Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-20 / 136. szám

DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1979. MÁJUS 20. Korszerű közmű- hálózat épül Pécsett Uj vezetékhálózat fogadja majd a földgázt Erőteljes ütemben folyik a csatornafelújítás A közmüalagút-rendszer egyedülálló az országban Stúdiómagnók az összes KGST-országba A pécsi Mechlabor olimpiai szállító Kártérítésre kötelezték a selejtgyártókat Május 22—23—24-én rende­zik meg Pécsett az Építőipari Tudományos Egyesület és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium rendezésében a III országos közművesítési konferenciát, melynek célja az előző konferencia óta elért eredmények összegezése, a to­vábbi közművesítési igények feltárása, az ebből adódó fel­adatok meghatározása, az igénykielégítés feltételrend­szerének vizsgálata, a közmű­vesítés és a környezetvédelem kapcsolatainak tudatosítása. A fontos tanácskozás előtt érdemes' áttekinteni, hogy az országos konferenciának ott­hont adó Pécs az elmúlt évek­ben mit tett közműhálózatának fejlesztéséért, öt-tíz esztendeje a város komoly gondokkal küsz­ködött. Az elavult közműhálózat igen érzékenyen reagálta pin- cékokozta természeti csapás ha­tásaira, ezenkívül a hálózat mé­reteinél fogva is egyre kevésbé tudta már kielégíteni a nagy­ra nőtt város igényeit. Az egész városra kiterjedő általános köz­műrekonstrukció évtizedünk elején már nem tűrt halasztást. Megvalósítását szerencsés mó­don elősegítették az egész vá­rosrészeket érintő rekonstruk­ciók, a nagyarányú útépítések és a pincekárok elhárítására kapott állami támogatás. Vegyük tehát sorra közmű­fajtánként (a teljesség igénye nélkül): mi is történt Pécsett a 70-es években közműügy­ben? A gáz — veszélyes közmű. A legcsekélyebb hiba is mérhe­tetlen anyagi károkat okozhat, emberéleteket olthat ki. A meg­előzés — kötelesség. Pécs gáz­vezeték-hálózata részben el­avult volt a kora miatt, de az újabb azbesztcement-csövek sem feleltek meg a mai bizton­sági követelményeknek. A cse­rét sürgette még, hogy ismertté vált: Pécs is földgázt fog kap­ni. A Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat 1971- ben kezdte meg saját kivitele­zésben hegesztett acélcsövek fektetésével a rekonstrukciót. Eddig mintegy 40 km hosz- szúságú vezetéket újítottak fel, s 21 km új vezetéket építettek. Az Országos Bányaműszaki Fel­ügyelőség előírása szerint 1984- ig be kell fejezni a rekonstruk­ciót — 1982-ben várhatóan Pécsre érkezik a földgáz —, s addig még mintegy 60 km-nyi vezetéket kell felújítani. 1976- ban a munka gyorsításának re­ményében kezdték meg a mű­Az elnevezés nem utal külö­nösebb fantáziára, de végül is nem a hangzatos név az elsőd­leges cél a 6/A út építésénél, Különösen akkor nem, ha még meg sem született, bár a bábák igencsak serénykednek már kö­rülötte. Amint arról már több­ízben hírt adtunk, a generál- kivitelező, a Közúti Építő Válla­lat minden erejével az össze­hangolt és a tervezett ütemű munkára törekszik. A különféle beruházások eddigi tapasztalatai szerint nem könnyű a dolguk, hiszen a Víz­mű, a DÉDÁSZ, a Posta, a PÉ- TÁV, a Gelka, a KPM Közúti Igazgatóság munkáját kell összehangolni a sajátjukkal úgy, hogy közben a DDGAZ rekonst­rukciós munkálatai is beillesz­kedjenek abba a közös célba, hogy a pécsi 6/A út ez év vé­géig a nemzetközi járműforga­lom rendelkezésére álljon. A KÉV műszaki osztályának vezetője, Kiss Dala István e napokban elégedett: — Készültségi fokát tekintve, nem maradtunk le a tervezett átadási határidőtől. Ez még bennünket is meglepett, még­pedig két okból. Egyrészt alig hittük, hogy a sok alvállalkozó ennyire rugalmasan, a közös célt szem előtt tartva végzi anyagcsövek fektetését. Elter­jesztésének az szab határt, hogy a szűk utcákban, ahol a szükséges védőtávolságot nem lehet betartani, s nagy a for­galomokozta terhelés, az acél­csövekhez kell ragaszkodni. Pécs új lakóterületeinek ma már egyeduralkodó fűtési mód­ja a távfűtés. Ezüst csőkígyók viszik a Hőerőműben termelt forróvizet a város különböző részein épült hőközpontokba, ahonnan a lakásokba osztják szét a hőenergiát. Tíz eszten­dővel ezelőtt 6901 lakás része­sült távhőellátásban, 1777 pe­dig használati melegvízellátás­ban. 1979. április 30-án 17 443 lakás kapcsolódott ehhez a rendszerhez, s 14 847 lakás la­kói kaptak használati melegvi­zet. A várost behálózó távfű­tővezeték hossza 76 kilométer. A Hőerőműben csúcsigényre óránként 234 gigakalória tel­jesítmény van forróvizen és gő­zön lekötve. Sok minden történt a vizes közművek körül. Közülük elő­ször az ivóvizet nézzük. Egy történelmi adattal kezdjük: Pé­csett 1892 óta van közműves vízellátás, akkor a Tettyéről 400 köbméter vizet kapott naponta a város. 1902-től termel Tor- tyogó, az 50-es évek elején lé­pett be a P-terület, 1960 óta jön a Duna-víz. Ma mintegy 65 ezer köbméter vizet fogyaszt Pécs lakossága és ipara. Az elmúlt évek legfontosabb víz­ellátási beruházása 1978-ban fejeződött be. Addig két oldal­ról történt a város vízellátása, s egységes rendszer híján a két övezet belső határán lakókat gyakran sújtotta a vízhiány. A beruházás során 500 mm-es gerincvezetékkel kötötték ösz- sze az üszögi víztisztítót a P- területi új gépházzal, erre a gerincre 400-as vezetékekkel kötötték rá a belterületi víztá­rolókat. Pécsett a vízterelés le­hetősége teljes mértékben megoldódott, ma már vízhiá­nyos területek nincsenek. Folyik a vízhálózat rekonstrukciója, a korábbi öntöttvas vezetéket mindenfelé a korszerű mű­anyagcső váltja fel. A szakem­berek jó véleménnyel vannak róla. Kezdetben voltak ugyan munkáját. Ennek igazolására elég csak annyit mondanom, hogy a közműáthelyezések miatt már a harmadik átterve­zésnél tartunk, de nincs aka­dályoztatás — jelentés, bürok­ratikus tervmódosítás-kérés, mindenki érzi, hogy vagy közös lesz a siker, vagy együtt bu­kunk. A másik gond a krónikus anyaghiány. Nem túlzás, de a homokon kívül szinte mindent — beton és vasbetonelemeket, öntöttvas-szerelvényeket — kü­lönféle személyes összekötteté­sek, egyéb furfangok árán si­került csak beszerezni. Ehhez annyit, hogy a csapa­dékelvezető csatornák öntött­vas nyelőrácsának beszerzésé­re, gyártására pillanatnyilag még reményük sincs. Pedig — legjobb tudomásom szerint - van Baranyában műszakilag kellően felkészült öntöde. hibák, amik az építés gyakor­latlanságából eredtek, de ami­óta megtanulták a műanyag­csövek fektetésének fortélyait, az új vezetékek kitűnően visel­kednek. Három esztendeje az ország­ban egyedülálló módszert ve­zetett be a Pécsi Vízmű a háló­zat karbantartására. A nyári csúcsfogyasztásra való felké­szülés során egy-egy városrész­re kiterjedő nagykarbantartást több hetes, igen alapos szer­vező munka után egyetlen éj­szaka alatt bonyolítják le úgy, hogy a fogyasztónak minél ke­vesebb kellemetlenséget okoz­zanak. Ez követendő példa le-- hét más vízművállalatok szá­mára. A szennyvizeket illetően az utóbbi években mind több gon­dot okozott azok elvezetése és kezelése egyaránt. A pinceká­roktól talán a szennyvízcsator­nák szenvedték a legtöbbet. Amikor a Vízmű 1976-ban mun­kába állította IBAK ipari televí­ziós csatornavizsgáló berende­zését, megdöbbentő kép tárult a szakemberek elé a belváros­ban: egy végsőkig leromlott, összetöredezett csatornaháló­zat képe. A hálózat felújítása erőteljes ütemben folyik azóta is. A csatornatisztitás soha nem tartozott a kedvelt munkák kö­zé, de ezt is csinálni kellett. A nehéz és nem éppen tiszta munkát ma már nagynyomású csatornatisztító gépek végzik. A szennyvízkezelés gondjai a túlterheléssel együtt nőttek. A Megyeri úti telep már elkészül­te pillanatában kicsinek bizo­nyult a maga napi 20 ezer köb­méteres kapacitásával. Az idén befejeződő ún. 0-ütemű re­konstrukció 40 ezer köbméterre növeli a kapacitást, s ez talán elegendő lesz addig, amíg Pel- lérd közelében elkészül az új, nagy, 80 ezres kapacitású szennyvíztelep. A rekonstrukció­val együtt folyik a szennyvíz- iszap feldolgozására szolgáló granulálóüzem létesítése. Jö­vőre innen a pécsi szennyvíz- iszap mint szervestrágya-granu- iátum formájában jut el a me­zőgazdaságba. A rekonstruk­ció és a beruházás együttes Az építésvezető, Albert Pál egy szokatlan, de már megol­dott gondról beszél: — Sok bajunk volt eleinte a környéken lakó gyerekekkel, Ahol az új út halad majd, az volt az ő grundjuk. Ez még izgalmasabb lett az ott ásott gödrökkel, munkagépekkel. Megesett, hogy egyik hétfőn egy 2,5 méteres munkagödör­ben összetört beton csatorna- elemet találtunk. Belegurították a srácok. Egy heti munkát vett igénybe a helyreállítás. Szeren­csére megtaláltuk a hangot ve­lük. Ma ők vigyáznak a gépek­re, anyagokra. Játékból, szí­vességből, mindössze a saját nyelvükön kellett beszélni ve­lük. Ez idő tájt a Tüzér utcától a Szántó Kovács János utcáig, (vagy ha valaki így jobban tud­ja azonosítani: a Mecsek étte­haszna: megszűnik végre óvá­rost időnként beborító bűz. Pécsi sajátosság volt (sokfe­lé még ma is az), hogy a ház­tetőkről lekerülő csapadékvíz járdán, úttesten szabadon folyt tovább, s hogy a város legfor­galmasabb pontjai nagyobb esők, felhőszakadások idején tengerré változtak. Évtizedes hiányosság felszámolására vál­lalkozott a város, amikor a cso- padékcsatorna-hólózat teljes- körű kiépítését megkezdte. Út­építés ma már elképzelhetetlen a csapadékcsatorna megépíté­se nélkül, az útfelújításoknál pedig mindenütt bekötik az ereszcsatornákat a befogadók­ba. A csapadékvizek megzabo- lázásóban jelentős részük van azoknak a csatornáknak, ame­lyek a Mecsek-oldalban vezető utakon épülnek: közbeiktatásuk eredménye, hogy a hegyről le­zúduló csapadékvíz már nem érheti el a sűrűn beépített la­kóterületeket. A pécsi csapa­dékcsatorna-építések történeté­ben fontos szakasz kezdődik a közeli napokban: a Déryné ut­ca és a Perczel utca között, a Zetkin Klára utca és Kazinczy utca vonalában — mélyvezeté­sű csatornát építenek, az alagút fúrásához szükséges fúrópajzs már a helyszínen van. Erre a csatornára „fűzik fel” majd a belváros jelentős részének csa­padékcsatorna-hálózatát. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk Pécs legjelentő­sebb lépéséről: a közműalagút és -folyosó rendszer építése mel­letti elkötelezettségről. Lvov- Kertváros déli építési területén közös alagútban és folyosóban helyezik el a közművezetékeket, ezáltal ugyan viszonylag ma­gasabb beruházási költséget kell elszámolni, ami azonban bőségesen megtérül a későbbi üzemeltetés évtizedei alatt. A pécsi KAF-rendszer komplexi­tásában még mindig egyedül­álló jelenség az országban, bár kisebb rendszerek már mű­ködnek Budapesten, Debrecen­ben és másutt. Egy egész vá­rosrész közműellátását így meg­oldani — jövőbe tekintő tett. rémig) elkészültek a közmű át­helyezések, elszállították a hasznosíthatatlan törmeléket, készítik az útszegélyt és az út- tükört. A nehezebbje ezután következik. Ehhez nemcsak a partnervállalatok segítsége, ha­nem a környéken lakók, illetve az arra közlekedők megértése is szükséges. E hónap végére várhatóan elkészül a Szigeti út és az Abaliget felé vezető utat megkerülő terelőút, a közeli jövőben sor kerül a forgalom elterelésére ebben a térségben. Ugyanakkor számítani lehet ar­ra, hogy a Szigeti úti ABC- üzletet nehezebb lesz személy- gépkocsivcl megközelíteni, il­letve ott parkolóhelyet találni. Mindent egybevetve: valameny- nyi kivitelező bízik abban, hogy ez év végére egy új, nagyfor­galmú úttal gazdagodik Pécs. Kurucz Gyula A világhírű Studer Telefunken és a FTiilips cég Európában kö­rülbelül ugyanannyi stúdiómag­nóval jelentkezik évente, mint a Mechanikai Laboratórium pécsi gyáregysége. A pécsi 900 fős — főként mechanikus, elektromos műszerészekből, forgácsolókból, galván- és festőmunkásokból álló — kollektíva egy esztendő­ben mintegy 1400 stúdiómagnói állít elő, aminek a 96 százaléka eljut az összes KGST-országba, de tavaly megszületett az iraki és a pakisztáni üzlet, sőt finn és jugoszláv partnerek is vásárol­tak. Keresztes János igazgató: — Az „izmos” üzleti verseny­társak nem győztek le eddig bennünket, mindössze kis tétel­lel tudtak behatolni a szocialis­ta orszáqok piacaira. Általában időre szállítunk, termékeink mi­nőségileg kifogástalanok, nyere­ségesek, ígv jelentős hasznot hajtanak a népgazdaságnak is. Működésünk kezdete, 1973 óta még eqyszer sem fizettünk sem késedelmi, sem minőségi köt­bért. Nehéz kivívni a bizalmat, de megrendelőink kezdettől bíz­nak a jó minőségünkben. Irakból és Pakisztánból nem futott be utólagos reklamáció, üzembeállítás után meghibáso­dások elvétve fordulnak elő, de így is arra törekednek, hoqv c helyszíni beszerelésnél legalább az új vevők esetében pécsi szakemberek is jelen legyenek. Két év alatt váltak meg az STM 200-as magnócsaládlól és ezalatt a budapesti fejlesztő­részleg a baranyai műszakiakkal eqyüttműködve kialakította leq- úiabb gyártmányukat, az STM 600-as magnócsaládot. A világ­piacon versenyképes terméket csak Pécsett gyártják: esztéti­kus, szerkezete korszerű, műsza­ki paraméterei kedvezőek. De gondolnak épp az erős európai konkurencia miatt az állandó fejlesztésre is. Legnagyobb üzleti ügyfelük a Szovjetunió, ahová évente fél­ezer rádió- és tv-stúdióba való, művelődési ház, színház hango­sításához szükséges magnót szállítanak. Tavalytól az olimpiai rendel­tetésű magnókat szerelik, 1980 első negyedévének végéig elkül­denek 1182-t. Eddig 615-öt ad­tak fel a megrendelőnek. Idén 260-at, ami egyébként az első félévi szállítási kötelezettség, de már az első negyedév végére teljesítették. Az első száz STM 600-ast jelenleg két pécsi szak­munkás irányításával állítják be Moszkvában, az olimpiai stú­dióba. Az idei szovjet sparta- kiádon már üzemelnek a 4—6 fős baranyai szervizcsoport el­lenőrzésével. Három korábbi át­adás alkalmával a szovjet átve­vők Pécsett az összes készülé­ket kipróbálták, de idén már­ciusban csak szúrópróbákat tar­tottak, ami a végleges bizalmat igazolja. A gyárban komplettirozás után tízórás „ellenőrző" üzemel­tetést iktattak be, hogy kiszűr­jék a legapróbb hibákat is, de megszigorították az ellenőrzést úgy az alkatrészgyártás, mint a részszerelések esetében. Kiszállítás előtt mindegyik áru műbizonylatát a műszaki el­lenőrzési osztály vezetője és az igazgató is aláírja. Egy magnó legalább ezer alkatrészből áll és vannak olyan alkatrészek, amelyek csaknem 35 művelettel formálódnak meg. Nem mind­egy, hogy menet közben a rész­műveleteket és a végén a mű­szaki paramétereket miként el­lenőrzik, hogy a kitűnő minőség és a határidők tartásában nyu­godtak legyenek. Király László, a műszaki ellen őrzési osztály vezetője: — Kártérítésre köteleztük azo­kat, akik 50 forintnál nagyobb értékű selejtet okoznak a több­szöri figyelmeztetés után, ami érezteti a hatását a havi telje­sítményben és a negyedéves prémiumban. A minőségi köve­telményeket mindenki jól isme­ri, ugyanis előírjuk rajzon és a technológiai utasításokban. A notórius selejtgyártók száma ne­gyedévenként legfeljebb 25-30. Hamarosan üzembeál! a má­sodik numerikus vezérlésű ma­rógép és tervezik, hogy a for­rasztást részben gépesítsék. Sze­retnének termékeikkel a szíriai és a líbiai piacra betörni. Még csak 400 stúdiómagnót bocsá­tottak ki 1973-ban, jelenleg en­nek majdnem a négyszeresét produkálják. Pillanatnyilag ez a termelési csúcs. Csuti J. Hársfai István Példamutató együttműködés Díztato ütem a 6/fi üt építésénél Uj nagy forgalmú útszakasszal gazdagodik Pécs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents