Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-16 / 132. szám
2 Dunántúli napló 1979. május 16., szerda 4 társadalmi fejlődéssel összhangban Konzultáció a köz» művelődés irányításáról Előtérben kulturális életünk kérdései Nem „a kalap mellé tűzött bokréta” Kiadványok, plakátok, filmek A fürdőzés, üdülés egészségkultúrája Tanácskozás Harkányban az egészségnevelés feladatairól Kábel- televízió, Pécs... [ Ijmecsekalja nagyközös- ségi antennára kapcsolt televízió-készülékein hétfőn este ezekkel a bevezető szavakkal kezdte az immár hivatalos kísérleti adás bekonferálását a bemondónő. A kábeltelevíziós műsort a 6-os csatornán továbbították. Pécs címere jelent meg először a képernyőn, majd egy pár perces séta következett a városban, s utána jött a „nagy műsor”: összeállítás a hétvége sportjáról. Színvonalas összeállítást láthattak a nézők a 4:4-es döntetlennel végződött PMSC—Ferencváros mérkőzésről — olyant, mint a „nagy” televízióban. Nem véletlenül, hiszen a társadalmi munkában készült műsor felvételében, összeállításában a pécsi körzeti stúdió munkatársainak oroszlánrészük volt, ők a rutint hozták, a stáb többi tagjai a lelkesedést, s e kettőből született meg, amit láttunk. A műsor második részében a kétnapos hegyi autó- és motorverseny legizgalmasabb pillanataiból kaptunk ízelítőt, magyar és külföldi versenyzők nyilatkoztak a riportereknek, közelről szemügyre vehettük a verseny sztárjait, a jobbnál jobb kocsikat. A több mint egyórás műsort Pécs vezetői is megtekintették, a látottak elégedettséggel töltötték el őket. Ezúttal azonban nem a labdarúgó-mérkőzésre és az autóversenyre gondolunk, hanem a kábeltelevíziós műsorra, amely — és ebben bizonyosak lehetünk — május 14-én este kitűnőre vizsgázott. Megmutatta, hogy nagyszerű lehetőségeket kínál, s új színnel gazdagíthatja a helyi hírközlési eszközök tárát. A sajtó, a rádió mellett helyet kaphat a helyi televízió is, amely a pécsieket olyan fontos helyi eseményekről tájékoztathatja, amelyek jellegüknél fogva az országos műsorban, a napi tv-híradó- ban nem kaphatnak helyet, minthogy elsősorban számunkra érdekesek. Kedvező véleményt alkottak maguknak a pécsi vezetők a kábeltelevízióról, s leginkább annak jövőjéről. Számíthatunk tehát a pécsi kábeltelevízió újabb jelentkezéseire, amelyekre lapunkban is felhívjuk majd a figyelmet. A május 14-i kísérleti műsor készítésében egyébként közreműködtek a pécsi körzeti stúdió, a Pécsi Vízmű, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat munkatársai. H. I. A Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs város Tanácsának Művelődési Osztálya és a KISZ Pécs városi Bizottsága a hagyományokhoz híven ebben az évben is meghirdeti a pécsi középiskolák és szakmunkás- tanuló intézetek végzős osztályai számára a tablók versenyét. Olvasóink a pécsi kirakatokban elhelyezett tablók megtekintése alapján az alábbi szavazócédulával vehetnek részt a versenyen. A cédulát kérjük A kulturális élet és a kultúra irányításának kérdései több okból kerültek előtérbe a hetvenes években. Ahhoz ugyanis, hogy a tudományos-technikai forradalom vívmányait alkalmazni tudjuk, hogy kiteljesedjék a szocialista demokrácia, társadalmunk tagjainak számos műveltségbeli követelményt kell teljesíteniük. E követelmények mellett ugyanakkor az is fontos, hogy az egyén jól érezze magát a társadalomban, hogy minél szélesebb körben teljesíthesse ki képességeit. E belső okok mellett nemzetközi környezetünk is arra késztet bennünket, hogy nagyobb súlyt adjunk a kultúra, a művelődés kérdéseinek: nemcsak gazdasági integráció zajlik le napjainkban a baráti országok között, hanem közeledésnek lehetünk.tanúi a kultúra területén is. A más társadalmi rendszerű országokat tekintve pedig éppen a kultúra területén zajlik egyrészt a közeledés — Helsinki szellemében — másrészt az ideológiai harc is. Nem csupán a szakműveltség Ennek az alapvetésnek előrebocsátásával adott áttekintést tegnap délelőtt az Ifjúsági Házban Kormos István kandidátus, az Országos Közművelődési Bizottság titkárhelyettese, a művelődési központ igazgatók megyei munkaközössége számára közművelődéspolitikánk irányításának legfontosabb kérdéseiről. Nemcsak a kultúra, hanem a gazdasági, a politikai élet területén is elindult egy olyan folyamat a hatvanas évek végén, amely növelni kívánta a helyi önállóságot, s ugyanakkor a központi irányítást, a kettő koordinálását és hatékonyságát. Az 1974-es párthatározat és az 1976-os közművelődési törvény olyan folyamatokat erősített tovább, melyeknek hatása egyre erősebben érzékelhető: a kulturális tárca mellett más szakminisztériumok is foglalkozni kezdtek a kultúra, a köz- művelődés kérdéseivel, s tevékenységük folytán a vállalatok is egyre nagyobb ütemben kapcsolódnak bele a közművelődési munkába. Lassan teret veszít az a felfogás, amely a postai levelezőlapra fölragasztva, pontos feladóval a Dunántúli Napló címére (Hunyadi út 11.) küldjék el, „Tablóverseny” jeligével. Beküldési határidő: május 24. Kérjük az iskolákat, hogy a ballagás után még egy ideig szakműveltséget részesíti előnyben, s nem látja annak dialektikus kapcsolatát az egyén általános műveltségével. 1974-ben vált külön az Oktatási és a Kulturális Minisztérium, s ezzel megteremtődött a hatékony irányítás szervezeti feltétele, s napjainkban is folyik e feltételek mérlegelése, tartalommal való megtöltése. Megyei szinten nem jött létre jelentős változás az állami irányítás korszerűsítésében. Megalakultak viszont a tanácsok közművelődési bizottságai, s ezek koordinációs tevékenységükkel kilépnek például a vállalatok felé, beszámoltatják azok közművelődési bizottságait. Az egységes koordinált munkatervek létrehozása még várat magára, e vállalati bizottságok egyelőre csak irányelveket kapnak, de lassan helyet találnak maguknak a köz- művelődés társadalmi komplexitásában. A kultúra társadalmi bázisának erősítése ugyanis egyre aktuálisabb szükséglet és nem létszám kérdése. Hiszen a társadalom egyre szélesebb rétegeit kell bevonni a közművelődés tudatformáló tevékenységének irányításába, s távolabbra pillantva, a társadalmi önigazgatás felé vezető útra. Kulturális téren pedig csak a társadalmi fejlődéssel összhangban lehet elképzelni az előrehaladást, hiszen nem lehet kiszakítani a kultúrát a társadalmi, gazdasági fejlődés egészéből. Nem maradhat le amögött, de nem is szaladhat elébe évtizedekkel. Ami a gazdasági élet és a közművelődés viszonyát illeti, tűnőben van az a szemlélet, amely csak annyiba vette a kultúrát, mint a kalap mellé tűzött csokrot. E konfliktus feloldása a kutatók szerint a szocializmusban jöhet létre megfelelő gazdasági szint elérése után. A fejlesztés üteme Igaz, hogy a kultúrához pénz kell, a kultúra drága, de a kulturálatlanság még drágább — fogalmazott Kormos Sándor. — Közművelődésünk alapjait ma kell megteremteni, és noha gazdasági nehézségeink miatt e téren a célok sértettegyék lehetővé a tablók megtekintését a kirakatokban. A városi tanács művelődési osztálya által felajánlott díjakat jeligés szavazatok alapján ítéljük oda. Az I. díjas tabló osztálya 1000, a második díjas 600 forint, a harmadik díjas 400 forint jutalomban részesül. A KISZ városi Bizottsága 500 forint különdíjat ítél oda az általa legjobbnak tartott tabló tulajdonosainak. Az elsődíjas tablóra szavazó olvasóink között öt darab 100— 100 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A zsűrizés eredményéről és a sorsolás helyéről, idejéről az újságban időben tájékoztatjuk olvasóinkat. lenül hagyása mellett módosítani kellett a fejlesztés ütemét; a kulturális szféra továbbra sem maradhat el messze a gazdasági fejlesztés mögött. Ezt a lassabb fejlesztési ütemet pedig nem új létesítmények költséges átadására kell összpontosítani, hanem meglévő, a századforduló idejéből származó objektumainkra kell nagyobb figyelmet fordítani. A délutáni csúcsforgalomról igyekeztünk tapasztalatokat gyűjteni tegnap Pécsett. A fegyelmezetlenség, a meggondolatlanság számos példáját láthattuk a rendőrautó ablakából. (Milyen lehet, amikor nem jár arra a kékfényes kocsi, amelynek láttán mégiscsak sokan visszariadnak a szabálytalanságoktól?) Nem először írunk már a Rákóczi úti veszélygócról, a Kon- zum Áruház előtti buszmegállóról. Úgy látszik, még mindig kevés a figyelmeztetés, a bírságolás, mert néhány méterre a forgalomirányító lámpától, illetve a kijelölt gyalogátkelő helytől, sokan haláltmegvető felelőtlenséggel cikáznak át a kétségbeesetten fékező járművek között. Hasonló a helyzet a Szalai András úton, az SZMT székház és a szemközti buszmegálló környékén. Alig öt percet töltöttünk ott, ezidő alatt legalább tízen keltek át az úttest túlsó oldalára, nagyvonalúan fittyet hányva a KRESZ előírásainak, illetve a gyalogátkelőhely nyújtotta védelemnek. Kísérőm, a rendőr zászlós megállít egy szabálytalanul közlekedő fiút, aki mintha a leckét mondaná, pontosan idézi a szabályt: „csak a kijelölt gyalogátkelőhelyen, vagy a járda meghosszabbított vonala mentén szabad átkelni az úttesten.” Jogos az újabb kérdés: — Akkor miért nem eszerint közlekedtél? Szégyenkező bocsánatkérés a válasz, csakúgy, mint két fiatal lánynál, akik szintén pontosan ismerték a szabályt, csakhót így rövidebb volt az út. Az a férfi is szótlan beletörődéssel fizette ki a helyszíni bírságot, aki a József Attila utcában vágott át az úton szabálytalanul. Sajnos már megszokott kép a strandokon: a két-három üveg sör, zsíros falatok után a tűző napon pihegő emberek látványa. Csupán ebben merülne ki üdülés-kultúránk? Mennyi idő kell ahhoz, hogy megszabaduljunk rossz táplálkozási szokásainktól, kilépjünk a „kíméletes" életmód kereteiből? MiNem véletlenül fordult a közlekedésrendészet figyelme a gyalogosok felé. Egyre több baleset okozói a figyelmetlenségükkel, álló jármű mögül történő kilépésükkel, sietségükkel a szabályok megsértésével. Februárban például még csak 3, áprilisban már 7 közlekedési balesetet okoztak, e hónap közepéig pedig már négy a gyalogosok hibájából bekövetkezett baleset. Délután négy óra tájban már szinte egybefüggő gépkocsifolyam áramlik a Fürst Sándor utcától a Szigeti út nyugati végéig. A „zöld hullám” — még ha volna is ilyen — vajmi keveset érne. Ugyanez a Szalai András és József Attila utcánál már jól segítené a tempós közlekedést, ha ügyetlen, figyelmetlen, vagy nemtörődöm járművezetők nem akadályoznák a forgalmat. A Szalai András út és Bajcsy- Zsilinszky út kereszteződésénél egy Wartburg elmélázó vezetője miatt nem tud indulni zöld jelzésnél a kocsisor. Egy sarokkal arrébb fehér Ladájában elterpeszkedve egy férfi kocog, alig 30 kilométeres sebességgel. A rendőrök figyelmeztetik, hogyne lassítsa a forgalmat. Itt ugyanis kitűnő a zöld hullám, 45 kilométeres sebességnél garantáltan zöld a következő lámpa is. Tegnapi őrjáratunk még egy tanulsággal is szolgált, s ezt elsősorban a szülők figyelmébe ajánljuk: a tavasz az utcára csalja a kerékpározó gyermekeket. Életük, épségük érdekében figyelmeztessék őket a szabályos közlekedésre! Kurucz Gyula lyen lehetőségeink vannak a kulturált fürdőzésre, üdülésre? Többek között ezek a kérdések vetődtek fel tegnap a harkányi kórházban „Az üdülés egészségkultúrája” címmel meghirdetett baranyai egészségnevelési program nyitó-értekezletén. S nem véletlen, hogy Harkány a házigazdája, az idén, immár másodízben megrendezett konferenciának. A nagyközségbe tavaly kétmillió ember látogatott el, s csupcrrT'U Türdőben ezenkívül még egymillió-nyolcszázezren kerestek gyógyulási, vagy strandolási lehetőségeket. A nyári csúcsidőben megesett, hogy egy-egy nap húszezren is megfordultak a strandon. Kérdéses, hogy ekkora embertömeg, aránylag szűk területen, megvalósíthatta-e a pihenésről, felfrissülésről alkotott elképzeléseit? Nem tudunk adatokat adni arról, milyen eredményt hoztak az egészségnevelők küzdelmei az alkoholizmus, a dohányzás ártalmai, vagy a helytelen táplálkozási szokások ellen. Azonban, mint a most induló megyei programsorozat bizonyítja, nem mondtak le sokrétű tudatformáló tevékenységükről. Kiadványaik, melyekben sok hasznos tudnivalót tesznek közzé, a nyár folyamgn eljutnak az üdülőkhöz, tóborozókhoz. A harkányi strandon hétfő esténként ismeretterjesztő filmeket vetítenek, a télikertben tablókat állítanak ki. A Baranya megyei Tanács egészségügyi osztálya egészségnevelési csoportja irányításával a programban részt vesznek a megye egészségnevelési megbízottjai és a néD- front aktívái is. A kiadmányok, plakátok, filmek sok kérdésünkre választ adnak. De érdemes lenne a vendéglátóknak is felfigyelni intelmükre a fürdők, üdülők étlapjainak összeállításakor, mert addig mindhiába küzdünk a nyári nehéz kosztok ellen, amíg „ez van, ezt eszünk” alapon nem juthatunk máshoz. Az Express nyári programja fiataloknak Nyolcszázhetvenezer fiatal belföldi túráját és mintegy 90 ezer fiatal külföldi útját szervezi és bonyolítja le az idén az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Külföldről ugyanebben az időszakban 108 000 vendéget fogad. A legtöbbet a Szovjetunióból, Lengyelországból és az NDK- ból várja. Az Express vezetői kedden Balatoiföldváron megtartott sajtótájékoztatójukon, az előbbiek mellett, elmondták azt is, hogy az iroda fő célja változatlanul az ifjúságpolitikai és szakmai programok széles körű szervezése, támogatása. E célból ismét bekapcsolódik több nemzetközi rendezvény lebonyolításába. Ezek közül kiemelkedik a nemzetközi gyermekév alkalmából Magyarországon megrendezésre kerülő kongresszus, továbbá — már hagyományosan — ismét az Express lesz a technikai szervezője a közgazdasági nyári egyetemnek is. A KISZ Központi Bizottsága által - kezdeményezett turisztikai találkozónak — a dolgozó fiatalok V. országos kempingtalálkozójának — színhelye Komló, illetve Sikonda lesz. Melyik iskola osztályának tablóját ítéli a legszebbnek és legötletesebbnek? ................................................................. Név: ........................................................................................ Lakcím: ................................................................................ Tablóverseny Pécsett Várjuk olvasóink szavazatait Gállos Orsolya így közlekedünk mi Miért nem a kijelölt gyalogátkelőhelyen? Gyalogosok az úttesten
