Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-04 / 93. szám
Dunántúli napló 1979. április 4., szerda A pécsi újságírók kérdeztek, az eszéki vezetők válaszoltak Sajtókonfereicia Eszéken Milyen a lakáshelyzet? — Mikor készül el az új repülőtér? Hogyan fejlődik a kishatármenti áruforgalom? Sajtókonferencia a Filmbarátok Klubjában — baloldalt a konferencia házigazdái, jobboldalt a pécsi újságírók láthatók A Glas Slavonije és a Dunántúli Napló szerkesztőségének kezdeményezésére tavaly decemberben új színfolttal gazdagodott az eszéki és pécsi tájékoztatási eszközök együttműködése. Akkor eszéki újságírók látogattak szerkesztőségünkbe, hogy a pécsi-baranyai párt-, állami és társadalmi szervek vezetőitől szerezzenek információkat Baranya fejlődéséről. A látogatás viszonzására a minap a Dunántúli Napló szerkesztősége, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója, a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója és a Magyar Távirati Iroda baranyai szerkesztősége küldte el munkatársait Eszékre hasonló céllal. A Glas Slavonije szerkesztősége rendezte a sajtókonferenciát, amelyre meghívta Bosko Sztrajni- csoí, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége eszéki bizottságának titkárhelyettesét, Gusztáv Osztoicsot és Zoran Erdeleszt, az eszéki tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyetteseit, Tausz Imrét, a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége szlavónia- baranyai bizottságának elnökét, a Magyar Képes Újság főszerkesztőjét, Nedelko Szte- vicset, az Osijek Export—Import vezérigazgatóját, Darko Uranjeket, az eszéki televízió szerkesztőjét és Joszip Bala- tinacot, a JKSZ ifjúsági szervezete regionális bizottságának titkárát. Elöljáróban Bosko Sztrajnics elmondta, hogy a politikai munka meghatározói azok a határozatok, amelyeket tavaly a JKSZ XI. kongresszusán hoztak. Alapvető feladata a politikai élet fejlesztése a de- legátusi rendszer keretében minden társadalmi, politikai szervezetben és az önigazgatási érdekközösségekben. Eszék politikai életében fontosnak tartják a társadalmi, gazdasági viszonyok továbbfejlesztését, az ipar és általában a gazdasági élet stabilizálását, a beruházásoknak a tervezett normák szerinti alakítását, a költségek csökkentését. A továbbiakban a feltett kérdésekre válaszoltak az eszéki vezetők.- Hogyan segítik a párt- szervezetek a munkahelyeken a gazdasági kérdések megoldását? Bosko Sztrajnics: — Az eszközök és a lehetőségek figyelembevételével dolgozzák.ki a középtávú terveket, s ezekre alapozottan a rövidtávú terveket évente. Ez a két dokumentum - miután a dolgozók gyűlése és az ön- igazgatási szervezet is elfogadta — a politikai munka alapja a munkahelyeken, a pártszervezetnek legfőbb gazdasági feladata e terv végrehajtását szorgalmazni és ellenőrizni. A pártszervezetek különleges föladata a JKSZ alapelvének szellemében az önigazgatás irányítása ,, linden szervezetben, miszerint a munkást nem lehet elidegeníteni a munkától, s felelős mindazért, amit létrehoz és fel is használ.- Milyen elvek szerint, milyen ütemben folyik Eszék fejlesztése, s ehhez milyen anyagi eszközök állnak rendelkezésre? Gusztáv Osztoics: — Városunk fejlesztését az ezredfordulóig megterveztük. Eszerint Eszék lakossága ekkorra eléri a 250 ezer főt. A fejlesztés középtávú tervei ebben az irányban realizálódnak. Igen drága a régi városrészek rekonstrukciója, ennél jóval olcsóbb az új területeken folytatott építkezés, ezért a kettő között nálunk is meg kell találni a megfelelő összhangot. Ami a fejlesztés anyagi oldalát illeti, a pénz egyrészt a 450 eszéki vállalattól (társult munkaszervezettől), részben pedig telekértékesítésből, illetve a lakáseladásból jön. A városfejlesztési tevékenységre - ebben a lakásépítést és az infrastrukturális fejlesztést is beleértjük - évente mintegy 1 milliárd dinárt fordítunk, s ezt a tevékenységet a tanács hangolja össze. A régi városrészekben végzett felújításokra, utak, járdák stb. fenntartására lakossági adókból és a vállalatok által fizetett telekhasználati díjakból ugyancsak évente mintegy 60 millió dinárt használunk fel, ezt a tevékenységet az urbanisztikai önigazgatási érdekközösség irányítja. — Milyen a lakásépítés helyzete, mennyi a lakásigénylő, hogyan történik a lakások elosztása? Gusztáv Osztoics:- Középtávú tervünkben mintegy 6000 lakás építésével számolunk, ebből 4000 a társult munka szervezeteinek ösz- szefogásából, 2000 pedig magánerőből, illetve szövetkezeti formában épül. Az igények nagyok, s azokat a terv megvalósításával sem tudjuk kielégíteni. Egy friss adat szerint mintegy 5000 lakásigénylő van Eszéken, tehát ennyivel több lakást kellene építenünk a tervezettnél. Az újaknál alapkövetelmény az összkomfortosság, s lehetőleg nem építünk egyszobás lakásokat, mert ezek később szülnek problémákat. Még annyit, hogy a lakások négyzetméterenkénti átlagára 8500 dinár körül van. Az állami költség- vetés nem juttat lakásépítésre. Az építtetők a társult munka szervezetei. A nagyok a saját pénzüket fektetik be, a kisebb szervezeteket, az ún. szakszervezeti szolidaritási alapból támogatják, így minden társult munkaszervezetnek egyenlők a lakásépítési lehetőségei. Az elosztást illetően tudni kell, hogy ami lakást felépítünk, annak már van gazdája, az már el van adva, nem létező vásárlónak nem építünk. Egyébként a munka- szervezeteknek megvan a szabályzatuk arra, hogy kik kaphatnak lakást, ebből következik, hogy rajtuk kívül más, pl. a tanács nem oszthat lakást. Kivétel ez alól az a lakáselosztó bizottság, amely a sza- náltaknak, a munkaviszonyban nem levőknek tervez és juttat lakást. — Mikor készül el az eszéki nemzetközi repülőtér? Pécs- baranyai turisták igénybe vehe- tik-e majd turistaútjaikhoz, illetve elképzelhető-e a 1AT, a jugoszláv légiközlekedési vállalat és az IBUSZ ilyen irányú együttműködése? Zoran Erdelesz: — A repülőtér erőteljes ütemben épül, s 1979 végére el is készül. Tizennégy tanács közös eszközeiből, mintegy 300 millió dinárba fog kerülni. Kb. 2 kilométeres kifutópályája DC-10 típusú gépek fogadósára alkalmas, tehát nemzetközi szabványú. Véleményem szerint pécsi és baranyai utasok minden további nélkül igénybe vehetik majd repülőterünk szolgáltatásait. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy országaink fejlődő kapcsolatai jegyében a JAT és az IBUSZ ilyenfajta együttműködése létrejöjjön. — Hogyan tervezik a kisha- tárforgalom továbbfejlesztését, különös tekintettel a magyar vásárlók által keresett cikkekre. Nedelko Sztevics: Az elmúlt évben területünkön 23 millió dollárt tett ki az összesen 460 millió dollár értékű magyar-jugoszláv kishatárforgalom. Minden évben növekvő tendenciát észlelhetünk. Fejlesztjük a kooperációt a különböző ipari és mezőgazdasági üzemek között is, az ipari és a mezőgazdasági- élelmiszerjpari szakcsoport keretében. A két szakcsoport feladata kontaktust teremteni az illetékes magyar és jugoszláv hatóságokkal, hogy a két fél javaslatai megvalósulhassanak. Tevékenységükre ismeri példa az Eszék és Pécs közötti számos vásárrendezvény. Megoldott, hogy a kiállított árukat a kiállítónak helyben eladhatja. Koordinációs bizottság működik, közösen készítjük el évenként a kishatárforgalom- mal kapcsolatos terveket. Jelentős szerepe van évente az árulista összeállításánál. Bebizonyosodott, hogy mindkét oldalon bővíteni kell az árulistát. Azt kell elérnünk, hogy az állampolgárnak ne kelljen bizonyos cikkekért külföldre utaznia, hanem ezeket odahaza vásárolhassa meg. E cél elérésében nagy szerepe van az eszéki és a pécsi áruházak együttműködésének. — Hogyan képviselteti magát Eszék az idei Pécsi Ipari Vásáron? Nedelko Sztevics: — Szlavónia-Baranya területéről, az itt termelt árukkal 50 munkaszervezet vesz részt a Pécsi Ipari Vásáron vegyipari, fa- és élelmiszeripari cikkekkel, szeszes italokkal. Egyébként koordinációs tárgyalások folytak a magyarországi melegfürdők közös hasznosításáról, vendéglátóipari együttműködésről. Szó esett a Koprivnica-Podravka és az Osijek Mobilia magyarországi együttműködéséről. A közösen előállított termékeket egy harmadik ország piacán értékesítenék a magyar-jugoszláv partnerek. — Mikor indul az eszéki televízió magyar nyelvű adása? Kikből kerülnek ki a magyar adás munkatársai? Darko Uranjek: — Nyolc televíziós központ működik Jugoszláviában, ezek közül a zágrábinak szerves része az Eszéki Televíziós Központ. Feladata, hogy a baranyai-szlavóniai régióból adjon információs, szórakoztató vagy művészeti műsorokat. Idén épült fel a televíziós központ új épülete, melyben még meg kell teremteni a korszerű feltételeket a színes technika bevezetésére. A stúdió feladata, hogy a régióban élő nemzetiségek nyelvén is sugározzon adásokat, ennek keretében idén fognak beindulni a magyar tv-adások. Hetenként kétszer jelentkezne magyar adással az eszéki televízió, ezek közül az egyik a péntek délutáni Tanuljunk magyarul című műsor.- Hány nemzetiség él Szlavónia-Baranya területén? , Mi a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetségének szerepe a nemzetiségpolitikában? Tausz Imre:- A Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége a népfelszabadító háborúban született meg, és rögtön bekapcsolódott a felszabadított területek életének megszervezésébe. Kezdettől hirdette a testvériség, egység jelszavát, hirdette valamennyi nemzetiség egyenjogúságát.- A nemzetiségi jogok legfontosabbika az anyanyelv ápolására való jog, melyre az anyanyelvi, illetve ahol kevesebben vannak, az anyanyelv ápoló iskolákban és a ■kétnyelvű, tagozatos iskolákban nyílik lehetőség. A Szocialista Szövetség Nemzetiségi Bizottsága elemezte ezek munkáját, megállapította, hogy az iskolák megfelelnek a követelménynek, csak a tankönyvírásban vannak még lemaradások? A magyarlakta területeken, az intézményekben, hivatalokban, üzletekben pályázatok útján keresik a magyarul tudó alkalmazottakat, akiknek felvételénél feltétel a magyar nyelvtudás. A nemzetiségi szövetségek adják ki a nemzetiségi lapokat, köztük a 6000 pédány- számú Magyar Képes Újságot, amely havonta két alkalommal jelenik meg. A Horvátországi Magyarok Szövetsége kiadói tevékenységet i% folytat: Dél-Baranya monográfiáját jelentette meg eddig, valamint egy magyar és hor- vát nyelvű Ady-kötetet és készül egy balladagyűjtemény, illetve egy munkásmozgalomtörténeti mű kiadása.- Melyek az ifjúsági szervezet fő politikai célkitűzései? Joszip Balatinac: Tizennégytől huszonhét éves korig tömöríti a jugoszláviai fiatalokat ifjúsági szervezetünk. Célunk, hogy a népek, nemzetiségek közelebb kerüljenek egymáshoz, hogy hazánkat felvirágoztassuk. Országos ifjúsági akció indult a termelékenység emelésére, külön munkaközvetítő érdekközösség segíti, irányítja a fiatalok elhelyezkedését. A különböző munkaszervezetek mindenütt szorosan együttműködnek az ifjúsági szervezettel, így mód nyílik arra, hogy a fiatalok hallassák hangjukat és képviseljék érdekeiket. Hársfai István — Gállos Orsolya Dráva-parti részlet a téli kikötővel, középen a Hotel Osijek — ilyen beépítést terveznek végig a folyóparton Cseri László felvételei Magasház Eszék új városrészében a Dráva-hídfő közelében v
