Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-28 / 115. szám
© Dunántúli napló 1979. április 28., szombat Ahogy a tanárok látják... Tanárok, hallgatók, diplomások II tudás tárgyilagos felmérése minden oktatási intézménynél szükséges riA *TALOK KAPUNYITÓ MAJÁLIS Tanulóként ment, szakmunkásként jött „Magamra találtam” Ősszel folytatja a tanulást Olyannak képzelem ezt a most induló riportsorozotot, mint egy csupatükör szobát, amelyben több oldalról egyszerre láthatják önmagukat és egymást az emberek. Pontosabban az egyetemisták és főiskolások, tanáraik, fiatal diplomások. Arra keressük közösen a választ, hogy ki milyen útravalót kapott, hogyan használta fel azt a későbbiek során. Először lássuk, hogyan vélekednek egyetemi, főiskolai tanárok a hallgatókról. Jogtudományi egyetem Dr. Adóm Antal egyetemi ta- nór, az államjog professzora. — Általánosítva a hallgató portréját néhány mondattal felvázolni lehetetlenség. Egyénenként, évfolyamonként, generációnként változnak. Ügy látom, hogy tíz-tizenöt éve egyre színesebb, sokoldalúbb közösségek alakulnak ki itt az egyetemen. Felszabadultabbak, de igényesebbek, érzékenyebbek, ' krítikusabbak is az előttük járó generációknál. — Az igényességet az adott tudományág elsajátítására is érthetjük? — A fiatalok túlnyomó többsége meg tudja becsülni azt, hogy felvették az egyetemre. Különösen az egyéves katonai szolgálat letöltése utón látható, hogy érettebbek, céltudatosabbak. Egyébként pályafutásom alatt méq nem fordult elő, hogy hallgatót ki kellett volna küldeni az előadásról. Talán azért is, mert partnerként, fiatalabb kollégaként kezelem őket. — A függőségi viszony, különösen a vizsgáknál, mindenképpen fennáll. — A tudós tárgyilagos felmérése minden oktatási intézménynél szükséges. Tudomásul kell venni, hogy vannak, akik nem jól ítélték meg képességeiket, vagy egyéb okokból képtelenek a szükséges tudásszint elérésére, és kibuknak az egyetemről. Ez esetben nincs helye semmiféle álhumanizmusnak. — A pálya iránti elkötelezettség jellemzi-e inkább hallgatóit, vagy csupán a diploma megszerzése a cél? — Inkább a tudatos pályaválasztás a jellemző. Nekünk ta-. nároknak igen fontos feladatunk az egyéniség, a magatartás formálása. Nem ideálok felrajzolásával, hanem közvetlen. ráhatással, példamutatással. Végzett hallgatóink emberekkel, az ő problémáikkal foglalkoznak majd. Ezért szükséges, hogy már itt megteremtsük a kiegyensúlyozott emberi légkört, még kritikus szituációkban, például a vizsgákon is szeretnénk elérni, hogy ezek az élmények legyenek számukra meghatározóak későbbi munkájuk során. Műszaki főiskola — Aki itt három év múltán végez, abból többnyire ember lesz — mondja Odrobina András, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola docense. — De amíg eljut odáig! Nagyon kemény, tudatos munkára van szükség. — Van talán valami speciálisan nehéz ebben az iskolában? — Én csak a szilikát- és vegyipari gépészeti intézetről beszélhetek. Az ide kerülők többségének alig van halvány fogalma arról, hogy mit tanulhat, mire használhatja majd a megszerzett tudást. Azt viszonylag jól ismeri, hogy mit csinál az orvos, a pedagógus, az ügyvéd, a tv-szerelő. de honnan tudná, hogy mi a dolga egy vegyigépész üzemmérnöknek? Sohasem hallott róla. A másik gond az, hogy sokan csalódottak, mert a műszaki egyetemre nem vették fel őket, úgy érzik, hogy „rangon alul" tanulnak tovább. — Mit tehet a tanár? — Az első évben csak a következetes számonkérés, az egészséges szigor segít. Ekkor a hallgatók erős matematikát, mérnöki fizikát, kémiát, egyszóval nem túl érdekes, de feltétlenül szükséges tárgyakat kénytelenek tanulni. Gépeket nem látnak, nem érzik az alkotó munka örömét. Ez még azoknál is gondot okoz, akik tudatosan készültek ide, vagy már megbarátkoztak az intézménnyel. Ebben az időszakban viszonylag sok a bukás. A második, harmadik évfolyamnál már egyre inkább érvényesül az alkotó tevékenység, illetve az ehhez nyújtott segítség. — Az, hogy „sok a bukás", csak a hallgatókon múlik? — Végső soron igen, de a követelményszintet a főiskola tanárai határozzák meg. Minden hallgatóban tudatosulnia kell annak, hogy itt nem babra megy a játék. Volt, aki sérelmezte, hogy egy alapjában jól megoldott feladatra egyest kapott. „Csak” egy tizedesvesszőt tévedett. És mit számít az, ha felrobban a kazán, használhatatlan egy több millió forint értékű berendezés, mert rossz helyen volt az a tizedesvessző, vagy az összeadásba csúszott hiba? Hiába volt helyes az alapkoncepció. A felelősségteljes, figyelmes munkának már itt kell tekintélyt szerezni. — Vadhajtások? — Például az „egs-szemlé- let”. Az, hogy a 2-es eredményért is éppúgy megkapja valaki a diplomáját, mint a végig tiszta kitűnő. Hiszen odakint az életben senki sem nézi. Hát ilyent nem engedhetünk meg. Magasra emeltük az elégséges mércéjét. A másik, a „pedálosság". Ha valaki részletesebben érdeklődik egy-egy műszaki probléma iránt, ha eljár konzultációkra, az már „pedá- los" a rossz hangadók körében, vagyis törtet, a tanár kegyeibe akar férkőzni és a többi. Tenni kell és tenni is lehet az ilyen szemlélet ellen. A harmadik a hamis pózolás, amikor a divat vak és értelmetlen követése adja a rangot. Életemben eddig egyszer fordult elő, hogy egy hallgatót kiküld- tem az előadásról. Jobb vállán egy emblémát hordott, „US Air Force” felirattal. Mellette egy vietnami fiú ült, akinek két családtagja halt meg pár hónappal előtte az USA bombázásai következtében. Félreértés ne essék, nekünk is voltak divatjaink, amelyek nem tetszettek apáinknak. Ilyesmiből felesleges lenne generációs problémát csiholni. De vannak erkölcsi, etikai normák. Ez már nem divat kérdése. Tanárképző főiskola Dr. Temesi Mihály, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanóra 25 éve az egyik felvételi bizottság elnöke. Két évtizede minden felvételizőnek többek között ugyanazt a feladatot adja, hogy elemezze a következő mondatot: „Magyartanár szeretnék lenni, sajnos, a nyelvtant is tudnom kell." Eddig egy sem akadt, aki hibátlanul megoldotta volna a feladatot. — Ez azt jelenti, hogy a főiskolai oktatást csaknem az. alapoktól kell kezdeni? — Kétségtelen, hogy a hallgatóknak nagyon kemény első évvel kell szembenézniük. — Ezek szerint méltán rettegnek a bukástól? — Aki eleve készületlen, annak természetesen oka van a félelemre, de nálunk az indítás időszakában nehéz megbukni. Nem azt nézzük, hogy mit nem tud, hanem, hogy mit tud a hallgató. A vizsgához mindig két ember kell. Legalább az egyik tudja, hogyan kérdezzen. Soha sem ítélünk el, hanem megítélünk. — összefér ezzel a szigor, aminek szükségességét rangos iskolák, pedagógusok következetesen hangsúlyozzák? — Nemcsak a szigor lényeges, hanem az oktatás módja is. Ha sokan hiányoznak egy- egy előadásról, ez azt is jelentheti, hogy az előadónak nincs' mondanivalója. Az itt végzettek egyetemi szinten is megállják a helyüket. Több fiatal kollégát említhetnék, akiknek tudományos munkásságát határainkon túl is számon tartják. — Miért van az, hogy viszonylag sok pedagógus nem a választott pályán helyezkedik el? — Nem hiszem, hogy itt, a főiskolán csömörlenek meg a tanári pályától. Inkább úgy látom, hogy a jelenlegi pályázati rendszer kissé merev, nem vesz figyelembe bizonyos realitásokat. — Milyennek látja a tanár- diák kapcsolatot? — Feltétlenül szükséges a kölcsönös bizalom. Nemcsak tanítani, hanem esetleges problémáikban segíteni is kell őket. Kurucz Gyula Április 29-én, vasárnap este Somberekén tartják az amatőr művészeti bemutatók utolsó területi rendezvényét, melyen a mohácsi járás öntevékeny együttesei, szólistái mutatják be műsorukat. Egy héttel ezelőtt Mohács város amatőrjei szerepeltek a Bartók Béla Művelődési Központ színpadán, s mint azt az est is bizonyította, a televízió, a rádió, a diszkó korszakában is sokan töltik el szabad idejüket aktív kulturá- lódással. A mohácsi bemutató különösen a néptánccsoportok számában volt jelentős: öt művészeti csoport szerepelt — eny- nyi táncos egy városban szinte ritkaság. A területi bemutatók után kerül sor — várhatóan június első napjaiban — a Pécsi Nemzeti Színházban tartandó megyei gálaműsorra, ezen a területi bemutatókon legsikeresebben szerepeltek mutatkoznak be. Harmadéves tanulóként utazott március 14-én Szombathelyre, s egy nappal később szakmunkásként tért vissza Pécsre. E két nap alatt — a MÁV országos versenyén — a második helyet szerezte meg a járműszerelők között, és ez a második helyezés felért a szakmunkásvizsgával. Somogyvári Zoltán azóta a MÁV Pécsi Igazgatósága jár- műszerelőjeként dolgozik, 12,50 forintos órabérben. Kis kitérővel, de rátalált arra a szakmára, munkára, melyben örömét leli és amely további tanulásra ösztönzi. A kitérő két évig tartott. Addig, amíg gimnáziumban tanult. — Volt egy nagyon jó barátom az általános iskolában — mondja. — Elhatároztuk, hogy mindenképpen egy helyre me- qyünk tanulni. Iqaz, már akkor is hívtak o vasúthoz — egyik jó ismerősöm itt dolgozott — de mégis együtt mentem a haverommal. Nagydobszán lakom, és amikor bekerültem Pécsre, kollégista lettem. Nem tanultam. Eléa félénk, bátortalan gyerek voltam, így még azt a keveset is, amit megtanultam, nehezen mondtam el. Második év végén matematikából megbuktam. Már a nyár vége felé jártunk, amikor a szüleimnek megmondtam, azzal együtt, hogy a pótvizsgára sem készültem, mert nem akarok tovább gimnáziumba járni. Apám — aki szintén vasutas — Mint ismeretes, az amatőr bemutatók évente visszatérő eseményt jelentenek a megye kulturális életében. Az egyik évben az előadói műfajokban (irodalmi színpadok, zenekarok, tánccsoportok stb.) szerveződnek a találkozók, a másik évben pedig a kiállítás jellegű amatőr művészeti ágak (képző- és iparművészet, fotó stb.) képviselőinek munkáiból nyílnak tárlatok, bemutatók. Az idei területi bemutatókon is szakemberekből álló zsűri minősítette a produkciókat, s egyben látta, el tanácsokkal az együtteseket. Az ő javaslatuk alapján áll majd össze a júniusi megyei gálaest, óm ennél fontosabb cselekedetük — s ezt éppen a bemutatók utáni élénk eszmecserék tanúsítják —, hogy segítő bírálattal, baráti tanácsokkal járulnak hozzá az amatőrmozgalom művészeti színvonalának emeléséhez. behozott ide Pécsre a tanműhelybe, a Fekete Jani bácsihoz, ő meg elvitt az „ötszázasba." Akkor már nem tudtak felvenni Diesel-szerelő tanulónak. Így kerültem a gépjárműszerelők közé. Nem tudom, mi történt velem, de mintha kicseréltek volna. Érdekelt minden, amit tanultunk, szívesen csináltam a gyakorlatot és egy idő után plusz matekfeladatok megoldására is jelentkeztem. Egyre bátrabb, felszabadul- tabb lettem. Magamra találtam . . . Már akkor sem volt bennem félsz, amikor szóban kellett felelnem és lassan azok közé a srácok közé kerültem, akikkel úgy általában meg voltak elégedve az oktatók, tanárok. Most, harmadikban meghívtak az országos versenyt megelőző „házi" .versenyre. Jól szerepeltem — elmehettem Szombathelyre, az országosra. Az én szakmámban 23-an indultunk. Mindenhonnan a legjobbak. Két napon át szóbeli, írásbeli, illetve gyakorlati feladatokból versenyeztünk. Második lettem. Megkaptam a szakmunkás-bizonyítványt, hozzá a versenyért járó pénzjutalmat, illetve a Balatonra szóló kéthetes beutalót. Ezzel majd nyáron pihenhetek. Ősszel pedig folytatja a tanulást? Megígérték neki, hogy elküldik a Diesel-szerelői tanfolyamra. Ezután már csak egy lépés a célja, a Diesel-vezetés. De azt is elhatározta, hogy a munka mellett — esti tagozaton — érettségit szerez. T. É. Szezonkezdés az Ifjúsági parkban Látványos programmal nyitja meg kapuit május elsején a pécsi Ifjúsági park. A 14-től 22 óráig tartó színes majális kitűnő cáfolata lesz azoknak a kósza híreszteléseknek, melyek itt-ott lábra kaptak a városban. Néhányon tudni vélték, hogy bajok vannak a park körül, talán meg sem nyitják. Mindez feltehetőleg abból táplálkozott, hogy páran valóban nemkívánatos vendégek lettek ott, botrányos viselkedésükkel. A másik a téli időszak alatti zárva tartós. Ennek mindössze az volt az oka, hogy a gáz- konvektorok meghibásodása miatt nem tudták fűteni az épületet. Tavaszra azonban már felújítva, kicsinosítva várják a park berendezései, épülete a szórakozni vágyó fiatalokat. Visszatérve a nyitó programra, minden bizonnyal élményt, jó szórakozást nyújt majd a nonstop műsor. 14 órakor diszkóval kezdődik a majális, utána a Kodály Zoltán művelődési ház citerazenekarának hangversenye következik. Bizonyára sok nézőt vonz majd a gyermek-vitorlásverseny. Ezt követi két diszkóműsor is, 19 órakor pedig az ARMA jazz-balettjé- nek bemutatója látható. A majális egyik izgalmas programja lesz a pop-vetélkedő, melyet Bálint Péter vezet. Fél kilenckor pedig a „Kati és a kerék perec" együttes foglalja el a pódiumot. A látványos i megnyitó után is mozgalmas élet lesz az Ifjúsági parkban. Mint Nagy Sándor, az IH igazgatója elmondta, a keddi szünnap kivételével minden délután 5 órától 22 óráig különféle programokkal várják a fiatalokat. Hetenként két alkalommal nagyobb rendezvény, a többi estéken diszkó left. A nagyobb rendezvényeken olyan előadók lépnek fel, mint a Lokomotiv GT, a Korall-együttes, egy lengyel folk-beat együttes, az Ifjúsági park vendége lesz Cin- tula és B. Tóth László, a tv Egymillió fontos hangjegy műsorának vezetője is. Két nagyszabású nemzetiségi napot is rendeznek, délszláv és német folklór bemutatásával, a jellegzetes népi ételek kóstolásával. Mindezt egybekötik o nemzetiségi nép- művészeti alkotások bemutatásával, árusításával. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat is felkészült, a hagyományos büféáru'k — szeszes italok kivételével — mellett tervezik a népszerű hot dog árusítását is. Különösebb változás nem várható a tavalyi parkhoz képest, talán csak annyi, hogy a város egységes rendezőgárdát szervezett és általában nagyobb figyelmet fordítanak a rendre, a kulturált szórakozásra. Ide kívánkozik az, hogy maguk az odalátogató fiatalok töltsék úgy az időt, hogy ne legyen szükség a rendezők beavatkozására. Óvják a parkot, hiszen az övék. K. Gy. Következik a megyei gálaműsor amatőrök bemutatói
