Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-15 / 162. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Megkezdődött a kempingtalálkozó Dunántúli naDio XXXVI. évfolyam, 162. szám 1979. június 15., péntek Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Megkezdődött az ország- gyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön, délelőtt 11 óra­kor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi tes­tületünk tanácskozásán megje­lentek: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock Je­nő, Gáspár Sándor, Huszár Ist­ván, Németh Károly, Övári Mik­lós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tanácskozáson részt vettek a Központi Bizottság titkárai, va­lamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Péter János, az or­szággyűlés alelnöke nyitotta meg. Megemlékezett a legutób­bi ülésszak óta elhunyt Bélák Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, nyu­galmazott egyetemi tanár mun­kásságáról. — Bélák Sándor képviselő- társunk 1963-tól volt Keszthely város és a keszthelyi járás or­szággyűlési képviselője. A me­zőgazdaság területén folytatott kiemelkedő tudományos és ok­tatói tevékenységének eredmé­nyeit képviselői munkájában is gyümölcsöztette, elsősorban a mezőgazdasági bizottságban, amelynek előbb tagja, majd több éven keresztül elnöke volt — hangzottak a méltató sza­vak. Törvényhozói testületünk az elhunyt képviselő érdemeit jegy­zőkönyvben örökítette meg, s az ülés részvevői néma felállással adóztak Bélák Sándor emléké­nek. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az országos vá­lasztási elnökség jelentését az időközi képviselőválasztásról; Óvári Miklós és dr. Végh György országgyűlési képviselőt igazolt­nak jelentette ki. Ugyancsak tu­domásul vette az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését a té. li ülésszak óta alkotott törvény- erejű rendeletekről. A továbbiakban Péter János bejelentette, hogy a Miniszter- tanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyúj­totta az országgyűlésnek a Ma­gyar Népköztársaság 1978. évj költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, vala­mint az állami pénzügyekről szó­ló törvényjavaslatot. Az ország- gyűlés ezután elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát. A napi­rend : 1. A Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló törvényjavas­lat; 2. az állami pénzügyekről szó­ló törvényjavaslat; 3. interpellációk. Ezután Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter tartotta meg expo­zéját. Fáklyás felvonulók a Lenin téri ünnepélyen Impozáns megnyitó Komló főterén Faluuegi Lajos beszede Az elmúlt év gazdálkodásának eredményei nem voltak kielégitőek Az 1978-as gazdasági esz­tendő az ötödik ötéves terv­időszaknak harmadik, mond­hatjuk úgy is: kulcséve volt. Az éves népgazdasági terv és állami költségvetés az öt évre kitűzött gazdaságpolitikai cé­loknak a* változó körülmények­hez igazodó megvalósítását szolgálta - állapította meg ex­pozéjának bevezetőjében a miniszter, majd áttekintette, hogy az 1978-as esztendő gaz­dasági eredményei mennyire segítették kielégíteni a fejlő­dés, az egyensúly és a ha­tékonyság együttes követelmé­nyeit. Megállapította, hogy gazdasági növekedésünk üte­me 1978-ban lassúbb volt a tervezettnél, a nemzeti jöve­delem csak 4 százalékkal nőtt. Ez a mérséklődés azonban nem járt együtt a hatékony­ság javulásával és az elosz­tási arányok kívánatos válto­zásával. A behozatali többlet, a tervezett csökkenés helyett megnövekedett. A felhalmozás nagyobb, mint ahogy tervez­tük. 1978-ban összesen 197 milliárd forintot, 15 milliárddal többet költöttünk beruházásra, mint amennyivel az éves terv­ben számoltunk. Ez meghalad­ja mai gazdasági lehetősége­inket. Aránytalanul megnőttek a készletek is. A vállalatok és a szövetkezetek ugyanis na­gyobb termelésre készültek fel, mint amilyent utólag az érté­kesítés lehetőségei — elsősor­ban az exportpiacok — igazol­tak. A lakosság életkörülményei mérsékelten, de folyamatosan javultak. A tervidőszak három éve során a lakosság fogyasz­tása mintegy 10 százalékkal, ebből 1978-ban 3 százalék­kal lett nagyobb. Ez né­mileg kisebb a tervezettnél. A bérek és a keresetek növe­kedése 1978-ban erőteljesebb volt mind az előző évinél, mind az előirányzottnál. A ke­resetek növekedésének legna­gyobb hányada a vállalati ha­táskörben végrehajtott bér­emelésekből származott, ami - több mint 250 gazdálkodó szervezetnél — talán túlzott mértékű is volt, nyereségré­szesedést már nem is tudtak fizetni. Központi bérpolitikai intézkedéseket is hoztunk: a műszakpótlék fölemelését 1978- ban terjesztettük ki az építő­iparra, a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra és a szál­lításra, hírközlésre. Év közben emeltük bizonyos egészségügyi munkakörökben a béreket: az orvosokét, az egészségügyi dolgozókét, továbbá a te­rületi bíróságok és ügyészsé­gek dolgozóinak a bérét. A fo­gyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal emelkedtek, így a munkások és az alkalmazottak reálbére a múlt évben 3,1 szá­zalékkal, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben dolgozók reálkeresete 2,7 százalékkal volt nagyobb a megelőző évi­nél, de ez az utóbbi a terve­zettnél valamivel kisebb. A kül­kereskedelmi cserearányok romlása Faluvégi Lajos emlékeztette a képviselőket, hogy gazdasá­gunk — a külkereskedelmi cse­rearányoknak hirtelen és nagy fokú romlása miatt — már az ötödik ötéves terv kezdetén sem volt egyensúlyban. Ezért úgy határoztunk, hogy ebben a tervidőszakban a nemzeti jövedelem hazai felhasználása — a fogyasztás és a felhal­mozás együtt - lassúbb ütem­ben növekedjen, mint maga a nemzeti jövedelem. 1978-ban azonban ennek épp az ellen­kezője következett be. A be­ruházás és különösen a kész­letfelhalmozás jóval megha­ladta az előirányzottat, s emi­att - bár a fogyasztás a ter­vezett keretek között maradt - a belföldi felhasználás egé­szében sokkal gyorsabban na­gyobbodott, mint a nemzeti jövedelem. Mivél a hazai fel­használás egy részét a hazai termelés nem fedezte, azt behozatalból kellett pótolnunk. Egyensúlyi helyzetünk javu­lásához gyorsan növekvő ki­vitelre volna szükség, mégpe­dig úgy, hogy közben a be­hozatal növekedésének üteme erősen mérséklődjön, sőt át­menetileg a behozatal terje­delmének is csökkennie kelle­ne. Ennek ellenére az ötödik ötéves terv első három évé­ben kisebb volt a kivitelünk, mint a behozatalunk. Az ex­port növelését a tőkés gazda­ság dekonjunktúrája és az ebből eredő eladási nehézsé­gek; sőt bizonyos esetekben az ellenünk érvényesített hát­rányos megkülönböztetések is gátolták, de nem ritkán a magyar áruk versenyképessé­ge is hiányzott. Abban tehát, hogy a tőkés és fejlődő országokból szár­mazó behozatali többlet meg­haladta a tervezettet, végső soron mind az export elmara­dásának, mind az. import túl­lépésének szerepe volt. A kül­kereskedelmi mérleg hiánya így jóval felülmúlta az 1978- ra tervezettet. A hitelek és a visszafizetéssel járó kötele­zettségek mértékének a meg­felelő szinten tartása szüksé­gessé teszi, hogy gazdaság- politikánkban az egyensúlyra való törekvést elsőrendű fel­adatként kezeljük, gazdasági erőnkkel és exportképessé­günkkel összhangban levő hi­telpolitikát folytassunk. Az állami 'költségvetés pénz- forgalma — együtt azzal, hogy a gazdasági növekedés üte­me mérséklődött — az egy év­vel ezelőttinél lassabban nőtt: 382,9 milliárd forint összes be­Érkeznek a képviselők a nyári ülésszakra. A kép előterében Kádár János és Biszku Béla. Fanfárok jelére lobbant fel a fesztiválláng tegnap este Komlón, a bónyászparkban. Lampionos fiatalok százai ereszkedtek le ezután - zeneszó mellett — a dombról a Lenin térre és szép külsőségek kö­zött megnyílt a dolgozó fiata­lok V. kempingtalálkozója. Csütörtökön kora reggeltől érkeztek már a feldíszített autóbuszok az ország minden részéből a sikondai völgybe, ahol ezen a júniusi hétvégén randevút adtak egymásnak Gö­csej és a Kis-Alföld; Taktaköz és Palócföld; a főváros és a Nyírség túrázni szerető, hazá­ját megismerni vágyó ifjúmun­kásai. Színes sátorváros szüle­tett a Mecsek e szép táján. Délután a tábor területén megnyílt az erdei vásártér, ahol a következő napokban mutat­ványosok szórakoztatják a fia­talokat. Sor került az első, ba­rátságos labdarúgómérkőzések­re is. Este 7 óra után a buszkara­ván kigördült Sikondáról és a fiatalok a lampionos bevonulás után Komló város főterén gyűl­tek össze a forró hangulatú megnyitóünnepségre. Bóna Er- nőné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára kö­szöntötte o megjelenteket; a találkozó fővédnökeit: dr. Nagy Józsefet, az MSZMP KB tagját, a Baranya megyei Pártbizottság első titkárát és Neubauer Józse­fet, az SZMT vezető titkárát. A vendégek között volt dr. Nagy Tamás, az OTSH elnökhelyette­se és Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese. Az ün­nepségen képviseltették magu­kat Komló város vezetői is, élü­kön Gallusz Józseffel, Komló város Pártbizottságának első titkárával. A találkozót Varga László, a KISZ KB titkára nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy ma már hagyomány és a dolgozó ifjú­ság jelentős rétegei számára kedvelt pihenési és szórakozási forma az országos kempingta­lálkozó. Az ilyen és ehhez ha­sonló ifjúsági rendezvények ma már fiatalok tömegét vonzzák, megismertetik és megszerette­tik velük a turizmus szépsé­geit, a megnövekedett szabad idő hasznos, tartalmas eltölté­sének közösségi formáit. A KISZ KB titkárának szavai után felcsendült a kempingta- lálkozó indulója, majd pedig a Pécsi Nemzeti Színház fiatal művészei mutatták be zenés összeállításukat — Az ifjúságért címmel. Az első nap program­ja Sikondán ismerkedési esttel zárult. E. A. (Folytatás a 2, oldalon) vétele 6 százalékkal, 386,4 milliárd forint összes kiadása 5,9 százalékkal haladta meg az 1977. évit, a költségvetés 3,5 milliárd forintos hiánya megegyezik az előző évivel, a költségvetést kiegészítő hi­telműveletre ezúttal is szükség volt.

Next

/
Thumbnails
Contents