Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-02 / 91. szám

Tudöshóiflk jelentik ~ tfü/fáslióinkííÉeniik tudósítóink iefént/k Pécs: Malacinvázió, sárdagasztás Bo,oton: Vasárnap indultak az átkelőjáratok mértékben növekszik a kompo­kon a személygépkocsik és az utasok szállítási költsége. A MAHART siófoki üzemigazgató­ságán bejelentették azt is, hogy május 15-ig valamennyi hajójáraton 50 százalékos díj­kedvezménnyel utazhatunk. Az ősszel ugyancsak bevezetik ezt a kedvezményt. Újdonság az is, hogy az iskolások, az úttö­rők, kiszesek, a természetjárók, valamint a sportszövetségek tagjai, ha csoportosan utaz­nak, az eddigi 33 százalékos kedvezmény helyett egész év­ben 50 százalékos utazási ked­vezményt kapnak. A balatoni személyhajófor­galom megindulásával kapcso­latos tájékoztatón azt is el­mondták, hogy a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezett­ségnek megfelelően új hajózá­si szabályzat lépett életbe a Balatonon. A hajósok vizsgát tettek ennek előírásaiból. Az utasokat a komp használatával kapcsolatos új szabályok ér­deklik a leginkább. Ezek ki­mondják, hogy gépjárművel csak utasok nélkül lehet fel­hajtani a kompra, és a beál­lás után a vezetőnek is ki kell szállnia. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat egyébként a je­gyekhez mellékelt röplapokon is tudomására hozzák az uta­soknak. (Kercza I.) Tolna: A kompok után vasárnaptól a személyhajók is szállítják már az utasokat a Balatonon, május elsejéig két útvonalon közlekednek, Siófok, Balaton- füred és Tihany, valamint Fo­nyód és Badacsony között, na­ponta háromszor. Május else­jén újabb útvonalakkal kötik össze majd az átkelőjáratok a két partot: akkor indul meg a hajóforgalom Tihanyrév és Balatonföldvár, valamint Boglár és Révfülöp között. A megnövekedett önköltség miatt április elsejétől változik a jegy ára a balatoni hajókon: a 0-tól 20 km közötti díjöve­zetben átlagosan 20 százalék­kal emelkedik. Ugyanilyen SzekszoVd: Zenetanárok országos zongoraversenye Sok autó a vásárban Nagy kínálat, kicsi kereslet Legtöbben a gumicsizma-köl­csönzőt hiányolták. Bizony jól jött volna mindenkinek ez a nem éppen szellős, ám prakti­kus lábbeli a tegnapi pécsi vá­sáron, ugyanis a félcipők nem­igen bírták azt a sárdagasztást, ami ott volt ♦ Az idei első tavaszi állat- és kirakodóvásár hatalmas to­kát, húsvéti tojást és kibele­zett gramofont, millpengőt és fütyülő kerámia-kanárit, s ki tudja egyáltalán felsorolni, hányféle furcsaságot, hasznos, illetve semmire sem használ­ható cikket terítettek ki az áru­sok. Még külföldről is befutot­tak portékáikat kínálók: a Ju­goszláviából átrándultak mel­lett Romániából érkezett asz- szonyok is feltűntek, ők nép- művészeti mintákkal díszített kendőket árultak. Balázs István kaposvári és Farkas Róbert, az Abonyi Ál­lami Zeneiskola tanára kapta megosztva a zenetanárok Szek- szárdon vasárnap véget ért IV. országos zongoraversenyének három-háromezer forint első díját. A zenebarátokat is von­zó, három napon át tartott ver­seny az idén —a szakértők sze­rint — olyan színvonalas volt, hogy a Kadosa Pál Kossuth- díjas zeneszerző professzor el­nökletével bíráló zsűri a ne­gyedik díjat nem adta ki, ha­nem azzal kiegészítve, megosz­totta mind a három helyezé­sért járó díjat. A legszebben előadott Liszt­műért a Liszt Társaság kétezer forint különdíjával Tóth Nán- dornét, a Kisvárdai Zeneiskola tanárát jutalmazták. A kulturális minisztérium kü- löndíját Ágoston Anikó, a szek­szárdi Liszt Ferenc Zeneiskola és Pozsgai Zoltán, a Budapest 22. kerületi Állami Zeneiskola tanára vette át. A fődíjakat Kadosa Pál, a neves zenetu­dós adta át a győztesek dísz- hangversenyén. Béta-bánya: Három bányász holttestét megtalálták HÁROM TÁRSUKÉRT VÁL­TOZATLAN ERŐVEL FOLY­TATJÁK A MENTÉST A Mecseki Szénbányák Béta-bányaüzemében szer­da éjszaka történt omlás színhelyén, immár nyolcvan órája nehéz körülmények között és nagy erővel fo­lyó mentési munkák során a közetomlás alatt rekedt bányászok közül Bayer Já­nos vájár váraljai lakost, Vácz Géza vájár komlói lakost és Waszner Antal segédvájár mázaszászvári lakost megtalálták, sajnos azonban csak holtan hoz­ták ki őket. A még bent lévő Batai Miklós segédvájár, Krayer József csillés és Szőts An­tal vájár mentéséért a küz­delem változatlan erővel tovább folyt vasárnap. Ezen a napon is a helyszí­nen tartózkodott dr. Ka- polyi László nehézipari mi­niszterhelyettes és Garam- völgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója. A szerencsétlenül járt bányászok családjának megsegítéséről intézkedés történt. megeket mozgatott meg. Reg­gel nyolckor tömött, kilenckor végeláthatatlan emberkígyó vánszorgott — mert sietni nem lehetett — a sorok között, a jó­kora víztócsákat kerülgetve, a szinte egybefüggő sártengert taposva. Különösen élénk for­galom volt ott, ahol az álla­tokat adták-vették. „Malacin­vázió van" — jegyezték meg többen is, arra utalva, hogy nem mostanában kínáltak eny- nyi malacot eladásra. „Amit lealkud, azt nem kell fizetni!” — kiabálták az eladók. S mit kellett? A húsz kiló körüli, nyolchetes visongó állatok da­rabjáért 900 forintot kértek. A fiatalabbak, a választási mala­cok - ilyenek is akadtak szép számmal — 700 forint körüli összegért keltek el. Az autók csomagtartói és a zsákok sor­ra teltek meg a kismalacokkal, jeléül annak, hogy nemcsak a kínálat volt nagy, hanem a ke­reslet is. A bolhapiac is sokakat von­zott. Hegedűt és ponyvare­gényt, tucatnyi ballábas női szandált(l) és honvédségi csaj­Jóformán nem akadt egy talpalatnyi hely az autóspiacon sem. A jegyszedő szerint 800 kocsit hoztak be, a rozzant Gaztól a kiglancolt Dáciáig több típus kínálta magát. Hogy mennyiért? — néhány ár a sok közül: IX-es Lada 1200 — 58 eze­rért; ugyancsak Lada, de ZC-s és az 1300-as típusból 93 eze­rért; állítólag megkímélt UM- es Wartburg - hetvenért; ugyanaz a fajta, ZC-s rend­számmal - nyolcvanért. Bá­mészkodó, nézelődő akadt több is, komoly vevő annál keve­sebb. ♦ Végezetül egy humoros pil­lanat a vásár forgatagából. A hangosbeszélőn keresztül kér­nek egy férfit: jöjjön a tele­fonhoz, mert anyósa keresi. A közlemény hallatán a tömeg felmordul, s nevetésben tör ki. Jobbról is, balról is hallom a férfitársak kifakadását: „Sze­gény ember! Már itt is?” (horváth) Gyermekeink örömére Megnyílt a mecseki vidámpark Ha tréfának szánta április, hát kissé csípős tréfa volt a tegnapi borongás, hűvös idő­járás. Sokakat elrettentett a ki­rándulástól. A korábbi években az idény kezdetén százak áll­tak sorban a Pécsi Vidámpark pénztára előtt kapunyitásra várva. Most az első két órá­ban alig százan váltottak be­lépőjegyet. A játékokat felújították, újra üzemel a vitorlásjáték is, amely tavaly hiányzott a park „reper­toárjából”. Akik pedig repülni akartak ma helyből felszálló repülőgéppel, azok a röpcsi- játékon megtehették. (Igaz, ezek a gépek nem ÁPR-IL-1 típusúak.) Igazi újdonsággal is készült a vidámpark igazgatósága az idény kezdetére: egy játékte­remmel. Nem kell nagy jós­tehetség annak a megállapí­tásához, hogy ezt még nagyon sok kétforintosunk fogja bánni. A két olasz flipper és a négy olasz és francia nyerőjáték au­tomata mór a szombati próba­üzem során is a vidámpark sztárja lett. Aki szerencsét akar próbálni rajtuk, sok kétforintost vigyen magával, mert ezek a gépek kissé szeszélyesek, nem­csak nyerni lehet rajtuk, ha­nem veszíteni is, főleg, ha az embert elkapja a játékszenve­dély. Egy szakállas fiatalem­ber tegnap délelőtt 400 forin­tot táplált be apránként a gé­pekbe - a játék örömét leszá­mítva — viszonzatlanul. Mate­matikailag és gyakorlatilag is a nyerés lehetősége nem ilyen kedvezőtlen: a pénzérmék leg­alább hetven százaléka vissza­kerül a játékos zsebébe — vagy egy másik játékoséba, hiszen tudjuk jól, hogy Fortuna sze­szélyesebb, mint az összes égi és földi asszony. D. I. Dombóvár: új művelődési központ Dombóvárott elkészült a több' mint három éve épülő városi művelődési központ 72 millió forint költséggel, amelyhez az állami előirányzaton kívül a vá­ros és környékének lakossága, vállalatai, szövetkezetei, intézmé­nyei és országos szervek is hoz­zájárultak. A 3400 négyzetmé­ter alapterületű, egyemeletes új művelődési központ sokat lendít Dombóvár és a körzeté­be tartozó városkörnyéki köz­ségek kulturális életén. A pé­csi tervező vállalat tervezésé­ben a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat fő kivitele­zésében készült épület otthont ad a városi gyermek, és fel- nőttkönyvtárnak is. Nagy köl­csönző-olvasóterem, négyszáz­személyes színházterem, száz­személyes kiselőadóhelyiség, előcsarnok, néptánc-próbate­rem, tucatnyi klubszoba és szeszmentes büfé lesz benne. Avatását április 3-ón délután tartják.------------------------------------------V----------------------------------------­B onYhád: Völgységi napok Síkfólia alatt a káposzta Völgységi napokat tartanak a felszabadulás emlékére már­cius 31-től április 4-ig Bony- hádon, a táj központjában. Ebből az alkalomból népmű­vészeti és plakátpályózati ki­állítást, népzenei, hagyomány- őrző tanácskozást, folklórpará­dét, zenés, dalos, vidám sport­műsort rendeznek. A felszaba­dulás tiszteletére a városi új sportcsarnokban rendezendő ünnepi műsorban először ven­dégszerepei a paksi új mun­kásművelődési központ nép­táncegyüttese és a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium iro­dalmi színpada. A Zománc­gyár klubkönyvtárában bemu­tatják Lőrincz Aladárné szövő népművész és Koczogh András szobrászművész munkáit is. b. I. A tolnai Aranykalász Terme­lőszövetkezet már 1978-ban ki­próbálta a fóliasátras és a szántóföldi termesztés közötti átmenetet jelentő — az or­szágban még kísérletnek számí­tó — síkfóliás termesztést. A tavalyi öt hektár a szövetke­zetnek jelentős eredményt ho­zott, így 1979-ben már 15 hektárra növelték a síkfólia alatt termesztett káposzta és paprika területét. A tavaly vásárolt fóliafek­tető gép az idei szezonban már a környező községekben is dolgozik. Sióagárdon és Szedresen 2—2, Madocsán pe­dig 3 hektáron próbálják ki ezt a termelési módot. Tolnán jelenleg öt hektár káposzta fóliázását végzik, majd 10 hektáron kerül sor a paprika ültetésére. A tapaszta­latok szerint 8—10 nappal előbb érik be, a termés, mint a szántóföldi termesztésnél. A képen: Befejezés előtt a ká­poszta ültetése. Fotó: Gottvald KlSZ-díJas szín műves Hegedűs D. Géza A Vígszínház ma a fiata­lok színháza. Kettős ér­telemben is: sok fiatal színészt foglalkoztat, és a színházlátogatók között egy­re több a fiatal. — Valódi közösséget al­kot-e az ifjú színészek cso­portja? Hegedűs D. Géza, a Víg­színház művésze a közelmúlt­ban vette át a KISZ-díjat az ifjúság nevelésében, művelé­sében kifejtett érdemeiért. — Valóban sokan vagyunk, húszán azak, akik még nem értük fel a harmincéves kort. Több darabban játszunk együtt, és igazán jó a han­gulat. A színház vezetősége kihasználja a fiatal gárda ad­ta lehetőségeket. Olyan da­rabokat mutatunk be, ame­lyek a fiatalokról a fiatalok­nak szólnak. Gondolok itt a Popfesztiválra, a Harminc­éves vágyókra, vagy Joseph Heller: A 22-es csapdájára, de kapcsolódik a sorhoz a Jó estét nyár, jó estét szere­lem is. Csupán négy éve végezte a Színművészeti főiskolát, Horvai István rendező osztá­lyában. Debreceni középisko­lásként, az Építőipari Techni­kum után vágott neki a fel­vételinek. Hogy a műszaki előtanulmányok után honnan merítette a bátorságot a színészmesterséghez? Már maga sem érti. Talán a deb­receni színházi élmények ad­ták a vonzódást, a rejtett szerelmet az előadóművészet iránt. — Most önálló előadói est­jén dolgozik. — Ifjúkori önarckép címmel ősszel mutatom be első elő­adói estemet. Szólok önma­gámról, a korosztályomról, és szólok a most felnövekvő új generációhoz. — Néhány éve, mint újság­olvasók és rádióhallgatók ta­núi voltunk a Hegedűs Géza íróval folytatott nyílt vitának, közös nevükről. Mit jelöl a ,,Dé" betű a nevében? — Hegedűs Géza íróval, mint előtte is, ma is jó ba­rátságban vagyunk. A „Dé” csupán egy megkülönböztető jel. Várkonyi Zoltán javasla­tára választottam, mert ze­neileg, hangulatilag ez illett a nevembe. G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents