Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-18 / 134. szám
2 Dunántúli napló 1979. május 18., péntek Lengyel kertbarátküldöttség Baranyában Lengyel kertbarát küldöttség érkezett tegnap Baranyába Henrik Mizera, a Lengyel Szak- szervezetek Országos Tanácsának vezetőségi tagja, a Lengyel Kiskertészek Szövetségének elnöke vezetésével. A vendégeket — akiket elkísért dr. Gyúró Ferenc, a Budapesti Kertészeti Egyetem tanszékvezető tanára, a Kertbarátok Országos Társadalmi Szövetségének elnöke — délelőtt a HNF megyei titkárságán Krasznai Antal megyei titkár köszöntötte, majd Novics János országgyűlési képviselő' a Kertbarátok és Kistenyésztők Társadalmi Szövetségének megyei elnöke tájékoztatta a mezőgazdasági kistermelés helyzetéről, a társadalmi szövetség munkájáról. A lengyel küldöttség tagjai délelőtt megtekintették a Pécsi ÁFÉSZ felvásárlótelepét és három kistermelő, illetve szőlő-gyümölcstermelő kertjét. Délután a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetbe látogattak, ahol dr. Diófási Lajos igazgató tájékoztatta őket az intézet munkájáról, illetve a szőlő-gyümölcstermelők részére rendszeresített szaktanács- adás tapasztalatairól. Ezt követően a villányi szőlőtermelő szakcsoport, illetve a szakiskola kertbarát körének tevékenységével ismerkedtek a vendégek majd visszautaztak Budapestre. Úttörővezetők tanácskozása Sikondán Úttörővezetők tanácskozását rendezte meg tegnap Sikondán a Baranya megyei Úttörőelnökség és a Baranya .megyei Tanács művelődésügyi osztálya. A közös tanácskozáson a járási, városi úttörőelnökök, megyei vezető szak- felügyelők és a járási városi művelődési osztályok szakfelügyelői vettek részt, akiket Vér László megyei úttörőelnök és Lukács József, megyei szakfelügyelő tájékoztatott a VII. Országos Úttörővezetői konferencia határozatairól, majd megbeszélték a határozatokból adódó megyei feladatokat. Délután a nyári táborozások előkészítését vitatták meg helyszíni bejárással egybekötve. Az idei nyáron többek között három őrs- és egy rajvezetőképző, illetve a nemzet közi gyermektábornak ad otthont Sikonda. A júliusban kezdődő felnőttképzésen pedig a csapat- és kisdobosvezetők vesznek részt. Ugyancsak itt találkoznak majd egymással azok a gyerekek, akik az idén másodszor rendezendő országos környezet- védelmi szaktábor lakói lesznek. Magyar-jngoszláv helyismereti konferencia Közös kincseket őriznek a két ország könyvtárai Szoros együttműködésre van szükség a helyismereti kutatásokban Közös gyökerekből táplálkozik a Duna-medence népeinek kultúrája, s könyvtáraink, levéltáraink olyan dokumentumokat őriznek a távoli és a közelebbi múltból, melyek érdeklődésre tarthatnak számot a határ két oldalán élő kutatók körében. E felismerés jegyében kezdődött meg tegnap délelőtt a Baranya megyei Tanácson a magyar és jugoszláv könyvtári szakemberek konferenciája a helyismereti gyűjtemények és kutatások koordinálásáról. A tanácskozás szervezője a Könyvtártudományi és Módszertani Központ, valamint a Kulturális Minisztérium, melynek képviseletében Mitru Ibolya, a Könyvtárügyi Osztály munkatársa vesz részt a három, napos rendezvényen. A szeminárium házigazdája a Baranya megyei Könyvtár, melynek igazgatója, dr. Román Lászlóné köszöntötte a megjelent jugoszláv és magyar könyvtári szakembereket, és a tanácskozás vendégét, Csuka Zoltán költőt, műfordítót, a jugoszláviai népek irodalmának hazai tolmá- csolóját. A Baranya megyei Tanács képviseletében Brandstöt- ter György, művelődésügyi osztályvezető-helyettes vett részt a tanácskozáson. A három éve Szegeden megtartott hasonló konferencia után a pécsi tanácskozás a Dél- és a Nyugat-Dunántúl területén működő magyar, valamint a szomszédos jugoszláviai horvát és szlovén könyvtárak helyismereti gyűjteményeivel foglalkozik. A Jugoszláviából érkezett tíztagú delegációt Branko Hanz, a Zágrábi Egyetemi Könyvtár igazgatóhelyettese vezeti. 'Jugoszláv részről nyolc referátum hangzik el a Zágráb, Eszék, Pél- monostor' Varazdin, Csáktornya, Muraszombat és Alsó-Lend- va területén működő könyvtárak helyismereti gyűjteményeiről, az ilyen irányú kutatásokról. Bár a magyar—jugoszláv államközi egyezmények sok lehetőséget biztosítanak a kulturális kapcsolatteremtésre, a helyismereti anyagok, a könyvek, katalógusok cseréje még nem vált mindenütt rendszeressé a két ország ebben érdekelt könyvtárai között. A tegnap kezdődött tanácskozáson elhangzó referátumok elsősorban az egyes könyvtárak ilyen irányú gyűjtő- és kutatómunkájáról számolnak be, s ezzel áttekintést adnak a kínálkozó lehetőségekről. Ezek alapján pedig létrejöhetnek azok a szerződések, melyek biztosítják a két területet kölcsönösen érdeklő dokumentumok rendszeres cseréjét. Gállos Orsolya „Van képünk hozzá” „Van képünk hozzá" címmel új vetél kedösorozat kezdődik a televízióban — a magyar televíziózás történetéről. A vetélkedőkön a nézők vizuális memóriáját teszik próbára. Filmrészleteket, képeket mutatnak be; ezeken híres személyeket kell a versenyzőknek felismerniök, egyúttal meghatározva a kort, amelyet a képek idéznek. Az adások előtt próbajátékra hívnák meg 20—25 vetélkedő kedvű jelentkezőt, s közülük az öt legsikeresebben szereplő a kamerák előtt mérkőzik meg egymással. A tervek szerint a nézők is részesei lehetnek a programoknak: a műsorban elhangzó kérdések helyes megfejtőit meghívják a kamerák elé. Szerepel a tervekben az is, hogy a hajdani műsorok híres szereplőit is a stúdióba invitálják. Bár a játéksorozat kezdésének időpontjáról még nem döntöttek, máris várják a nézők jelentkezését a televízió címén: 1810 Budapest, ,,Van képünk hozzá". Élőbb kapcsolat a lakókörnyezettel Megválasztották a lakóbizottság városi vezetőségét Nagyobb jogi hatáskört kaptak ötéves megbízatásuk lejártával újjáválasztották a lakóbizottságok tagjait, vezetőségét, tegnap délután pedig a lakóbizottsági elnökök, illetve a szövetkezeti és OTP-lakások tulajdonosainak érdekképviselői gyűltek össze, hogy összehangolják, pontosítsák tennivalóikat, s megválasszák a lakóbizottságok városi vezetőségét. Baranyai tájegységek jellegzetes ételei Szakácsverseny az Arany Kalászban Tegnap már azon is elbizonytalanodtam, hogy vajon a nagymama konyháján eredeti magyar ételeket ettem-e. Olyan szigorú volt a megyei szakács- verseny zsűrije, mindig az eredetiséget, az igazi tájjelleget firtatta Berényi Imre, Kiss Károly, Takács Zoltán, mindnyájan a Magyar Szakács- és Cukrász Szövetség tagjai. Szentlőrincen, az Arany Kalász kisvendéglőben a MÉSZÖV szervezésében bonyolították le az ÁFÉSZ-üzemegységek szakácsainak kétévenként sorra kerülő megyei döntőjét. Kilenc szakács indult Baranya különböző tájegységeit képviselve, kilencen igyekeztek úgy tálalni, ahogy száz éve is szokás lehetett egy-egy kis faluban. A simulékony íz- és színösszhatásra törekedtek, ahogy tanulták a déd- és nagyszülők konyháján, ahogy a 150-200 Jobb kapcsolatot a kulturális intézményekkel Közművelődési munka a Pécsi Kesztyűgyárban A kismamák műhelyéről sokan hallottak ■— nemcsak a pécsi Kesztyűgyárban, hanem más vállalatoknál, üzemeknél dolgozók is. Elsők között alakítottak ki egyműszakos műhelyeket, hogy megkönnyítsék a kisgyermekes anyák dolgát. Itt helyezik el a továbbtanulókat is. míg befejezik tanulmányaikat. A vállaat nagy gondot fordít dolgozói továbbképzésére. Felső- és középfokon, szakmai, politikai, általános műveltséget bővítő tanfolyamokon. A vállalat honorálja a továbbtanulást: képesítésüknek megfelelő munkakörbe helyezi és bérkiegészítést ad dolgozóinak. Problémát jelent, hogy a közel ötezres létszámból 650-en nem végezték el a nyolc általánost. Bár évente huszon- öten-harmincan fejezik be a hiányzó osztályokat, az újonnan belépők égy része nem rendelkezik általános iskolai végbizonyítvánnyal. Többek között ezekről esett szó a tegnapi megyei köz- művelődési bizottsági ülésen, melyet a pécsi Kesztyűgyárban tartottak. Gulyás József vezérigazgató számolt be a szocialista brigádmozgalom vállalati eredményeiről, a Munka és művelődés tapasztalatairól, a jól működő szakkörökről. A napokban szerződtetnek egy szakképesített népművelőt is, aki koordinálja a vállalat gyárai között a közművelődési munkát. A további feladatokat Takács Gyula, a megyei közművelődési bizottság elnöke összegezte. Még jobbá kell tenni a vállalat művelődési bizottságának munkáját, fokozottan együttműködni a megyei és a városi közművelődési intézményekkel. Szorgalmazni kell, hogy minél többen járják ki a nyolc általánost, el kell érni, hogy a műszaki értelmiség is jobban bekapcsolódjon a közművelődésbe. A kesztyűgyár közművelődési munkájának áttekintése előtt ismertette Bernics Ferenc, a bizottság titkára az ez évi munkaterv javaslatot. A bizottság I. negyedévi ülésén a Kulturális Minisztérium munkatársa, Vágó Imréné is megjelent. éves, vaskos szakácskönyvekből is ellesték. A mohácsi, a bólyi, sásdi, szentlőrinci, pécsi, sely- lyei, siklósi ÁFÉSZ legkiválóbb sütő-főző szakemberei vizsgáztak délután háromtól este hétig személyenként, csupán egy remeket előállítva. Lengyel József kemencében szárított szilvát használt fel a sásdi töltött szűzérmékhez, a tölteléknek szánt gombát, máját, cukorborsót, sárgarépát speciális módon főszerezte. Kari Antal zselici szűzérmét produkált hálóba göngyölve, erdei gombából, Sós Zoltónné hegyháti jércefiléjét sajtos, zsemlyemorzsás bundában tálalta úgy, ahogy Mágocson egy öreg nénitől sajátította el. Szentes Istvánné szerint a szentlőrinci töltött ínyencrolád étlapon most szerepelt először, aminek a cukros, ecetes, túrós, tormás sonkabetétje igazi helyi utánozhatatlan különlegesség. Dobos Tamás a lippói töltött sertésbordát a délszláv hagyományoknak megfelelően házi juhtúróval készítette el. Kelemen László az ormánsági őzderékba saját kertjében termesztett bazsalikomot, rozmaringot. majoránnát fűszerezett. Horváth János remeke az ormánsági töltött bárány volt szépasszony módra, benne a délszláv elemeket, a gomba, a pecsenyevirág, a tárkony és a rozmaring is igazolta. Horváth Jenő bácskai köritett hústekerccsel remekelt, a különös ízhatást főként kukoricamártással érte el. Míg Duda György csángó töltött burgonyája elkészítésekor kapros túrót és len- csepürét is felhasznált. A baranyai történelmi, tájjellegű ételremekek szép sikert arattak, az étlapos megrendeléseket alig győzték kielégíteni az Arany Kalászban. Cs. J. Halálos ítélet A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön hirdetett ítéletet Csontos István bűnügyében, s helybenhagyva az első fokon eljáró Kecskeméti Megyei Bíróság határozatát, a 39 esztendős vádlottat előre kitervelt módon, visz- szaesőként elkövetett emberölés, súlyos testi sértés bűntettéért halálra ítélte. Csontos István — mint az ítéleti tényállás megállapítja — először 1962-ben került szembe a törvénynyel, a társadalommal. Embert ölt, s a Kecskeméti Megyei Bíróság ezért a tettéért életfogytiglan tartó szabadságvesztéssel sújtotta. Büntetéséből tizenöt év letöltése után a vádlott 1977. január 22-én szabadult. Üjabb áldozatával, a beteg, szinte magatehetetlen Sebestyén Imrével, — szállás- és munkaadójával, korábbi ' élettársának apjával — 1978 szeptemberében végzett. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője a tényállás téves megállapítása miatt enyhítésért fellebbezett. A Legfelsőbb Ügyészség az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A legfelsőbb bírói fórum büntető tanácsának határozata megállapította, hogy a vádlott elmeállapotának földerítése alapos volt, a szakértők véleményével szemben semmiféle aggály nem támasztható. A vádlott a bűntettet előre kitervelten hajtotta végre, az elsőfokú bíróság nem tévedett. A bírói gyakorlat — hangsúlyozza az ítélet indoklása — a halálbüntetés kiszabására akkor lát törvényes alapot, ha az elbírált bűntett oly mértékben veszélyes a társadalomra, s az elkövető személyében, jellemében, életvezetésében olyan fokú társadalomellenesség, elvetemültség nyilvánul meg, melyet tekintetbe véve a büntetés célja a halálbüntetésnél enyhébb ítélet alkalmazásával nem érhető el. Súlyosbító tényként értékelte a Legfelsőbb Bíróság, hogy a vádlott olyan emberrel szemben követte el cselekményét, akitől büntetett előélete ellenére munkát és lakást kapott, akinek házában a körülményekhez igazodva új életet kezdhetett volna. Figyelembe véve, hogy a vádlott korábban minden indok nélkül kioltott már egy emberéletet, a bíróság úgy ítélte meg: személyiségének torzulása kivételes büntetés alkalmazását teszi indokolttá. Az ítélet jogerős: az elítélt és védője kegyelmi kérvénnyel fordult az Elnöki Tanácshoz. Gergely László, a HNF Pécs városi titkára adott tájékoztatást a lakóbizottságok feladatairól, tennivalóiról. Mint mondotta, a szocialista demokrácia fejlesztésének nagy egészében egyik fontos láncszem a lakosság öntevékeny társadalmi szerve, amely kiterjedt és közvetlen tömegkapcsolatai révén összekötő kapocs lehet — és kell hogy legyen —az általános várospolitikai tevékenység és a szűkebb, lakó- területi érdekek érvényesülése között. Nemcsak általános elv ez, hanem az ez év tavaszán napvilágot látott tanácsrendelet jogi hatáskört is biztosít a hatékonyabb, eredményes munkához. A lakóbizottságok többek között a lakókörnyezet állapotával, kereskedelmi, szolgáltatási ellátásával, a szocialista együttéléssel kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat az illetékes szak- igazgatási szervek elé terjeszthetik, s ők 30 napon belül kötelesek kivizsgálni, illetve megválaszolni a felvetéseket. A lakóbizottságok jogai közé tartozik az is, hogy az ingatlankezelő vállalat a bérlemények felújításával kapcsolatos tervek jóváhagyását követő egy hónapon belül köteles tájékoztatni az érintett terület lakóbizottságót, illetve információt adni a munkálatok megkezdése előtt. Joga, sőt feladata valamennyi lakóbizottságnak, hogy a szocialista együttélés szabályainak megtartása, a társadalmi tulajdon megóvása érdekében, ha szükséges, szót emeljen az illetékes fórumokon. Ebben is, és valamennyi őket érintő kérdésben számíthatnak a területileg illetékes párt-, tanácsi, népfront szervezet és intézmény támogatására. A tegnapi értekezlet résztvevői a tájékoztatót követően megválasztották a lakábizatt- ságok 17 fős városi vezetőségét, melynek elnöke lett dr. Jászai Ilona, elnökhelyettese Vörös Csabc, titkára pedig dr. Baley Endre. — összesen 381 lakóbizottság alakult, 2000 taggal —- mondta Baley Endre. A korábbi tagság 50 százaléka kicserélődött, s azt pozitívumként könyvelhetjük el, hogy jelentősen megfiatalodott e társadalmi funkció’: betöltők gárdája. Azt szeretnénk, ha minél előbb hasznosítható emberi kapcsolat alakulna ki az államigazgatási szervek, intézmények és a lakosság között. Ehhez pedig a lakóbizottságok tagjainak, vezetőségének a választásnál tapasztalt aktivitására hosszú távon is szükség lesz. K. Gy. A gyermekekért Aczél Györgynek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Állami Ifjúsági Bizottság elnökének vezetésével csütörtökön a Parlamentben ülést tartott a nemzetközi gyermekév nemzeti bizottsága. A gyermekévre létrehozott gyermekszolidaritósi alapról Nádor György, a .bizottság titkára számolt be. Az alap csekkszámlájára eddig több mint 110 millió forintot fizettek be az ifjúsági kollektívák, a szocialista brigádok, a szövetkezetek, a szakszervezetek, a néphadsereg tagjai. Mindazoknak, akik hozzájárulásaikkal támogatták a fejlődő országok gyermekeinek megsegítését szolgáló alapot, a bizottság köszönetét fejezte ki.
