Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-13 / 129. szám
1979. MÁJUS 13. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. II belső érési folyamat jelentősen segítheti technikai előrehaladásunkat Tiszteljük jobban a műszaki alkotókat! Beszélgetés Tasnádi Emillel, az Országos Találmányi Hivatal elnökével A Baranya megyei Építőipari Vállalat volt stázaiizemében szolgálati találmány alapján gyártják az alul-föliil sik, előfeszített födémelemeket az IMS szerkezetű épületekhez. Fotó: Erb János Jelentős jubileumhoz érkezett' a hazai újítómozgalom: harminc évvel ezelőtt a szükségszerűség hívta életre, mikor az ország újjáépítése volt a legfontosabb feladat. Az egykori alapítók jelentős része már nyugdíjas. A jubileum jó alkalom arra, hogy visszatekintsünk és a jövő feladataival is foglalkozzunk. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tasnádi Emillel, az Országos Találmányi Hivatal elnökével. — Tasnádi elvtárs, hadd kezdjük a beszélgetést egy személyes jellegű kérdéssel! Hol dolgozott ön az újitómoz- galom születésének időszakában? — Apám ötven évet töltött el a Láng Gépgyárban, így hát én is ott kezdtem kifutóként, majd az inasidő letelte után rézművesként szabadultam föl. A Lángban nyújtottam be az első újításomat is — még a mozgalom megalakulása előtt, 1945-ben. A harcok során a vontatók sérült hűtőit már igen nehéz volt megjavítani, így azt javasoltam, hogy a turbinák kondenzációs hűtőrészét építsük be a járművekbe. így kezdődött számomra az újítómozgalom ... — Mi adott a harmincesztendős újitómozgalom a magyar népgazdaságnak? — Évente több milliárd forint gazdasági eredményt produkálva segítette és segíti ma is a fejlődést. De ezeket az eredményeket nem lehet csak a közgazdasági kategóriákba szorítani, hiszen legalább eny- nyire fontosnak tartom azt a tudati fejlődést, ami a munkások és a műszakiak fejében végbement. Az újítókban mindig azt a szándékot kell értékelni a legjobban, hogy a jobb műszaki megoldás, a haladás érdekében akarnak változtatni a jelenlegin. — A ma érvényben levő újítási rendeletnek több hátulütője van. — A rendeletnek is vannak korrigálandó pontjai, de ahhoz, hogy azokon módosítsunk, a gyakorlatnak kell bebizonyítani: megért az idő a korrigálásra. így például még ma sem tekinthető megoldottnak a beruházási, illetve egészségügyi újítások elbírálásának kérdése annak ellenére, hogy a díjazás nem a részesedési alap terhére történik. Előrelépés, hogy megszüntettük az ingyenes tapasztalatcsere- mozgalmat. Az is bölcs intézkedésnek látszik, hogy a vállalatok adják el egymásnak az újításokat. Az viszont már elgondolkoztató, hogy az üzemeknek nincs gazdasági érdekeltsége abban, hogy a másutt is hasznosítható műszaki megoldásokat valóban értékesítsék. Ez az oka annak, hogy a bevált újításoknak alig egy százaléka került másutt hasznosításra. Emellett szemléletbeli problémákkal is találkozunk. Még a minisztériumokban is előfordul, hogy egyetlen emberre bízzák tárcaszinten a mozgalom irányítását. Sajnálatos az is, hogy jelenleg még nincs ilyen, munkaügyi kategória, mint szabadalmi mérnök, vagy iparjogvédelmi előadó. Természetesen, ha mindent egybevetünk, akkor gondjaink ellenére is csak azt mondhatom: 1974 óta elindult egy egészséges fejlődési folyamat, amely főként a találmányok terén érezhető. Az elmúlt évtől is azt vártuk, hogy ez a fejlődés folytatódik. Az eredmények, a statisztika viszont bizonyos fokig nyugtalanít. Tavaly 128 500 újítási javaslat született országosan,, ami három százalékkal volt kevesebb az 1977. évinél. Sajnos, majdnem ugyanilyen arányban csökkent az újítóik száma is. Az viszont örvendetes, hogy a mozgalomnak köszönhetően népgazdaságunk 3,7 milliárd forint gazdasági eredményhez jutott, ami hét százalékkal több, mint az előző évben. — Az újítók számának csökkenése vajon nem függ-e ösz- sze a szerény anyagi elismeréssel? — Valószínű. A rendelet 'két százalékban határozza meg a minimálisan fizethető újítási díjat: tavaly országos átlagban 3,1 százalék volt mindössze az újítási díjkulcs. Ez nagyon alacsony. Emellett évek óta visszatérő gondunk, hogy a vállalati egyszemélyi elbírálók teljes műszaki rajzot kérnek az újítótól. Helytelennek tartjuk, hiszen a találmányi bejelentéshez is csak oly mértékben kell csatolni a megoldást, hogy az a szakember számára érthetővé váljon. Már csak ezért sem követelhetünk az újítótól műhelykész gyártási rajzot, a gazdasági számításról nem is szólva. A szabadalmaztatott találmányok hasznosításával kapcsolatban jdbb eredményekről adhatunk számot. Az elmúlt esztendőben közel ezerháromszáz találmányt hasznosítottak a vállalatok, ami 12 százalékkal haladta meg az előző évit. A díjazás alapjául szolgáló gazdasági eredmény megközelítette a négymilliárd forintot, amely 19 százalékkal volt több az 1977. évinél. Ennek ellenére a hazai kutató tevékenységet nem tartom eléggé produktívnak. — Mennyire mehetünk el a licencek vásárlásában? Mivel valutaszegények vagyunk, nem tudjuk felgyorsítani a licencvásárlásokat: egy ilyen helyzetben téhát előnyösebbnek vélem a kooperációs megállapodásokon nyugvó munkát. A mi szellemi tevékenységünk ellenértékeként az anyagi eszközöket a külföldi partner biztosíthatná. Ma már egyetlen ország sem létezhet ugyanis anélkül, hogy ne vegye igénybe a határain túli műszaki, tudományos lehetőségeket. Persze, lehetőségeink jelen helyzetünkben eléggé behatároltak: ugyanis o világszínvonaltól nyolc-tíz évvel elmaradt licen- ceket tudjuk elsősorban megvásárolni. Ha ezeket a technológiákat azonnal adaptáljuk, akkor is jelentős az elmaradásunk, továbbá nemegyszer megtörténik, mire megkezdődik a gyártás, a termék már rég elavult. Az említettek mellett sajnos licenceladásunk is elhanyagolható népgazdasági szinten. Mindebben az is közrejátszik, hogy vállalataink nem érdekeltek az értékesítésben. Végsősoron licencexportunk növelése a fejlett külföldi technikai megoldások vásárlásának emelését is elősegítené. Szolgálná az ügyet, ha a külföldi eladásnál a külkereskedő mellett a feltaláló is ott volna, hiszen teljes részletességgel ő ismeri a találmányát! —■ Végezetül engedjen meg még egy kérdést: optimista-e a jövőt illetően? — A vezetés részéről óriási az igény az újítómozgalommal szemben. Ez érthető és egyben megnyugtató a jövőt tekintve, hiszen magas szintű és jó termékeket kel| gyártanunk olcsón és korszerű technológiákkal. Mindez létfontosságú kérdés és ebben jelentős szerep kell, hogy jusson az újítómozgalomnak is. A jövőt tekintve téhát bizakodó vagyok r mert ha olyan ösztönzők lépnek életbe, amelyek a munka értékelésénél az újítómozgalom eredményeit is szám'ba- veszik, akkor a külső hajtóerők hatására a belső érési folyamat is felgyorsul, ami jelentősen segítheti műszaki előrehaladásunkat. Az elmúlt év őszén a Kormány Tudomány- politikai Bizottsága is napirendre tűzte az újítómozgalmat, és a megfogalmazott határozatok alapján kiigazítjuk az érvényben levő újítási rendeletet: így felülvizsgáljuk a közreműködői díjak kérdését, megnézzük miképpen fokozható a vállalati érdekeltség az újítások és találmányok eladásának fokozása érdekében, szükségesnek tartjuk az iparjogvédelem oktatásának a beilleszkedését az állami oktatás rendszerébe, továbbá fokozni kell az újítómozgalom központi és ágazati irányítását, növelni szükségese területen is a minisztériumok ^érdekeltségét. Salamon Gyula Szerelik a fűnyirógép prototípusát II Pécsi Vasas Szövetkezet gyártaná Miért hiánycikk a fűnyírógép? Budapesten, Pécsett, Szegeden és az ország szinte valamennyi parkjában ott pöfögtek hosszú éveken át a Pécsi Vasas Szövetkezet fűnyírógépei. Zajosak voltak, fülsértőek és ormótlanok, de lenyírták a füvet. Tizenöt év alatt több mint tizenötezer darabot gyártott le belőlük a szövetkezet, kielégítve ezzel az akkori országos igényt. Három évvel ezelőtt abba kellett hagyniok a gyártást, amire az évek során szakosodtak, felszerszó mozódtak, és komoly szakmai rutinra tettek szert. Most baj van, országos hiánycikk lett a fűnyírógép. A megrendelések azóta is százszóm futnak be Pécsre. Nemcsak a nagy parképítő vállalatok, de magánszemélyek ostromát is állni kell, hisz egyre több az új park és a kerti pázsit a városokban, az új üdülőövezetekben, s egyre kevesebb a kaszálni hajlandó ember. Végül is miért hagyták abba a fűkasza gyártását? Tettük fel a kérdést Török Lászlónak, a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet elnökének? Hisz a növekvő belföldi kereslet azt látszik bizonyítani, hogy a termék nyereséges volt. — Nem gazdaságossági okokból. Egész egyszerűen azért, mert ezek a fűnyírógépek magyar Danuvia motorral működtek és három évvel ezelőtt leállították a Danuvia kismotor gyártását. A kismotort most tőkés importbál kell beszerezni. Az idén — tekintve a belső ellátási feszültségeket — a KGM és az ÉVM kérésére újra megkezdjük a fűnyírók gyártását nyugatnémet Sachs kismotorokkal. Pillanatnyilag 2500 darabos megrendelésünk van, de tekintve a tőkés behozatali problémákat, csak 80 Sachs motort kapunk. Ezt a nyolcvanat le is gyártjuk és egy tételben megveszi a Budapesti Kertészeti Vállalat. Ha ellátnának minket elegendő 4,5—5 lóerős kismotorral — nem kell éppen Sachs, jó lenne bármilyen - akkor több ezres szériákra is vállalkoznánk, mert megvan hozzá a technikai, szellemi felkészültségünk. Fejlesztett, modern típusokat is ki tudnánk hozni többféle változatban. A fejlesztést is jórészt önerőből végeznénk, mindössze 5,4 millió forint támogatást kértünk, amit az ÉVM meg is ígért. Ha ezt megkapjuk, a jövőben meg tudjuk indítani rotációs munkagépek gyártását is a kiskerttulajdonosok részére. Gurbón György, a MEZŐGÉPTRÖSZT vezérigazgatója ez év április 5-én az AGRO- MASEXPO alkalmából megtartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a lakossági kisgépgyártást és ellátást a tröszt egyik fontos feladatának tartja, de „apróságok" gyártására a tröszt vállalatainak nem érdemes leszakosod- ni. Ezért a KGM-mel egyetértésben a szövetkezeti iparnak, a pécsi, a bajai és o szegedi ipari szövetkezeteknek adták le ezt a profilt. Pécsett — mondotta a vezérigazgató az újságírók megnyugtatására — már ebben az évben 10 000 fűnyíró munkagépet gyártanak. Nos, Pécsett a helyzet korántsem ilyen megnyugtató. A Vasas Szövetkezet a tízezres szériától nem ijed meg. képes az ország ellátására. A fűnyírógépnek azonban megvan az a tulajdonsága, hogy motor nélkül nem működik. A fűnyírógép-program azon áll vagy bukik, kimozdul-e a holtpontról a hazai kismotorgyártás. — Rné — A komlói betonüzem fi szölooszlopoktol a hídgerendákig Az IINIVAZ elemek egyedüli gyártói A fellendülés évei a BVAA pécsi gyáregységében Kilenc évvel ezelőtt még cementlapokat, szőlőoszlopokat, járdalapokat gyártottak, a Beton. és Vasbetonipari Művek pécsi gyára abban az időben a tönk szélén állott. Az üzemet felszámolták, pontosabban hozzákapcsolták a BVM dunaújvárosi gyárához. S az idén a Beton- és Vasbetonipari Művek Dunaújvárosi Gyárának pécsi gyáregysége már 240 millió forint termelési értéket tervezett. A gyáregység két telepén a hirdin és komlóin előfeszített gerendákat, födémeket és UNIVÁZ falpaneleket gyártanak. Hirden tavaly 545 000 négyzetméter E gerendát állítottak elő, mellyel 2720 családi ház födémezési munkálatait végezhették el. A gyáregységnek egyébként ez a legkeresettebb terméke. SZIM—KAR, úgynevezett körüreges, 70 és 90 centiméter magasságú födémpanelből 138 000 négyzetmétert gyártottak, mellyel 1380 családi ház felépítését tették lehetővé. E két gyártmányukból elsősorban lakossági igényeket elégítenek ki, s szinte az egész országban szállítanak. Hirden ezenkívül még hídgerendákat is készítenek. Tavaly 25 300 folyó, métert szállítottak. A gyáregység komlói telepén kizárólag UNIVÁZ falpanelokat állítanak elő, amit az egész országban egyedül itt gyártanak. UNIVÁZ elemekből épül az új pécsi tűzoltólaktanya, de ezekből a panelokból készülhet posta, óvoda, szociális épület is. Az, hogy Magyarországon egyedül Komlón állítanak elő UNIVÁZ falpanelokat, meghatározza az üzem termelését is. Az indulásnál 1975-ben szabadtéren még mindössze 25 000 négyzetméter UNIVÁZ elemet gyártottak. Tavaly már 121 000 négyzetméter panel került ki az üzemből. Közben ugyanis 1978-ban befejeződött egy beruházás: elkészült a korszerű panelgyártócsarnok, melyben a mennyiségi és minőségi előrelépésen túl a dolgozók munka- körülményei is javultak. Idén egy újabb létesítménynyel gazdagodtak: elkészült egy modern, automatikus betonkeverő központ, ami lehetővé teszi, hogy ebben az esztendőben már 140 000 négyzetméter UNIVÁZ falpanelt állítsanak elő. Ezentúl május végén átadnak egy előkészítő üzemét, melyben a hegesztett vashálók szerelése is korszerű körümé- nyek közé kerül. Hirden az idén 590 000 folyóméter E gerendát, 140 000 négyzetméter SZIM-KAR födémpanelt és 22 000 négyzetméter hídgerendát gyártanak. Utóbbi előállítása csökken az elmúlt évihez képest, ■ mert a hídgerenda-gyártósort felújították — a közvetlen kézi munkát teljesen kiküszöbölték — s így a munkát ott csak a napokban kezdték meg. Még felújításra vár idén az E-gerendagyártó sor is. R. N.
