag­godalommal szóltak Kína he- gemonista és terjeszkedő kül­politikájáról, amely a nemzet­közi helyzet élezésére irányul. Aláhúzták, hogy ez a politika veszélyezteti g világbékét, ká­rokat okoz a forradalmi és felszabadító mozgalomnak. Mindezek hangsúlyozása mel­lett kifejezték, hogy készek normális államközi kapcsola­tokat fenntartani a Kínai Nép- köztársasággal a békés egy­más mellett élés elve alap­ján. I A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság állást foglalt amellett, hogy a Balkán térségében erősödjék a béke, a jószomszédság és az együttműködés. A két párt- és kormánykül­döttség megerősítette, hogy országaik különösen nagy je­lentőséget tulajdonítanak a Szovjetunióhoz fűződő testvé­ri, internacionalista kapcsola­toknak. Nagyra értékelik a Szovjetunió és a Szovjetunió Kommunista Pártja következe-, tes elvi politikáját, amely a béke, a nemzetközi biztonság és a társadalmi haladás ér­dekeit szolgálja. Hangsúlyoz­ták Leonyid lljics Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének ki­emelkedő személyes hozzájá­rulását e politika kidolgozá­sához és megvalósításéihoz. A két küldöttség áttekintette a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kér­déseit. Megállapították, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom erősödik, és növekvő befolyást gyakorol a világhelyzet alakulására. Alá­húzták, hogy a kommunista és munkáspártoknak a békéért és a társadalmi haladásért foly­tatott közös harca jól szolgál­ja az emberiség létérdekeit. A tárgyaló felek megerősí­tették, hogy pártjaik továbbra is a marxizmus—leninizmusel­vei alapján és a proletár in­ternacionalizmus • szellemében munkálkodnak a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom egységének erősítésén. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak pártjainknak a Szovjetunió Kommunista Párt­jához, a szocialista közösség többi országa testvérpártjához fűződő kapcsolataira, a baráti és alkotó együttműködés ál­landó fejlesztésére az élet minden területén. Az MSZMP és a BKP Kife­jezte készségét, hogy a jövő­ben is hozzájárul az európai kommunistb és munkáspártok együttműködésének előmoz­dításához. Hangsúlyozták az európai konr,mun'sta és mun­káspártok 1976. évi berlini konferenciája közös dokumen tumában foglalt elvek érvé nyesítésének és a közös fel adatok megoldásának fontos sáqót a békéért, a bizton sáqért és a társadalmi hala dósért folytatott, küzdelemben Megerősítették szolidaritásu kot a tőkés országokban mű ködő testvérpártoknak a mo­nopóliumok gazdasági és po­litikai uralma megtöréséért, a demokráciáért és a társadal­mi átalakulásért folytatott harcával. Kifejezték pártjaik szolidaritását a nemzeti fel­szabadulásért, a független­ségért és a társadalmi fel- emelkedésért küzdő erőkkel, Hazaérkezett a magyar párt-és kormányküldöttség Szerdán délután hazaérkezett Bulgáriából a Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség. Képünkön: a Ferihegyi repülőtéren Németh Károly üdvözli Kádár Jánost (Folytatás az 1. oldalról) Eredményekben gazdag, a testvéri magyar—bolgár barát­ságot minden mozzanatával újólag demonstráló hivatalos, baráti látogatását befejezve szerdán délután elutazott Szó­fiából a Kádár János vezette magyar párt- és kormánykül­döttség. Bulgária légterét elhagyva Kádár János a következő táv­iratot intézte Todor Zsivkovhoz: „Todor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága első titkárának, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsa elnökének Szófia Kedves Zsivkov Elvtársi A testvéri Bolgár Népköztár­saság területét elhagyva újból köszönetemet fejezem ki az elv. társi és baráti fogadtatásért, amelyben a magyar párt- és kormányküldöttséget részesítet­ték. Ez alkalommal is további si­kereket kívánok önnek és a testvéri bolgár népnek a fejlett szocialista társadalom építésé­ben, közös nemzetközi céljaink szolgálatában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára”. Kádár János távirata Nicolae Ceausescuhoz Románia területe fölött átrepülve Kádár János a következő táv­iratot intézte Nicolae Ceausescuhoz, a Román Kommunista Párt főtitkárához, a Román Szocialista Köztársaság elnökéhez: Hazatérőben a Bolgár Népköztársaságban tett látogatásomról, Románia fölött átrepülve elvtársi üdvözletemet küldöm önnek és a baráti Román Szocialista Köztársaság dolgozóinak. Kívánok önöknek sok sikert a szocializmus építésében, hazájuk felvirágoztatásában. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Szerdán hazaérkezett a Ma­gyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége, amely Ká­dár Jánosnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának veze­tésével a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népköztársaság Állam­tanácsának és Minisztertanácsá­nak meghívására hivatalos, ba­ráti látogatást tett Bulgáriában. A küldöttség tagjai voltak: Lá­zár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke, Gyenes And­rás, a Központi Bizottság titká­ra, Púja Frigyes, a Központi Bi­zottság tagja, külügyminiszter. A küldöttség kíséretében volt Horváth László, a Központi Bi­zottság tagja, az Országbs Tervhivatal elnökhelyettese, Fo­dor László, Varga István, a KB osztályvezető-helyettesei, Roska István külügyminiszterhelyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, és Tóth Elek, a Külügyminisztérium csoportfő­nöke. A párt- és kormányküldött­ség fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Aczél György, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Brutyó Já­nos, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának elnöke, Borbély Sándor, Győri Imre és Havasi Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkárai, Ke­serű Jánosné és Pullai Árpád, a Központi Bizottság és a kor­mány tagjai, Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osz­tályának vezetője és Rácf Pál külügyi államtitkár. Jelen volt Vaszil Baev, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. Ázsia, Afrika és Latin-Ameri- ka forradalmi pártjaival és mozgalmaival. Az MSZMP és a BKP ki­emelkedő fontosságot tulajdo­nít annak, hogy a testvérpár­tok alkotó módon alkalmazzák a marxizmus—leninizmus tudo­mányos elméletét. Meggyőző­désük: a kommunista pártok és valamennyi forradalmi, de­mokratikus erő érdeké, hogy következetes elvi harcot foly­tassanak a maoizmus, a szov- jetellenesség, az antikommu- nizmus minden válfaja ellen. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Bolgár Kommu­nista Pórt hasznosnak tartja az alkotó szellemű párbeszéd folytatását, a kapcsolatok épí­tését a szocialista ' és a szo­ciáldemokrata pártokkal. A magyar és a bolgár fél mély megelégedését fejezte ki, hogy a két párt- és kor­mányküldöttség találkozója szí­vélyes, baráti légkörben zaj­lott le, és a tárgyalások a né­zetazonosság jegyeben folytak az összes kérdésben. Kifejez­ték meggyőződésüket, hogy a megbeszélések újabb fontos hozzájárulást jelentenek a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztár­saság testvéri barátságának további elmélyítéséhez, sokol dalú együttműködésének bőví téséhez, a marxizmus-leniniz- mus és a proletár internacio­nalizmus elvei alapján. Egy­úttal jól szolgálták a szocia­lista közösség egységét, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összefor rottságának erősítését. A magyar párt- és kormány, küldöttség, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép köztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében meg hívta Todor Zsivkov elvtársat, hogy a Bolgár Népköztársa­ság párt- és kormányküldött­ségének élén tegyen hivata­los, baráti látogatást a Ma­gyar Népköztársaságban. A meghívást köszönettel elfo­gadták.

Next

/
Thumbnails
Contents