Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-28 / 115. szám

■'979. április 28., szombat Dunántúli napló 5 Óvári Miklós látogatása Szolnok megyében Óvári Miklós, az MSZMP Po- itikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára két­napos látogatást tett Szolnok megyében. Csütörtökön érke­zett Szolnokra, ahol a megyei pártbizottságon Andrikó Miklós első titkár fogadta. A KB titkára ezután Karcagra utazott. A városi pártbizottsá­gon Zagyi János első titkár tá­jékoztatta a város életéről és fejlődéséről. Óvári Miklós fel­kereste a tíz és fél ezer hektá- on gazdálkodó karcagi Május 1. Tsz-t, ismerkedett a közös gazdaság munkájával, megte­kintett több üzemegységet. A termelőszövetkezét tavaly több mint 46 mázsa búzát, 73 má­zsa kukoricát, 450 mázsa cu­korrépát termelt hektáronként, sertés-, szarvasmarha- és juh- tenyészete is a legjobbak kö­zé tartozik. Szervezetten, gyors ütemben végzik a tavaszi mun­kákat, a megyében elsőként befejezték a kukorica vetését. Ezt követően a KB titkára láto­gatást tett a népművészeti agyagipari háziipari szövetke­zetben, ahol a város megújuló, nagymúltú fazekasiparáró! ka­pott tájékoztatást, s a Déryné Művelődési Központban meg nézte a szövetkezet reprezenta­tív termékkiállítását. A karcagi látogatás a Győrffy István Nagykun Múzeum néprajzi, helytörténeti gyűjteményének megtekintésével zárult, este Óvári Miklós a szolnoki Szigli­geti Színházban megnézte a Candide előadását, s az elő­adás után a színház vezetőivel és művészeivel beszélgetett. Pénteken délelőtt Óvári Mik­lós részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság ülésén. Délután a megye nagy köny- nyűipari üzemét, a martfűi Ti­sza Cipőgyárat kereste fel, itt Maczó László vezérigazgató tájékoztatóját hallgatta meg a több mint hatezer dolgozót foglalkoztató vállalat termelé­si eredményeiről és gondjairól, majd megtekintette az utcai és sportcipőket gyártó üzemeket, valamint a mintaterem kollek­cióját. Biszku Béla a MOM-ban Felgyorsult a gyártmányszer­kezet korszerűsödése a Magyar Optikai Müvekben. Termékeik 43 százaléka három évnél nem régebbi fejlesztésű. Ennek meg­felelően, a belföldi igények kielégitése mellett, tavaly a szo­cialista országokba 20, a tőkés piacra 28 százalékkal szállítot­tak többet, mint egy évvel ko­rábban. 1978-ban termelésűket 12 százalékkal növelték, igy az ötéves tervidőszak első három esztendejében annyit gyártottak, mint az előző 5 évben. Szép si­kereket ért el a vállalat kollek­tívája a munkaversenyben is, teljesítve felajánlásaikat, anyag­ból, energiából több mint 23 millió forintot takarítottak meg. Az elmúlt évi jó munkájáért a MOM Kiváló Vállalat lett. Ebből az alkalomból pénteken a vállalat művelődési házában ünnepséget rendeztek, amelyen megjelent és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja. Borbély Sándor a Pamutfonó ünnepségén Fennállása óta az eddigi leg­kiemelkedőbb termelési ered­ményt érte el 1978-ban a Pa­mutfonóipari Vállalat, összesen 24 500 tonna fonalat, 2170 ton­na varrócérnát adott a népgaz­daságnak. Az eddigi legkedve­zőbb eredményekkel zárult a múlt évi tőkés export is: 9,1 mil­lió dollárt tett ki. Múlt évi haté­kony munkájukkal elnyerték a „Kiváló Vállalat” kitüntetést. Az átadás alkalmából pénteken, a vállalat művelődési otthonában rendezett ünnepségen részt vett és felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára is. Befejeződött a nemzetközi elméleti konferencia Tihanyban Tihanyban pénteken befejező­dött 39 kommunista és munkás­párt képviselőinek háromnapos elméleti konferenciája, amelyet az MSZMP és a kommunista és munkáspártok közös kiadásában megjelenő „Béke és Szocializ­mus” című folyóirat szerkesztő bizottsága rendezett. A tanács­kozás résztvevői két szekcióban a demokráciáért és a szocializ­musért vívott küzdelem viszonyá­ról, valamint a demokrácia, a forradalom és a nemzetközi helyzet kapcsolatáról folytattak élénk vitát» alkotó vélemény- cserét. Az MSZMP képviseleté­ben a konferencia munkájában Római katolikus főpapok eskütétele Az újonnan kinevezett római katolikus főpapok — dr. Paskai László veszprémi megyéspüspök, dr. Bagi István esztergomi, dr. Szakos Gyula székesfehérvári és Marosi Izidor váci segéd­püspökök — pénteken Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tettek a Magyar Népköztársaság alkotmányára. Az eskütételen jelen volt Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Lékai LcTszló bí­boros, esztergomi érsek, a ma­gyar katolikus püspöki kar el­nöke. Lakos Sándor, a KB tagja, az MSZMP KB Társadalomtudomá­nyi Intézetének igazgatója és Berecz János, a Központi Bízott, ság osztályvezetője vett részt. A külföldi vendégeket Gye- nes András, a Központi Bizott­ság titkára üdvözölte, a konfe­rencia eredményes befejezése alkalmából. hülgozdosAg A lengyel országgyűlés két bizottsága, valamint a tudo­mányos és műszaki fejlesztési bizottság a közelmúltban fog­lalkozott a külföldi licéncek vásárlásával és felhasználá­sával, A felmérésből kiderült, hogy a külföldi licencek fel- használásával gyártott ter­mékek az egész iparban mintegy öt százalékot jelen­tenek, bár a vásárlások 1971 óta megkétszereződtek. A bi­zottságok értékelésükben azt is megállapították, hogy nem a külföldi licencek korszerű­sítették az ipart és fejlesztet­ték a gazdaságot a jelenlegi színvonalra, ezek elsősorban a saját tudományos és tech­nikai eredményeknek köszön­hetők. Ugyanakkor hangsú­lyozták, hogy a külföldi li- cenceknek sok előnye van, de velük elsősorban csak az időt vásároljuk meg, amit a NAGYVILÁGBAN Kádár János fogadta Grisa Rlipovot Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pén­teken a KB székházában fo­gadta Grisa Filipovot, a Bol­gár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Ha­vasi Ferenc, a Központi Bizott­ság titkára és Juhász János, a KB osztályvezető-helyettese. Je­len volt Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság ma­gyarországi nagykövete. Közlemény Milos Minies moszkvai tárgyalásairól Moszkvában közleményt ad­tak ki Milos Minicsnek, a JKSZ KB elnöksége tagjának az SZKPKBésa JKSZ KB közötti megállapodása alapján ápri­lis 23. és 26-a között a Szov­jetunióban tett látogatásáról. Andrej Gromiko és Milos Minies tárgyalásain az SZKP és a JKSZ, a Szovjetunió és Jugoszlávia együttműködése to­vábbfejlesztésének kérdéseit vitatták meg. Eszmecseréik során hangsú­lyozták, hogy Leonyid Brezs- nyev és Joszip Broz Tito közöt­ti találkozók és megbeszélések nagy jelentőségűek a kölcsö­nösen elfogadott elveken ala­puló szovjet-jugoszláv együtt­működés megszilárdítása szem­pontjából. A nemzetközi problémák megvitatásakor a felek a fő figyelmet a béke és a bizton­ság megszilárdítására, az eny­hülés elmélyítésére, a fegyver­kezési hajsza megszüntetésére és a leszerelésre, a tűzfészkek felszámolására irányuló erőfe­szítésekre fordították. A közlemény megállapítja, hogy a tárgyszerű, baráti lég­körben végbement tárgyalások hasznosok voltak. ♦ BUDAPEST: Púja Frigyes külügyminiszter április 29-én néhány napos hivatalos láto­gatásra Thaiföldre és Indoné­ziába utazik. Waldheim Hanoiban Pham Van Dong, a VSZK elnöke pénteken fogadta Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitká­rát, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Vietnamban. A megbeszélésen Vietnamnak a világszervezethez fűződő vi­szonyáról, a délkelet-ázsiai helyzetről volt szó. Waldheim csütörtökön érke­zett Hanoiba, s még aznap délután, illetve péntek délelőtt Nguyen Duy Trinh-el, a VSZK miniszterelnök-helyettesével, külügyminiszterrel tanácsko­zott. Hanoiban dolgozó ENSZ- szakértők véleménye szerint baráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemében véle­ményt cseréltek a menekült- ügyi problémákról is. + TUNISZ: Tunézia kormá­nya pénteken bejelentette: úgy határozott, hogy megsza­kítja diplomáciai kapcsolatait Egyiptommal. A döntés az arab külügy- és gazdasági mi­niszterek bagdadi határozatai­nak szellemében született. Ez­zel tizenötre emelkedett azok­nak az államoknak a száma, amelyek tiltakozásul az izraeli -egyiptomi békeszerződés el­len, megszüntették a diplomá­ciai viszonyt Kairóval. + KAIRÓ: Az egyiptomi fő­városban pénteken megtartot­ta utolsó megbeszélését Ezer Weizman izraeli hadügyminisz­ter és Kamal Hosszan Ali egyiptomi hadügyi’ és hadiipa­ri miniszter. Weizman három nappal ezelőtt utazott Kairó­ba. Szovjet-francia csúcstalálkozó Napirenden az enyhülés, az együttműködés Pénteken délelőtt a KremT Katalin-termében került sor a szovjet—francia csúcstalálkozó első megbeszélésére. A két­órás tárgyaláson Leonyid Brezs- nyev és Valery Giscard d'Es- taing mellett részt vett szovjet részről Koszigin kormányfő, Gromiko külügyminiszter, Kiril­lin miniszterelnök-helyettes és Patolicsev külkereskedelmi mi­niszter. A csúcstalálkozó első megbeszélése két órán át tar­tott. Előzőleg a Francia Köz­társaság elnöke koszorút he­lyezett el Lenin mauzóleumán, megkoszorúzta az ismeretlen szovjet katona sírját a Kreml falánál, valamint a második világháborúban a szovjet had­sereg kötelékében részt vett francia repülőezred hőseinek emléktábláját. A megbeszélésekről a két küldöttség szóvivője, Zamjatyin és Hunt tájékoztatta a sajtó képviselőit. Jelentős helyet foglalt el a péntek délelőtti tárgyaláson a kétoldalú kapcsolatok kérdése. Megvitatták a kapcsolatok táv­latait és egybehangzóan meg­állapították: a kétoldalú együtt­működés fejlesztése, kiszélesí­tése, elmélyítése előtt minden téren nagy lehetőségek állnak nyitva. Értékelték az együttmű­ködés valamennyi területét, a politikai, a gazdasági, a tech­nikai és a kulturális kapcsola­tok állását. Brezsnyev a politi­kai együttműködésről szólva megállapította, nincs olyan nemzetközi kérdés, amelyről a Szovjetunió és Franciaország ne tudna nyíltan és őszintén konzultálni egymással. A rend­szeres találkozás lehetőséget ad arra, hogy a két ország képviselői megismerjék egymás álláspontját, megkíséreljék job­ban megérteni egymást. A kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szólva meg­Á licencalkalmazás lengyel tapasztalatai hazai kutatásokra kellene for­dítani. Az értékelés Lengyelor­szágban is rámutatott né­hány licencvásárlás-bevezetés jellegzetes fogyatékosságra. Számos esetben nem tudták eldönteni a közvetlenül érde­keltek, hogy a technológiá­kat vagy konstrukciókat lehet e az országban gyártani, al­kalmazhatók e hozzá a ha­zai nyersanyagok és anya­gok, vagy megvették a licen- ceket anélkül, hogy felkészül­tek volna műszakilag és szervezetileg azok alkalma­zására és felmérték volna a gyártandó termék hazai szük­ségletét. Előfordult, hogy el­késtek a licenc alkalmazá­sát lehetővé tevő beruházá­sok, vagy engedélyezték a vásárlást, de állami eszkö­zökből nem lehetett biztosí­tani a hozzá szükséges épít­kezést, létesítményt. E fogyatékosságok részben tapasztalatlanságból, részben pedig hanyagságból adód­tak — állapította meg a Try- buna Ludu cikke, amit a bi­zottságok értékeléséről írt. Ezek azonban már nagyrészt a múlté és a licencpolitika megvalósítása jelentősen ja­vult, amit folytatni és fej­leszteni szükséges. Lengyel- országban az általános im­portkorlátozásokkal szigorítot­ták a licencvásárlást, de ki­emelik, hogy a korlátozást rugalmasan kell alkalmazni attól függően, hogy milyen -eredményeket várhatnak a vásárolt licenctől a legfon­tosabb társadalmi szükségle­tek kielégítésében. Tehát a licencvásárlásból eredhető export másodlagos helyre ke­rült, ami több országban is megfigyelhető, mert a licenc eladóknak csak egyideig vagy egyáltalán nincs szük­ségük a gyártott termékek­re. Az eddigi gyakorlat és an­nak tapasztalatai alapján már pontosabban és céltuda­tosabban lehet a licencpoli- tikát alkalmazni, amelynek elsősorban a társadalmi célo­kat kell szolgálnia — hang­súlyozták a vita során. A li­cencvásárlás segítse elő az élőmunka gépesítését, az au­tomatizálást, és az ilyen ak­ciókat egyeztetni szükséges a KGST-tagországokkal, hogy elkerülhetők legyenek a fe­lesleges párhuzamosságok. K. J. állapították, hogy a kereske­delmi forgalom megkétszerező­dött, s a felek közelállnak ah­hoz, hogy teljesítsék a két év­vel ezelőtt Rambouillet-ben megszabott feladatot a forga­lom megháromszorozásáról. Eh­hez azonban mind a szovjet, mind a francia félnek újabb erőfeszítéseket kell tennie. Mint a két szóvivő elmon­dotta, a péntek délelőtti meg­beszélés nagy részét az enyhü­lés politikája kérdéseinek szen­telték. A világűr közös kutatása is napirenden szerepelt a szovjet —francia csúcstalálkozó első, pénteki megbeszélésén. Leo­nyid Brezsnyev felvetette azt a gondolatot, hogy francia űrha­jós szovjet társával együtt szov­jet űrhajón vegyen részt közös űrkísérletben. Giscard d’Estaing pozitívan reagált a javaslatra. Ismeretes, hogy a Szovjetunió és Franciaország évek óta ak­tívan együttműködik a világűr­kutatásban is. Szovjet—francia külügymi­niszteri megbeszélésre került sor pénteken Moszkvában. Andrej Gromiko és Jean Fran- cois-Poncet a szovjet—francia csúcstalálkozó keretében a nemzetközi helyzet néhány időszerű problémáját vitatta meg. , « Púja Frigyes Stefan Andrei- nek, a Román Szocialista Köz­társaság külügyminiszterének meghívására április 26—27-én hivatalos baráti látogatást tett Romániában. A magyar kül- ügyminiszert fogadta Nicolae Ceausescu. A külügyminiszte­rek megbeszélést folytattak a magyar—román kapcsolatokról és egyes időszerű nemzetközi kérdésekről. A két külügymi­niszter áttekintette a Kádár János és Nicolae Ceausescu 1977 júniusi találkozóján lét­rejött megállapodások megva­lósításának menetét, valamint a két ország közötti kapcsola­tok fejlesztésének egyes kérdé­seit is. A külügyminiszterek megállapították, hogy a két ország kapcsolataiban vannak eredmények. Úgy értékelték, hogy az együttműködés bőví­tésére vannak lehetőségek. Ar­ra kell törekedni, hogy e le­hetőségeket kiaknázzuk. A Ma­gyar Népköztársaság és a Ro­mán Szocialista Köztársaság barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dése szellemében, az 1977 jú­niusában legmagasabb szin­ten aláirt közös közlemény és az akkor elfogadott emlékez­tető teljes végrehajtása érde­kében, a szocializmust építő népeink barátságának épitése és elmélyítése javára. Púja Frigyes hivatalos, baráti láto­gatásra hívta meg Stefan And- reit, amit a román külügymi­niszter köszönettel elfogadott.

Next

/
Thumbnails
Contents