Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-06 / 122. szám

2 Dunántúli napló 1979. május 6., vasárnap 9^oit*l»cifc»n és vasárnap Éneklő Ifjúság 1927 óta hagyomány Pécsett Az országban először Pé­csett rendeztek Éneklő Ifjúság hangversenyt 1927-ben. A ne­ves néprajzkutató, dr.. Berze Nagy János kezdeményezte a városban a tanulóifjúság kon­certjeit. A hangversenyeket - már nemcsak Pécsett — azóta is megrendezik évről évre. Az Éneklő Ifjúság pécsi be­mutatói egy kicsit Kodály, Bartók, Bárdosi „műhelyévé” is váltak. Az ifjúsági kórusok, felnőtt énekkarokat is meg­előzve, dolgozták fel a leg­újabb műveket. Kodály Agócsy László zenetanárt a „pécsi Éneklő Ifjúság vezérének" ne­vezte. Sokat tett még a hangversenyekért Horváth Mi­hály, a zeneművészeti szakkö­zépiskola volt igazgatója és Nyolczas Ipoly, a Nagy Lajos Gimnázium most már nyugdí­jas tanára. Az idei hangversenyek teg­nap este kezdődtek a Liszt­teremben. Az általános isko­lák kórusai adtak műsort, ma pedig a középiskolások mutat­koznak be. Tegnap kilenc kó­rus lépett pódiumra, köztük a két gyakorló iskola, a Petőfi utcai és az Építők úti iskola karai. Az Építők úti iskola 120 tagú kórusa nemrégiben jött haza Zánkáról. Bekerültek a Magyar Rádió Éneklő Ifjúság dunántúli területi döntőjébe, ők képviselték Baranya me­gyét. A területi verseny vég­leges értékelése még nem tör­tént meg, de nagy sikerrel szerepeltek a helyszínen. Az általános iskolások szereplését tegnap tetszéssel fogadta a közönség és örvendetes jelen­ségnek számít, hogy a kóru­sok a legújabb kortárs zene- irodalomból is adtak ízelítőt. A II. számú Gyakorló Általános Iskola énekkara fellépés előtt 3500 fő munkábi Kommunista szombat a BÉV-nél A golyóstollhoz szokott kéz­nek a ki tudja hányszózadik csa­varás után mind nehezebben engedelmeskedik a fogó, az acélhuzal. A finom, vékony női ujjakról lekerültek a gyűrűk a a karóra pántjára, nehogy be­akadjanak valamelyik vasszer­kezetbe. A fiatalasszony, Rad­nóti Jánosné fél éve jött vissza szülési szabadságról, azóta ez az első kommunista szombatja — A vállalat személyzeti és oktatási osztályán dolgozom. Elég nehéz cT munka, amit most csinálunk, de úgy érzem van értelme. Csak egy óráig tudok itt lenni, mert el kell mennem a gyermekemért a bölcsődébe, de addig is jó néhány szerke­zetet összekötözök. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat tegnapi kommunista szombatján 3500 Az irodista betonvasat szerelt, eljött a nyugdíjas, a művezető, a fizikai munkában is gyakorlott dolgozó vett részt a különböző építkezéseken, így többek kö­zött a MÉSZÖV—PTV székház II. szinti födém- és gerendaszere­lési munkálataiban, valamint a megyei tanács új székházának takarításában. A pénzt a gyer­mekalap javára és a BÉV új kultúrtermének berendezésére fordítják. A MÉSZÖV—PTV székház épí­tésén 15-en dolgoznak. Hor­váth János már nyugdíjban van, mégis eljött dolgozni. — Úgy érzem, itt a helyem. 12 évig voltam a vállalatnál, s Ma este a Dobó úti Gim­názium Bartók kamarakórusa, a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola vegyeska­ra, a Janus Pannonius óvónői szakközépiskola leánykara, a Leöwey Klára Gimnzáium le­ánykara, a Művészeti Szakkö­zépiskola leánykara, a Nagy Lajos Gimnázium vegyeskara és férfi vokálegyüttese lép föl. Az óvónők kórusa a komlói Kun Béla Gimnázium leány­karával együtt két évvel ez­előtt nyerte el a rádió nagy­díját, a Dobó úti gimnázium kórusa pedig tavaly. A most lezajlott keszthelyi Helikonon a Nagy Lajos és a Kun Béla Gimnázium kórusai fesztivál- díjat, a Dobó útiak Nagyka­nizsa város különdíját kapták meg. Az esti hangversenyen több újdonságot is hallhat a közönség. így a híres Beatles- sláger, a Yesterday kórusfel­dolgozását, a nemrég Maros- vásárhelyen elhunyt zeneszer­ző, Zoltán Aladár három szi­lágysági népdalát és a Nagy Lajos Gimnázium harmadikos diákjának, Szalai István­nak, Karinthy Perenc Futurum exactum című művére írt kó­rusművét, melynek ez lesz az ősbemutatója. B. A. Baranya megyei zeneiskolák Négykezes zongoraversenyek letváron Szig Tegnap kezdődött Szigetvá­ron a Baranya megyei zene­iskolák négykezes zongoraver­senye. A két napig tartó nagy­szabású zenei rendezvényre a hat baranyai zeneiskolából mintegy kilencven növendék érkezett. A zeneiskolák előző­leg megtartott házi hangver­senyein dőlt el, kik jöhettek e| Szigetvárra, hogy a zongo­rairodalom bő választékát nyújtó, négy kézre íródott mű­veken mérjék össze tudásukat. Négy korcsoportban - 18 éves korig - versenyeztek a leg­jobb zongoristák, minden pá­ros 2-2 művet szólaltatott meg a szigetvári moziban, a szép számú és nagy érdeklő­dést tanúsító közönség előtt. Az ünnepélyes megnyitó után, amelyet Tinusz János, Szigetvár város Tanácsának elnöke tartott, került sor a korcsoportonkénti kezdő-páros kisorsolására. A négy hang­verseny kisebb szünetekkel dél­előtt 10 órától a késő dél­utáni órákig tartott, s ezt kö­vette a zsűritagok, a felkészí­tő zenetanárok és a zeneis­kolai igazgatók szakmai ta­nácskozása. Az ünnepélyes eredményhir­detésre, és a helyezettek hang­versenyére ma délelőtt kerül sor a járási hivatal nagyter­mében. A növendékek gála­hangversenyét Polgár Mari­anne és Bodó Árpád művész­tanárok műsora zárja, akik Mozart, Debussy és Schubert műveket adnak elő. A ver­seny győztesei Kapoli Ilona szigetvári népi fafaragó mű­vész alkotását kapják díjul. * Pécsváradon még csak har­madik éve, 1976 óta működik önálló zeneiskola. A nagy zsongásban, ismerkedésben, a verseny előtti izgalomban ne­héz megtalálni a pécsváradi kislányokat. A három páros kö­zül Bátaszéki Anikó és Gerst Gyöngyi a legidősebbek, mind­össze 13, illetve 12 évesek, ők a harmadik korcsoportban fognak szerepelni. — Nagyon sokat kellett gya­korolnunk — mondják. Az élő- játszáson, ami még a kará­csonyi szünet előtt volt, min­den zongorista zsűri előtt el­játszotta a négykezeseket. Azok mehettek tovább, akik ott a legjobbnak bizonyultak. így ju­tottunk mi el ide, Szigetvárra. Nagyon örülünk, hogy eljö­hettünk. De most még jobban izgulunk, hogy vajon sikerül-e a darabunk. — Mit fogtok játszani? — Bizet: Búgó-csiga és Ma­ros: Tüsköm-tánc című művét. Hegedűs Magdolna MTCSflltill« ÜTI25ÄHÄ Amit ma meg­tehetsz... MEGELŐZHETŐ II NAGYOBB KÁR Van egy bölcs magyar köz­mondás: amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Ez jutott eszembe két dolog láttán. A kettő vélhetően erősen külön­bözik egymástól, pedig szó sincs erről, inkább nagyon is hasonlók. A Doktor Sándor ut­ca 1. számú ház előtt elmenve jutott eszembe először a köz­mondás, utána pedig a Sétaté­ren. Az említett ház műkő lába­zata fölötti vakolatot évekkel ezelőtt kikezdte az időjárás, a csapadék mind nagyobb dara­bokat harap le belőle, egyre több tégla válik láthatóvá. Nem szép látvány, s hogy szóváte- szem, annak egyedüli oka, hogy ez a ház — sajnos — nincs egyedül e tekintetben. Pedig csak az kellene, hogy két em­ber néhány vödör vakolattal pótolja az elpusztultat. Egy költséges felújítást lehetne így elodázni. * A Sétatér szemünk láttára pusztul. Tavaly a támfal egy rtagyobb, leomlott szakaszát el­takarították, azóta léckorlát „pompázik" a helyén. Most — úgy tűnik — a Leöweyvel szem­közti lépcsőn a sor: a támfalat már csak a sóhajtás tartja, a lépcső egyre inkább életveszé­lyes. Évek óta tart ez a pusz­Otthagyott vasbeton fedlapok a Kossuth téren tulás, amióta megszületett a tér felújításának ötlete. Hanem a felújítás nagyon lassan terve- ződik, a tér pedig évről évre veszít a szépségéből. Hiszen nem érdemes hozzányúlni, úgy­is felújítják. De mikor? A fel­újításról szóló határozat 1975 márciusában született, most pedig 1979 májusát írjuk. Két ember néhány vödör cement­habarccsal idejében visszail­leszthette volna a kilazult, ki­esett köveket, s az egész tér szebben várta volna ki a nem tudni mikor kezdődő felújítást. * Még a székesegyház környé­kén maradva nem lehet szó nélkül hagyni a Káptalan ut­cát. Április elején befejeződött a nagy közműfelújítás. A mun­kások levonultak, de senkinek nem jutott eszébe, hogy az út­testen maradt homokot el kel­lene takarítani. Minek, hiszen Építési törmelék és szemét a magasház tövében Fotó: Cseri úgyis kezdődik az útburkolat felújítása. No persze ... De hát addig sem kellett volna a szélre és a tavaszi esőre bízni az út letakarítását. És ha már a Káptalan utcában vagyunk: a 6-os számú ház kocsifelhajtó­ját szinte szétdúlták, a néhány éve szépen felújított épület és tönkretett előtere között elkese­rítő a különbség. Pedig itt is csak két ember és néhány vö­dör habarcs kellene. * Még mindig érvényes a köz­mondás. A Kossuth téren járok, azon a téren, amely ma vitai­hatatlanul Pécs mélypontja, lit minden tönkrevan, csak Kos­suth áll tisztára mosdatva a tér elején. Tudom, nem érde­mes semmit sem csinálni itt, hiszen ha elkészül a MESZÖV- székház és kitelepítik az autó­buszokat, akkor majd mindent szépen megcsinálnak itt, a tér­burkolattól kezdve az égvilá­gon mindent. De addig?... Hónapok múltak el azóta, hogy a téren befejezték a távfűtő- vezeték építését, egy tucatnyi vasbeton fedlap azonban vala­hogy ottfelejtődött. Ezeknek is ki kell várni a nagy, általános felújítást? Kis jóakarattal még mindig maradhatunk a közmondásnál. Két esztendeje már, hogy elké­szült a maqasház és beköltöztek a lakók. Egy esztendeje, hogy elkészült a Szliven étterem és az ABC-áruház, s rendezték a két épület közvetlen környeze­tét. Ugyanakkor a távolabbi környezet az . . . hm, hogy is mondjam, hagy némi kívánniva­lót. A BÉV naqy építkezései er­refelé már befejeződtek; a ko­rábbi felvonulási terület birtok­lását vajon mi indokolja? A kör­nyék lakói hónapok óta parko­lóterületért rimánkodnak, de az e célra kijelölt helyet az eltűn­ni csak nehezen akaró felvo­nulási épületek és a köztük szerteszét ’evő építési anyagok foglalják el Hársfai István nehéz elszakadni egykori kör­nyezetemből. Meg aztán a gyer­mekeim ugyan felnőttek, de a három unokámon talán a mai munkámmal is segítek. Óvo­dákból, bölcsődékből sajnos méq ma sincs elég. Reinhardt Béla a vasbeton- szerelőknél művezető, s most azt a munkát csinálja, amit máskor irányít. Gyakorlott moz­dulatokkal kötözi össze a vas- szerkezeteket. — Nem újdonság nekem a fizikai munka, hisz régebben ezt csináltam. Egyébként a töb­biek is jól dolgoznak, a terve­zett mennyiségnél jóval többet megcsinálunk. — Miért vállalta a mai mun­kát? — Kötelességemnek^ éreztem, hogy itt leqyek. Nekem is van­nak gyerekeim . . . A tanácsi székházban a köz­pontból és a ll-es számú fő­építésvezetőségtől mintegy nyolcvanon dolgoznak, köztük Molnár Tiborné. — Mi, asszonyok az emeleti szekrény- és bejárati ajtókat tisztítjuk meg. Kell egy kis fizi­kai munka — mondja. Litter Józsefné bérkönyvelő a negyedik emeleten egy létra teteiéről tisztítja az ajtókat. A mostani már az ötödik kommu­nista szombatia. Az otthoni melegítőjén néhol falfoltok virí­tanak. de mint mondja, nem le­het mindenre vigyázni. — Gyorsan elmegv a nap. Együtt vagyunk a kolléganőim­mel, dolgozunk, örömmel jöt­tem a kommunista szombatra. Húszk Gizella is egy létra tetején egyensúlyoz, dereket behailífja, hogy a feje ne érjen a plafonhoz. — Kell eay kis testmozgás, csak az a baj. hogy a létra rettenetesen inoq — Miért áldozta lel a szom­batját? — Nem kötelező itt lenni, a fizetésünk sem ennek függvé­nyében emelkedik, mégis úgy érzem el kellett íönnöm. Fiatalok, idősek, fizikai, mű­szaki és adminisztratív dolgo­zók 3500-an teqnap reggel hét­től, délután fél négyig tény­kedtek a BÉV különböző mun­kahelyein. Feláldozva szabad szombatjukat. Roszprim Nándor Pécsi orvosok Lvovban Tapasztalatcserére, pace-ma­ker terápiával kapcsolatos kö­zös szívműtét elvégzésére utazik hétfőn Lvovba dr. Tekeres Mik­lós adjunktus, a POTE központi intenzív terápiás és anesztezo- lógiai osztályának vezetője és dr. Mezey Béla kardiológus. Egyhetes útjukra elkíséri őket dr. Hajnal József egyetemi fő­titkár. A Ivovi orvostudományi egyetem mellkassebészeti osz­tálya és a pécsi intenzív osz­tály között hét év óta van kap­csolat. A pécsieket elsősorban az infarktusos betegek rehabi­litációja, a Ivovi orvosokat a szívműtött betegek rehabilitá­ciója érdeklf. Ezekben a téma­körökben több feladatot oldot­tak meg és kutatnak továbbra is közösen. A pécsi orvosok mostani látogatásuk alatt elő­adásokat is tartanak, beszá­molnak munkájukról és közös kutatómunkájuk legújabb ered­ményeiről. A mellkassebészeti osztályon M. V. Danyilenko pro­fesszor, a szívsebészet tanára, M. Sz. Pavljuk és P. P. Kalenyuk docensek fogadják őket! A pé­csieket elkíséri a körzeti tv stú­dió forgatócsoportja.

Next

/
Thumbnails
Contents