Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-13 / 129. szám

Export és jövedelem Kesereg a főkönyvelő, aztán támadásba megy át: „Nem értem miért kell a vállalatokat tönkretenni, kiszorítani belő­lük a nehezen összegyűjtöge­tett anyagi erőt. Ez így nem lesz jó! Az állam csak rosz- szabbul járhat az elszegénye­dett gazdálkodókkal - neki kell őket talpra segiteni. Előbb vagy utóbb, s az többe kerül majd.” A közepes könnyűipari vál­lalat nem is olyan régen de­rűsen nyilatkozó gazdasági szakembere most kötelességtu- dóan borúlátó. Hogyne lenne az, hiszen hosszú évek után először nem számolt ki nyere­ségrészesedést — s először tért haza üres kézzel felettes szer­vétől. Nem kapott támogatást a vállalat, sem bérkedvez- ményt; örülhet annak a so­vány 3 százalékos béremelési lehetőségnek, amit kifizethet­nek. De ha az idén sem sze­dik össze magukat, mi lesz? Minden reményük az export­ban van - állítja. Némi dotá­ciót szereznek majd hozzá, s ez kihúzza a céget a bajból. Mondom a főkönyvelőnek: nem jó az irány. Nem érti - hogy­hogy nem jó? Az állam, ha exportra volt szüksége, eddig is mindig megfizette az árát. Elvégre a jobb minőség, a szabványtól eltérő szortiment nincs ingyen. S különben is, most aztán igazán szükség van a kivitel gyarapítására! Való­ban. De nem minden áron! Az idei terv nem ad szabad utat a minden áron való ex­portnak csakúgy, mint a túl­ságosan ráfizetéses termelés­nek. A népgazdaság export­növelési igénye a gazdaságo­san termelhető cikkekre vo­natkozik. A nemzeti teljesít­ményt rontaná, ha rossz gaz- daságosságú termékeket, a va­lójában nem hatékony mun­kát látszólag jövedelmezővé varázsolnánk az állami támo­gatásokkal. így a termékkel együtt exportálnánk a nemzeti jövedelmet is, ami a végelszá­molásnál népgazdasági vesz­teségeket okozna - hiába mu­tatna a vállalati mérleg nye­reséget. Csak egyetlen út járható - a népgazdaságnak és a vál­lalatnak: a nemzetközi össze­hasonlítási műszakilag és gaz­daságilag egyaránt kibíró ter­melés. Az útjelző táblák - az 1979-es szabályozók - már erre kalauzolják a vállalato­kat, minisztériumokat, hatósá­gokat - minden résztvevőt. És még valami, amiről nem fe­ledkezhetünk meg a kérdés tárgyalásánál. Az év eltelt hó­napjai, a munka hétköznapjai azt bizonyítják, hogy a korábbi esztendőkhöz képest lényeges a változás. Ha úgy tetszik - forrón is enni kell a kását. Hogy mi lesz a gyengélkedő vállalattal? Mit szólnak mun­kásai a megszokott jövedelem- emelkedés elmaradásához? Nos, bizonyára elgondolkod­nak. Mert azt világosan tudják- érzékelik, hogy a fonónő, a szövő, a gépkezelő, az admi­nisztrátor, a segédművezető, a lakatos stb., sokat tehet ugyan a tartalékok feltárásáért — de abban, hogy mit készítsenek a gépeken, kinek szállítson a gyár, milyen üzleteket fogad­jon el, nem nekik, hanem a vállalat felelős vezetőinek kell kimondaniok. Velük együtt, a tervekbe beavatva és ahhoz egyetértést szervezve, természe­tesen. M. I. Hetedszer kiváló a Béke Őre Tsz Gaszler József átveszi a Kiváló Termelőszövetkezet oklevelet dr. Földvári Jánostól Fotó: Cseri Somberek ismét az első Szorgalom és hozzáértés A megyei vezetés nem szok­ta elragadtatni magát Baranya kétségtelenül kimagasló mező- gazdasági eredményei méltatá­sakor. Dr. Földvári János me­gyei tanácselnök-helyettes, aki jól ismeri, évek óta figyelemmel kíséri mások mellett a sombe- reki Béke Őre Termelőszövet­kezet munkáját, most mégsem tudta megállni, hogy az ünne­pi küldöttgyűlés résztvevői előtt ne felsőfokban beszéljen, kije­lentvén, a sombereki szövetke­zet eredményei nemcsak ide­haza, de a szocialista tábor egészében minden összehason­lítást kibír a többi ország ter­melőszövetkezeteivel —, közöt­tük Somberek az első. Arany­koronában mérve földjeik át­lagos értékűek, eredményeik viszont kimagaslóak, évről év­re mindig többet hoztak. Az elmúlt esztendőben ' termelési értékben 11 százalékos növe­kedést értek el az előző, mel­lesleg jó évhez képest, ugyan­akkor odafigyeltek a költségek­re is, amire utal a 22 százalé­kos üzemi költségszint. Sorozatban immár hetedszer nyerte el a Kiváló Szövetkezet címet a sombereki Béke Őre Termelőszövetkezet. A kitünte­tés ünnepélyes átadására teg­nap délelőtt került sor a som­bereki filmszínházban. A Him­nusz hangjai után a sombereki általános iskola Petőfi Sándor úttörőcsapata köszöntötte mű­sorával a küldöttgyűlés résztve­vőit, egyben köszönetét mond­va a támogatásért, melynek legújabb megnyilvánulása a tsz másfél millió forintos támoga­tásával, saját építőbrigádja ki­vitelezésében épülő új sombe­reki iskola. Hoffmann János, a szövetkezet elnökhelyettese üd­vözölte a megjelenteket, köz­tük az elnökségben helyet fog­laló dr. Jerszi Istvánt, a megyei párt-vb tagját, a megyei párt- bizottság titkárát, Devecseri Jó­zsefet, az MSZMP Mohács já­rási Bizottsága első titkárát és dr. Németh Elemért, a mohácsi járási tanácsi hivatal vezetőjét Ezután Gaszler József, a szö­vetkezet elnöke mondott ünne­pi beszédet. Az elnök áttekintette az el­múlt év gazdasági és szociális eredményeit, eközben szólt a szocialista brigádok lendületes munkájáról, a környező gazda­ságokkal kiépített gyümölcsöző kapcsolatokról, a tagokról való széles körű szociális gondosko­dásról, a jelentős résztvállalás- ról a községpolitikai feladatok megoldásában, s végül a jövő terveiről. Ezekután következtek dr. Földvári Jánosnak, a me­gyei tanács általános elnökhe­lyettesének az eredményeket, a tagság és a vezetés szorgalmát és hozzáértését dicsérő szavai, minekutána átadta a MÉM és a TOT által adományozott Ki­váló Termelőszövetkezet kitün­tetést. Dr. Romány Pál megbí­zásából Földvári János Kiváló Dolgozó kitüntetést adott át Boros Imrénének, Németh Ernő­nek, Millich Vendelnek és Kö­nigsfelder Jánosnak. Az elis­merő szavakra Gaszler József válaszolt. Ezután Kiss Károly, a baranyai tsz-szövetség titkár­helyettese a TOT Kiváló terme­lőszövetkezeti munkáért kitün­tetést nyújtotta át Dávid István elnökhelyettesnek, elismerő ok­levelet és pénzjutalmat a Dó­zsa György szocialista brigád­nak. Gaszler József Kiváló Dol­gozó kitüntetéseket adott át. Az ünnepi küldöttgyűlés az In- ternacionálé hangjaival ért vé­get. (— mz —) Hazánkba érkezett Viktor Kulikov marsall Czinege Lajos hadsereg­tábornok, honvédelmi mi­niszter meghívására a Ma­gyarország területén tartan­dó közös hadgyakorlatra szombaton hazánkba érke­zett Viktor Kulikov, a Szov­jetunió marsallja, a Varsói Szerződés Tagállamai egye­sített fegyveres erőinek fő- parancsnoka, és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke. A Varsói Szerződés fegy­veres erőinek a Pajzs—79 gyakorlatra kijelölt csapatai és törzsei Magyarországra érkeztek. A Bolgár Nép­hadsereg, a Román Nép­hadsereg, a Szovjet Had­sereg és a Csehszlovák Néphadsereg tisztjeit, kato­náit határainkon fegyverba­ráti szeretettel fogadták. A gyakorlat résztvevői megkezdték a tervezett fel­adatok végrehajtásának előkészületeit. A Komarov Gimnázium tegnap ballagó diákjainak vidám cso­portja. (írásunk a 2. oldalon.) — Rapi Emília felvétele — Vietnami—kínai megbeszélések Előrelépés a hadi­fogolycsere ügyében Csupán a hadifogolycsere ügyében hozott előrelépést a vietnami—kínai kormányközi tárgyalások szombati negyedik fordulója. Hanoiban szombaton reggel ült tárgyalóasztalhoz a Phan Hien vietnami illetve Han' Nien-lung kínai külügyminisz­ter-helyettes vezette két küldött­ség. Az ülésen elsőként a kínai delegátus szólalt fel: csaknem kétórás beszédének tartalma megegyezett a korábbi ultimá­tum jellegű kínai állásfoglalá­sokéval, a kínai küldött ezúttal a két ország közötti határviták pekingi interpretációjával szol­gált, azt állítva, hogy ebben a kérdésben Vietnam változtatta meg álláspontját, míg Kína a két párt 1957—58-as levélvál­tásában megfogalmazottakhoz tartja magát”. Szerinte Vietnam „nem hajlandó elfogadni a határvonal status quo-ját és annak megváltoztatására törek­szik". Ezt a kínai álláspontot ele­mezve Hanoiban már korábban rámutattak, hogy Kína a jelen­legi határok status quo-ját akarja. Ez viszont nem azonos az úgynevezett történelmi ha­KISÜJBANYAI TÁJ Erb János felvétele tárvonallal, amelynek tisztelet­ben tartásában a két párt ép­pen az említett levélváltás so­rán állapodott meg. A történel­mi határvonalat ugyanis Kína saját előnyére változtatta meg. Hosszú fejtegetései során Han Nien-lung azzal vádolta Vietnamot, hogy „szovjet támo­gatással idézte elő a területi vitákat Kínával, Kambodzsával és Laosszal", majd Hanoira próbálta hárítani a felelőssé­get a határkérdésekről korábban tartott kínai—vietnami tárgya­lások kudarcáért. Ezt követően újra azt bizonygatta, hogy a 8 pontos kínai indítvány alapján normalizálni lehetne a viszonyt. Han Nien-lung befejezésül megismételte azt a pénteki be­jelentést, miszerint Kína egy­oldalúan -szabadon bocsát száz vietnami hadifoglyot, és kész bármikor szabadon engedni minden vietnami hadifoglyot, egyben pedig kéri a kínai hadi­foglyok szabadon bocsátását. Phan Hien vietnami külügy­miniszter-helyettes válaszában elsőként a hadifogolycsere ügyével foglalkozott. Hangsú­lyozta, hogy Kína egyoldalú döntésének bejelentésével „ko­molytalan cselekedetet követett el, amely kétséget támaszt jó­szándékáról szóló nyilatkozatai iránt”. A vietnami külügyminisz­ter-helyettes hozzátette: Kína rá akarja kényszeríteni állás­pontját Vietnamra. Ugyanakkor Phan Hien beje­lentette: Vietnam jóakaratának jeleként és attól a céltól vezé­relve, hogy elhárítsák a tárgya­lások útjában álló akadályokat és a tárgyalások zsákutcába jutását megelőzendő, elfogad­ja a kínai fél javaslatát. El­küldi képviselőit, hogy azok ta­lálkozzanak a kínai fél megbí­zottjaival, a beteg vagy sebesült kínai hadifoglyok egy csoport­jának átadásával kapcsolatban. Feladatuk lesz az is, hogy fo­gadják azt a vietnami csopor­tot, amelyet a kínai fél küld vissza és megvitassák a hábo­rú idején fogságba esett összes személyek hazatéréséhez szük­séges intézkedéseket. A vietna­mi fél azt javasolja, hogy a ta­lálkozót május 21-én tartsák az úgynevezett barátság határ- átkelőhelynél. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 129. szám 1979. május 13., vasárnap Ara: 1,60 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents