Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-10 / 98. szám
Szakszervezeti tisztségviselők együttes ülése a Mecseki Szénbányáknál Huszár István Moszkvába utazott Csizmadia István: „Kérjük, oldják meg a Lvov-Kertvárosban lakó bányászok közvetlen üzemi utaztatását...” . Fotó: Cseri László Módosították —————BBB a kollektív szerződést Huszár István miniszterelnökhelyettes, az Országos Tervhivatal elnökének vezetésével hétfőn küldöttség utazott Moszkvába, a KGST tervezési együttműködési bizottság XIX. ülésére. A küldöttség búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Simon Pál az NDK-ban Simon Pál nehézipari miniszter, a KGST vegyipari állandó bizottságának ülésére, vasárnap a Német Demokratikus Köztársaságba utazott. Reális javaslatok, észrevételek Évek óta visszatérő gond: a tervteljesítést a hétköznapi termeléssel kellene biztosítani. Nem tudom hányadszor hangzott már el ez a megfogalmazás a pécsi Puskin Művelődési Házban, a Mecseki Szénbányák szakszervezeti tanácsának és bizalmi küldötteinek közös ülésén. De tény, hogy tegnap délután a hozzászólók többsége ismételten ezeket a kérdéseket ecsetelte. Az együttes ülésen Garamvöl- gyi János, a vállalat igazgatója számolt be a kollektív szerződés, a szociálpolitikai terv, valamint a mecseki szénmedence 1978. évi termelési eredményeiről, a gazdálkodás tapasztalatairól. Az előterjesztéshez, valamint a szakszervezeti tisztségviselők által korábban felvetett problémákhoz, javaslatokhoz Keszler Ferenc, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést, majd a kollektív szerződés módosításával kapcsolatban a mindennapi gondokat elemző hozzászólások következtek. Bán Tibor Kossuth-bányai felszólaló utalt arra, hogy a Mecseki Szénbányák az elmúlt évi tevékenységét a kollektív szerződés által megfogalmazottak szerint végezte, az abban leírtak a nehéz körülmények ellenére is jól szolgálták a kitűzött célok megvalósítását. Ugyanakkor kiemelte, hogy Kossuth-bá- nyán az elmúlt esztendőben közel kilenc százalékkal nőtt a túlműszakok aránya az előző évhez képest, és az egy dolgozóra jutó többletműszak meghaladja a vállalati átlagot, a kollektív szerződésben megfogalmazottakat. Mindebből érződik, s nemcsak kossuthi gond, hogy a terhek megoszlása egyenlőtlen. Csizmadia István pécsbányai bizalmi, a túlműszakok a mun. kahelyi telepítés, a szervezettség, az eszköz és anyagellátás, továbbá a szabadságolási ütemtervekkel kapcsolatos gondokat fűzte hozzá mindazokhoz, amiről Bán Tibor beszélt. Szó- vátette - s ez sem először merült föl —j hogy a Lvov-Kertvárosban lakó bányászoknak még ma sem megoldott a műszakra járása. Megjegyzendő, hogy az új városrészben legalább ötszázan laknak, akik Pécs-bánya- üzembe, illetve Vasas-bányára járnak nap mint nap: egyébként az Újmecsekalján élő „szenesek" közvetlen járattal juthatnak el üzemükbe. A zobákiak ugyancsak régi óhaját tolmácsolta Horváth Mihály, mikor arról beszélt az üzem valamennyi dolgozója nevében, hogy építsék meg már végre azt a hatszázadagos konyhát, illetve kulturális centrumot, amit annak idején Zo- bák-bánya beruházásakor megterveztek. Felvetése annál is inkább érthető, mert a „legek” bányája csak melegítő konyhá. val rendelkezik, a műszakra érkező vagy kiszálló vájár sokkal inkább langyos, vagy a szállítástól összerázott ételt kap, mint megelégedésre elfogyaszt- hatót. A felmerült és a vállalat vezetőihez intézett kérdések közül még egyet említünk. Észak-bányaüzem hosszú éveken át az üzemi fürdő és öltöző állapotát tekintve ugyancsak elmaradt a többi vállalati szociális létesítmény színvonalától. Dévai Tibor hozzászólásában eredményként könyvelte el, hogy ezen a téren mind a bányaüzemnél, mind pedig a nagymányoki brikettüzemben változások lesznek, ugyanakkor azt hiányolta, hogy a mázaszázvári bányászklub központi fűtése megoldatlan, s ami ennél sokkal inkább elgondolkodtatóbb, a lakóterületen és a bányaüzemben mindössze egy orvos látja el a hozzá forduló betegeket. A több mint tizennégyezer embert foglalkoztató Mecseki Szénbányák, amely tavalyi tervét alig több mint egy százalékkal teljesítette túl - tegyük hozzá nagy erőfeszítések árán — a műszaki fejlesztés, az új termelési koncentrációk kialakításán túlmenően kell, hogy figyelemmel kísérje azokat az észrevételeket, javaslatokat, amelyek a demokrácia fórumain vetődtek fel. A tegnapi tanácskozás, amely végül is elfogadta a kollektív szerződés módosításával kapcsolatos javaslatokat, azt a funkciót is betöltötte, ami a bizalmi legfontosabb feladatainak egyike, a javaslattétel amit bizton figyelembe vesznek mind a gazdasági, mind a társadalmi szervek vezetői. Salamon Gyula Pécsi és szliveni műszakiak szakmai tapasztalatcseréje A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége Baranya megyei szervezete, valamint annak testvéregyesületének szliveni szervezete a napokban kötötte meg az 1979. évre szóló együttműködési szerződést. A megállapodás értelmében a bolgár MTS, valamint az MTESZ Baranya megyei Szervezete jóvoltából ebben az évben huszonöt bolgár szakember látogat Baranyába, akik ötnapos tanulmányúton vesznek részt. A megegyezés értelmében ugyanennyien utaznak a bulgáriai Szliven megyébe a szilikátipar, a bánya, a mezőgazdaság, a gépipar, az elektrotechnika, valamint az élelmiszeriparból szakmai ismereteik gyarapítása céljából. Lefedték az első két pillérközt Pénzügyi nehézségek — lassított ütem A Mecsek expressz mától a pécsi főpályaudvar és Újme- csekalja között híd alatt robog át — beemelték a Tüzér utcai felüljáró első két pillérközébe a tartógerendákat. Hétfőn reggel 6 óra körül állt be az egykori harkányi vágányra a MÁV hatalmas daruja, amely komplett vasúti szerelvénnyel érkezett erre az alkalomra Pécsre. Fél 9-ig tartottak az előkészületek, s akkor mozdult el a helyéről, emelkedett a magasba, majd ereszkedett végleges helyére az első 28,8 méter hosszú, előne feszített vasbeton gerenda. Ezután már gyorsan peregtek az események. Vasutasok és hídépítők jól összehangolt munkája eredményeként pontosan délben helyén volt a tizenharmadik gerenda is. Az első pillérközt — közvetlenül a pécs—budapesti vasútvonal mellett — lefedték. Óvatos előretartással öt napra kérték le a darut, nem lehetett ugyanis tudni, simán megy-e az emelés. Délben azonban már látszott, hogy föElkészült a PVC lll-as Kazincbarcikán Vegyiparunk újdonsága a Borsodi Vegyi Kombinát PVC í 111. Gyára Kazincbarcikán. Évente kétszázötvenezer tonna ötven százalékos nátronI lúgot gyártanak itt az alumíniumipar számára. Az eljáráskor felszabaduló klórból : a Leninvárosból csővezetéken érkező etilén hozzáadásával évente százötvenezer tonna PVC-port is készítenek: A képen: a monomer üzemrész műszerszobája. lösleges volt az óvatosság, negyedórával később pedig az utolsó kétely is eloszlott. Addig kérdéses volt, hogy a vasúti pálya fölötti első — egyben a daru számára a legtávolabbi — 30,8 méteres (ez a legnagyobb hídnyílás) gerendát könnyen a helyére lehet-e tenni. Sikerült! így aztán 2-kor már a hetedik gerenda emeléséhez készülődtek a második 13-ból. Hónapok óta a felüljáró-építés minden mozzanata erre a napra koncentrálódott. A munkálatokat koordináló Pécs- baranyai Beruházási Vállalat és a kivitelező Hídépítő Vállalat a vasúti pályarekonstrukcióra fordította figyelmét, hogy külön vágányzár nélkül végezhessék el ezt a kényes műveletet. Ezért nőtt ki egymásután a földből az öt pillér, s ezért szállította le időben — jó előre! — a 26 gerendát a Beton- és Vasbetonipari Művek csepeli gyára. A levegőben simán úszó, közel 20 tonnás gerendák árnyékában kérdeztem Bodnár Józsefet, a Hídépítő Vállalat pécsi építésvezetőjét: — Ha minden jól menne, mennyi idő alatt állna a hid? — Jövő őszre kész lehetne — kaptam a választ. A feltételes mód használata nem véletlen. A Pécs számára a déli és a nyugati városrészek összekapcsolása szempontjából oly fontos közlekedési létesítmény pénzügyi nehézségek miatt előreláthatólag csak 1982-re készül el. Addig — ahogy mondani szokták — visz- szafogott ütemben halad majd a munka: lesznek a mostanihoz hasonló látványos ugrások és lesznek hónapokig tartó kínos és a költségeket növelő szünetek. A 6/A út építéséhez kapcsolódó munka — a Tüzér utca korszerűsítése, közműrekonstrukció, felüljáró-építés — teljes költségelőirányzata ma 160 millió forint. A lassított ütem ezt csak növeli. H. I. Az MSZMP Baranya megyerBizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 98. szám 1979. április 10., kedd Ára: 1,20 Ft
