Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-20 / 136. szám

1979. MÁJUS 20. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Pécs egészségügyi Az ember szóméra legköny- nyebben bizonyítható érték az egészség. Az egészséges ember tud igazán örülni, dolgozni, az élet, a természet szépségeiben gyönyörködni. Csak az egész­séges ember képes újabb és újabb terveket, célokat kellő biztonsággal megfogalmazni, azok teljesüléséért fizikai, szel­lemi, lelki erejét megfeszíteni. A mi társadalmunk építésé­nek évtizedei óriási eredmé­nyeket tükröznek az egészség- ügyi szolgáltatás alakulásában. Eljutottunk arra a fokra, ami­kor sem a lakhely, sem a fog­lalkozás, sem a jövedelem nem gátló tényezője már az egész­ségügyi ellátás igénybevételé­nek. Az állampolgári jogok rendszere kibővült, hisz eljutot­tunk az egész lakosságra kiter­jedő egészségügyi ellátás meg­valósulásáig. Szőkébb hazánk, Pécs város lakosságának egészségügyi el­látása is sokat fejlődött. Csak arra hivatkozom, hogy 1950- ben napi 90 szakorvosi óra­számban, egy rendelőintézet­ben, ma pedig a felnőtt- és gyermekszakorvosi ellátás na­pi 845 órában három rendelő- intézetben látja el feladatait. Meggyőződésem, hogy ez nem­csak mennyiségi fejlődést je­lent. Az alap- ellátás A körzeti egészségügyi szol­gálat alapegysége a járóbeteg ellátásnak. A felnőtt lakosság alapellátását a területi elv be­tartásával szervezett 56 lakó- területi és üzemi körzetben vég­zik (Hird és Kenderfonó üzem) A város területeinek dinamikus átalakulása, a lakosság mozgá­sa szükségessé tette az egyes körzetek határmódosítását. Az új városrészben igénytől füg­gően folyamatos az új körzetek szervezése. Az orvosi körzetre jutó felnőtt lakosság átlaga 2500-2600 fő. A körzeti orvosok felkészült­sége általában jó. 13 rendel­kezik általános orvosi, 26 bel­gyógyászati, 9 egyéb szakvizs­gával. Nincs szakvizsgája 11 or­vosnak. Munkájukat a körzetek többségénél hatórás admi­nisztrátor, körzeti nővér és vé­dőnő segíti. Átmeneti munka­erő-kiesést gyakoribbá teszi, hogy a körzeti orvosok 50 szá­zaléka nő. Az ellátás időbeni igénye ugyanakkor ingadozó. Vannak rendkívül zsúfolt időszakok, ami mind a betegekre, mind az egészségügyi dolgozókra meg- terhelően hat. A várakozás sok esetben türelmetlenné teszi a betegeket. Az üzemegészségügyi szolgá­lat területéhez jelenleg 37 üzem és vállalat, továbbá 15 ipari szövetkezet tartozik. A 24 fő­foglalkozású üzemorvos közül 12 rendelkezik táppénzre vé­teli joggal. Részfoglalkozású 2 orvos, egy üzemi-körzeti felada­tokat lát el. A 46 000 főt meg­haladó ipari dolgozói létszám üzemorvosi ellátásának feltéte­lei fejlődtek. Az üzemi rendelés tárgyi fel­tételei egyre javulnak, a ren­delők állapota, felszereltsége jó. Kiemelkedő a 12. sz. Volán, továbbá a Távfűtő Vállalat, a Szolgáltatóipari Vállalat és a Patyolat közös rendelője, vala­mint a Mechanikai Laborató­riumé. Gyógyító-megelőző mun­kájukra jellemző, hogy mind az összforgalom, mind a gondozot­tak száma emelkedik. A gyermekkörzeti ellátást a város kb. 35 000 14 éven aluli (ebből kb. 2700 csecsemő) gyermeklakossága számára a körzeti gyermekszakorvosi háló­zat biztosítja. Az egységes gyó­gyító-megelőző alapellátás ki­terjed a rendelői (járóbetegel­látás és tanácsadás) az otthoni (beteg és preventív látogatás) ellátására, illetve az óvodák és bölcsődék egészségügyi felügye­letére. Pécs városában 35 gyer­mekorvosi körzet működik 25 decentralizált rendelőben. Min­den körzeti gyermekorvos mel­lett 2 védőnő és asszisztensnő tevékenykedik. Egy-egy gyer­mekorvosi körzetbe 800—1200 gyermek, 1—2 óvoda (100—30C gyermek) és 1—2 iskola (300— 600 tanuló) ellátása tartozik. A gyermekkörzetek személyi ellátottsága megfelelő. Problé­ma a rendelőhelyiségek kor­szerűtlensége. Az új lakótele­peken a feltételek kialakítása nem tart lépést az igények nö­vekedésével. A 11 középiskola és 5 szak­munkástanuló-intézet egészség- ügyi ellátását 6 függetlenített is­kolaorvos végzi egy-egy asszisz­tenssel. A szakmunkástanulók gondozása az üzemegészség/- ügyi szolgálattal közösen törté­nik. E területen probléma az or­vosi rendelők hiánya. A szakellátás A felnőttek szakorvosi ellá­tásában három rendelőintézet működik: a Feketegyémánt téri, a Munkácsy M. utcai és a dr. Veress E. utcai rendelőintézet biztosítja a pécsi és a vonzás­terület lakossága szakrendelési ellátását'. A szakrendelések alapvetően jól szolgálják a lakosság érde­keit. Ugyanakkor gond egyes szakterületeken a személyi fel­tételek biztosítása. Krónikus hiányszakmák: fül-orr-gége, szemészet, (gyermekszemészet), urológia, sebészet, fogászat, pszichiátria. Enyhülésére számos jó törekvés van. A város egészségügyi háló­zatának szakdolgozói ellátott­sága egészében elegendő, 89 százalékuk szakképzett. A betegforgalom jelentős emelkedést mutat, aminek okai összetettek: Pl. a lakosság szá­mának gyarapodása, megyeji feladatok átvállalása, egyes be­tegségeknél a gyakoriság nö­vekedése, az eü. ellátás állam- polgári joggá válása stb. Szembetűnő az emelkedés a la­boratórium, röntgen, fogászat területen, de jellemző a sebé­szeten és a kardiológián is. A nagy betegforgalmi ada­tok párhuzamos igénybevétele­ket is takarnak, bár ez csökke­nő. Legnehezebb körülmények között látja el a betegeket a Rákóczi úti Rheumatológiai szakrendelés. Ugyanakkor a mozgásszervi megbetegedések és az ellátást igénylők száma nő. Az adott lehetőségek kihasz­nálása nem hibanélküli. A be­tegirányítás javításában, a jobb időkihasználásban értékes lehe­tőségek vannak. A negatív ha­tások alapján könnyen általá­nosítanak az egész egészség- ügyi ellátásra és az ott dolgo­zók munkájára. A gyermekbeteg-ellátással kapcsolatban szükséges szak- vizsgálatokat 9 gyermekszak­rendelés végzi, mely hatósuga­ra nem csupán Pécs város, ha­nem egyes szakágakban egész Baranya megye területe. Prob­lémát a hiányszakmák okoznak, (fül-orr-gége, szemészet, fogá­szat). Ezt helyettesítéssel a fel­nőttellátás, illetve a Gyermek- klinika orvosai bevonásával enyhítik. Egyre nyomasztóbb gond a gyermekszakrendelések szétszórt és szűkös elhelyezése, amire megoldást csak ifjúsági rendelőintézet létesítése jelent­het. Szervezettebbé vált az egész­ségügyi intézmények közötti funkcionális együttműködés, amelyet folyamatosan — a fel­tételekkel együtt — tovább kell fejleszteni. Az egészségügyi ellátás irán­ti igény mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban jelen­tősen megnőtt. Az intézményi ellátottság fejlődése azonban lassúbb a vártnál és elmarad az igények növekedésétől. A meglévő intézmények jelentős része korszerűtlen. A felújítá­sok üteme lassúbb, és az el­avult, zsúfolt intézményeket át­menetileg tudják csak alkal­masabbá tenni a feladat ellá­tására. Az V. ötéves terv lakás- kapcsolódó egészségügyi ob­jektumainak egy része nem kezdi meg működését a kívánt időben. A városi pártbizottság fontos feladatnak tartja az egészség- ügyi ellátás további javítását és az egészségügyi intézmény­hálózat fejlesztését. Az erre irányuló terveket és együttmű­ködési koncepciókat jónak tart­ja. A testület által meghatáro­zott feladatok közül csak né­hányra hivatkozom. Tovább kell munkálkodnunk az egészségügyi ellátás tárgyi, dologi (épület, műszerek, esz­közök stb.) fejlesztéséért. Ki­emelt feladatunk a Lánc utcai Rendelőintézet első, majd a hatodik ötéves tervben pedig a második ütemének megépí­tése. Társadalmi akciók szerve­zésére hívott fel a pártbizott­ság: az iskolaorvosi, a körzeti orvosi rendelők építésére, fel­újítására, bővítésére kéri a vá­ros társadalmi munkára vállal­kozó dolgozóit. Fontosnak tartja a városi pártbizottság, hogy az egész­ségügyi ellátás szükséges meny- nyiségi fejlesztésével párhuza­mosan a beruházást nem igény­lő, de minőségi fejlesztést ered­ményező tevékenység javuljon. Ezen belül fontos az orvos— beteg, az orvos—orvos, orvos—- egészségügyi szakdolgozó kap­csolatának, az etikai normák­nak, követelményeknek konzek- vensebb betartását, betartatá­sát biztosítani. Jobb munka- szervezéssel, még ésszerűbb adminisztrációval segíteni kell az egészségügyi ellátást, mert ez érdeke a betegnek, de ér­deke az egészségügyi dolgo­zónak is. A városi pártbizottság az eredményes munkáért elisme­rését és köszönetét fejezte ki orvosoknak, egészségügyi dol­gozóknak, az egészségügyben tevékenykedő kommunistáknak, az ellátást szervező, irányító vezetőknek. Meggyőződésem, hogy az egymás iránti kölcsönös fele­lősség és tisztelet7 továbbra is feltétele és forrása az orvosi eskühöz méltó egészségügyi szolgálatnak, de feltétele egy­ben az állampolgári jog gya­korlásának is. Szentirányi József, a Pécs városi Pártbizottság titkára Az Egyesített Egészségügyi Intézmények irányításával mű­ködik az Ideggondozó és a Tü­dőgondozó Intézet. A gondozó intézetek elhelyezése — a Tü­dőgondozó Intézet kivételével — nem felel meg a követelmé­nyeknek, Mind az ideggondo­zásra . szorulók, mind az alko­holisták száma lassú emelke­dést tükröz. A gondozó intézetek tervsze­rűen végzik a betegek vizsgá­latát, gondozási csoportonként a rendszeres ellenőrzést, tág teret adva a beteg állapota, a betegség lefolyása szerinti egyedi ellenőrzésnek. 1975-től létrehozták a Komp­lex Szűrőállomást, a szocialis­ta egészségügy megelőzést, ak­tív betegfelkutatást végző alap­elvének helyileg kialakított bá­zisát. Létrehozásával az volt a cél, hogy a nagyszámú, párhu­zamosan végzett szűrő- és szű- rő-jellegű vizsgálatot központo­sítsák, ezzel a feleslegesen is­mételt vizsgálatok költségeit megtakarítsák úgy, hogy egy­idejűleg a lakosság magasabb szintű ellátását biztosítsák. Üzemorvosi rendelés a Hőerőműnél A Komplex Szűrőállomás fel­adatává tették a rendeletek ál­tal előírt, a legkülönbözőbb helyen végzendő előzetes és időszakos munkaalkalmassági vizsgálatok, a gépjármű-alkal­massági vizsgálatok, a munka­helyi ártalomnak kitett dolgo­zók kötelező szűrővizsgálatának elvégzését. Emellett a körzeti orvos feladatát képező — gon­dozás alatt nem álló — lakos­ság szűrővizsgálatát magas vérnyomás, cukorbetegség, ke­ringési, máj- és vesebetegsé­gek, légzőszervi és vérképző­szervi betegségek vonatkozá­sában. A szűrőállomás a kör­zeti és üzemorvosi szolgálat ré­szére rendszeresen információt szolgáltat a vizsgált személyek leleteiről, így csak azokkal kell foglalkozni, akiknél kivizsgá­lás, gyógykezelés szükséges. Valamennyi adatot a tüdőszű­rési alapdokumentáción rögzí­tenek, ahonnan kérésre a lele­teket bármikor kiadják. A célok megvalósításának kulcskérdése a különböző irá­nyítás, fenntartás és felügyelet alá tartozó intézmények közötti funkcionális kapcsolat kialakí­tása és továbbfejlesztése. Ez a folyamat elindult. Számos kez­deményezés jelzi kezdeti ered­ményeit. Évek óta sokoldalú és érté­kes kapcsolata, valamint orvos­cseréje van a járóbetegellátás­cseréje van a járóbeteg-ellátás- szati Klinikával, a Megyei Kór­ház szülészetével és a Gyer­mekklinikával. Kialakult és fejlődőben lévő szakembercsere és együttműkö­dés van az Urológiai és Radio­lógiai Klinikával valamint a Megyei Kórház sebészeti osztá­lyával. Orvoscserét részlegesen tud biztosítani a Fül-, Orr-, Gége­klinika. Valamennyi klinika ad speciális szakrendelést, tovább­képzésre fogadja az orvosokat és segíti a konzultációs gyakor­lat fejlesztését, vállalja gyakor­nokok foglalkoztatását. Olyan intézmény nincs, amellyel a kapcsolat és e'gyüttműködés va­lamelyik formája nem alakult volna ki. Az azonos irányítású taná­csi intézmények szervezeti in­tegrációja megtörtént, és az elmúlt 2 évnek pozitív tapasz­talatai vannak. A különböző irányítású intézmények közötti funkcionális együttműködés is eredményesen elkezdődött. Az egészségügyi ellátás minőségi javításának ez alapvető felté­telét kell hogy jelentse. Az egészségügyi ellátásunkat összességében pozitívan érté­kelte a városi pártbizottság. Megállapította: az egészség- ügyi dolgozók többsége jó fel- készültséggel, hivatástudattal, becsületesen végzi munkáját. Szakmai hibák, etikai vétségek ritkán adódnak. Előfordul azonban még a felesleges be­tegküldözgetés, a megenged­hetetlen hangnem orvos és be­teg, orvos és orvos között, a rendelési idő be nem tartása, egyes betegekkel való kivétele­zés. Mindez beárnyékolja az egészségügyi dolgozók többsé­gének becsületes munkáját és kedvezőtlenül hat a lakosság hangulatára. Az is előfordul, hogy az egészségügyi szolgál­tatást igénybe vevő magatartá­sa sérti az orvosokat, egész­ségügyi dolgozókat. A felnőtt- és a gyermekellá­tásban egyaránt jellemző a be­tegségek megelőzésére, időbe­ni felderítésére és magas szín­vonalú gyógyítására irányuló orvosi munka. Különösen jó eredmények születtek a nő- és gyermekvédelem területén. Ki­alakult az iskolai orvosi ellátás rendszere, de tárgyL feltételei nem kielégítőek. Az üzem­egészségügyi szolgálat fejlődé­se egyenletes, feltételei jc 'ül­tök. Az egészségügyi ellátás ja­vulását, az anyagi és’szellemi erők ésszerű koordinálását min­den területen jól segítette az egészségügyi integráció. Kiala­kult az egészségügyi irányítás, valamint az intézmények szint­jén az együttgondolkodás, erő­södött az egységes szemlélet. A népesedéspolitikai határo­zat megjelenése előtt már megkezdte munkáját a Csalód­ás Nővédelmi Tanácsadó, amely védi a nők egészségét. A házasság előtti tanácsadás­tól, illetve a fogamzástól a szü­lésig egységes elvek szerint biztosított a gyógyító-megelőző ellátás. Az anya- és nővédelmi fel­adatokat 9 nőgyógyász szakor­vos végzi. A klinikával kialakí­tott funkcionális kapcsolat ered­ményeként a terhestanácsadást egyre teljesebben átveszik. Va­lamennyi városrészben bevezet­ték a terhestomát. Gondunk, hogy a város volt I. kerületé­ben egyetlen anya-nővédelmi rendelő van. Kertvárosban ugyancsak ideiglenesen kiala­kított szükségrendelő működik. Az Integráció Pécs város Tanácsának egészségügyi ágazata nem rendelkezik fekvőbeteg-intéz­ménnyel. Pécs lakosságának fekvőbeteg elhelyezését és el­látását az egyetem klinikái és a Megyei Tanács Kórháza vég­zi. Ez a tény nem hátráltatja a város lakossága érdekeinek szolgálatát. Az egészségügyi intézmények együttműködésében alapvetően pozitív tapasztalataink vannak. Fotó: Erb János ellátásának helyzete

Next

/
Thumbnails
Contents