Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-16 / 132. szám

Budapesten május 15-én befejezte munkáját a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bi­zottságának ülése. A résztvevők közös közleményt fogadtak el. hadgyakorlat A külügyminiszterek elutazása A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizottsá­ga budapesti ülésének befejez­tével kedden délelőtt elutazott Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. A Ferihegyi repülőtéren Gye- nes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Púja Frigyes külügyminiszter búcsúztatta. A nap folyamán elutazott Petr Mladenov, a Bolgár Nép- köztársaság, Bohuslav Chnou­pek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Emil Wojtaszek, a Lengyel Népköztársaság és Oskar Fischer, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere. A külügyminisztereket eluta­zásukkor Púja Frigyes búcsúz­tatta. A búcsúztatásnál jelen vol­tak a tagországok budapesti diplomáciai képviseleteinek ve­zetői is. KÖZLEIUIEIUY a Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszteri bizottságának üléséről A varsói barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít- - ségnyújtási szerződés tagálla­mainak külügyminiszteri bizott­sága 1979. május 14—15-én ülést tartott Budapesten. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztár­saság, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság, Emil Wojtaszek, a Len­gyel Népköztársaság, Púja Fri­gyes, a Magyar Népköztársa­ság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Ste­fan Andrei, a Román Szocialis­ta Köztársaság, Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége külügymi­nisztere. A külügyminiszteri bizottság a Varsói Szerződés tagállamai po­litikai tanácskozó testületének megbízásából — figyelembe vé­ve a helyzet alakulását — véle­ménycserét folytatott az euró­pai biztonsággal és együttmű­ködéssel, a fegyverkezési haj­sza megszüntetésével és a le­szereléssel kapcsolatos kérdé­sekről. Ennek során áttekintet­te a politikai tanácskozó testü­let 1978. november 23-án Moszkvában elfogadott nyilat­kozatában kijelölt feladatok megvalósítását szolgáló intéz­kedéseket. O A miniszterek államaik ne­vében hangsúlyozták, hogy a nemzetközi események alaku­lása teljes egészében igazolta az 1978. november 23-i nyilat­kozat következtetéseinek idősze­rűségét és javaslatainak jelen­tőségét. Ezek a jelenkor alap­vető problémáinak, mindenek­előtt a fegyverkezési hajsza megfékezésének és a leszere­lés megvalósításának, a hábo­rús konfliktusok és feszültséggó­cok felszámolásának a megol­dásában, a nemzetközi enyhü­lés elmélyítésében a tényleges előrelépést szolgálják. A miniszterek kinyilvánították az ülésen képviselt államok ha­tározott szándékát, hogy szoro­san együttműködve más béke­szerető országokkal, demokra­tikus és haladó erőkkel tovább­ra is e javaslatok gyakorlati megvalósítására törekednek. A. gyakorlati eredményekhez az érdekelt államok konstruktív tárgyalásain, az általánosan el­fogadható megoldások célra­törő keresésén és kidolgozásán keresztül vezet az út. Ebben a békét szolgáló munkában áM- hatatosságra, aktív, gyakorlati lépésekre, a felmerülő nehézsé­gek minden késedelem és ha­logatás nélküli leküzdésére van szükség. 0 Az ülés résztvevői ezzel összefüggésben áttekintették az európai béke és biztonság meg­szilárdításával kapcsolatos leg­halaszthatatlanabb feladatokat. Hngsúlyozták, hogy a jelenlegi körülmények között fontos elő­relépés lenne és teljes egészé­ben megfelelne az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányának, ha valamennyi aláíró állam szer­ződést kötne arról, hogy első­ként nem alkalmaz egymás el­len sem. nukleáris, sem hagyo­mányos fegyvereket. E szerző­dés megkötése lényegesen megerősítené az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetés­ről való lemondás elve megtar­tásának politikai és jogi alap­ját Európában, fokozná érvé­nyesülésének hatékonyságát, s újabb biztosítékokat teremtene az európai földrészen a háborús konfliktusok kirobbanása ellen Jelenleg megértek a felté­telek arra is, hogy az álla­mok közötti bizalmat erősítő intézkedéseket kiszélesítsék és konkrét lépéseket tegyenek az európai katonai enyhülés út­ján, az összeurópai értekezlet záróokmányának szellemében. Az ülésen képviselt államok — az összeurópai értekezlet záróokmányával összhangban jelenlég megvalósuló intézke­dések kiegészítéseként — ké­szek megállapodni arról, hogy előzetesen bejelentik azé tér­ségben végbemenő nagyobb katonai mozgásokat, az ugyan­ezen körzetben tervezett nagy­szabású légihadgyakorlatokat és az összeurópai értekezle­ten részt vevő államok parti vizeihez közeli haditengeré­szeti gyakorlatokat. Az ülésen képviselt országok készek megállapodni, hogy ne bő­vítsék az európai katonai-po­litikai csoportosulásokat, hogy korlátozzák a hadgyakorlatok szintjét, és hogy kiterjesszék a bizalomerősítő intézkedéseket a Földközi-tenger térségére is. Készek a legnagyobb figye­lemmel megvizsgálni más ja­vaslatokat is, amelyek a bi­zalom erősítésére és a kato­nai enyhülésre irányulnak az államok között. A feladat az, hogy már a legközelebbi jövőben kez­dődjék meg mindezeknek a gyakorlati intézkedéseknek a megvitatása és egyeztetéserez elősegítené a bizalom erősí­tését az európai államok kö­zött, hozzájárulna a katonai szembenállás mérsékléséhezés ezt követően a fegyverzetek és fegyveres erők koncentrációja (Folytatás az 5. oldalon) Hazánkba érkeztek a Var­sói Szerződés tagállamai­nak honvédelmi miniszterei. Czinege Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi miniszter meghívására, a Magyar Nép- köztársaság területén végre­hajtandó Pajzs '79 közös had­gyakorlatra kedden hazánkba érkezett Dobri Dzsurov hadse­regtábornok, a Bolgár Népköz- társaság nemzetvédelmi minisz­tere, Wojciech Jaruzelski had­seregtábornok, a Lengyel Nép- köztársaság nemzetvédelmi mi­nisztere, Karl-Heinz Hoffmann hadseregtábornok, a Német De­mokratikus Köztársaság nemzet- védelmi minisztere, Jon Coman (Folytatás az 5. oldalon) Az M 47 -es mozdony vezetőfülkéje Gőzösök helyett dízelmozdonyok Befejeződött a pécsi vontatási főnökség dfzelesitési programja Új pakuratároló a Pécsi Hőerőműnél Üzemek, intézmények összefogása Május elejével lezárult egy fejezet: befejeződött a MÁV Pécsi Igazgatósága pécsi von­tatási főnökségének dízelesítési programja. Az utolsó gőzösöké* felváltó dízelek az év elejétől folyamatosan érkeztek, és a múlt héttől már csak „vendég­ként” fordul meg a pécsi állo­máson gőzmozdony. Több mint 10 évvel ezelőtt még csak egy-két — a pécsi vontatási főnökséghez tartozó — dízelmozdony továbbította a szerelvényeket, ám a hatvanas évek végétől kezdődött intenzív dízelesítési folyamat eredmé­nyeként egyre több ilyen nagy teljesítményű, korszerű mozdony állt a vonatok élére. Amíg az évekkel ezelőtt el­kezdődött program tartott, lé­nyegében kettős üzemeltetést és fenntartást folytatott a von­tatási főnökség. Párhuzamosan kellett gőzösökkel és dízelekkel dolgozniuk. Ám egyre keve­sebb gőzösre volt gondjuk és folyamatosan átállhattak az egyre több dízel üzemeltetésére, melyek nagyobb teljesítőképes­ségű, gyorsabb mozdonyok. Ugyancsak előnyük, hogy nem szennyezik a környezetet, ol­csóbb és egyszerűbb a kiszolgá­lásuk és a rajtuk szolgálatot teljesítők lényegesen jobb mun­kakörülmények között dolgoz­hatnak. Akik hosszú éveken át vezet­tek gőzöst, jól ismerik az ezzel járó nehéz fizikai munkát, a füst, korom szennyeződés kelle­metlenségeit és az időjárás okozta viszontagságokat. Érthe­tő, hogy a régi gőzmozdonyve­zetők is szívesen vállalkoztak a cserére. Az átképzésüket, illet­ve a dízel mozdonyvezetés iránt érdeklődő fiatalok felkészítését helyben szervezett tanfolyamok­kal oldotta meg az igazgató­ság. A gőzmozdonyok eddigi üze­meltetéséhez, fenntartásához szükséges berendezéseket, esz­közöket — vízdaruk, szénfeladó berendezések — illetve a külön­böző rendeltetésű, kiszolgáló helyiségek egy részét biztonsági okokból egy ideig még fenntart­ják. Nagyrészüket azonban más célokra hasznosítják. Az utolsó tizennégy román gyártmányú dízel közül tíz M 43- as, 450 lóerős mozdony. Ezeket részben tolatásra, részben te­herszállításra, a négy darab M 47-es 2000-es 950 lóerős mozdonyokat pedig személyszál­lító vonatok továbbítására használják. Ezek a mozdonyok a kocsik fűtésére is alkalmasak. A tizennégy új dízel érkezésé­vel és üzembe helyezésével most már az sem szükséges, hogy az időszakos javítások so­rán ismét gőzös vegye át egy- egy dízel feladatát. Az új moz­donyok értéke csaknem nyolc­vanmillió forint. A pakura a kőolaj lepár­lási maradéka: tüzelőanyag, amire nagy szükség van Ba­ranya megyében is. A tüzelő­olajat számos esetben he­lyettesítheti, attól jóval ol­csóbb, és gazdaságosabban használható fel, de az üze­mek, intézmények még nem­igen vonzódnak hozzá a meg­levő terítési és tárolási prob­lémák miatt. Jelenleg a PO- TE és a Megyei Kórház a Pécsi Hőerőmű két, egyenként ezer köbméteres tározójából, látja el önmagát, de a Tej­ipari Vállalat, a Pannónia Sörgyár, a Hirdi Kenderfonó és a Szigetvári Kórház is sze­retne pakurát felhasználni. Az Energiagazdálkodási Tu­dományos Egyesület pécsi csoportja kezdeményezte vizs­gálatai alapján, hogy a Pé­csi Hőerőmű Vállalat terüle­tén építsenek fel egy új, öt­ezer köbméteres tározót a ré­giek mellé. Itt adott a leg­modernebb fogadótér iparvá­gánnyal, vasúti lefejtővei, az állandó hőmérsékletet nyújtó berendezésekkel. A Pécs városi Pártbizottság, a városi tanács kezdeménye­zésére sikeresen fogott össze a hat pakurát használó, il­letve használni akaró intéz­mény, üzem és összeadták a beruházáshoz szükséges pénz­összeget, a mintegy húszmillió forintot. A Pécs városi Tanács hozzájárulása csaknem négy­millió forint, az állami támo­gatás pedig nyolcmillió fo­rint. A tanács jelentős össze­get adott, mivel a későbbiek­ben néhány újabb pakura­fogyasztót is fogadhatnak. A legfontosabb érv, hogy a vá­rosi forróvíz- és hőellátás za­vartalan biztosítása végett a tervek szerint 1983-ig elkészül várhatóan egy teljesen paku­ra-égetéssel üzemelő forróvi­zes kazán. A mintegy harmincmillió fo­rintos beruházás megbízott bonyolítója a Pécsi Hőerőmű Vállalat, tervező a MÉLYÉP­TERV, kivitelező a Villamos­ipari Tatarozó és Építőipari Vállalat, a szerelőmunkákra a CSŰSZER-t kérték fel. Már álínak a közúti lefejtő-vezeték oszlopai, hamarosan a csövet fektetik rá. Ez év második fe­lében a tartály alapozásába fognak, hiszen a jövő év ele­jén érkezik meg a Budapes­ti Vegyipari Gépgyárból a kü­lönleges óriástartály, aminek a tűz-, környezet- és bizton­ságvédelmére a beruházás összegének több mint a felét fordítják. A tökéletesen össze­szerelt acélfalon egy csepp pakura sem juthat ki, míg körülötte egy speciális védő­övezetet is kialakítanak a ta-- lajban. Az üzembeállítást 1981. januárjában tervezik. Most még megoldatlan a Hőerőmű területéről való ki­szállítás, ezen is csak további összefogás és igényegyeztetés segíthet. Csuti J. t -— A régi 1000 m3-es pakuratároló Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 132. szám 1979. május 16., szerda Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése Paizs 79 :;Jl» : ;i|i|

Next

/
Thumbnails
Contents