Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-20 / 136. szám
Taskent, Lenin tér A taskenti metró (A. Varfoiomeja felvétele} 1979. MÁJUS 20. MAGAZIN DN HÉTVÉGE 7. Hl agy u áros Közep-Azsiaban A mai Taskent Szófia belvárosa CAI/IBEHCKO AEAO Szófia 100 éve főváros Családi örömök fókáéknál Az arhangelszki területen grönlandi fókanyájak „szálltak partra'* márciusban a Fehér-tenger partja mentén sodródó jégmezőkön. Nagy utat tettek meg az óceánon keresztül, Hogy o megszokott „otthoni’* környezetben hozhassák világra utódaikat. A nőstényfókák csemetéiket az első két héten „erős koszton” tartják, majd, amikor az újszülöttek már meghatározott mennyiségű zsírt tartalékoltak, anyjuk magukra hagyja őket. A fehér fókaborjak aztán hetekig mozdulatlanul fekve sütkéreznek a verőfényes márciusi napon. Áprilisban hófehér bundájukat szürkére váltják, megélénkülnek, mozgásuk gyorssá válik és megkezdik az önálló életet. A jégmező azon részein, ahol nagy fókaborjútelepek alakultak ki, helikopteren szállnak le a vadászok és a tenyésztő szakemberek. Ugyanezek a helikopterek szállítják „utónevelő” telepekre a még erőgyűjtésre szoruló fókacsemetéket. A borjak vadászata szigorúan korlátozott és a szaporodás veszélyeztetése nélkül folyik. Helikopterek szállítják a fókacsemetéket az utónevelő telepekre. A kiadós ebéd után Fókaborjak a szövetkezeti nevelő gazdaságban 1966-ban súlyos földrengés rázta meg Üzbegisztán fővárosát, Taskentet. Több mint százezer lakás, kórházak, iskolák és gyárak estek a természeti csapás áldozatául. A szovjet kormány jelentős anyagi eszközöket biztosított a város helyre- állításához és önkéntesek tízezrei siettek a taskentiek segítségére, a földrengés tragikus következményeinek felszámolásában. A mai Tasken azonban egészen más város lett: példáján ismerhetjük meg Közép-Ázsia jövőbeli nagyvárosainak mintáját. Az új Taskent tervezésekor az építészek legfontosabb szempontként az épületek egységét, a kényelmet, a parkosítást és a vízellátást vették figyelembe. Az év 250 napján vakítóan süt a nap a város felett, nyaranta szinte egyáltalán nem hullik csapadék. Ezért a parkosítás, a zöldövezetek telepítése Taskentben építészeti, esztétikai és klimatikai szempontból egyaránt nagy jelentőségű. Minden évben tavasszal és őszszel 4 millió facsemetét és bokrot ültetnek ki a taskentiek. Jelenleg a város minden lakosára negyven négyzetméternyi zöldterület jut. A több kilométeres sétányok védelmet jelen. Vlagyimir Ljanov és Valerij Rjumin űrhajós az úgynevezett nagyjavítás befejezése után ideje nagy részét a tudományos-műszaki kísérletekre, illet, ve új műszerek kipróbálására fordítja. Az új műszerek között említendő a Jelena típusú kis térfogatú gamma teleszkóp, amelyet — több tudományos intézet és üzem közreműködésével — a moszkvai műszaki-fizikai intézetben dolgoztak ki. Arkagyij Galper professzor, a teleszkóp egyik alkotója elmondta, hogy a gamma asztronómia. mint tudomány a színképnek abban a legrövidebb hullámhosszú tartományában tevékenykedik, amelyet a földi légkör teljesen elnyel. A megfigyelések ennélfogva csakis nagy magasságba felbocsátott aerosztátokkal, repülőgépekkel, vagy más kozmikus készülékekkel végezhetők. A talányos gamma-sugarak vizsgálata viszonylag rövid múltra tekint vissza és jelenleg mindössze néhány tucat ilyen sugárforrást ismernek a tudósok Mellesleg az ilyen objektumok kutatása, részletes tanulmányozása rendkívül, jelentős a fundamentális tudomány szempontjából. A gamma-sugárzós összefügg az elemi részecskék és az atommag szintjén végbemenő folyamatokkal. Lehetővé válik, hogy bepillantást nyerjünk az olyan asztronómiai testek világába, amelyek jóval nagyobb meny- nyiségű energiát bocsátanak ki, mint például a Nod, a neutron- csillag, vagy az aktív galaktika magva. Azt jól tudjuk - folytatta a szovjet tudós —. hogy a világmindenségben szinte elképzelhetetlen mennyiségű energia halmozódik fel. Az energiaképződése és kiválasztótenek a Kizil-kum sivatag felől érkező forró szelekkel szemben. A köztársaság fővárosában öt vízátemelő működik, ezek biztosítják a folyókból és földalatti víztárolókból történő vízellátást. A zöldterületek öntözését öntözőcsatornákból és automatikusan vezérelt mesterséges esővel biztosítják. A város öntözőrendszerének teljes hossza meghaladja az ötezer kilómétert. Az utóbbi három évben jelentősen megnövekedett forgalom ellenére Taskent zajszintje változatlan maradt. Három- havonként végeznek próbámé, réseket a város legzajosabb, legforgalmasabb pontjain. A zaj mértékének ilyen fokú stabilizálását a többi között a jól beállított járművek, az útburkolatok minőségének javítása eredményezte, valamint nem utolsósorban az a tény, hogy a tranzitforgalmat a várost megkerülő útvonalakon bonyolítják. Sok gondot okozott a város központjába érkező vasútvonal is. A vasútvonalak talpfáit gumialátétekre helyezett vasbetonaljakkal cserélték fel. Taskent elővárosában új kísérleti üzem épült a háztartási szemét komplex feldolgozására. dása mechanizmusának megismerése lényegesen előbbre vinné az egész földi tudományt. Miután az effajta kutatásokra még a legnagyobb, vagy a legtehetősebb intézmény sem képes, az utóbbi években egyre gyakoribbá vált a nemzetközi kooperáció ezen a területen. Együttműködünk számos más szocialista ország szervezeteivel, sok francia tudóssal. A szóbanforgó teleszkóp kísérleti műszer, „bejáratása" sikeresen folyik és lehetséges, hogy a jövőben ez lesz egy jelentékeny orbitális műszer prototípusa. A két űrhajós már több megfigyelést véqzett ezzel a műszerrel. A felvételek eredményei természetesen akkor derülnek ki, amikor a filmtekercsek visszakerülnek a Földre. Az űrhajósok nagy érdeklődését váltotta ki egy másik készülék, az úgynevezett kozmikus televíziós vevőkészülék, amelyet a szállítóhajó juttatott a Szal- jut-6 fedélzetére. Megjegyzendő, hogy a kozmikus televíziózás már több mint másfél évtizedes. Eddig azonban az volt a helyzet, hogy a tévészignált egyszerűen műhold révén, vagy éppen az egész képet az űrhajó, vagy az állomás fedélzetéről továbbították a Földre. A fordított adás, azaz a földi kép sugárzása az űrhajó, Illetve az űrállomás fedélzetére, eddig megoldatlan probléma volt. Számos műszaki nehézség miatt. Viktor Blagov, a repülésirányítás helyettes vezetője szerint a kétoldalú televíziós kapcsolat rendkívül fontos az űrhajó vagy az űrállomás, illetve a Föld között. Lényege, hogy ez a rendszer videotelefonként használható. Ezenkívül segítségéve! Az üzemben a háztartási hulladékból szerves műtrágyát készítenek, ugyanakkor elkülönítik a másodlagos nyersanyagokat. Az évente 140 ezer tonna hulladék feldolgozását biztosító üzem nitrogén-, foszfor-, és káliumtartalmú komposztot állít elő 50 ezer tonna mennyiségben. Mindezt a környező kolhozok és szovhozok, valamint a város parkjai és kertjei gondozásánál használják fel. Ugyanitt — elektromágneses szeparátorok segítségével — a hulladékból kiválasztják o fémeket, amelyeket préselés után újraolvasztásra küldenek. Sajnos Taskent felett mégis gyakori a smog. A szélcsendes, napsütéses forró napokon az atmoszféra alsó rétegeiben olyan kémiai reakciók játszódnak le, amelyek során a gépjárművek kipufogó gázai és egyes üzemek légszennyező anyagai mérgező anyagokká alakulnak át. Ilyen időszakokban a gyárak és üzemek bekapcsolják a segéd-gáztisztító berendezéseiket is, — amelyek egyébként nem működnek —, hogy a minimumra csökkentsék a légkör szennyezését. úgynevezett grafikai ábrák is továbbíthatók a világűrben tartózkodó űrhajósok részére. Ez időmegtakarítást jelent és igen sok esetben lényegesen megkönnyíti a köTcsönös beszélgetést. A szállító hajó lényegében csupán a vevőkészülék elektronikus magvát juttatta az űrállomásra. Az antennát, a képernyőt és a hangszórókat az űrhajósok az űrállomáson levő műszerekből állították össze. Az adóantenna jelen esetben vevőantennaként is szolgál, a képernyői és a hangszórókat pedig a fedélzeten levő videomagnóból készítették. Néhány adás-vétel teljes sikerrel történt meg. A technológiai kísérleteket szolgálja az új Krisztáll típusú elektromos minikemence, amelyen már el is végezték az első olvasztást, a többi között francia tudósok által készített mintákból. Jurij Kijenko, a kísérlet egyik szakvezetője elmondta, hogy a Szaljut—6-on tartózkodó két űrhajós nagy figyelmet szentel a periodikus megfigyelésekre. Az alapvető feladatok közé tartozik például a szovjet beltengerek és felségvizek talajzatának tanulmányozása, valamint az ország ama térségeinek komplex megfigyelése, ahol jelentős népgazdasági beruházások folynak, illetve ilyen beruházásokat terveznek. Ilyen térségek a Szovjetunió nem feketeföldű övezete a Volga-mente, Szibéria, a Távol-Kelet, valamint a Kalmük Autonóm Köztársaság, ahol nem kizárt, hogy kőolaj- és földgáz struktúrák, valamint érclelőhelyek fordulhatnak elő. Mihail Csernisov „Sok sikert” — ez a felirat volt az ókorban Serdica házainak bejárata felett, amely köszöntötte a város lakóit és az átutazókat egyaránt. Azóta tragikus és boldog napokon „sok sikert" Szófia „nő és nem öregszik", mint ahogy a város címerének feliratában is látható. Marcus Aurelius, Augustus Antonius és Lucius Aurelius im- perátorok idejében erős falakkal volt körülvéve, az évszázadok lassan, de meggátolhatat- lanul készítették elő Szófiát a mai és történelmi rendeltetésére — fővárossá, A város elérte dicsőségének tetőfokát már a római korban (a IV. század elején), amikor Nagy Konstantinus, az ő második fővárosának nyilvánította: „Serdica az én Rómám . . . 343-ban itt hívták' össze a ser- dicai zsinatot amelyen 170 püspök vett részt az egész római birodalom területéről. A bizánci uralom idején még kiegészítőleg megerősítették a falakat, a város nagyon sok ostromot és támadást élt át. Serdicát 809-ben elfoglalták Krum kan hadseregei és megkapta a szláv bolgár nevei, Sredec, mint szimbóluma egy központi városnak, az első bol- qár államban. A régi védőfalak leqújabb archeológiái kutatások szerint azt mutatják, hogy Sredec férfias küzdelem után került csak oszmán uralom alá. A XV. század elején mintegy küzdelemként a város eltörökö- södése ellen megkapja a harmadik és most már végső nevét, Szófiát, a középkor legjelentősebb építészeti emléke — a Szent Szófia templom alapján. A szultáni uralom Szófiába helyezi a bejder bei (fővezér) székhelyét, a Ruméliává átkeresztelt Bulgáriába. 1878. január 4-én Gurkov tábornok nyugati különítményei a felszabadító háborúban jelentős csapást mért a török hadseregre, a meggyorsuló orosz győzelmek sorozata megkezdődött. Szófia — sok sikert — üdvözléssel köszöntötte felszabadítóit, és átvette rendeltetését, mint főváros. Dondukov Korszakov orosz herceg lett a vezetője a bolgár államrendszer megújításának. Nagy érdeme van Dondukov. nak abban az előkészítő munkában, hogy Szófiát bolgár fővárosnak jelentsék be. II. Sándor cár végül is 1878. augusztus 4-én elismerte Dondukov jelentőségteljes érveit, de átadta a döntés jogát a bolgár népnek, hogy saját maga válassza meg fővárosát. Ez március 22-én történt (április 3-a az új számítás szerint) az Alapító Nemzetgyűlésen 1879-ben. A felbuzdult résztvevők két pártra szakadtak oz alkotmány jellegére vonatkozó vitában — konzervatívokra és liberális-demokratákra. A gyűlés befolyásos résztvevője, Drágán Cankov javaslatát a következőképpen terjesztette elő: „Nekünk két fővárosunk van. Tarnovo — a történelmi és Szófia — a kormányzati. Ezért én javaslom, hogy Szófia a jövőben is a cár rezidenciája maradjon, Tarnovóban pedig a koronázás történjen. — Ezt a javaslatot egyhangúlag megszavazták, változtatás és alkotmányba foglalás nélkül, csupán a gyűlésről készült feljegyzésben szerepel. Szófia az archeológusok által bizonyított 7 ezer éves létezése óta az elmúlt száz esztendő alatt hatalmas változásokon és fejlődésen ment keresztül, eddig ismeretlen és előre nem gondolt tempóban. Ma Szófia az ország legnagyobb politikai, gazdasági és szellemi, központjává fejlődött, és a jövőben is a főváros tovább fejlődik a megkívánt méretekben és megőrzi történelmi zónáit: északon — ipartelepek, középen — a lakónegyedek és a város központja, a déli rész pedig, amely hegyvidék — pihenésül szolgál. A főváros rendezési terve harmonikus fejlődést biztosít a demográfiai és területi fejlődéssel összhangban és funkcionális szervezésének tökéletesítéséért. A hagyományainak folytatásával „Sok sikert” jelszóval köszöntjük a 100 éves jubileumát modern európai fővárosként ünneplő Szófiát. Elparid Hodzsajev Oj műszerek az űrkutatásban
