Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-03 / 150. szám

1979. JÚNIUS 3. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. Jelentősen k Magyarország és az NDK kapcsolata Nagy fellendülés Magyarországon Hasznosítsuk az együttműködés jó feltételeit! Jó és helyes az MSZMP nemzetiségi politikája Beszélgetés Gerhard Reinert elvtárssal, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetével Megkezdődött a nemzetközi gyermekév budapesti fórnma Gerhard Reinert, az NDK rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete négy és fél­évi magyarországi szolgálat után a napokban visszatér hazájába. A nagykövetet bú­csúlátogatáson fogadta Pé­csett dr. Nagy József, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Földvári Já­nos, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese. Bara­nyai látogatása során Ger­hard Reinert interjút adott a Dunántúli Naplónak. Nagyfokú nyíltság- Reinert elvtárs, az ön babarci látogatása során dr. Nagy József, a megyei párt- bizottság első titkára azt mondotta: „ön igen sokat tett Magyarország és az NDK népei közötti barátságért." Mit tart ön a legnagyobb eredménynek, amit magyaror­szági tartózkodása idején el­értek? — Természetesen örülök dr. Nagy József elvtárs elismerő szavainak, amelyeket tevékeny­ségemről itt mondott. Való­ban úgy van, hogy épp az utóbbi négy-öt évben minden vonatkozásban jelentősen ki­szélesedtek a Magyar Népköz- társaság és az NDK kap­csolatai. Ennek igen meggyő­ző megnyilvánulása volt a ba­rátsági szerződés megkötése 1977 márciusában. És termé­szetesen mint nagykövetnek az az ember feladata, meg­tisztelő kötelessége, hogy eb­ben közvetlenül részt vegyen. Nincs is tulajdonképpen szebb dolog, mint testvérország nagy­követe lenni egy szocialista országban. A nagykövet természetesen csak akkor tud jó munkát vé­gezni, eredményeket felmutat­ni, ha a kapcsolatok mint aj MSZMP és az NSZEP között ilyen jók, ha igazi szilárd harci szövetség létezik, amely szerve­sen beépül az SZKP-hez, a Szovjetunióhoz fűződő jó kap­csolatokba. Csak akkor tud jó munkát végezni a nagykövet, ha helyesen hajtja végre pártja politikáját. Az én törekvésem ez volt. Azt mondhatom, ehhez minden feltétel megvolt és megvan. Itt ezek mellett a je­lentős dokumentumok mellett, mint a barátsági szerződés, mint a szoros kapcsolat a két párt között, mint az NDK és Magyarország megyéi közötti nagyon jó kapcsolatok — ese­tünkben Schwerin és Baranya — a magyar elvtársaknál — vezető elvtársaknál, a legkülön­bözőbb szervek munkatársainál — mindig meglévő nagyfokú nyíltságot, igen nagy készséget értem, hogy az együttműködést állandóan javítsuk és közösen gondoljuk át, hogyan lehetne még jobban hozzájárulni ah­hoz, hogy népeinket közelebb hozzuk egymáshoz közös mun­kájukban, közös harcukban, még nagyobb egyetértést te­remtsünk közöttük. Nagy hatással volt rám- Nagykövet elvtársat több­ször üdvözölhettük vendégünk­ként Baranyában. Mi volt az a sajátosság, ami érdeklődé­sét Baranyára irányította? — A sajátos tulajdonképpen két dologban van. Egyszer az a tény, hogy Baranya azok­hoz a megyékhez tartozik, amelyek kiemelkedő szerepet játszanak a Magyar Népköztár­saság összfejlődésében, akár a gazdaság, akár a művelődés- politika területét nézzük, s nem utolsósorban az a tény, hogy éppen ebben a me­gyében nagyszámú.német nem­zetiségű él. Ismerem az MSZMP nem­zetiségi politikáját, nagyon nagyra értékelem. Az a tény, hogy a német nemzetiség tag­jai itt egészen és teljesen egyenrangúnak érzik magukat, hogy nagyon jó teljesítménye­ket — mint a többi magyar ál­lampolgár is — nyújtanak, azt hiszem, ez bizonyíték arra, milyen jó és helyes az MSZMP és a Magyar Népköztársaság kormányának nemzetiségi po­litikája. Több baranyai látogatásom során alkalmam volt termelő- szövetkezeteket megtekinteni, üzemeket felkeresni, ahol nem mindig csak, de mégis nagy számban német nemzetiségű­ek dolgoztak, és én örültem, amikor láttam, hogyan érzik magukat, örültem, hogy tá- mogatálag segíthettem köny­vek, irodalom, hanglemezek rendelkezésre bocsátásával, akár a német nemzeti kultu­rális örökséget, akár a szo­cialista NDK jelenkori irodal­mát, vagy a zene területén a jelenkori alkotásaikat képvi­selték is azok.- ön megismerte Baranya németajkú lakosságának kul­turális kincseit. Milyennek ér­tékeli ezt a kultúrát?- Rám mindig nagy hatás­sal volt éppen itt, Baranya megyében az, milyen szere­tettel ápolják a német nem­zetiség kulturális örökségét. Nagy benyomást tett rám, mi­lyen léhetőségéket nyújtanak a német nemzetiségűeknek a német nyelv megtanulásában, a nyelvi ismeretek tökéletesíté­sében, a továbbképzésben kul­turális területen, s más tudo­mányágakban is. Ez nagy ha­tással volt rám, ez nagyon tet­szett nekem, s ezt, azt hiszem, nagyon jól csinálják. Gazdagabbak az emberek — Ha más országba megy az ember, egy bizonyos el­képzeléssel indul útnak, amely az iskolás évekig nyúlik visz- sza. ön most néhány évig Magyarországon dolgozott. Mi­lyen összképpel tér vissza ha­zájába? — Nagyon pozitív benyo­másokkal megyek vissza ha­zámba. Azt hiszem, éppen az utóbbi négy évben nagyon nagy fellendülés történt Ma­gyarországon — akár a gaz­dasági, akár a kulturális terü­letet tekintjük, vagy legyenek azok olyan dolgok, mint a vó- sorépítés, a lakásépítés - amely nagy szerepet kap Ma­gyarországon, s omit minde­nütt látni lehet. Érezni és látni lehet, való­ban megállapíthatom, hogy az emberek maguk gazdagabbak lettek. Gazdagabbak, nem­csak abban a vonatkozás­ban, hogy többet keresnek, hogy jobban élnek, hanem gazdagabbak lettek kulturális ismeretekben és kulturális színvonalukban. Ez nagy hatással volt rám. Talán itt mondhatom megint, hogy Ba­ranyában, Pécsett, amely köz­ismert a kultúra ápolásában, amely ismert o kulturális te­vékenység sok próblémájának alkotó megközelítésében, a sajátosat is megtaláltam. Olyan fogalmak, mint Pécsi Balett, amelyet magam is is­mételten láttam, természetesen valóban benyomást keltő ta­núi ennek a nagy fejlődés­nek. És én ezékkel a benyo­másókkal indulók haza. Kifizetődik — Milyen további lehetősé­geket lát nagykövet elvárs or­szágaink kapcsolatának fejlő­désében, mit javasolna utód­jának és a Dunántúli Napló­olvasóinak? — Utódomnak elmondanám, s ezt meg is fogom tenni: nagyon nagy jelentőségű, hogy az együttműködés már ma meglevő jó feltételeit minden területen tovább hasznosítsuk, tovább fejlesszük népeink kö­zelítése, még szilárdabb kap­csolataink érdekében a szocia­lista államok közösségének ke­retében. Tudom, hogy a követke­ző évek ismét jelentős ered­ményeket hoznak a Magyar Népköztársaság fejlődésében. Abból indulók ki, hogy jövőre lesz az MSZMP XII. kongresz- szusa, amely bizonyosan új szakaszt nyit. Új szakaszt a kulturális, politikai, gazdasá- sági terület egész fejlődésé­ben. A kongresszus bizonyo­san hozzá fog járulni ahhoz, hogy Magyarország még szebb lesz, hogy az élet az emberek számára még kellemesebb lesz, ahhoz, omi tulajdonképpen értelme és célja a szocializ­musnak. Olvasóiknak azt monda­nám, a maguk részéről is va­lóban hasznosítsák mindazo­kat a lehetőségeket, amelye­ket az MSZMP politikája nyújt nekik. Használjanak minden lehetőséget, amely az NDK népe iránti barátság el­mélyüléséből adódik beikta- tódva ténylegesen az államok egész közössége népéinek ba­rátságába. Mert kifizetődik új­ból és újból új elgondoláso­kat alkotni arra, hogyan le­het nemcsak jobban dolgozni, kifizetődik az is, ha újból és újból új elgondolásokat alko­tunk arról, hogyan lehet né­peink között még tovább ki­építeni a kapcsolatokat és ezzel még tovább gaz­dagítani, mert hiszen az a jó és pozitív, hogy a köl­csönös, részben szinte szemé­lyi kapcsolatok mindig hoz­zájárulnak ehhez, hogy az éle­tet, a gondolkodást gazdagít­sák az új barátságok, az új is­meretségek révén, a szocializ­mus építése, a szocialista tár­sadalom fejlődése során adó­dó feladatok közös megoldásá­val. Sok sikert!- Reinert elvtárs, önnek sok barátja van nálunk. A búcsúszó az övék. — Nagyon sok barátot szereztem itt, Magyarorszá­gon, új barátokat. Azt kell mondanom, nagyon boldog vagyok ezért. * Kívánom, minden barátomnak, hogy sok sikerük legyen a munkájuk­ban, hisz újból és újból na­gyon felelősségteljes felada­tok azok, amelyek előttük áll­nak. Kívánom nekik, hogy munkájuk eredményében sok örömöt találjanak saját ma­guk és családjuk számára. Báling József öt világrész képviselőinek részvételével szombaton meg­kezdte munkáját a nemzetközi gyermekév budapesti fóruma. A Parlament kongresszusi ter­mében megnyitott tanácskozá­son, amelynek kezdeményezője és rendezője a Magyar Nép- köztársaság kormánya, a gyer­mekek boldogabb és biztonsá­gosabb jövőjét szolgáló nem­zetközi együttműködésről, s en­nek tennivalóiról váltanak szót. A nagy jelentőségű eseményre elküldte delegátusait az Egye­sült Nemzetek Szervezete, az ENSZ számos szakosított szer­vezete, valamint több mint 70 ország kormánya. A nemzetközi fórum szomba­ti megnyitójának díszelnöksé­gében foglalt helyet Estefania Aldaba Lim asszony, az ENSZ főtitkárhelyettese, az ENSZ gyermekévi különmegbízottja, Amadou-Mahtar M'bow, az UNESCO főigazgatója, vala­mint az Egyesült Nemzetek Szervezete több más tisztségvi­selője. Hazánk képviseletében a díszelnökség tagja volt Aczél Elnöki Tanácsa, valamint a magam nevében szívélyes üd­vözletemet küldöm a nemzet­közi gyermekév budapesti nemzetközi fóruma valameny- nyi résztvevőjének, a gyerme­kek sorsáért, jövőjéért egye­temes felelősséget érző kor­mányok, nemzetek és nemzet­közi szervezetek itt jelenlevő igen tisztelt képviselőinek. Nagy megtiszteltetésnek érezzük, hogy fővárosunkban kerülhetett megrendezésre e nemzetközi fórum, a gyerme­kek jogaival foglalkozó ta­nácskozás. A Magyar Népköztársaság - híven társadalmi rendünk humanizmusához — magáévá tette az Egyesült Nemzetek Szervezete határozatát, felhí­vását a nemzetközi gyermek­évről. Az 1979-es esztendő ne­mes céljainak valóra váltása érdekében az egész magyar társadalom legjobb tudósa és akarata szerint munkálkodik. Hazánkban a legfontosabb feladatok között szerepel a gyermekek életkörülményeinek javítása, testi és szellemi fej­lődésének mind magasabb színvonalú biztosítása. Az egész társadalom, minden szü­lő érdeke és kötelessége, hogy gyermekeinknek, növekvő lehetőségeinkkel arányosan, még többet, még értékeseb­bet adjunk. A gyermekév nemes ösz­tönzéseit is felhasználjuk ar­ra, hogy tovább javítsuk a gyermekek testi, lelki és szel­lemi nevelésének, egészség- ügyi ellátásának feltételeit. Ennek érdekében erősítjük a társadalmi összefogást, ápol­juk az okos gyermekszeretetet, olyan emberekké neveljük az Aczél György, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Nemzetközi Gyermekév Ma­gyar Nemzeti Bizottsága ne­vében köszöntötte a budapes­ti nemzetközi fórum résztve­vőit. örömmel szólt arról, hogy kormányunk kezdeménye­zésére az Egyesült Nemzetek Szervezetének és szakosított szervezeteinek, valamint a részt vevő országok kormányai­nak támogatásával hazánk fő­városa adhat otthont a ta­nácskozásnak. — A történelemben a küz­delem a gyermekekért, hely­zetük megjavításáért és jogaik érvényesítéséért mindig egy­György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a nemzetközi gyermekév magyar nemzeti bizottságának elnöke, Pé­ter János, az országgyűlés alelnöke, Púja Frigyes kül­ügyminiszter, Markója Imre igazság ügy-miniszter, Pol insz­ky Károly oktatási minisz­ter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővá­rosi Tanács elnöke, Zsögön Éva egészségügyi államtitkár. . A tanácskozást Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a nemzetkö­zi fórum díszelnökségének elnö­ke nyitotta meg. üdvözölte a résztvevőket, a legkülönbözőbb országokat és szervezeteket képviselő delegátusokat, politi­kusokat és más személyiségeket, a budapesti diplomáciai képvi­seletek (több vezetőjét és tag­ját, majd bejelentette: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a fó­rum védnöke üzenetet intézett a nemzetközi gyermekév e ran­gos eseményéhez. Az üzenetet Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság tit­kára olvasta fel. Losonczi Pál és Kurt Waldheim üzenete a tanácskozáshoz A Magyar Népköztársaság Aczél György ünnepi beszéde ifjú generáció tagjait, akik cselekvő felelősséget éreznek hazájuk, s az egész világ je­lene és jövője iránt. Az emberiség előrehaladá­sának legfőbb biztosítéka a béke, a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszerelés, a nemzetközi enyhülés elmélyíté­se. Mindenekelőtt ettől függ o jövő generációjának, a gyermekeknek a boldogsága, örömteli élete is. A Magyar Népköztársaság - együttmű­ködve a szocialista és más békeszerető országokkal, de­mokratikus és haladó erők­kel — mindent megtesz, hogy hozzájáruljon a béke megőr­zéséhez, a nemzetközi együtt­működés erősítéséhez. Meggyőződésem, hogy e ta­nácskozás elmélyítheti e fele­lősséget, hozzájárulhat a világ gyermekei helyzetének jobb megismeréséhez, a nemzet­közi megértéshez, és elősegít­heti a közös cselekvés ügyét. Kívánom, hogy a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövője érdekében folyó ta­nácskozásuk eredményes mun­kát végezzen: segítse elő a gyermekek jogainak érvényesü­lését a világ minden országá­ban, járuljon hozzá az ENSZ ál­tal meghirdetett nemzetközi gyermekév magasztos céljainak m eg va I ós ítá sáh oz. Kívánók a fórum munkájá­hoz sók sikert, minden részt­vevőjének eredményekben gaz­dag tevékenységet, hogy a gyermekek boldogabbak le­gyenek mindenütt a világon! Ezt követően Estefania Alda­ba Lim asszony Kurt Waldheim- nek, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának üzene­tét tolmácsolta a fórum részt­vevőinek. beesett a haladás ügyével — hangsúlyozta a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Ezért ki­emelkedő eseményként tartjuk számon az ENSZ-nék a gyer­mekek jogairól szóló 1959-es nyilatkozatát, amely a világ haladó közvéleményével egyet­értésben állapította meg: a gyermeköknek — egészséges fejlődésük érdekében — a vi­lágon mindenütt megkülön- tetett gondoskodásra és figye­lemre van szükségük. Tudjuk azonban azt is, hogy az em­beriség e téren máig is sok­kal adósa a gyermekeknek. (Folytatás a 13. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents