Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-17 / 104. szám
Jobban fizetnek a hiányszakmák Bérek, jövedelmek, életszínvonal Az a bizonyos nadrágszíj . . . Húzzuk-e beljebb az idén, vagy maradhat a csat a régi lyuknál? A jelek szerint: dereka válogatja. A közgazdászok nyelvén szólva reális célkitűzés oz egy százalékos reálbérnövekedés, de ez differenciáltan valósul meg. Lesz tehát olyan, akinek többre telik az idén, lesz akinek kevesebbre a korábban megszokottnál. Hogy ki mit akar elérni, ez egyéni igény kérdése. Hogy a célját elérje, ehhez — nagyon is leegyszerűsítve — két dologra van szükség: árukínálatra és a vásárláshoz szükséges pénzre. A kínálatot most ne vizsgáljuk, mert ez önmagában is oldalakat tölthetne meg, különben a jövőben sem számíthatunk az úgynevezett hiánycikkek sokaságának végleges felszámolására. Érdekesebb a vásárlóerő alakulásának vizsgálata, mert ez a jövőben egyre inkább összefügg a társadalmilag hasznos teljesítménnyel. Függetlenül attól, hogy vállalatnál, gyárban, szövetkezetnél vagy a kisiparban, kiskereskedelemnél kama- toztatja-e valaki a szaktudását. Tépelődő értekezleteken, lelkesen buzdító újságcikkekben sok szó esett már a hiányszakmákról. Ha egyik nyomós okként elfogadjuk a szakmák népszerűségi sorrendjénél a kereseti lehetőségeket, akkor érdemes megnézni, hogy Baranyában az idén kiknek emelkedik a jövedelmük, s hogyan hat ez a hiányszakmák megszüntetésére? Néhány évvel ezelőtt még rangot jelentett az, ha valaki esztergályosnak, marósnak mondhatta magát. Ma pedig nagyítóval keresik Baranyában azokat, akik e szakmát választják. Az ez évi bérfejlesztésnél ennek már sokatmondó nyomai is vannak. A MECHLABOR pécsi gyárában a legmagasabb: 7,2 százalékos bérfejlesztési kategóriába sorolták a forgácsolókat. Ugyancsak a keresletkínálat törvényeinek megfelelően kiemelt bérfejlesztésre számíthatnak az egyéb hiányszakmákban, illetve az egészségre ártalmasnak minősített munka- területen dolgozók. Az építőipar sem örvendhet ■munkaerő-feleslegnek. Különösen a hiányzó vasbetonszerelők körében. Ök a négy nappal ezelőtt, a BÉV-nél megtartott értekezleten hozott döntés szerint 18,60 forint órabért kapnak. (Zúgolódtak emiatt a kőművesek, akik ennél 2 forinttal kevesebbet kapnak óránként.) A hiányszakmákhoz sorolják a faipari dolgozókat, az asztalosok órabérét például 17,10 forintra emelték. Talán szokatlan, de bizonyára szükségszerű, hogy egyes betanított munkánál felemelt órabérrel ösztönzik a dolgozókat. Az IMS és az UNIVÁZ szerelő betanított munkásokat például 18,50 forintos órabérért is alkalmazzák. Hasonló a helyzet a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál, ahol évek óta alkalmazzák a hiányszakmák bérdifferenciálását. Az ide tartozó szakembereknek havonta 3—500 forinttal magasabb a fizetésük, mint a vállalati átlag. Bér, fizetés — ebből él a dolgozók jelentős része. Aztán még sok mindenből. Külön fejezetet igényelne azok bemutatása —, ha ez egyáltalán lehetséges volna —, akik a törvényes kereteken túl, maguk irányítják életszínvonaluk alakulását. Maradhatunk a törvényes kereteken belül, itt is épp elég nagy a szóródás. Ismét csak BaraTovábbra is kellenek a kisiparosok nya megyénél maradva: kevéssel több mint három és fél ezer kisiparos és csaknem háromszázötven kiskereskedő segíti ellátni a lakosság szolgáltatási és vásárlási igényeit, illetve igyekszik megélni ebből. Az 1978. évre megállapított adókulcsok szerint nem is olyan rossz a megélhetés. A kisiparosok összesen 12,6 millió, a magánkereskedők csaknem 2,4 millió forintot fizetnek. (A forintstatisztikához azonban a létszám is hozzátartozik o tárgyilagosság kedvéért: Baranyában 3358 kisiparos és 341 kiskereskedő vesz részt a lakosság ellátásában, közöttük olyanok, akik munkaviszony mellett gyakorolják az ipart, vagy pedig valamilyen ok miatt adómentesek.) A kisiparosokra, kiskereske» dőkre és kistermelőkre hosszú távon szükség lesz, még olyan szélsőséges esetek mellett is, hogy Baranya megyében 12 kisiparos adózik 200 ezer forint feletti évi jövedelem után. Magyarországon évente 1,1 millió új munkavállaló van, ebből csak 300 ezer az, amelyik elérte a munkaképes kort, ezért helyezkedett el. Lehet, hogy ez a mértékű fluktuáció soknak tűnik, de lehet az is, hogy így szelektálódik majd a munkaerő: kire, hol, mennyire van szükség? Sarok — Kurucz Húsvéti ajándékok Tolnában Üj önkiszolgáló vegyesbolt nyílt Dombóvár tüskei városrészében. A körzeti áfész által létesített új bolt mintegy kétszázezer forint értékű árucikkel látja el a környék lakosságát. ABC-kisáruház nyílt Dunaföldváron is. A helyi áfész a bolton keresztül a nagyközség peremterületein lakókat látja el élelmiszerekkel, háztartási és egyéb napi cikkekkel. Két új járdaseprőgéppel gazdagodott Szek- szárd. A környezet tisztaságát szívükön viselő felnőtteken kívül különösen a gyermekek körében arattak sikert a kis gépek, főleg a parkok útjain és a köztereken. Mi előnyösebb a gyermeknek? Válás svéd módra A gyerekhez vagy a lakáshoz ragaszkodnak? „Egyszer elmeséltem Johannák, hogy a tizenkét éven felüli gyerekek a szülők válásakor döntenek arról, hogy a papájukkal vagy a mamájukkal akarnak-e maradni. Jo'han, aki akkor hétéves volt, csak nézett maga elé és hallgatott majd könnyek gyűltek a szemébe: — Mama — mondta —, én sohase akarok tizenkét éves lenni, én nem akarok közületek választani.” A fenti idézet egy svéd szerzőpáros könyvéből való, amelyet a „Gyermekünk" című folyóirat ismertet márciusi számában. Svédországban ma már gyakori, hogy az elvált szülők a válás után közös gyermekeikkel a régi formában folytatják a kapcsolatukat. Ezt rendezi a közös nevelésről szóló törvény, amely 1977. január 1-én lépett hatályba. Tobias Berggren és Ulla Wikander még ennek a törvénynek az életbelépése előtt kísérletet tettek a válás utáni közös gyermeknevelésre. A „Közös nevelés" című könyvük ennek a nevelési formának a gyakorlati tapasztalatait elemzi. A szerzőknek az a véleménye, hogy a többféle környezet előnyösebb lehet egy gyermek számára, mint egy befelé forduló család élete, és hogy a nevelésnek ez a módja jobb áttekintést és több választási lehetőséget nyújt a gyermeknek az életben. A magyar válás Magyarországon a jelenlegi jogszabályok nem határozzák meg mereven, hogy a válás után a gyermek kinek a szülői felügyelete alá tartozzon. A bíróságnak, a gyámhatóságnak a körülmények mérlegelésével arról kell döntenie, hogy kinél biztosított (biztosítottabb) a gyermek testi, szellemi, erkölcsi, érzelmi fejlődése. Milyen a magyar válás a gyermekek szemszögéből? — kérdeztük dr. Sülé TamásnéNemzetközi autóstalálkozó Kőszegen Az idén a 15. alkalommal rendezték meg a húsvéti Kőszeg—Savaria nemzetközi autóstalálkozót. Vasárnap több száz magyar, valamint csehszlovák, jugoszláv és osztrák autótulajdonos az európai kocsigyártás szinte valamennyi típusával vonult fel Kőszegen az „autósrandevún”. Délelőtt került sor a városban és környékén a nemzetközi autós ügyességi, illetve hegyi versenyre. Délután Kőszeg nevezetességeit és a várost övező Alpok nyúlványának kirándulóhelyeit keresték fel a vendégek. Este a Jurisich-vár összes termeiben vidám nemzetközi autósbált tartottak. Itt adták át az ügyességi és hegyi verseny legjobbjainak járó értékes jutalmakat. Hétfőn Szombathelyen folytatódott a nemzetközi autóstalálkozó program. tói, a Pécsi Megyei Bíróság 'bírójától. — Sajnálatos tapasztalat, hogy ilyenkor a gyermek nemegyszer érzelmi vagy anyagi jellegű zsarolás eszköze. Néha olyan törekvés is felfedezhető, hogy valamelyik fél elsősorban azért ragaszkodik a gyerekhez, mert tudja, hogy a bírói gyakorlat szerint az kapja meg a lakást, akinél a gyermeket elhelyezzük. Ilyenkor még a gyermeklopástól sem rettennek vissza. A bírónak döntenie kell; s a két fél közül az egyik szükségképpen vesztes. Ez azonban önmagában nem zárja ki annak a lehetőségét,. hogy a vesztes fél is nevelhesse a gyermekét. A válás utáni közös gyermeknevelést megvalósítható ötletnek tartom, ha az őszinte közös megegyezésen alapul, s nem a törvény kényszeríti rá a feleket. A láthatás haszna Hogyan valósul meg a nevelés a vesztes fél részéről a válás után? Erre szolgálna a láthatás intézménye, ám itt már maga a meghatározás kegyetlenül pontosan utal a tartalom lényegére: valóban csak arról van szó, hogy a vesztes fél — legtöbbször az apuka - havonta kétszer találkozhat a gyermekével: láthatja. Többre a rendelkezésre álló idő aligha ad alkalmat. — Egy év alatt körülbelül ezer láthatási ügyünk van, ügyfélforgalmunk felét ez adja — mondja dr. Tamás János- né, a Pécs városi Tanács gyámügyi főelőadója. — A láthatás időtartama már nincs maximálva, de a gyakorlatban nemigen térünk el a hagyományos havi 48 órától. Egyrészt nincs többre igény, másrészt nem tudunk ezt meghaladó időtartamra megegyezést létrehozni a felek között. Hogy mennyire valósul meg a nevelés ilyen rövid idő alatt? Szerintem semennyire, még akkor sem, ha a láthatás simán megy. Ez azonban nem jellemző. Én nem tudom, hogy a svéd modell mennyire válna be nálunk a gyakorlatban, de azt állítom, hogy a mostani megoldás rossz, s a gyermekek isszák meg ennek a levét. A Pécsi Gyermekideggondozó Intézetben tavaly 9815 gyermeket kezelték, 1336 volt az új beteg. Az esetek körülbelül 40 százalékában a betegséget kiváltó ok a szülők válása, illetve a válást követő ellenségeskedése volt. Ha összképet akarunk kapni, az előbb említett számokat nyugodtan megszorozhatjuk kettővel, hiszen a gyermekideggondozón kívül a Nevelési Tanácsadó Intézet is foglalkozik lelki sérült gyerekekkel, arról nem is beszélve, hogy az intézetekbe a gyerekek csak akkor jutnak el, ha a tünetek már drasztikusan jelentkeznek. Ha uszítják a gyereket Sipos Miklós gyermekpszichológus szerint:- A gyermek számára mindenképpen lelki traumát okoz a szülők válása, s ez csak súlyosbodik, ha a felnőttek nem képesek elfogadtatni, megértetni a gyermekükkel azt, amit tesznek. Rendezni kell a kapcsolatokat a családon belül a válást követően is. A rendezési törekvések leggyakoribb buktatója a gyermek érzelmi zsarolása, valamint az, amikor az egyik szülő a másik ellen uszítja a gyermeket. A gyermek számára az természetes és egészséges, ha két biztos érzelmi kapcsolattal rendelkezik, s ha két modellt, egy anya-nő és egy apa-férfi modelit lát maga előtt példaként, amelyek közül az egyiket utánozva, a másikat megismerve elsajátítja az életben elengedhetetlenül szükséges nemi szerepét. Az egyik modell kiesése gyakran pótolhatatlan. A megoldást csak a családi életünk kulturáltságának olyan foka jelentené, amelybe a válás és a válás utáni kapcsolatok kulturáltsága is beletartozna a közös gyermek önzetlen szeretete alapján. Dunai Imre Hét iker szarvaskígyó Megkezdődött a munka a pécsi rajzfilmműteremben Varga Csaba figuratervei a Hivatali nyelvünk hibái című filmhez Jókora rajzasztalok, színes rajzóik, festett képek kötegei, csend. Készül a Hét iker szarvaskígyó című film a Pannónia “Filmstúdió pécsi műtermében. A műterem hivatalosan január 1-én alakult meg, a tényleges munka április elején vette kezdetét — egyelőre ideiglenes helyiségekben, a pécsi Kulich Gyula utcában, a volt járási hivatal épületében. A Hét iker szarvaskígyó rajzait a komlói cigánygyerekek készítették, aligha kell bizonygatni: rendhagyó film lesz. lEgy hatperces rajzfilmhez általában négyezer rajzra van szükség, érthető, hogy a rajzasztalok mellett dolgozók alig- alig pillantanak fel a munkájukból. Schenk János, a műterem vezetője tájékoztat idei terveikről. A MOKÉP megrendelésére idén elkészítik Varga Csaba Humánum című filmjét, feldolgozzák Weöres Sándor Bóbitáját, az egyik minisztérium pedig a Hivatali nyelvünk hibái című szatirikus filmet rendelte meg a pécsi műteremtől. Ezenkívül o pécsi tv körzeti stúdiónak animációs betéteket készítenek, továbbá a Pannónia Filmstúdió nemzetközi műtermével közösen csinálják meg a Híd című animációs filmet a nemzetközi szabványügyi szervezet (ISO) rendelésére. Ezt a filmet a „harmadik világban” terjesztik majd elsősorban. Máris 52 ország érdeklődik iránta. A filmek rajzolása és kifestése itt történik Pécsett, a felvétel és az utómunkálatok pedig Budapesten. Ha végleges helyükre költözhetnek, a filmek kivitelezésének minden fázisát maguk végzik. A műteremben dolgozik Var. ga Csaba tervező-rendező, Rezek Ferenc tervező, Szíjártó Kálmán kulcsrajzoló, Markó Nándor kulcs- és fázisrojzoló. Rózsahegyi Károlyné Reiner Klára és Molnár Éva kihúzófestők, valamint Pénzár Mária rendező-asszisztens és Rado- csay László segédoperatőr. A rögtönzött helyzetkép teljessége kedvéért Schenk János elmondta, hogy a pécsi műterem megalakulásának folyamata általában a tervek szerint történik. Jelentős dolog az, hogy az itt megkezdődött mun. kával a film is megjelenik — mint aktív művészet - Pécs egyébként is sokrétű, színes kulturális életében. További munkájuk során elsősorban a helyi kulturális életre, a helyi alkotóerőkre fognak támaszkodni. B. K. nettói □ CSALÁDIHÁZ-ÉPÍTŐK ÉS -ÁTALAKÍTÓK FIGYELMÉBE... KOMPLETT c ; egyéb 62. Pé Tel :cjrtályok, álló \kivitelben omáskapcsolók szerelvények kaphatók a . Szere vény Szakboltunkban Zsolnay Vilmos u. 3. 11-8 36 ÉRDEKLŐDJÖN — TAJÉKOZT LTJUK SZÍVESEN