Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-03 / 150. szám

2 Dunántúli napló 1979, június 3., vasárnap Közös nyilatkozat A pedagógusnap városi ünnepélye (Folytatás az 7. oldalról) A küldöttségek vélemény- cserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió távlati gazdasági együtt­működésének fő irányairól. Megállapították, hogy az áru­csere-forgalom dinamikus nö­vekedése, a termelési együtt­működés fejlődése, a hosszú távú gazdasági megállapodá­sok hozzájárulnak Magyaror­szág és a Szovjetunió népgaz­dasági feladatainak megoldá­sához. A Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió kor­mányfőinek a közelmúltban le­zajlott találkozóján kidolgo­zott megállapodások valóra váltása előmozdítja a kölcsö­nösen előnyös gazdasági kap­csolatok elmélyítését. A felek szükségesnek tart­ják az együttes tervezési te­vékenység tökéletesítését, a termelési kooperáció és sza­kosítás fejlesztését. Kiemelték annak fontosságát, hogy mi­előbb fejezzék be a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió legfontosabb gazdasági ágazatait felölelő termelési kooperáció és szakosítás 1990- ig szóló hosszú távú program­jának kidolgozását. Jelentős eredmények jellem­zik a két ország már 30 éve jól fejlődő műszaki-tudomá­nyos együttműködését. A fe­lék időszerű feladatként jelöl­ték meg a közös tudományos tevékenység népgazdasági ha­tékonyságának növelését és még szorosabb összehangolá­sát a magyar—szovjet gazda­sági kapcsolatok követelmé­nyeivel. A küldöttségek aláhúzták a testvéri országok szoros együtt­működésének fontosságát a nagy népgazdasági feladatok végrehajtásában, köztük az energia- és nyersanyaggondök megoldásában. Megállapítot­ták, hogy az összefogás nagy­szerű példája a KGST-tagál- lamok több ezres építökollektí- vájának internacionalista együttműködésével elkészült és üzembe helyezett Szövetség gázvezeték, a Vinnyicát és Al­berti rsát összekötő, magasfe­szültségű villamos távvezeték. Magyarország és a Szovjet­unió továbbra is hatékonyan hozzá kíván járulni a KGST tevékenységének fejlesztéséhez és tökéletesítéséhez. A KGST fennállásának 30 éve során felhalmozott tapasztalatok meggyőzően bizonyítják a testvéri államok közös erőfe­szítéseinek nagy előnyét a gazdaságban, a tudományban és a technikában. A felék ha­tározott intézkedéseket tesznek a jövőben is a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának valóra váltására, cselekvőén részt vesznék a KGST-tagországak hosszú távú együttműködési célprogramjai­nak megvalósításában. Ma­gyarország és a Szovjetunió, a baráti országok sikeres tár­sadalmi, gazdasági fejlődése fontos tartalékának tekinti a gazdasági integráció előreha­ladását. A küldöttségek nagy figyel­met szenteltek a magyar—szov­jet ideológiai együttműködés­nek. Kifejezték, hogy kölcsönö­sen előmozdítják Magyarország és a Szovjetunió ideológiai in­tézményeinek, tömegtájékozta­tási szerveinek alkotó együtt­működését. A látogatás során aláírták a magyar-szovjet kul­turális és tudományos együtt­működési egyezményt, amely új lehetőségeket teremt e kapcso­latok szélesítésére és elmélyí­tésére, Magyarország és a Szovjetunió népeinek kölcsönös szellemi gazdagodására, A két küldöttség megelége­déssel állapította meg, hogy a magyar—szovjet barátság ápo­lása és elmélyítése a társada­lom legszélesebb köreinek ügyévé vált. Kedvezően érté­kelték a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság és a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság tevékeny­ségét, amely jelentősen hozzá­járul a két testvéri nép közele­déséhez. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttsége széles körű véleménycserét foly­tatott a nemzetközi élet kulcs­kérdéseiről. A felek megállapí­tották, hogy ma is időszerű az az értékelés, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai 1978 no­vemberi moszkvai nyilatkozatuk­ban adtak a nemzetközi hely­zetről. Az Európában és a vi­lágban végbemenő kedvező irányú változások mellett a nemzetközi életben továbbra is aktívan tevékenykednek a ..hi­degháború” korszakának visz- szaállítására törekvő imperia­lista és reakciós erők. A NATO militarista köreinek az a célja, hogy fokozzák a fegyverkezési versenyt, katonai fölényre te­gyenek szert a szocialista kö­zösség országaival szemben és megkíséreljék aláásni a nem­zetközi enyhülés alapjait, Magyarország és a Szovjet­unió — a Varsói Szerződés töb­bi szövetséges államával együtl — most és a jövőben is min­dent megtesz azért, hogy az enyhülés folyamata megerősöd­jék, kiszélesedjék, egyetemessé és visszafordíthatatlanná vál­jék. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió rendkívül fontos­nak tartja az államok közötti bizalom erősítését és a katonai enyhülést szolgáló gyakorlati intézkedéseket Európában. Erre irányul a szocialista államok­nak az a javaslata, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt ve­vő valamennyi állam kössön szerződést: nem alkalmaznak elsőként egymás ellen sem nuk­leáris, sem hagyományos fegy­vert. A katonai enyhülés elő­mozdításában és az európai ál­lamok közötti bizalom erősíté­sében hasznos lenne — a záró­okmánnyal összhangban jelen­leg is megvalósuló bizalomerő­sítő intézkedések kiegészítése­ként — azoknak a javaslatoknak a gyakorlati alkalmazása, me­lyek szerint az országok előze­tesen bejelentik a nagyobb ka­tonai mozgásokat, nagyszabású légi hadgyakorlatokat, az össz­európai értekezleten részt ve­vő államok parti vizeihez közeli nagyméretű haditengerészeti gyakorlatokat. A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizottsága budapesti ülésének új jelentős kezdeményezése, hogy hívják össze az összes európai állam, az Egyesült Államok és Kana­da képviselőinek politikai szin­tű értekezletét. Ez széles körű lehetőséget nyit mindezen ja­vaslatok érdemi áttekintésére és más államok olyan javasla­tainak megvizsgálására, ame­lyek a katonai szembenállás mérsékléséhez, a fegyveres erők és fegyverzetek koncentráció­jának és mennyiségének csök­kentéséhez, az európai béke és biztonság megerősítéséhez ve­zetnek. A felek meggyőződése, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodásának kü­szöbönálló aláírása a hadá­szati támadófegyverek korláto­zásáról rendkívül nagy jelen­tőségű a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása szempontjából. Életbelépése jelentős előrehaladás lesz a fegyverkezési verseny korláto­zásához vezető úton. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan sík- raszáll a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzetek csök­kentésével foglalkozó bécsi tár­gyalások sikeres előrehaladá­sáért. A szocialista államok ja­vaslatai lehetővé teszik, hogy e tárgyalásokat az egyezmény konkrét kidolgozása felé terel­jük. Most a nyugati országokon a sor, hogy a javaslatokra konstruktív választ adjanak. Az európai földrész helyze­tének áttekintése során a felek ismételten megállapították, hogy a Helsinkiben elfogadott záróokmány valamennyi elvé­nek és megállapodásának kö­vetkezetes és teljes valóra váltá- sg az európai és az egész nem­zetközi helyzet további javulá­sát szolgálja. Ebben a folya­matban fontos szerep vár az összeurópai értekezleten részt vevő országok képviselőinek 1980. évi madridi találkozójára. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kész érdemben hozzájárulni e találkozó sikeres megtartásához. Az egyenlőségen és a köl­csönös előnyökön nyugvó együttműködés szélesítésének konkrét lépése lehetne a KGST és az Európai Gazdasági Kö­zösség viszonyának alapelveiről szóló egyezmény mielőbbi meg­kötése. A küldöttségek felléptek amellett, hogy a béke, a jó- szomszédsáq és az együttmű ködés erősödjék a Balkán-féi- szigeten. Kifejezték reményü­ket: a balkáni népek nem en­gedik meg, hogy e fontos tér­ség a nyugtalanság és a bo­nyodalmak fészkévé váljék az enyhüléssel és a békével szem­benálló erők cselszövésének következtében. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kifejezte aggo­dalmát a közel-keleti esemé­nyek veszélyes alakulása miatt. Ismételten megerősítették, hogy szolidárisak az arab országok­kal, amelyek határozottan el­utasítják az Egyesült Államok égisze alatt Eqyiptom és Izrael között megkötött arabellenes különbékét. A felek aláhúzták, hogy Kí­nának az enyhülési folyamat megszakítását, új feszültséggó­cok létrehozását, háborús konfliktusok kirobbantását cél­zó hegemonista, terjeszkedő politikája komoly fenyegetést jelent a békére, korunk forra­dalmi és felszabadító erőinek ügyére. Magyarország és a Szovjet­unió ismét meqerősíti interna­cionalista szolidaritását a kínai agressziót bátran visszaverő hős vietnami néppel, és vala­mennyi békeszerető erővel együtt határozottan támogatja a Vietnami Szocialista Köztár­saság konstruktív álláspontját, amely Délkelet-Ázsia békéjé­nek helyreállítását és biztonsá­gának megerősítését szolgálja. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kifejezve elvi ál­láspontját Kína jelenlegi külpo­litikájáról, egyúttal megerősíti azt is, hogy barátságra törek­szik a kínai néppel, kész a bé­kés egymás mellett élés elvei alapján normális államközi vi­szonyt fenntartani o Kínai Nép- köztársasággal. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió aktívan támogat­ja a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küz­dő ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai népeket az imperializmus, a kolonializmus, a neokolonia- lizmus és a faji megkülönbözte­tés ellen folytatott harcukban. A küldöttséqek kiemelték az el nem kötelezett mozgalom pozi­tív szerepét ebben a harcban és reményüket fejezték ki, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek 1979 szeptemberében Havannában sorra kerülő értekezlete újabb hozzájárulás lesz a népek béké­jének és biztonságának erősí­téséhez, az elnyomás és a dik­tátum imperialista politikája el­leni harchoz. A felek ismételten kifejezték elhatározásukat, hogy a jövő­ben is minden módon elősegí­tik a szocialista közösség test­véri országai külpolitikai együtt­működésének elmélyítését, amely a nemzetközi enyhülés folyamatának és a világpoliti­kai légkör egészségesebbé vá­lásának hatalmas mozgató ere­je. Megerősítették készségüket, hogy következetes intézkedése­ket tesznek a Varsói Szerződés szervezetének - a béke és a nemzetközi biztonság megbíz­ható eszközének — erősítésére. III. A tárgyalásokon véleményt cseréltek a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom szá­mos kérdéséről. A felek megállapították, hogy napjainkban egyre nő a kom­munista és munkásmozgalom nemzetközi szerepe és be­folyása. Elsősorban ö szo­cialista és a kapitalista országok kommunista és munkáspártjainak kezdeménye­zései és együttes erőfeszítései eredményeként olyan nagy horderejű kérdések kerültek a világpolitika középpontjába, mint a termonukleáris háború elhárítása, a fegyverkezési haj­sza megfékezése és a leszere­lés, a békés egymás mellett élés elvének megerősítése a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok között, a hegemonizmus elleni harc, a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés meg­szüntetése és más kérdések. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja tisztelettel tekint a társadalom forradalmi átala­kításáról, a szocializmus és a kommunizmus építéséről szóló, Marx, Engels, Lenin tanításait továbbfejlesztő testvérpártok al­kotó útkeresésére. Az élet iga­zolja, hogy gyümölcsöző ez a tevékenység, ha figyelembe ve­szi mind az osztályharc, mind a szocialista átalakulás általá­nos törvényszerűségeit, mind pedig az adott országok konk­rét történelmi feltételeit és nemzeti sajátosságait. A magyar és szovjet kommu­nisták következetesen síkraszáll- nak valamennyi kommunista és munkáspárt elvtársi együttmű ködésének fejlesztéséért, az egymás közötti viszony azon ál­talánosan elfogadott elvei alapján, amelyeket a kétoldalú és a nemzetközi találkozókon dolgoztak ki, beleértve az 1976- os berlini értekezletet is. A tárgyalások résztvevői rá­mutattak a testvérpórtok inter­nacionalista szolidaritásának növekvő szerepére, az aktívabb közös fellépés, az együttműkö­dés és az összeforrottság erő­sítésének szükségességére. E cél érdekében a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Szov­jetunió Kommunista Pártja, mint korábban, a jövőben is mindent megtesz. A magyar és a szovjet fél mély megelégedettségét fejez­te ki a szívélyesség, a testvéri barátság, a teljes kölcsönös megértés légkörében, az MSZMP és az SZKP, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió nézeteinek minden megvi. tatott kérdésen meqnvilvónu- ló eqvséae jegyében lezajlott tárgyalások eredményei fejett. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett hivatc- los haráti látogatása az inter­nacionalista testvériség és a sokrétű együttműködés elmé­lyülését szolgálja a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió között, és újabb hozzájá­rulás a szocialista közösség megszilárdításához. L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke meghívta Kádár Jánost, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, hogy a Magyar Népköztársa­ság párt. és kormányküldött­ségének élén tegyen hivatalos baráti látogatást a Szovjet­unióban. Magyar részről a meghívást köszönettel elfogad­ták. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LEONYID ILJICS BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke A művészeti szakközépiskolá­sok műsorával kezdődött teg­nap délelőtt az Ifjúsági Ház­ban a pedagógusnapi ünnep­ség, melyen Pécs és környező községeinek pedagógusait kö­szöntötték. A városi művelődésügyi osz­tály vezetőjének, Csorba Tiva dórnak üdvözlő szavai után dr. Németh Lajos, a városi tanács elnökhelyettese tartott ünnepi beszédet. Emlékeztetett az 1972-es oktatáspolitikai pártha­tározatra és beszélt a végrehaj­tás eredményeiről, az új tan­terv által megnövekedett fel­adatokról, a tanárok lelkes munkájáról és a társadalom tiszteletadásáról. Ezután felol­vasták azoknak a pedagógu­soknak a nevét, akik pénteken vették át kitüntetéseiket Buda­pesten, illetve a megyei taná­cson. Majd dr. Németh Lajos átnyújtotta harmincnégy peda- gógusnbk, konyhai dolgozónak Az ötvenedik könyvhét ünne­pélyes megnyitóját tegnap tar­tották Pécsett, a Színház téren. Először a sásdi úttörők fúvós­zenekara adott hangulatkeltő térzenét, majd a Pécsi Amatőr Színpad tagjainak röyid műsora következett. A megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője, Ber- nics Ferenc köszöntő beszédé­ben elmondta, hogy a tavalyi könyvhétre 134 új mű jelent meg 2,7 millió példányban és 95 millió forintért vásároltak belőle. Beszélt a felszabadulás óta elért könyvtári eredmények­ről és a Művelt Nép megyei boltjainak tavalyi — 62,5 milliós — forgalmáról. Még­is az ország lakosságának közel fele alig vesz kezé­be könyvet, a könyvtári ol­vasók száma nem növekszik az utóbbi években. Kevés a köny­vesbolt is, és közművelődési könyvtárhálózatunk minősége sem felel meg mindenütt a kö­vetelményeknek. Pedig szüksé­günk van a jó könyvekre, az igazi irodalom ismeretére. Bet- nics Ferenc ezeknek a gondo­latoknak a jegyében nyitotta meg a könyvhetet. Kár, hogy a tér hangosítása nem volt meg. felelő, így csak bizonyos pon­tokról hallhatták az érdeklődők Kerek jubileumhoz érkeztek a majsi önkéntes tűzoltók: az ala­kuló pecséten ott a kétnyelvű felírás és az évszám, 1879, ta­núsítva, hogy éppen száz esz­tendővel ezelőtt határozta el a község lakossága a köz javai­nak „egyleti" védelmét. A Trischler családból több gene­ráción át — 71 évig — többen viselték az egylet elnöki tiszt­ségét, s a tegnapi ülésen is köszöntötték a tűzvédelemben eredményes munkája alapján Tarlós-Trischler Sebestyént, aki ötven éve viseli az egyenruhát, s aki éppen egészségi állapota miatt nem vehetett részt az ün­nepen. Ugyancsak ötven éve önkéntes Müller György és Ká- tai András. Az iskola tornatermében gyűltek össze az ünneplők, a község, a járás állami és párt­vezetői, köztük az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának képviseletében dr. Bunna Gyu­la és a Baranya megyei Tanács igazgatási osztályának vezetője, dr. Molnár István. A jubileumi emlékülést Szent- királyi Lajos, a majsi önkéntes tűzoltó egyesület elnöke nyitot­ta meg, majd Lőrincz Gyula ta­az Oktatási Minisztérium Kiváló Munkáért kitüntetését. Minisz­teri dicséretben huszonhaton részesültek. Az elnökhelyettes ezenkívül átadta még az ÉVM, a KGM és MüM Kiváló Mun­káért kitüntetéseit hat oktató­nak. A pedagógusok nevében Merkle Lászlóné, a Pécsi Kise­gítő-Foglalkoztató Iskola igaz­gatóhelyettese köszönte meg az elismerést. Az ünnepség be­fejeztével Csorba Tivadar álló­fogadásra hívta meg a résztve­vőket. Az ünnepségen megjelent Gyenes Imre, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottsága munka­társa, Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottsága osztály­vezetője, Kovács József, a kö­zépfokú intézmények párttitká­ra, Benkö Gyula, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottsá­gának titkára, Gergely László, a HNF városi bizottsága titkára. a beszédet, csakúgy, mint a megnyitó után következő sza­valatokat. Végül ismét a sásdi úttörők játszottak és nekik sze­rencsére nem volt szükségük az erősítőkre. A június nyolcadikáig tartó könyvhét alkalmából az újdon­ságokat nemcsak a könyvesbol­tokban, hanem a Széchenyi tér és a Színház tér közötti könyvutcában is megvásárol­hatják az olvasók. Megtaláljuk többek között Végh Antal, Ka­rinthy Ferenc, Mándy Iván, Cseres Tibor új regényeit. Már az első nap után is nagy nép­szerűségnek örvendenek a RARE (Rakéta Regénytár) sorozat legújabb kiadásai. Sokan vá­sárolják Moldova György né­hány, régebben megjelent írá­sának gyűjteményes kötetét, Mészöly Miklós novella- és ri­portkönyvét, vaqy az amerikai Doctorow: Ragtime című köte­tét. A korábbi évekhez hason­lóan most is megjelentek a könyvhéten féláron kapható kötetek, a Körkép, a Szép ver­sek, a Rivalda. Ugyancsak ol­csóbban juthatnak hozzá az ol­vasók június nyolcadikáig a mai szovjet írók elbeszéléseihez. Igazi csemegének számít Nagy László feljegyzéseinek, prózai írásainak gyűjteménye. nácselnök emlékezett az egye­sület 100 évére. Méltatta azt a munkát, amelyet a tűzvédelem és a köz javainak védelme ér­dekében kifejt a községi egye­sület, szólt a község fejlődésé­ről, új létesítményeiről, köztük az új tűzoltószertárról. Kosteleczky Sándor tűzoltó ezredes, megyei parancsnok rövid köszöntője után felolvas­ta a Magyar Népköztársaság belügyminiszterének, a tűzoltó­ság országos parancsnokának és a Baranya megyei Tűzoltó­ság parancsnokának parancsát. Jakobi Ferencet, a majsi önkén­tes tűzoltó egyesület parancs­nokát a Tűzbiztonsági Érem arany fokozatával tüntette ki, az ezüst fokozatot Bajor Antal, az úttörő tűzoltó szakkör veze­tője, az érem bronz fokozatát pedig Csillag Miklós és Panda József vehették át. Az önkéntes tűzoltó szolgála­ti érem aranykoszorús fokoza­tát Pfaff János és Koós Arzén, az ezüstkoszorús fokozatát Kresz József, a bronzkoszorús fokozatát pedig Neumann Ist­ván, Nagy Pál, Varjú István és Reiter János kapták meg. K. F. Áz ünnepi könyvhét megnyitója A századik évforduló Önkéntes tűzoltók Jubileumi ünnepség Majsen

Next

/
Thumbnails
Contents