Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-26 / 142. szám

1979. május 26., szombat Dunántúlt napló 5 Győri Imre látogatása Csongrád megyében Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára pénteken Csongrád megyébe látogatott. Szegeden a megyei pártbizottság épületében dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei Pártbizottság első tit­kára fogadta és tájékoztatta a terület politikai és gazdasági helyzetéről, majd elkísérte a vendéget egésznapos program­jára. A Központi Bizottság titkára délelőtt felkereste a Magyar Kábelművek szegedi gyárát. A Központi Bizottság titkára ezután Szegeden a József Atti­la sugárút és az Északi körút kereszteződésénél elhelyezte az új nyomdaépület alapkövét. Az új nyomdaüzem alapterülete a kétszerese lesz a jelenleginek, összesen 12 ezer négyzetméter. Színes ofszet eljárással készül­nek majd benne a Szegeden kiadásra kerülő újságok és be­vezetik a fényszedést is. Győri Imre délután a Csong­rád Megyei Pártbizottság Okta­tási Igazgatóságán aktívaülé­sen tartott tájékoztatót idősze­rű politikai kérdésekről. Láto­gatásának befejező program­jaként találkozott a Szegeden pénteken megkezdődött orszá­gos véradó konferencia szer­vezőivel, akik tájékoztatták a magyar véradó mozgalom ered­ményeiről és feladatairól. Alekszej Koszigin csehszlovák kitüntetése Prága Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke pén­teken csehszlovákiai baráti lá­togatásának befejező napján, a reggeli órákban a Magas-Tát- rából repülőgépen visszatért Prágába. Délelőtt a prágai várban Alekszej Koszigint fogadta Gus- táv Husák, a CSKP KB főtitká­ra, csehszlovák köztársasági el­nök. A megbeszélés folyamán fő­ként olyan kérdéseket vitattak meg, amelyek a sokoldalú és eredményes csehszlovák—szov­jet együttműködés további el­mélyítésével függnek össze. Ezután Gustáv Husák átad­ta Alekszej Kosziginnak a Kle- ment Gottwald Rendet, amelyet a szovjet kormányfőnek néhány hónappal ezelőtt, 75. születés­napja alkalmából ítélték oda a CSKP és az SZKP közötti test­véri kapcsolatok, valamint a csehszlovák—szovjet barátság, szövetség és együttműködés fej­lesztésében szerzett személyes érdemeiért. Délben Gustáv Husák dísz­ebédet adott a szovjet minisz­terelnök tiszteletére. Alekszej Koszigin pénteken Csehszlovákiában tett négyna­pos baráti látogatásának befe­jeztével Prágából repülőgépen hazautazott. Merénylet Madridban A parlamentben képviselt legnagyobb politikai pártok egyöntetű felháborodással ítél­ték el a péntek délelőtti me­rényletet. Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtit­kára, a spanyol rádiónak adott nyilatkozatában szintén felhá­borodottan ítélte el a gyilkos­ságot, erélyesebb intézkedése­ket követelt a terrorizmus meg­fékezésére, és hatékonyabb rendszabályokat a merényletek célpontjául szolgálható szemé­lyiségek védelmére. Kiderült ugyanis, hogy Gomez Hortiguela altábornagynak, aki kocsijában segédtisztje és titkára társasá­gában ült, nem volt védőkísé­rete. Carrillo a merényletet a had­sereg ellfn irányuló provokáció­nak minősítette, amelyet a fegyveres erők napja (május 27.) megünneplésének előesté­jére időzítettek. Hivatalosan közölték is, hogy a merénylet miatt elmarad a hadügyminisz­ter ünnepi rádió- és televíziós beszéde. Szemtanúk szerint a merény­lők az első sortűz után kézi­gránátot dobtak a gépkocsira, majd újabb géppisztolytüzet zú­dítottak rá és a repülőtér irá­nyában elmenekültek. A szemtanúk leírásai alap­ján a rendőrségnek sikerült két merénylő személyazonosságát megállapítani. Mindketten az ETA baszk szeparatista szerve­zet katonai szárnyának jól is­mert tagjai. * Tűzpárbaj folyt pénteken dél­előtt Sevillában a rendőrség és az ETA fegyveresei között. A lövöldözésben egy rendőrfel­ügyelő és egy terrorista életét vesztette. Egyelőre még tisz­tázatlan, hogy milyen körülmé­nyek között robbant ki a fegy­veres összetűzés. A délelőtti madridi merénylet négy és a sevillai összetűzés két áldozatával 60-ra emelkedett azoknak a száma, akik az év eleje óta a terrorizmus követ­keztében erőszakos halált hal­tak Spanyolországban. ÓRA A NAGYVILÁGBAN A Sinai-félsziget fővárosában, El Arishban az izraeli helyére fel­vonták az egyiptomi zászlót ♦ WASHINGTON: Korábbi amerikai kormányok több tag­ja kampányt indított a SALT— I. egyezmény ratifikálása el­len. A kampányt irányító bi­zottság pénteken kiadott röp- iratával ellensúlyozni próbálja a Carter-kormányzatnak az egyezmény szenátusi ratifikálá­sa érdekében kifejtett erőfe­szítéseit. A bizottság szerint „a SALT—II növelheti a hábo­rú kockázatát, mivel erősítheti azt az érzést, hogy katonailag erősebbek vagyunk a Szovjet­uniónál, holott ez nem így van. ♦ MOSZKVA: „A Szovjet­unió nem telepített újabb ra­kétákat a Német Demokratikus Köztársaságba" — jelentette ki washingtoni sajtókonferen­ciáján Jódy Powell, a Fehér Ház sajtófőnöke. Ez a megál­lapítás — írja Jevgenyij Ba­benko, a TASZSZ politikai szemleirója alaposan rácáfol az „újabb szovjet rakétatele- pitésekről" szóló nyugati pro­pagandakampányra. ♦ MOSZKVA: Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kom­munista Pártja KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke üze­netet intézett az afrikai álla­mok kormányaihoz május 25-e, Afrika napja alkalmából. A szovjet párt- és állami vezető üzenetében megállapítja, hogy befejező szakaszához érkezett az afrikai népek igazságos harca, amelyet a világ haladó erőinek támogatásával vívnak a gyarmati rendszer és a faj­üldözés felszámolásáért. Nyikolal Faggyejev elutazott hazánkból Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára pénteken elutazott ha­zánkból. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Szita János, a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok titkárságá­nak vezetője is. ♦ BUDAPEST: Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese — aki Pjotr Gyemicsevnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjá­nak, kulturális miniszternek a meghívására május 22—25. kö­zött hivatalos, baráti látogatá­son tartózkodott Moszkvában — pénteken visszaérkezett Bu­dapestre. Fogadásán a Feri­hegyi repülőtéren jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. + SALVADOR: A Salvadori Népi Forradalmi Tömb (BPR) elnevezésű szervezet a vene­zuelai nagykövetségen benn­rekedt kilenc tagja kiszabadí­tásához az ENSZ, a Vatikán és a panamai kormány közben­járását kéri. Csütörtökön a ve­nezuelai külügyminisztérium is olyanértelmű kéréssel fordult a Vatikánhoz, hogy járjon köz­be az ország san salvadori nagykövetségének kiürítése érdekében. + NAIROBI: Ugandában gyilkosság vádjával bíróság elé állították a megdöntött rendszer rendőrségének pa­rancsnokát, Kasszim Musza Oburát, aki két héttel ezelőtt adta meg magát. A vád sze­rint a parancsnok 1973 novem­berében, Kampalában a rend­őrség központjában saját ke­zűleg gyilkolt meg egy foglyot. + TASKENT: Buharában, a műemlékekben gazdag 2500 éves üzbég városban színházat nyitottak meg egy nemrég helyreállított XVII. századi medreszében. A mohamedán hittudományi főiskola három­száz éves épületében a föld­rengések és a közeli sivatag felől érkező porviharok nagy károkat okoztak. A most befe­jeződött restauráció után a nagyszerű építészeti alkotás teljes szépségében látható. Újabb földrengés Jugoszláviában Az USA Kalifornia államában a vállalkozók megkezdték az üzem­anyag öt gallonos tartályokban való árusítását. Sokan választják ezt a lehetőséget, mivel a benzinkutaknál hosszú sorok várnak. B e I g r á d A Crna Gora-i tengermellék lakossága a szabadban töltötte a péntekre virradó éjszakát, miután a csütörtökön 18 óra'20 perckor bekövetkezett Bar és Budva közötti epicentrumban a Mercalli skálán 7 fok erősségű újabb földrengés következtében 65 ember súlyosabb vagy köny- nyebb sérüléseket szenvedett és számos, korábban már megron­gálódott épület összedőlt. Ha­lálos áldozatokról nem érkezett jelentés. A legtöbb sérült Borban és Budvában van. Kotor óvárosá­ban összeomlott több ház, Bud­vában pedig egyebek között a városháza is. llllllli Leonyid Brezsnyev táviratban üdvözölte Kari Carstenst, az NSZK szövetségi elnökévé tör­tént megválasztása alkalmá­ból. „Meggyőződésemet szeret­ném kifejezni, hogy a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság jószomszédi és köl­csönös együttműködésen ala­puló kapcsolatai sikeresen fej­lődnek tovább a jövőben is or­szágaink, az európai béke, va­lamint a nemzetközi enyhülés érdekében” — hangzik a táv­irat. * Pénteken hazaérkezett Var­sóból a Polinszky Károly mi­niszter vezette oktatási küldött­ség. A Lengyel Népköztársa­ságban tett látogatása során Józef Tejchma oktatási és ne­velési, valamint Janusz Górski tudományos, felsőoktatási és műszaki miniszterrel eszmecse­rét folytattak a lengyel közok­tatási reform bevezetésének ta­pasztalatairól, a két országban folyó oktató-nevelőmunka idő­szerű kérdéseiről, az oktatási együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. yA küldöttség kint tartózkodása idején az ostrudai mezőgazdasági szak- középiskola felvette Petőfi Sán­dor nevét. * Súlyemelő EB: Baczakó teg­nap kivágta a rezet: Európa- bajnok lett szakításban, ezüst­érmes összetettben és lökésben, és ez utóbbi fogásnemben 205 kilóval új országos csúcsot ál­lított fel, összetettben pedig be­állította a 370-es hazai rekor­dot. Baczakó felettébb büszke lehet még arra, hogy ő nyerte a súlyemelő Európa-bajnoksá- gok történetének 500. aranyé'r- mét. Ma szombaton a kisnehéz- súly (100 kg) versenye követ­kezik, a magyar induló Sólyom­vári (Tatai AC) lesz. Az űrkutatás célja: a Föld Az emberiség a növekvő szükségleteit csak környezeté­nek egyre fokozottabb kihasz­nálásával ' tudja kielégíteni. Újabb területeken kezd mező- gazdasági tevékenységet foly­tatni — erdőt irt, mocsarat csa­pol stb. -, vagy a régieken nagyobb terméseredmények el­érésére törekszik — műtrágyát használ, növényt nemesít, gé­pesít stb. Újabb bányákat nyit, vagy a meglévők nehezebben hozzáférhető készleteit is kiter­meli. A környezet kihasználásának növelése kétféleképpen történ­het. Vagy úgy, hogy az ember újabb területeket kezd haszno­sítani, vagy úgy) hogy a már uralma alatt lévő területek ke­vésbé értékes, esetleg nehe­zebben hozzáférhető erőforrá­sait is kiaknázza. Erőforráson itt és a továbbiakban minden olyan természeti tárgyat, folya­matot, jelenséget értünk, amely megfelelő átalakítással emberi felhasználásra alkal­massá tehető. Mindkettőhöz azonban új ismeretek megszer­zésére van szükség. Például mielőtt egy újabb területet akarnak bevetni, meg kell tud­ni, nem veszélyezteti például árvíz, de azt is, hogy rendel­kezésre áll-e megfelelő men­nyiségű napfény,' víz stb. Vagy ami a bányászatot illeti, nyil­vánvaló, meg kell tudni, hogy van-e az adott területen kiter­melésre érdemes mennyiségű és minőségű ásványkincs. Ef- mondhatjuk tehát: a környezet birtokba vételének, kihasználá­sának előfeltétele a közelebbi, távolabbi környezet megisme­rése. Miért volt szükséges a cikk elején elhangzottakat kissé részletesebben taglalnunk? Gondoljunk csak a következők­re: Az ember a Földön a világ- egyetemnek egy véges részén él. Az itt található és felhasz­nálható erőforrások is végesek. Sőt, ezeknek jó része az úgyne­vezett meg nem újuló erőforrá­sok közé tartozik, például a szén, az olaj, az ércek stb., amelyek csak egyszer használ­hatók fel. Ide sorolható a ta­laj termelőképessége is, mivel a mezőgazdaságban ezt az erőforrást az ember újítja meg (trágyázás). Az ember tehát a Földön egyre kevesebb kihasz­nálható erőforrást talál, ezért szükségszerűen elkezdett tájé­kozódni „szülő-Földje” határain túl. Elküldte első felderítőit az első mesterséges holdak képé­ben a Földet körülvevő űrbe és elkezdte a világegyetem e ré­szének megismerését. Tekintet­tel arra, hogy a Szputnyik—1 fellövéséig csak feltételezések voltak arról, hogy mi lehet a Föld felszíne felett néhány száz kilométer magasságban, először is azt vizsgálták: tény­leg üres-e a világűr. A továb­biakban már messzebb repül­tek a mesterséges égitestek, először a legközelebbi égites­tet, a Holdat, majd a Vénusz és Mars bolygókat vizsgálták. E sorok írásával közel egyidő- ben pedig már egyedülálló adatokat sikerült szerezni a Ju­piter bolygóról. Ugyanakkor e műholdak segítségével nem csak a világegyetemet, hanem a Földet is elkezdték vizsgál­ni. Igen lényeges új adatokat is szolgáltatnak ezek a vizsgá­latok, többek között olyanokat is, amelyek a népgazdaság számára közvetlenül felhasznál­hatók. A műholdak, űrhajók jóvoltá­ból hatalmas ismeretanyag hal­mozódott fel. Ezt az ismeret- anyagot azután szinte megszer­zése óta folyamatosan használ­ja az ember az élet legkülön­bözőbb területein. A sok közül csupán néhányat lássunk most. Ezeket tekinthetjük ugyanis végső soron az űrkutatás ered­ményeinek, vagy rövidebben ez az űrkutatás haszna. Már az űreszközök és az azokat célbajuttató rakéták megalkotásánál sok olyan ter­vezési módszer, szerkezeti anyag, konstrukciós megoldás Stb. születik, amely a népgaz­daság más területein is kivá­lóan felhasználható. Ezek kö­zül kiemelhető a teflon széles körű elterjedésének lehetővé tétele. A rakéta- és műhold- technika igen sok teflont igé­nyel, ezért szükség volt olyan olcsó nagyüzemi gyártási eljá­rásra, hogy kielégítsék az igé­nyeket. A gyártási eljárás meg­született és olyan jól sikerült, hogy érdemes volt nagy tö­megben előállítani ezt a kiváló tulajdonságokkal rendelkező anyagot és más területeken is alkalmazni. Az időjárás pontos, megbíz­ható előrejelzése a népgazda­ság egyre több területén váiik létszükségletté. Gondolunk itt elsősorban a vízgazdálkodásra, mezőgazdaságra, szállításra stb. Ilyen prognózisok készíté­se szintén Tehetetlen az űrkuta- -igs egy másik speciális ágaza­ta, az űrmeteorológia eszközei és módszerei nélkül. Sőt, nap­jainkban már az űrkutatás ve­zető államaiban az űrmeteoro­lógia a népgazdaság számá­ra nélkülözhetetlen szolgálta­tás. Szovjet és amerikai szak­értők egyöntetű megállapítása, hogy a meteorológiai műhol­dak adatainak figyelembe vé­telével évente 1—2 milliárd ru­bel, illetve dollár értékű kártól óvhatják meg a nemzetgazda­ság különböző területeit. A felsorolt néhány példából is látható, hogy az űrkutatás­ból származó ismereteket sok­felé használja az ember, de addig még nem jutott, hogy a világegyetem erőforrásait köz­vetlenül is birtokába vegye. Ez a lépés a kővetkező évtizedben várható, amikor is az ember olyan berendezést telepít a vi­lágűrbe, amely a Nap energiá­ját átalakítja elektromos ener­giává és a Földre továbbítja. Baj Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents