Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-10 / 98. szám

2 Dunántúlt napló 1979. április 10., kedd Költészetnapi találkozó Csorba Győzővel A közelgő költészet napja al­kalmából egyre gyakrabban kapunk meghívót író—olvasó ta­lálkozókra, melyek szinte egész hónapban jelentenek eseményt. Tegnap este például Komlón, a Városi Művelődési Központban találkozott olvasóival Csorba Győző költő. Hamar megindult a beszélgetés, melyet egy-egy vers elmondásával színesített ilj. Kőmíves Sándor színművész. A versekből és a kérdésekre adott válaszokból kikerekedő este bepillantást engedett sok műhelytitokba is, az alkotómun­ka hétköznapjaiba a költészet ünnepén. A kérdezők Csorba Győző fia­talságától, élményein keresztül ars poétikájáig faggatóztak, a költő pediq saját példáin ke­resztül szélesítette a hidat al­kotó és befogadó, irodalom és közönsége között. A találkozó a költő új kötetének dedikálá­saival ért véget. Harminchárom díjazott pályamunka A Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatói a XIV. Országos Tu­dományos Diákköri Konferencia öt szekciójában vettek részt dol­gozataikkal. Az egyes szekciók üléseit Egerben, Győrött, Ka­posváron, Debrecenben és Bu­dapesten rendezték. A pécsi fő­iskolások a minden eddiginél erősebb mezőnyben sikeresen szerepeltek és harminchárom díjat hoztak haza. A mantizmus—leninizmus szek­cióban mindkét szereplő díjas lett: Kulifai Ilona, IV. évf. ma­tematika-kémia szakos hallga­tó I. díjat, Radics László, III. évf. magyar—angol szakos főis­kolás pedig különdíjat szerzett. Különdíjasaink: Vidáné Tan­ka Éva matematika—kémia, Sávay Judit orosz—angol, László András IV. évf. matema­tika—fizika, Kundermann Róbert III. évf. matematika—műszaki szakos végzett általános iskolai tanárok, illetve hallgatók (Győr), Kozma Béla IV. évf. ma­tematika—pedagógia, Gál Béla III. évf. orosz—pedagógia, Szen­de Attila III. évf. matematika- fizika szakosok (Kaposvár), Bő­sze Mariann IV. évf. biológia- földrajz, Bognár Edit IV. évf. biológia—földrajz szakos hall­gatók és Istókné Nébli Mária végzett biológia—földrajz szakos általános iskolai tanár, valamint Horváth Mária IV. éves orosz- angol szakos hallgató. Első di­jat kaptak: Wenczel Imre IV. évf. magyar—ének, Müller Pé­ter III. évf. maavar-ango! sza­kosok és Bács Ildikó orosz—pe­dagógia szakos általános isko­lai tanár. Dr. Vuics Tibor A Baranya megyei Tűzoltó­parancsnokság márciusi adatai túlszárnyalják az év első két hónapjának tűzeseteit és az okozott károk összegét. Január- februárban összesen 72 tűzeset következett be 900 000 forint kárértékkel, addig a márciusi adatok: 97 tűzeset kétmillió forintos kárral. A márciusi rekordban fősze­replő erdő- és avartüzekről mindenkor tájékoztattuk olva­sóinkat. Mégis... A 32 erdő- és lakástüzet a dohányzás, 23 esetben szabadban való tüze­lés, 10 esetben elektromos áram, öt esetben gyerekjáték, négy esetben építési hiba idéz­te elő a lángok pusztítását. A tűzvédelmi hatóságok 30 sze­mély ellen - közülük 20 erdőtűz miatt — tettek szabálysértési fel­jelentést. íme a gyakoribb esetek ta­nulságul: Kéménytüzeket oko­zott a kéménybe épített geren­da, Okorágon 130 ezer Ft érték ment veszendőbe. Ilyen eset, főleg a fűtési szezonban bekö­vetkezhet, amíg az utolsó ké­Ülést tartott Baranya megye Tanácsa /avult a lakosságnak nyújtott szolgáltatás ■ a lést tartott tegnap Ba- II ranya megye Taná­csa. Szó volt ezen — többek között — a lakos­sági szolgáltatások ered­ményeiről és fejlesztésé­nek feladatairól, a megye tűzvédelmi helyzetéről, a Meqyei Tanács V. B. ipari osztályának munkájáról, s személyi ügyekben is döntött a testület. 1979. június 30-án nyugállo­mányba vonul Jakabos Zoltánné, a Megyei Ta­nács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője. Jú­lius 1-től lép hivatalába az új osztályvezető: Ba- laskó Istvánné. Nem véletlen, hogy a ta­nácsülésen a legtöbben a szolgáltatásokkal kapcsolatban elkészült előterjesztéshez szól­tak hozzá. A nagyfokú érdek­lődés okát aligha lehetne job­ban megfogalmazni, mint ahogy azt megtették az elő­terjesztés készítői: „A szolgál­tatást a lakosság folyamato­san és tömegméretekben ve­szi igénybe. Amennyiben az e feladatot ellátó szervek jól dolgoznak, kedvező politikai hatást vált ki, s ellenkezőleg: minden ezzel kapcsolatos hiá­nyosság, rossz munka kedve­zőtlen hatású. A szolgáltatási tevékenység tehát politikái ér­zékenységű." Tíz évvel ezelőtt jelent meg az 1038/1969. számú kormány- határozat, amely átfogóan, a felelősség- és eszközrendszert meghatározva kijelölte az alapvető szolgáltatásfejlesztési irányokat. Mór csak ez is in­dokolja, hogy áttekintsük: a megyében miként alakult a szolgáltatások színvonala, mi­re számíthatunk, amikor a teg­napi tanácsülésen meghatá­rozták: milyen irányba fejlőd­jenek Baranyában a szolgál­tatások. Erre azért is nagy szükség van, mert a különbö­ző szolgáltatásokkal foglal­kozó szervek ennek ismereté­iben határoznak majd VI. öt­éves tervi fejlesztési elképze­léseikről. Gondok bőven vannak, kö­zöttük szinte „kivédhetetle­nek”. Mint amilyen például az, hogy a megyében az apró­falvas településszerkezet az átlagostól eltérő, rendkívül ne­héz ellátási követelményeket teremt. Gazdaságilag bizonyí­tott, hogy az egyszerű, arány­lag olcsó hagyományos szol­gáltatás (mint amilyen pél­dául a fodrászat) sem bizto­sítható 1000 lakosnál keve­sebb lélekszámú településen. Többek között ennek tud­ható be az, hogy a megye 53 kisközségében nincsen te­lepült szolgáltató. A lakosság szolgáltatási igényeinek ellátásában mint­egy 140 gazdálkodó szervezet vesz részt. Jelentős mértékű ellátást vállal magára 12 mi­nisztériumi, nyolc tanácsi vál­lalat és 12 szövetkezet. Úgy­nevezett tiszta fogyasztói szol­gáltató két szövetkezet és két vállalat van Baranyában. Ide tartozik, hogy a múlt évben a lakosság 4476 szolgáltató­helyet vehetett igénybe, s ezen belül a kisipari műhelyek szá­ma nőtt, a szocialista szek­torban azonban az 1975. évi állapothoz képest csökkent a szolgáltatóhelyek száma. A fejlődés ezzel együtt tapasz­talható. A kiemelt szolgálta­tások közül a gépjárműjavítás, a textiltisztítás beruházásai — némi időeltolódással — meg­valósultak. Hasonló a helyzet a tartós fogyasztási cikkek javító bázisaival is. Ez utóbbinál azonban meg kell jegyezni, hogy a lakosság a tartós fogyasztási cikkeknek egyre nagyobb hányadát igényli. Mind több a drága, nagy teljesítményű, bonyolult gép a háztartásokban. Ezek javítását azonban nem egye­dül az teszi bizonyos mértékig megoldatlanná, hogy nőtt a számuk, hanem az is, hogy mi­nőségük már a gyári szalag­ról való lekerüléskor sem a legjobb. Egy megállapítás a tanács­ülés elé terjesztett anyagból: „A helyi igények kielégítését nem a legkívánatosabb má­don biztosítják az országos szolgáltatók." Ezt az említett szervekhez fordulók a saját bő­rükön — néha a pénztárcáju­kon — tapasztalják. Elég csak az AFIT-ra gondolni: közel 100 000 forint értékű jármű­veiket hagyják az üzemben az autótulajdonosok, ám arra nincs lehetőségük, hogy a ja­vítást figyelemmel kísérjék. Et­től az AFIT elzárkózik, s ezt a belső intézkedésüket egy megyei szakember „idegborzo- lónak” minősítette. Nem cso­da, hogy — szó esett erről a tegnapi tanácsülésen is — a lakosság egy része bizalmat­lan a nagyszolgáltatókkal szemben. Az elkövetkező évek felada­tai egyértelműek: javítani kell a szolgáltatások színvonalát. Korrekcióra szorul a szolgál­tatóhálózat rendszere, s — egyebek mellett — előtérbe ke­rült az is, hogy a gépjármű- javítás területi aránytalansá­gait — a településszerkezet át­alakításával összhangban - meg kell szüntetni. A személyi szolgáltatások esetében is fi­gyelembe veendők a kistele­pülések sajátos igényei. Ezt a munkát sokan végzik, ám a sokszínűség jelen esetben szükségszerű és jól kielégíti az igényeket. A személyi szol­gáltatások fejlesztése azon­ban továbbra is fontos, még­pedig nem nagyobb beruhá­zások órán, hanem a meglé­vő lehetőségek jobb kihaszná­lásával. Az előterjesztés vitájában hozzászóltak többek között dr. Kisvári András, Takács János- né, Gallusz József és Gumber Ferenc tanácstagok. M. A. Kecskemét Megkezdődött az úttörővezetők országos konferenciája (Munkatársunk telefonjelentése) Gyerek kézre, gyerek észre való feladatokat kérünk a kon­ferenciától — mondták a kisdo­bosok és úttörők nevében fel­szólaló Bács-Kiskun megyei gyerekek hétfőn Kecskeméten, az úttörővezetők VII. országos konferenciájának első napján. A konferencia három napig tart és egyik céljául a fenti ké­rés megvalósítását tűzte ki. Megrendezésére - ahogy Nemes Péter, a Magyar Úttö­rők Szövetségének tit­kára nyitóbeszédében kiemel­Kiállítás az Oktatási Igazgatóságon W 'Ilii ■ \' r,~ >**' :*'. .>SsSiS 5 - - **': Bemutatkoznak a mohácsi járás kiváló termelőszövetkezetei Tíz baranyai termelőszövet­kezet nyerte el a kiváló címet az 1977-es eredményei alapján, s a tízből hét a mohácsi já­rásba tartozik. Joggal büszkék a járásban dolgozók ezekre a kimagasló eredményeikre és érthető, hogy a mezőgazdasá­gukat bemutató kiállítást ren­deztek az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága Oktatási Igaz­gatóságán, a „Bemutatkozik a ..." sorozat keretében. A megye jellemzőit, egyes termelői egységeinek termékeit bemutató sorozat első kiállítá­sát három évvel ezelőtt szer­vezte meg az Oktatási Igazga­tóság, s azóta rendszeresen Tűzesetek! ménybe épített gerenda is ki nem ég. Ez a régebben és a szabálytalanul épített házakat veszélyezteti. Két idős ember dohányzás miatt az ágyban lelte halálát Boksán és Görcsönydobokán, több ágyban dohányzó anyagi kárral és némi sérüléssel úszta meg valóban „káros szenvedé­lyét”. Gyerek kezébe gyufa nem való! Pogányban egy ötéves kis­fiú otthonról vitt gyufával a szomszéd szalmakazlában ját­szott. Szerencséjére, a tűzoltók hamar kiértek, mindössze há­romezer forint értéket faltak fel a lángok, A kisfiú csak meg­ijedt. Elektromos tüzek is bekövet­kezhetnek véletlenül, de ha­nyagság miatt is. Pécsett két agyonbütykölt személyautó zár­latos vezetékei gyulladtak ki és okoztak háromezer forintos kórt. Komlón öt esetben fordult elő elektromos tűz, jelentéktelen kárral. Két esetben a lezárt bolt világítási armatúrái gyulladtak ki. Beindult a pb-gáz szezon. Sorra nyílnak a hétvégi házak, üdülők, természetes, hogy hasz­nálni kezdik a pb-gózkészüléke- ket. Nem árt figyelmesnek len­ni! A legutóbbi pécsi vásárban a pecsenyesütőket ellenőrizték a tűzoltók, a DDGÁZ, az Ener­giafelügyelet és a tanács ke­reskedelmi osztályának szakem­berei, biztonságosan használ­ják-e berendezéseiket. A pa­lackkal nemcsak sütni-főzni le­het, ha felrobban, a benne lé­vő gáz tömegkatasztrófót idéz­het elő. A vásárban a tömeg ott volt... A tapasztalatok? Házilag készített berendezések, az egyik helyen pléh-béléses fa­tepsiben, vízben melegítették a palackot (I); az egyik palack két nyomáscsökkentővel két tűzhelyet táplált, stb. Egy állami és egy maszek pecsenyesütőt azonnal leállítottak, négy sza­bálysértési feljelentést küldtek az ország különböző részeibe. Tanulság? Ha nem tartják be a pb-gáz üzemeltetésére vonatko­zó szigorú, óm élet- és vagyon­biztonságot védő előírásokat, akkor a működési engedélyük bevonására tesznek javaslatot a tűzvédelmi hatóságok. Nem árt tudni: még az elol­tott tüzet is azonnal jelenteni kell. Az elmúlt hónapban egy esetben megtagadták a tűzvizs- gálatot, mert a tűzesetet késve jelentették: a helyszínre érkező szakembereket „megváltozta­tott” ^helyszín fogadta. Pedig a tűzvizsgálati szakvélemény per­döntő az Állami Biztosító előtt, kártalanításra csak annak bir­tokában lehet számítani. — Murányi — otthont ad ezeknek a napokig látogatható hasznos kiállítások­nak. A mostani mégis új fejeze­tet nyit e szép hagyományok­kal rendelkező sorozatban, hi­szen elsőízben hoztak ízelítőt munkájuk gyümölcséből, mező- gazdasági üzemek dolgozói. A mohácsi járás termelőszövetke­zeteiről, és a Bólyi Mezőgaz­dasági Kombinátról pedig köz­tudott, hogy egyes terményeik hektáronkénti átlaga nemcsak a megyében, hanem országo­san is kiemelkedő. A tegnap délután nyílt ki­állításon öt kiváló termelőszö­vetkezet, a bólyi, lippói, sze­derkényi, sombereki, szajki és a Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát — mutat önmagáról gra­fikonok, fotók, különböző ter­mények segítségével gyorsfény­képet.. Nemcsak rájuk, hanem a járás valamennyi mezőgaz­dasági üzemére vonatkoztatva mondta Devecseri József, az MSZMP Mohács járási Bizott­ságának első titkára megnyitó szavaiban, hogyha földjeik többsége kiváló adottságú, de ismerik az ezzel kapcsolatos mondást is, miszerint elég ha nem felejtenek el vetni. Ám ha rangsorolniuk kell azok között a mutatók között, melyeknek az eredményeiket köszönhetik, akkor feltétlenül az itt dolgozó emberek, az ő munkájuk kerül a lista élére. A mohácsi járás kiváló ter­melőszövetkezeteinek eredmé­nyét bemutató kiállítás — melynek megnyitóján ott voltak a járás, a párt, állami, a be­mutatkozó termelőszövetkezet és a mezőgazdasági kombi­nát, illetve az Oktatási Igazga­tóság vezetői — április 25-ig tekinthető meg. te — kedvező légkörben és idő­ben került sor. Társadalmunk egyik fontos feladatának tart­ja az úttörőmozgalom tovább­fejlesztését, életszerűbbé téte­lét. Nemes Péter ezután köszön­tötte a helyiségben helyet fog­lalókat: Németh Károlyt, a Po­litikai Bizottság tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát, dr. Ma- róthy Lászlót, a Politikai Bizott­ság tagját, a KISZ KB első tit­kárát, dr. Horváth Istvánt, a KB tagját, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első tit­kárát, dr. Pozsgai Imre kulturá­lis minisztert, Erdei Lászlánét, a KB tagját, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa elnökét, dr. Gosztonyi Jánost, a KB tagját, oktatási államtitkárt. Bács-Kiskun megye történeté­ről, a város és a megye gazda­sági fejlődéséről dr. Horváth István szólt. Az elmúlt konferencia óta el­telt időszak munkájáról Szűcs Istvánné, a KB tagja, a Magyar Úttörők Szövetsége fő­titkára számolt be. Beszélt a nemzetközi helyzetről, hazánk belső életéről és az úttörőmoz­galomban elért eredményekről. Erősödött az úttörőszövetség te­vékenységének politikai gyer­mekszervezeti jellege. Nyitottab­bá vált az úttörőközösségek élete. A főtitkár hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy az úttö­rők saját gyakorlati tevékeny­ségük révén szerezzenek társa­dalmi tapasztalatokat. Ehhez felelősségtudatra, önállóságra kell törekedniük. Ebben a munkában továbbra is jelentős feladatok hárulnak az iskolákra. A tapasztalatok szerint az iskola és az úttörő- mozgalom kölcsönösen feltéte­lezik, kiegészítik egymást A pe­dagógusok a mozgalom nélkü­lözhetetlen szövetségesei, akik kötelességüknek és személyes ügyüknek kell, hogy tekintsék a mozgalom segítését. Ehhez ter­mészetesen elengedhetetlen a tanárok megfelelő felkészítése annál is inkább, mert a peda­gógusok létszámának növekedé­sével nem növekszik arányosan az úttörővezetők száma. Javult az úttörőszervezetek, családok és munkaközösségek együttmű­ködése. Az Egy család — egy őrs. Az őrs barátai, az Egy raj — egy család akciók eredmé­nyeképpen a szülőket jobban be tudták vonni az úttörőmun­kába. El kell érnünk, hogy a szülőt ne csak „szendvicsgyár­tó” adakozónak tekintsék, ha­nem nevelőpartnernek. Ma is érvényes az 1978. évi országgyűlés őszi ülésszakában megállapított tény: „A tudás megszerzésének lehetőségei még nagymértékben függnek a települési viszonyoktól és az iskolák személyi feltételeitől, anyagi ellátottságától”. Ez a különbség érezhető például az iskolamozi ellátásából. Tovább­ra is kevés és drága a techni­kai nevelést, a testi fejlődést elősegítő játék és sportszer. A szüne'r után felszólalások következtek, amelyek feltárták az úttörőmozgalom ez évi eredmé­nyeit, problémáit is. A délutá­ni plenáris ülésen Németh Ká­roly, a Politikai Bizottság tag­ja, a KB titkára mondott be­szédet. Baranyából Vér László me­gyei úttörőelnök vezetésével ti­zennégy tagú küldöttség érke­zett. Rajtuk kívül Kiss György, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának osztályvezető-he­lyettese, Lukács József megyei szakfelügyelő és Béna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizott­sága első titkára képviselte a megyét. Baranyából Gáspár László, a szentlőrinci Kísérleti Iskola igazgatója szólalt föl. Is­mertette az iskola eredményeit és beszélt a munkára nevelés fontosságáról. Barlahidai Andrea

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents