Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-18 / 134. szám

1979. május 18., péntek Dunántúli napló 3 Valós igények indokolják Ebben az esztendőben már a megye valamennyi dolgozó­ja élhet a szakszervezeti jog­segélyszolgálat nyújtotta le­hetőségekkel. Az MSZMP KB 1974 már­ciusi határozatában mutatott rá a szakszervezeti jogsegély- szolgálat megszervezésének szükségességére. Baranyában 1975-ben, az első esztendőben a Mecseki Ércbányászati Vállalat, a Mi­nőségi Cipőgyár szigetvári gyáregysége, az Egyesült Izzó Sopiana Gyára, a Beton- és Vasbetonipari Művek hirdi és komlói gyára, a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem és az Or­szágos Mentőszolgálat Pécsi. Üzemegysége dolgozói szá­mára tették lehetővé a jog­segélyszolgálat igénybevételét. Kedvező tapasztalatok Már az első esztendő be­bizonyította azt, hogy valós igények indokolták a jogse­gélyszolgálat bevezetését. A hatályban levő jogszabályok ezreiben a laikusok nem tud­nak eligazodni. Ugyanakkor szinte minden dolgozónak akadnak olyan ügyei — a munkajogi panaszoktól kezdve a lakáscserén át a telekvá­sárlásig — amelynek lebonyo­lításához bizonyos jogi isme­retekre van szükség. A kedvező tapasztalatok alapján került sor a jogse­gélyszolgálat kiterjesztésére és így 1976. december 31-ig Ba­ranyában hatvan helyen hoz­ták létre a szolgálatot. A szervezésben komoly segítsé­get nyújtott az SZMT. Különö­sen ügyeltek arra, hogy az e szolgálatot ellátók a megfe­lelő felkészültséggel bíró szakemberek közül kerüljenek kiválasztásra. Tanfolyamokat, továbbképzéseket szerveztek a jogsegélyszolgálat ellátóinak számára. A jogsegélyszolgálat tevékenysége a vállalati szak- szervezeti munka szerves ré­szévé vált. 1978-ban már 72 üzemnél, szövetkezetben működött a szolgálat és összesen 6191 ügyben jártak el. Érdemes szemügyre venni az ügyek megoszlását. Leggyakrabban polgári jogi és munkajogi vi­ták eldöntésében segítették a dolgozókat. Emellett azonban 104 esetben . büntetőjogi és 64 esetben szabálysértési ügyek intézésében is közre­működött a szakszervezeti jog­segélyszolgálat. Természetesen nem működik ellentmondásmentesen ez az intézményrendszer. Néhány üzemben nem sikerült még Jogsegélyszolgálat - mindenkinek Leggyakrabban polgári jogi és munkajogi viták eldöntésében segítettek jogi végzettséggel rendelkező dolgozókat bevonni tevékeny­ségébe. Máshol a vállalati jogtanácsos látja el a jogse­gélyszolgálattal járó teendő­ket, ami nem tekinthető sze­rencsésnek, hiszen bizonyos munkajogi vitákban könnyen elfogulttá válik a jogtaná­csos. Néhol tévesen értel­mezték azt a lehetőséget mely szerint a szakszervezeti jogse­gélyszolgálat perben is, a bí­róság előtt képviselheti a dolgozókat. Előfordult, hogy egy vezető beosztású dolgozó nagy értékű polgári perében a jogsegélyszolgálat látta el a képviseletet. Márpedig e szolgálatot nem azzal a cél­lal hozták létre, hogy ilyen jellegű jogvitában eljárjanak a dolgozó helyett. Arról nem is beszélve, hogy egy nagyér­tékű perben — ha a dolgozó képviseletét a jogsegélyszol­gálat látja el — akkor per­vesztés esetén a költségek a szakszervezetet terhelik. Egy­szóval más az ügyvédség és más a jogsegélyszolgálat. ­Fogadóórát tartanak A jogsegélyszolgálatok mű­ködésének segítésére és ellen­őrzésére hozták létre az SZMT Jogsegélyszolgálati Bizottságát. E testület őrködik azon, hogy a szakszervezeti jogsegélyszol­gálat mindenütt rendeltetésé­nek megfelelően lássa el fel­adatát. Szakmai tanácsokkal, különböző rendeletek, tájékoz­tató anycgok sokszorosításá­val segítik a szolgálat mun­káját. Közreműködnek abban, hogy a megye valamennyi üzemében — ahol ehhez a fel­tételek adottak — megszer­vezzék a szolgálatot. Emellett pedig fogadóórákat tartanak minden hétfőn és csütörtö­kön 15—17 óra között, a Szá­lai András úti székházban. Ezekben az időpontokban a megye bármely dolgozója fel­keresheti jogi problémáival a bizottságot. Ezért Írhattuk a Munkaerőmérleg a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban alapjá­ban a határozott stabilizálódás jelei mutatkoznak a foglalkoz­tatottak számának alakulásá­nál. Elsősorban az állami gaz­daságokban mérséklődött a munkaerő elvándorlása; a lét­szám tavaly mindössze 0,5 szá­zalékkal csökkent. A tsz-ekben a korábbi években kimutatott 25—30 ezres létszámvisszaesés szintén mérséklődött. 1978-ban az összesítések szerint 10—15 ezer dolgozó hagyta csak el a közös gazdaságokat — mindez a MÉM-ben készült összesítésből derül ki. Az állami gazdaságokban különösen figyelemre méltó, hogy a fizikai foglalkozásúak létszámában jelentős változás nem történt. Az emberek ra­gaszkodnak munkahelyükhöz. Ellenben az alkalmi munkavál­lalók manapság már nehezeb­ben kötelezik el magukat, akár­csak rövidebb időszakra is.'A korábbi intézkedések nyomán a nem fizikai létszám is állandó­sult. Az összes foglalkoztatot­taknak mindössze 13 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, ami lényegesen kedvezőbb arány, mint a népgazdaság más ágazataiban. A termelőszövetkezetekben főleg azzal magyarázható a létszámnak a korábbihoz képest kisebb arányú csökkenése, hogy a gazdaságokban jó ütemben fejlődik a termékfeldolgozási és értékesítési tevékenység, ami állandó munkaalkalmat bizto­sít. A dolgozói létszám 90 szá­zaléka egyébként tartósan fog­lalkoztatott aktiv korú tag és alkalmazott. Az összes foglal­koztatott közül 76 ezer dolgozik szellemi munkakörben, közülük 16 ezernek van felsőfokú, 30 ezernek pedig középfokú vég­zettsége. A szakember-ellátott­ság országos átlagban megfe­lelő, mivel egy-egy tsz-re tíz fel­sőfokú és 20 középfokú végzett­séggel rendelkező szakember jut. Valójában azonban nem ilyen jó az arány. cikk elején azt, hogy ebben az esztendőben már a megye valamennyi dolgozója élhet a szakszervezeti jogsegélyszolgá­lat nyújtotta lehetőségekkel. E. A. Gólyafészek a fémkosárban Biztonsági és madárvé­delmi okokból áttelepítette a villamostávvezetékek osz­lopain fészkelő gólyákat a Dél-magyarorszógi Áram- szolgáltató Vállalat. A ko­rábban elvégzett felmérés1 nyomán több mint 120 gólyafészek áttelepítéséről kellett gondoskodni. Új fészkelőhelyül a vállalat nagy fémkosarakat készít­tetett és ezeket biztonságos módon, külön fémtartó­val a vezetéktartó oszlopok fölött elhelyezve rögzítet­ték. A nem kívánatos he­lyen levő gólyafészkeket autódaruk segítségével he­lyezték el a kosarakban. Az áttelepítést már nagyobb­részt lebonyolították és a gólyák is elfoglalták helyü­ket biztonságosabb ottho­naikban. Lezárultak a jelentkezések Minden eddiginél több kiállító a Pécsi Ipari Vásáron ■ Helyszíni szemlét tartottak a jugoszlávok ■ Új szíotolt: bemutatkozik Pécs szolgáltatóipara Lezárultak a jelentkezések c július 13-án kaput nyitó Pécsi Ipari Vásárra, melyet immár he­tedszer rendez meg a Mecsek Tourist, összesen 259 kiállító jelentkezett, a hazai vállalato­kon és szövetkezeteken kívül 12 NDK-beli és 24 jugoszláv cég. A kiállítók száma ennél is több lesz, ugyanis a Ivoviak még nem közölték kiállítóik listáját, a Pécsre jövő cégek száma elér­heti a háromszázat is, ami min­den eddiginél nagyobb részvé­Hasznos ötletek, megoldások ■MBH Szabó Ferencné, Jónás Jánosné és Heilmann Vilmosné Újítók a Hőerőműben Mind a négyen több éve dol­goznak a Pécsi Hőerőműben és mind a négynek felnőtt gyerme­kei vannak már. Sajátos módon bizonyították, mennyire értik a munkájukat: újítók. A daru karja megmarkolja az acélrudat, fölfelé emeli, s ahogy emelkedik a rúd, úgy fordul-for- dul, aztán hirtelen megáll: be­fordult a födém alá és elakadt. Három, négy ember is igyekszik, hogy kimozdítsa. Sikerül. Kis idő múlva újra kezdődik ott a mozgó acélrúd alatt. .. — Én a daruról, harminc mé­ter magasból néztem, hogy akarnak segíteni az emberek, és mit kínlódnak, amíg sikerül elmozdítani a rudat vagy bár­mi mást, amit emeltem — mond­ja Jónás Jánosné. — Mindig at­tól tartottam, hogy elég egy rossz mozdulat, figyelmetlen pil­lanat és összezúz valakit a rá­eső vas. Aztán rájöttem, hogyan lehet terelni ezeket a széles tárgyakat, eszközöket úgy, hogy ne fordulhassanak kényük-ked- vük szerint és ne akadjanak el. Újításként javasoltam egy rács­szerkezetnek a felállítását, amit aztán olyan ügyesen csináltak meg, hogy ha nincs rá szükség, elfordítható, s nem akadályoz bennünket más munkában. A két helyiségben levő 220 akkumulátor biztonsági tarta­lék arra az esetre, ha az erő­mű is fény nélkül marad, s meg kell találniuk, ki kell javítaniuk az áramhiányt okozó hibát. Ezeket az akkumulátorokat rendszeresen tölteniük kell, ilyenkor a sav állandóan pezs- gett és párolgott. A veszteség fél liter desztillált víz hetenként, „Van aki falat húz, de legalábbis egy téglát rak a falhoz plusz a savas víz elmarta o cellák tartószerkezetét, a keze­lő ruháját. — Még ma is örülök, ha be­megyek a tárolótermekbe — mondja Szabó Ferencné, akinek újítása nyomán ma már nem fröccsen a sav és a párolgást is csökkentették. — Úgy gon­doltam, hogy ha azokat az üvegedényeket, melyekben az akkumulátorok vannak, üvegte­tővel letakarjuk — közben a szellőzést biztosítjuk — és a pá­raként lecsapódó savas vizet visszavezetjük az edénybe, ak­kor mindkét problémát meg­oldjuk. Méghozzá nagyon egy­szerűen. Az üvegedényeket ma már üvegtetővel takarjuk le, gon­doskodva a kellő szellőzésről. A páraként lecsapódó savas vi­zet pedig csöpögtetéssel vissza­vezetjük az edényekbe. Erre a célra PVC hegesztópálcát ra­gasztottunk a borító üveglaD aljára. Ez végzi a csepplevá- lasztást. ♦ A szén- és salakminták, a szárító infralámpók berendezé­se eléggé elhasználódott, az asszonyok már szinte féltek tő­le. Balesetveszélyesnek is tar­tották. Ám olyan berendezést akartak helyette, ami nemcsak üzem- és érintésbiztos, hanem a szárítás idejét is csökkenthe­tik a használatával. — A vonalsugárzókra gondol­tam — mondja Heilmann Vil­mosné, a szénelőkészítő labor segédmunkása — melyek egysé­ges hősugárzó felületet képez­nek. Elfogadták a javaslatomat, a Kandó Kálmán szocialista brigád pedig megvalósította az elképzelésemet. Heilmannénak a közelmúlt­ban még két újítása volt. Az egyik: azért, hogy ne kelljen a szénmintákkal telt, sokszor a 200 kilót megközelítő súlyú hor­dókat emelgetniük, felboríta­niuk, úgy gondolta egyszerűbb, ha ajtót vágnak a hordókra, s ezeken keresztül ürítik ki őket. A harmadik újítását Szakonyi Istvánné laboránssal együtt ad­ta be: a nyersvíz előmelegítő edény könnyebb tisztítását ol­dották meg. Jánosné Lothárdról jár be. A napi nyolc órai munka után in­dul haza, ahol várják a ház körüli tennivalók. Disznót, szarvasmarhát, baromfit is tar­tanak .. . Szabóné Pécsett la­kik, bejárással nem telik az ideje. Heilmanné viszont a fér­jével együtt jön dolgozni Eger- ágról. Szakonyiné húsz éve van az erőműnél. Ez az első és ahogy mondja, az utolsó mun­kahelye is. A férje egy évvel korábban jött az erőműbe. Újító és újító között különb­ség van, mondják az asszonyok — akár férfiakról, akár nőkről vari szó. Van, aki egyetlen újí­tással falakat húz fel, s van aki csak egy téglát rak e falhoz. A szándék és a cél azonban azonos, s ez a lényeg. Török Éva telt jelent a dél-dunántúli ter­mékparádén. Új fejlemény az is, hogy a napokban itt jártak és helyszíni szemlét tartottak a jugoszlávok. Szomszédaink ezúttal is a Ke reskedelmi és Vendéglátóipari Tanuló Iskola első emeletén — 400 négyzetméternyi területen rendezkednek be. Az Osijek Export-Import és a JUGODRVO szervezésében 24 jugoszláv cég jön Pécsre, s négy — bútor, tex- .tília, élelmiszer, kozmetika — termékcsoport újdonságait ál­lítja ki. Első ízben jelentkeznek vásárunkon az NDK-beli test­vérmegye, Schwerin vállalatai a termékek széles választékát ígérve. Különállóan, a Köztár­saság téri általános iskola ud­varán levő tornateremben mu­tatkoznak be. Minden bizonnyal sok érdeklődőt vonz majd a helyszínen felállított, lakhatóan berendezett nyaralóházuk. Mel­lesleg egy NSZK-beli cég is ki­állítója lesz a vásárnak, a sá­lingem Manibs cég a Pécsi Vízmű standján vízvezeték-tisz­tító berendezéseit állítja ki. Új és sajátos színfoltja lesz a VII. Pécsi Ipari Vásárnak a Köztársaság téren, az emlékmű szomszédságában felállítandó könnyűszerkezetes csarnok, me­lyet a Dunai Vasmű a könnyű- szerkezetes építési mód nép­szerűsítésére állít fel, s melynek az alapozási munkálatai már meg is kezdődtek. A 360 négy­zetméter alapterületű csarnok­ban Pécs szolgáltatóipara mu­tatkozik be, együtt az AGRO- KER-rel Amint a demonstráció szervezőjétől, Kéri Istvántól, o városi tanács ipari osztályveze­tőiétől megtudtuk, a csarnok kétharmadát foglalja el a szol- góltatóipqr: a Pécsi Szolgálta­tóipari Vállalat, n FÉNYSZÖV, a Tempó, az ÉLISZ, a Patyolat, a GELKA, a VILLGÉP, valamint a tabló-kiállítással jelentkező Központi Szolgáltatásfejlesztési Kutató Intézet. A részleteket a jövő hónap elején tisztázzák, mindenesetre máris szóba ke­rült, a szolgáltató vállalatok — ha szabad ezzel a kifejezéssel élni — élőben adják magukat, tehát lesz például kozmetikai bemutató, tapétaragasztási be­mutató, a helyszínen vállalnak fényképkészítést, kulcsmásolást. A csarnokban, mint említettük, helyet kap az AGROKER — kis­gépeivel, műtrágya és növénv- védőszereivel, a kistermelők örömére. (— mz —) Új hajók, járatok A személyhajózás rekonstruk­ciójának folytatásaként az idén a Dunán két új, egyenként 250 személyes hajót állítottak üzem­be, a balatoni forgalmat pe­dig újabb 400 személyes kata­marán és egy 200 utas szállí­tására alkalmas motoros segíti — közölték a MAHART vezetői csütörtökön a Hunyadi motoros rövid dunai útján tartott sajtó- tájékoztatón. Elmondották, hogy a kirándu­lási lehetőségeket bővítve a Duna-kanyarban június 4-től szeptember 1-ig új idényjáratot indítanák Esztergomból Buda­pestre. A nagyobb osztrák ide­genforgalommal számolva ezen­túl vasárnap is jár a szárnyas- hajó Bécsbe. Bejelentették azt is, hogy az idei hajózási szezonban az ir- rálisan alacsony viteldíjakat emelték, a Balatonon átlagosan 20 százalékkal, a folyami sze­mélyhajózásnál — a Dunaújváros —Budapest között közlekedő szárnyashajó kivételével — 50 százalékkal.

Next

/
Thumbnails
Contents