Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-21 / 168. szám
e Dunántúli napló 1979. június 21., csütörtök Program az idegen nyelvek oktatásáról Fakultatívan a szakmunkásképzőkben minden oktatási szinten. Nagy hangsúlyt kap már a középtávú tervekben a kiscsoportokban folyó nyelvtanulás és a nyelvtanárok továbbképzése. Baranya megye, mint jeleztük, több téren kíván elébe menni sajátos lehetőségeivel e nyelvoktatási programnak. Az említetteken túl alsó és középfokon is szeretnének idegen nyelvi táborokat létrehozni, s az eddigieknél is jobban támaszkodnak majd arra a bázisra, melyet az itt élő nemzetiségek jelentenek. G. O. E gyre többet halljuk napjainkban, hogy milyen fontos az idegen nyelvek ismerete, és milyen nagy lemaradásokat kell e téren pótolnunk. Lassan szinte nincs olyan magyar állampolgár, aki turistaként, vendéglátó házigazdaként, vagy még inkább szakmai téren ne kerülne kapcsolatba más országokból való, más nyelveket beszélő emberekkel. Nemzetközi gyermekfolklór- tábor Kalocsán A gyermekévhez kapcsolódik a június 24-én, Kalocsán megnyitó nemzetközi gyermek- folklórtábor. Nyolc Duna menti országból: Ausztriából, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Lengyel- országból, a Szovjetunióból, Törökországból és hazánk különböző részeiből ötszáz gyerek érkezik a Duna menti városba. A hazai csoportokban délszláv, német, szlovák és román nemzetiségű gyerekek is lesznek. A csoportok néptáncos, zenész, énekes, bábos és díszítőművész gyerekekből ver- búválódnak. A folklórtábor június- 30-án egésznapos juniálissal — folklórbemutatókkal, népművészeti vásárral, vetélkedőkkel — zárul. miire Használjak? A kulturális alapokról Évekkel ezelőtt született meg a jóléti 'és kulturális alapok képzéséről szóló határozat. Ma már egyre inkább tudják a vállalatoknál és a szövetkezeteknél, mire való is ez a pénzeszköz. Vajon hogyan gazdálkodtak tavaly ezzel az alappal a megye nagy szervezetei: a szak- szervezet (vállalatok), a MÉSZÖV, az Ipari Szövetkezetek Szövetsége (KISZÖV) és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szövetsége? Az elmúlt esztendőben összesen 24,5 millió forintot fordítottak erre a célra, Többet utazunk, mint valaha, tovább szélesednek kapcsolataink a nagyvilággal, a szomszédos államokkal és a távoli földrészekkel. Külföldi gépek, technológiák és velük együtt szakemberek érkeznek hazánkba, óriási mennyiségű az idegen nyelvű szakirodalom; nemzetközi tapasztalatcseréket szervezünk, s ilyenkor — bár a tolmácsok szerepe mindig nélkülözhetetlen marad — szükségünk van a nyelvtudásra. Ezt a szükségszerűséget fogalmazza meg az MSZMP KB tanácsadó testületének, a Tudománypolitikai Bizottságnak ez év áprilisában hozott határozata az idegen nyelvek oktatásának és tanulásának programjáról. „ Társadalmi mértékben növelni kell az idegen nyelvek elsajátítását, elő kell segíteni az idegen nyelveket tudó állampolgárok számának gyors növekedését, a nyelvtudás színvonalának emelkedését — szögezi le a határozat. — Törekedni kell arra, hogy a nyelvtudás nyelvek szerinti megoszlása a társadalmi szükségleteknek megfelelően alakuljon, különös tekintettel a nagy, nemzetközi elterjedtségű nyelvek ismertetésére." A távlati cél, hogy a középfokú végzettségűek egy nyelvet jól, egy másikat az olvasási szövegmegértés szintjén ismerjenek, míg a felsőfokú szakembereknek két nyelvet kell jól, szakmai munkájukhoz felhasználható színvonalon elsajátítaniuk. Közüggyé kell válnia a nyelvoktatás és -tanulás ügyének, hogy a széles társadalmi rétegek a nyelvtudást az általános műveltség elidegeníthetetlen részének tekintsék. Ami a középtávú, tehát a következő tíz évre vonatkozó terveket illeti, a Tudománypolitikai Bizottság határozata kiterjed a közoktatás különböző fokozataitól a nyelvvizsgarendszeren, a TIT, az MSZBT keretében folyó nyelvoktatáson keresztül a vállalati nyelvtanfolyamok szérvezéséig, a rádió és televízió nyelvoktató tevékenységéig, és a kellő mennyiségű segédanyag, tankönyvek, magnetofon-szalagok, hanglemezek terjesztéséig. Baranya megye sajátos adottságaival igyekszik elébe menni a várható feladatoknak. A megye az itt élő német és hor- vát-szerb nemzetiség révén tulajdonképpen előnyben van az idegen nyelvoktatás és nyelvtudás területén, ez az előnyös helyzet mégis igen szerény, ha a számokat nézzük. A nyelvtanulásra legalkalmasabb korosztályból a 45 000 baranyai általános iskolás közül a tagozatos osztályokban idegen nyelvet tanul 1300 gyerek, az össz- létszámnak tehát csak 2,5—3 százaléka. Pedig biztos, hogy ennél több gyereknél kellene megalapozni az idegen nyelvtudást. Nemzetiségi nyelvet, németet, horvát-szerb nyelvet 4000 gyerek tanul Baranyában alsó fokon. A szakmunkásképzőkben már csak a kereskedelmi és vendéglátóipari szakon kötelező az idegen nyelv, általában a német, s ez év őszétől választhatóan a horvát-szerb nyelv. Mivel a nemzetiségi iskolákból sokan kerülnek szakmunkásképzőkbe, idén szeptembertől szabadon választhatóan a nagy létszámú szakmákban tanuló fiatalok is tovább fejleszthetik nemzetiségi nyelvtudásukat. Kiderül majd, hányán fognak élni a felkínált lehetőséggel. A középiskolákban 8000 diák tanul megyénkben a gimnáziumban két, a szakközépiskolákban egy idegen nyelvet oktatnak — hat élő nyelvet, valamint a latint. A második idegen nyelvet csak 3500 fiatal tanulja, a középiskolásoknak nem egészen a fele. Az oktatás szervezett formái tehát nem adnak még lehetőséget a kívánt szintű és intenzitású idegen nyelv oktatására. A középtávú program ezeknek a meglévő kereteknek a kibővítését tűzi ki célul. Nemcsak hogy nem szünteti meg, hanem tovább szélesíti a tagozatokon való nyelvtanulás lehetőségeit A kőszegi után a legnagyobb Ahol bizakodássá oldódik a szánalom Bemutatjuk a Kisegítő és Foglalkoztató Iskolát Tizenhárom év körüli nyurga kislány vezényli energikus és szakszerű mozdulatokkal a zenekart. A gyerekek arcán feszült figyelem, a produkcióra összpontosítanak. Speciális „betűkottából” játszanak, mert a hangjegyeket nem ismerik. Mögöttük a színpadon a tánccsoport. Különös hangulata van ennek a zenének meg a táncnak azután, hogy dr. Fekete Béla igazgatóval végigjártuk a pécsi Kisegítő és Foglalkoztató Iskola tantermeit, internátusát, udvarát, műhelyeit. Az értelmi fogyatékos gyerekek az első pillanatban együttérzést, szánalmat váltanak ki az emberből, majd, amikor sorra látjuk, mit produkálnak az elméleti és gyakorlati órákor, ez a szorongató szánalom lassan feloldódik, és bizakodás tölti el az embert. Mert sok minden lehet belőlük. Még boldog ember is. A világ népességének mintegy 3—5 százaléka értelmi fogyatékos. Ezek az emberek nem minősülnek betegnek, állapotuk állandó, sérültségi fokuk azt jelenti, hogy bizonyos szinten elsajátíthatják az általános iskola tananyagát, csak a logikai tárgyak, a nehezebb matematika okoz nekik például nehézségeket. Manuális készségük, gyakorlati intelligenciájuk ugyanakkor magas. Segédmunkásként, a jobbak szakmunkásként elhelyezkedhetnek, s ezzel aktívan bekapcsolódhatnak a társadalom életébe. éves korig. Ez idő alatt lehetővé válik, hogy a tanulók elvégzik a kisegítő iskola nyolc osztályát, s a különböző vállalatokkal való kapcsolatok révén elhelyezkedjenek, munkába álljanak. Fekete Béla igazgató elmondta, hogy mivel az üzemek igénylik a segédmunkaerőt, a pécsi gyerekek helyzete az iskola elvégzése után is biztató. A vidékieknek Pécsett nem tudnak szállást biztosítani. Megkezdődött a vakáció Fokozottabb figyelmet a gyermekekre! A tanév befejezése ismét időszerűvé teszi a vakációzó gyermekeknek szánt intő-óvó szót. Az elmúlt évben 134 tizennégy éven aluli gyermek vált közlekedési baleset áldozatává, több mint 2500-an megsérültek — mondották ezzel kapcsolatban a Belügyminisztérium sajtóosztályának illetékesei az MTI munkatársának. — A halálos áldozatok száma két év alatt csaknem más- félszeresére, a sérültek száma pedig 24 százalékkal emelkedett. A gyermeksérültek mintegy fele gyalogosként vett részt a közlekedésben. Szomorú tapasztalat, hogy a tragédiák bekövetkezésében gyakran játszik szerepet a gyermek figyelmetlensége, mint a járművezetők szabálytalan magatartása. — Ennek ellenére a volán mögött ülők még többet tehetnek azért, hogy az úttest ne váljon jóvátehetetlen tragédiák színhelyévé. Különösen a játszóterek környékén, a strandoknál, az üdülőhelyeken, s mindenütt, ahol önfeledten játszadozó gyermekekre lehet számítani, kell a járművezetőknek óvatosabb haladással fokozottabban vigyázniuk az apróságokra. — A baleseti statisztikákból kitűnik az is, hogy egyre több gyermek sérül meg személy- gépkocsi utasaként. Még mindig előfordul, hogy hat éven aluli kisgyermeket ültetnek a szülők a személygépkocsi első ülésére — a KRESZ előírásai ellenére. Az intézet természetesen sajátos védettséget ad tanulóinak, akik maguk is érzik hátrányos helyzetüket, nem élnek mégsem elzárt környezetben. Főként a pécsi üzemek révén, de az iskola különböző rendezvényei által bekapcsolódhatnak a mindennapi életbe: kulturális programokon vesznek részt, ott vannak az őszi terménybetakarításnál, szakköreik révén ellátogatnak a pécsi üzemekbe, s az iskolában külön tantárgy keretében foglalkoznak a termelőmunkával, a munkába állással. — Az a legfőbb célunk — mondja az iskola igazgatója —, hogy tanítványainkat megismerje és befogadja a társadalom. Ez a folyamat általában lejátszódik, szeretik, megbecsülik tanítványainkat, akik sosem tartoztak a munkahelyeken a vándormadarak közé. Szeretnek dolgozni, jó a gyakorlati készségük, hiszen a munka területén akarják ellensúlyozni hátrányaikat, s megmutatni képességeiket. Érdemes megemlíteni, hogy a Pécsi Kesztyűgyár által rendezett szakmai vetélkedőn a mi szakkörünk lett első az általános iskolák között. Sajátos feladatokat vállal a Kisegítő és Foalálkoztató Iskolában Nem a ks z a • tanár ként ^^HHHB^ffntézet be, és most semmi pénzért nem hagyná el ezt a területet, A pécsi intézetben, — amely a kőszegi után a legnagyobb oz országban, 50 osztálycso- portjá.val, 180 fős internátusá- val, — több mint fél ezer enyhén és közép fokon sérült tanuló oktatását, nevelését végzik. Óvodás kortól tizennegyedik életévükig vannak itt a gyerekek, a következő tanévtől pedig az úgynevezett továbbképző osztályok veszik kézbe pályairányításukat tizennyolc ezeket a gyerekeket. Megindító a tanítványaik ragaszkodása, hiszen ebben az iskolatípusban fokozott szerepe van a tanár és a diák közötti bizalomnak, szeretetnek. A tanórák és az egyéb foglalkozások átlagosan tizenkét fős csoportokban folynak, így adott a lehetőség a tanulókkal való egyéni foglalkozásra. Csak egy példa erre az otthonias, meleg légkörre: az egyik alsó tagozatos osztály anyanyelvi órájára látogatunk. Az írásfüzeteken csak sennyi áll;,Csaba, Guszti, Elvira, Lívia, Emese. S a füzetekben szépen formált gyöngybetűk. A legszebb Emeséé. — Kicsit anyaszerep is az, amit vállalnunk kell — mondja a kollégium vezetője, Merckle Lászlóné. — fíz a törekvésünk, hogy a 10—14 fős kollégiumi csoport egy nevelőnél maradjon, hogy az végigkísérhesse a gyerekek fejlődését az itt töltött évek alatt. Annál is inkább szükség van erre, mivel 180 tanulónkból 80 állami gondozott. Tiszta, üde illat fogad mindenütt a kollégium helyiségeiben; a lépcsőház falain Mar- tyn Ferenc Petőfi-sorozatának reprodukciói; a lépcsőfordulóban egy régről ittmaradt gyönyörű óra; az osztálytermekben jól felszerelt kabinetek. — Jelenleg az épület minden zugában tanítunk — mondja az iskola igazgatója. — Ugyanakkor folynak már a felújítási munkálatok, hiszen intézetünk elsőosztályú barokk műemlékben foglal helyet. Ha elkészül a rekonstrukció, nemcsak az iskola, de Pécs városa is gazdagabb lesz egy szépen helyreállított műemlékkel. Június 21—23. között pedig országos konferencia szervezését vállaltuk: a Magyar Gyógypedagógusok Országos Egyesülete Pécsett rendezi tudományos ülését. Gállos Orsolya ami jelentős összegnek számít. Az 1976-os szabályozás óta a felhasználás kis mértékben tovább javult mennyiségileg és minőségileg is. A vállalatok kulturális kiadásra átlagban a jóléti és kulturális alap 10,5 százalékát használták. Legnépszerűbbek az országjárások, a kirándulások (kb. erre 340 000 forintot költenek), ezután következnek a gyermekeknek összeállított rendezvények, a szellemi vetélkedők költségei, a vállalati kultúr- szoba fenntartása. Ötödik helyen áll a szocialista brigádok művelődési vállalásainak támogatása, majd az ismeretterjesztő előadások kiadásai, a majálisok, juniálisok szervezése: a munkahelyi könyvtár állományának fejlesztése. Ezután a művelődési intézmény közös fenntartásához való hozzájárulás következik, megelőzve a szakkörök, a műsoros estek, a propaganda- és a felnőttoktatás kiadásait, üzemig filmvetítésekre, író—olvasó találkozókra, táncos estekre is fordítanak az alapból, de támogatják a vállalati művészeti együtteseket is. Az utolsó helyen a munkásszállások kulturális igényeinek fedezése áll. Majdnem hasonló az ipari szövetkezetek kulturális alapjának felosztása is, ahol viszont az előirányzott 800 forint/fo összeg helyett csak 535 forint állt rendelkezésre. A Megyei Szövetkezeti Bizottság a közös alapból naqyobb összeget fordít művelődési házak es együttesek támogatására, így P'-: ° Steinmetz művelődési hoznak 380 000 forintot, a mecsekna- dasdi német együttesnek és a siklósi vegyeskarnak 40 000 40 000 forintot nyújt evente. A fogyasztási szövetkezetek, afe- szek, szintén segítik amatőr együtteseiket. Náluk kiemelkedő az ismeretterjesztő előadások száma is (180-190 eyente). A Cooptourist szervezeseben egyre többen vesznek reszt különböző utazásokon. Rendeznek politikai vetélkedőket, jo kapcsolatot építenek k. a megye' tanáccsal, a megye, könyvtárral, a KISZ-bizottsagokkal A termelőszövetkezetek oktatásra tavaly 220 000 forintot, kulturális célokra, «akkora klubok, rendezvények 876 ezret sportra több mint kétmilliót és „egyéb kulturális célokra" (iskola-, óvodaépítés stb.) két és fél milliót -fordítottak. Tavaly mégis négymillió forint volt a fel nem használt maradványuk. :tű!Snemnf<Sta9|koznak9 komplex módon a dolgozok általános szakmai és politikai művelődésével. Néhol meg tamo^ aatiák a dilettantizmust, es a kirándulások sem minden eseten kötődnek kultuyahs programokhoz. A kulturális költse aek között számoljak e az állóeszközök beszerzését, koz-velődési intézmények letes'^1' aZ IBUSZ és egyeb irodák utait, holott ezeket a val °l°l részesedési alapjából kellene fe<A ZMunka és művelődés mozgalomnak nagyobb reszt £r ’ kapni a kulturális alapokból, kólájának. Jo lenne, ha többet törődnének a művffz?tV "Síü léssel, szakkörök, klubok ™ej‘ ködtetésével, az önműveléssel Ezt különben lehetove tesz, a SZOT elnökségének egyik ha tározata, amelyik újból szabályozza a szakszervezetek vállalati szerveinek döntési jog ° be tartozó pénzeszközök fel- használását. A megye, közművelődési bizottság pedig elhatározta, hogy a négy szervezet a megyei tanáccsal közösen összeállít a közeljövőben egy megyei programot. Ebben kidolgozzák az egyseges vizsgalati, cselekvési szempontokat, így talán megszűnik a mostani bizonytalanság az alapok felhasználásában.